1. § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Székelyszabar Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Székelyszabar község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a (2) bekezdésben foglalt kivételével Himesháza, Székelyszabar, Szűr, Erdősmárok Községek Körjegyzőségén (továbbiakban: körjegyzőség) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: MTKT) keretében fenntartott Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban Családsegítő Szolgálat) által nyújtott családsegítés igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni (7700 Mohács, Eötvös u. 6.)

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendeletben megállapítottak szerint nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van, a Családsegítő Szolgálat által nyújtott ellátásokról az intézményvezető dönt. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatokat.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel kapcsolatban az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A képviselő-testület az ellátás megtérítésének elrendelését követően a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetőleg csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetendő összeg megfizetése az ellátásban részesült személy és a vele közös háztartásban élők létfenntartását súlyosan veszélyezteti.

11. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

12. § Az aktív korúak ellátására jogosultak körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő ellátás megállapítására az Szt. rendelkezései irányadóak.

13. § (1) A bérpótló juttatásra való jogosultság Szt-ben meghatározott feltételein túl további feltételeként szabja meg a jogosult lakókörnyezete rendezettségének biztosítását, az alábbiak szerint:

(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve jogosultat megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével a jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja abban az esetben, ha a kérelmező lakókörnyezete az (1) bekezdésben megfogalmazott elvárásnak nem felel meg.

(3) Aki felszólításban foglaltak nem tesz eleget, annak a jogosultságát megállapítani nem lehet, illetve már megállapított jogosultságát meg kell szüntetni.

14. § Az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő Szt. 37/B § (1) bekezdésének b) és d) pontja alá tartozó személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttműködni, kérelme benyújtásakor az együttműködés szándékáról nyilatkozik.

15. § (1) A családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

(2) A beilleszkedést segítő program típusai:

16. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha:

17. § (1) Székelyszabar Község Önkormányzata a lakásfenntartási támogatást az Szt. 38. §, 39. §-ban foglaltak szerint biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az Szt. 38. § (2)-(4) bekezdésében szabályozottakon túl – önálló ellátásként -helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

18. § (1) Azon személy esetében, akinek előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléke van, a lakásfenntartási támogatást vagy annak egy részét természetben kell nyújtani.

(2) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) Megszűnik a támogatás a megállapított idő elteltével, a támogatásra okot adó körülmények megváltoztatásával.

(4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

19. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség, stb.) miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

(4) Az átmeneti segély évente legfeljebb 2 alkalommal adható, egyszeri összege minimum 2000,-Ft, maximum 20000,-Ft, krízis esetén kivételes esetben 50000,-Ft.adható.

(5) Az átmeneti segély az alábbi célokra állapítható meg:

20. § (1) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező, évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető.

(3) Az átmeneti segély megállapítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő a segélyezett számára. Ebben az esetben az elszámolást, az összeg felvételétől számított 30 napon belüli határidővel kell előírni, illetve teljesíteni.

(4) Sürgősség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a segély bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai és a polgármester döntése alapján kiutalható.

(5) Az átmeneti segély folyósítása történhet készpénzben, pénztári kifizetéssel, vagy átutalás útján, és természetben, vásárlási utalvánnyal, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával.

21. § (1) A Képviselõ-testület temetési segélyt nyújt annak a székelyszabari lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 15%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100000,-Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőségen.

(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell e rendelet. 3. §-ában meghatározottakon kívül:

(6) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

22. § A Képviselõ-testület méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a 3000,-Ft-ot meghaladja.

23. § (1) A képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a családsegítés kivételével térítési díjat kell fizetni. Az egyes ellátások intézményi térítési díjait, valamint az egyes kedvezményeket jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente kétszer állapítja meg.

24. § (1) A kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül a gondozó a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról, megállapításáról egyszerűsített előgondozási adatlapot tölt ki.

(2) A gondozó az ellátás igénybevételének lehetőségéről értesíti az ellátást igénybe vevőt.

(3) Az ellátás igénybevételéről az Önkormányzat és az ellátást igénybe vevő megállapodást köt.

25. § (1) Az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeli joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy az ellátásért- annak kezdetétől – térítési díjat fizet. A térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az önkormányzat képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(3) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj mértékéről az Önkormányzat az ellátás igénybevétele után – az igénybevételtől számított 30 napon belül – határozattal értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(4) A személyi térítési díj összegét az önkormányzat képviselő-testülete csökkentheti, illetve elengedheti, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete ezt indokolttá teszik.

(5) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta utólag – tárgyhót követő hónap 10 napjáig köteles az Önkormányzat pénztárába befizetni.

(6) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő térítési díjat az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, az ebédhordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe.

26. § (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

(2) Az alapellátás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

27. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki önmagának, illetve eltartottjának a meleg étkeztetést nem képes biztosítani.

(2) Étkeztetésre jogosult aki

(3) A képviselő-testület az étkeztetést saját konyhája útján biztosítja. Az ételt a házi gondozó a jogosult lakására viszi.

28. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

29. § (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.

(2) Családsegítés keretében a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

(3) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

30. § (1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Székelyszabar Önkormányzat képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 6/1997. (XI. 28.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 8/2005. (X. 28.), 6/2006. (V. 26.), 7/2006. (VIII. 31.), 2/2007. (II. 16.), 9/2007. (VI. 22.), 13/2007. (XI. 30.) és a 4/2009. (III. 27.) számú önkormányzati rendelet.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendeletben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.