Székelyszabar Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) szakasz d) pontjában, 37/A § (1) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében,  45. § (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 62. § (2), 92. § (1) bekezdésében valamint a 132 §. (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. §-ának (2) bekezdéseiben, 29. §-ának (1) bekezdésében, továbbá 131. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET 

Általános rendelkezések 

1. A rendelet hatálya

1.  § A rendelet hatálya kiterjed: 

(1) Székelyszabar Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. 

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Székelyszabar község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. 

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló  2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. 

(4)  A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre. 

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. Eljárási rendelkezések

2.   § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a (2) bekezdésben foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével a Himesházi Közös Önkormányzati Hivatalban  (továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

 (2) A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: MTKT) keretében fenntartott intézmények útján személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az igénybevétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni az alábbiak szerint:

1. házi segítségnyújtás esetében MTKT Idősek Klubja Himesháza intézményvezetőjénél, (7735 Himesháza, József A. u. 1.) (továbbiakban: Idősek Klubja)
2. családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjénél. (7700 Mohács, Eötvös u. 6.) (továbbiakban Családsegítő Szolgálat)

 (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről  szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendeletben megállapítottak szerint nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van, az MTKT által fenntartott intézmények által nyújtott ellátásokról az intézményvezető dönt. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. §-ának a) b) c) da) f)  az 1. § (3) bekezdésében foglalt esetben a g) pontjában szereplő adatokat.

(2)  A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a)      havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b)      munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c)      a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d)      vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

e)      egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

 4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. 

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

7 § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. §  (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel kapcsolatban az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A képviselő-testület az ellátás megtérítésének elrendelését követően a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetőleg csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetendő összeg megfizetése az ellátásban részesült személy és a vele közös háztartásban élők létfenntartását súlyosan veszélyezteti. 

II. FEJEZET 

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

3. Aktív korúak ellátása

9. § Az aktív korúak ellátására jogosultak körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő ellátás megállapítására az Szt. rendelkezései irányadóak.

4. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogtatásra való jogosultság további feltételei^[1]

10. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság Szt-ben meghatározott feltételein túl további feltételeként szabja meg a jogosult lakókörnyezete rendezettségének biztosítását, az alábbiak szerint:

1. a jogosult az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán lomot ne tároljon, a gyepet nyírja, illetve kaszálja le, a gyommentesítést végezze el,
2. az ingatlan előtti járdaszakaszt tartsa gyommentesen, tisztán.

(2)^[2] Amennyiben az önkormányzat szükségesnek látja valamely kérelmező esetében az (1) bekezdéseben meghatározott feltételek betartatását, úgy azt írásban jelzi az eljárásra jogosult járási hivatalnak.

 (3)^[3]

5. Települési támogatás^[4]

11 §. Települési támogatás nyújtható:

a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) gyógyszerkiadások viseléséhez.

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete települési támogatást nyújt annak a személynek,

aki lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásaihoz nyújt be igényt és családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

 (2) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét a képviselő-testület 450,-Ft-ban határozza meg.

(6) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E  bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A támogatást az önkormányzat közvetlenül az igénylő által megjelölt közüzemi szolgáltatónál vezetett számlája javára utalja havonta, a szolgáltatóval megkötött külön megállapodás alapján.

13. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete települési támogatást nyújt annak a személynek,

aki gyógyszerkiadásai viseléséhez nyújt be igényt és családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerköltsége a 3000,-Ft-ot meghaladja.

(2) A támogatás összege havonta 5000-Ft.

(3) A havonta rendszeresen szedett gyógyszerek költségének igazolása a következők szerint történik: A  háziorvos által kiállított – havonta rendszeresen szedett gyógyszerekről szóló - lista alapján az ügyfél által kiválasztott patika igazolja le a gyógyszerek aktuális árát.

13/A. § (1) A települési támogatásra való jogosultságot a képviselő-testület egy évre állapítja meg.

(2) Az ellátás kezdő időpontja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

 (3) A települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

6. Rendkívüli települési támogatás^[5]

14. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető:

1. az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy

b)         az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,

c)         az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára:

a)családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, temetéshez nyújtott önkormányzati segély esetén 200 %-át,

b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, temetéshez nyújtott önkormányzati segély esetén 250 %-át.

(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 2000,-Ft – 20000,-Ft. között lehet megállapítani, krízis esetén kivételes esetben 50000,-Ft. adható, a temetéshez nyújtott települési támogatás összege azonban nem lehet kevesebb 15.000,-Ft-nál. Nem részesülhet temetkezéshez nyújtott rendkívüli települési támogatásban, aki hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült.

15. § (1) Egy naptári éven belül – a temetés céljára igényelt rendkívüli települési támogatás kivételével - egy személy legfeljebb 2 alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban.  Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező, évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásban részesíthető.

(2) A temetés céljára igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalhoz. A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell  e rendelet. 3.§-ában meghatározottakon kívül:

a)   halotti anyakönyvi kivonatot,

b) a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

 (3)  A rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

7. Beiskolázási segély

16. § A képviselő-testület minden tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek részére 10000,-Ft-ig terjedő mértékben, évente egy alkalommal támogatást nyújthat a tanulással kapcsolatos költségeik kiegészítésére.

8. Bursa Hungarica pályázat

17. § (1) A képviselő-testület évenként a felsőoktatásban hallgatói jogviszonnyal rendelkezők és a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára ösztöndíj 1000-től 5000,-Ft-ig terjedő támogatást biztosíthat.

(2) A támogatás elnyerésére pályázatot kell kiírni. A pályázat kapcsolódik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz.

(3) Az ösztöndíj időtartama minden évben 10 hónap, a támogatás összegét a képviselő-testület évenként külön állapítja meg.

III. FEJEZET 

Természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

9.^[6]

10. Gyermekek étkezési és tankönyv támogatása

19. § Az önkormányzat képviselő-testülete minden óvodás és általános iskolai tanuló részére legfeljebb 50 %-os intézményi étkezési díjtámogatást biztosíthat.

20. § A képviselő-testület minden általános iskolai tanulónak a tankönyv költségeit  - költségvetési lehetőségeihez mérten – támogathatja.

IV. FEJEZET

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. § (1) A képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekjóléti szolgáltatás,

e) támogató szolgáltatás.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó  ellátások közül a 21. § (1) b), c) d) pontokban lévőket  a 2. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt intézmények biztosítják.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat kivételével térítési díjat kell fizetni. Az egyes ellátások intézményi térítési díjait az étkeztetés vonatkozásában az 1. sz. melléklet, az Idősek Klubja által ellátott települések szerinti bontásban jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza. A támogató szolgáltatás térítési díját Bóly Önkormányzatának helyi rendelete állapítja meg.

 (5) Az étkeztetés intézményi térítési díját a képviselő-testület évente kétszer állapíthatja meg.

11. Az étkeztetés és házi segítségnyújtás közös szabályai

22. § (1) A kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül a gondozó a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról, megállapításáról egyszerűsített előgondozási adatlapot tölt ki.

(2) A gondozó az ellátás igénybevételének lehetőségéről értesíti az ellátást igénybe vevőt.

(3) Az ellátás igénybevételéről szociális étkeztetés esetén az Önkormányzat, házi segítségnyújtás esetén az intézmény az ellátást igénybe vevővel megállapodást köt.

23.§ (1) Az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeli joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy az ellátásért- annak kezdetétől – térítési díjat fizet. A térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az önkormányzat képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(3) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj mértékéről szociális étkeztetés esetén az Önkormányzat határozattal, házi segítségnyújtás esetén az intézményvezető értesítés megküldésével tájékoztatja a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(4) A személyi térítési díj összegét az önkormányzat képviselő-testülete csökkentheti, illetve elengedheti, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete ezt indokolttá teszik.

(5) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta utólag – tárgyhót követő hónap 10 napjáig köteles az Önkormányzat pénztárába befizetni.

(6) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő térítési díjat az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, az ebédhordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe.  

24.  §  (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a)     a térítési díjat 1 hónapon keresztül nem fizeti ki,

b)     a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c)    elhalálozik,

 d)     kéri az ellátás megszüntetését.        

 (2) A szociális étkeztetés megállapításával, megszüntetésével  kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

12. Étkeztetés

25. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki önmagának, illetve eltartottjának a meleg étkeztetést nem képes biztosítani.

(2) Étkeztetésre jogosult aki

a) 60. életévét betöltötte,

b) háziorvosi igazolást nyújt be arról, hogy egészségi állapota miatt önmaga, illetve eltartottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni nem tud.

(3) A képviselő-testület az étkeztetést saját konyhája útján biztosítja. Az ételt a házi gondozó a jogosult lakására viszi.

13. Házi segítségnyújtás

26. §  (1)Házi segítségnyújtás keretében kell  gondoskodni:

a.) azokról az időkorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai  betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos  feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2)  A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Szt. 63. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működtetett Idősek Klubján Himesháza intézményen keresztül biztosítja a vonatkozó jogszabályok alapján.

(4)^[7] A képviselő-testület a székelyszabari lakosok részére a házi segítségnyújtás intézményi térítési díját 505,-Ft/óra díjról 0,-Ft-ra mérsékeli.

14. Családsegítés

27 .§ (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.

(2) Családsegítés keretében a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, az életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, továbbá mentális problémáinak megoldásában,

b) az igénylő kérelmére életvezetési és egyéb tanácsokat ad,

c) figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét,

d) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében,

e) programokat (különösen üdültetést, táboroztatás, gyermekfelügyelet) szervez.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

  15.Gyermekjóléti szolgáltatás

28. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat társulásos formában  -  Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül – családgondozó közös foglalkoztatásával biztosítja a Gyer. 39-40 §-ban foglaltak szerint.

(2) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

16. Támogató szolgáltatás

29. § Az önkormányzat a támogató szolgáltatást feladat-ellátási szerződés megkötésével a Bólyi Szociális Gondozási Központ révén biztosítja a Szt. 65/C §-ának megfelelően.  Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Székelyszabar Önkormányzat képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2011.(IV. 1.) önkormányzati rendelete , valamint a gyermekvédelem helyi rendezéséről szóló 4/2000. (IV.25.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 9/2005.(X. 28.) számú önkormányzati rendelet.

Pakusza Zoltán                                                                                   Marxerné Csikós Ildikó

Polgármester                                                                                                     jegyző

Záradék:

Jelen rendelet Székelyszabar  községben kihirdetésre került 2013. december 23-án.

Székelyszabar, 2013. december 23.

                                                                                                              Marxerné Csikós Ildikó

                                                                                                                             jegyző