Székelyszabar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01Székelyszabar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Székelyszabar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (V. 12.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és az értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Székelyszabar község építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.
2. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít;
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki;
c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.
3. § E rendelet alkalmazásában
1. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;
2. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;
5. építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma);
6. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából;
7. épületszélesség:
a) téglalap alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret,
b) épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete;
8. hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;
9. kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény;
10. közművelődési célú hirdetőoszlop:olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;
11. műtárgy:mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások);
12. tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása;
13. sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség;
14. utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;
15. utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;
16. utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület;
17. udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület;
18. tájékoztató eszköz: a cégér, a cégtábla, a címtábla, vendéglátó egységek kihelyezett étlapja;
19. illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus, illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi követelményeknek együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelye épülettömeget eredményez,
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, kategóriái
4. § (1) A helyi értékvédelem feladata
a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) építmények és építményrészek,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,
af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása;
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.
(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását a 2. melléklet, a helyi értékvédelmi katasztert az 5. melléklet tartalmazza.
3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata írásbeli kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, pontos helyét, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet a: képviselő-testület soron következő képviselő-testületi ülésen bírálja el, döntéséről értesítést küld az érdekelteknek.
(4) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell az érdekelteket.
6. § (1) Az érdekeltek az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételt tehetnek, véleményt nyilváníthatnak. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(2) Támogató döntés esetén az érdekeltek észrevételeinek, véleményeinek beérkezését követően a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 7. § szerinti értékvizsgálatot.
7. § (1) A védendő értéket a helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.
(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.
8. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata írásbeli kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, pontos helyét, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet a képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésen bírálja el, döntéséről értesítést küld az érdekelteknek.
(4) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell az érdekelteket.
9. § (1) Az érdekeltek az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételt tehetnek, véleményt nyilváníthatnak. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(2) Az érdekeltek észrevételeinek, véleményeinek beérkezését követően a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.
10. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell
a) az érdekelteket:
aa) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
ab) az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot,
ac) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,
b) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
c) az érintett közterületek fenntartóit.
(2) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása vagy késedelme a védettség hatályát nem érinti.
4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
11. § (1) A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához a képviselő-testület vissza nem térítendő támogatást nyújthat.
(3) A kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzathoz az (4) bekezdésben részletezett tartalommal.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,
d) az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,
e) a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.
12. § (1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.
(2) Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(3) A kérelem beérkezését követően a jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy
a) a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és
b) a kérelmező jogosult-e a támogatásra.
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak meg nem felelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül visszautasításra kerül.
(5) A jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a jegyző megfelelő határidő tűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
13. § (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésen dönt a kérelem
a) támogatásáról vagy
b) elutasításáról.
(2) A jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) A támogatás folyósításának feltétele, hogy
a) a kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi, és
b) az építési tevékenység elvégzését igazoló
ba) költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,
bb) az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját
önkormányzathoz benyújtja.
(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül a jegyző, vagy az önkormányzat által megbízott szakember igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadását követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.
5. A védett értékek nyilvántartása
14. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)
c) helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit – ha ez rendelkezésre áll –a védelem elrendeléséről szóló képviselő-testületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,
f) a védettségi kategória meghatározását,
g) fotódokumentációját,
h) a védelem szakszerű, rövid indokolását.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) Székelyszabar településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását az 1/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet az 1/B. és az 1/C. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények
16. § (1) Tetőfedő anyagként gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével cserepes lemez, hullámpala, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika alkalmazása tilos.
(2) A Község belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.
(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés nem építhető.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre a következő általános területi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) kerti építményt hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni;
b) az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai kivételével szabadon kell hagyni.
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre a következő általános egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) a homlokzatokon a községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható, a hideg és erős színek – különösen kék, lila, citromsárga – használata nem megengedett;
b) vakolt kerítés esetén annak színezése árnyalatában eltérhet az utcai épület színezésétől;
c) utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem helyezhető el;
d) az utcaképtől eltérő tetőhajlásszög nem alkalmazható;
e) 5 m-nél magasabb házi szélkerék településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el;
f) közterületen zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
18. § (1) A történetileg kialakult településre (1. jelű terület) a következő területi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek az építési telek északi telekhatárára, vagy attól legfeljebb 80 cm-re épüljenek;
b) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek a történetileg kialakult állapothoz igazodó tájolású telekhatárra, vagy attól legfeljebb 80 cm-re épüljenek;
c) utcai épületek az utcasoron kialakult előkerttel építendők;
d) udvari épületek az épületegyüttes lezárásaként az udvari telekhatárra merőlegesen telepített présház kivételével az utcai épületek folytatásában épüljenek;
e) az épületegyüttes lezárásaként keresztbe fordított udvari épület az utcai telekhatártól legalább 30 m-rel hátrahúzva építendő;
f) a területen földszintes vagy földszint és tetőtér beépítéses épületek építendők;
g) utcai telekhatárra legfeljebb 2 m magas
ga) ezen belül legfeljebb 70 cm magas beton, kő, vagy nyerstégla lábazatra épített, kovácsoltvas, acél- vagy fapálcás, vagy keretezett fonatos áttört kerítés építendő, vagy
gb) épített, vakolt, vagy nyerstégla tömör kerítés létesítendő, fa vagy kovácsoltvas anyagú tömör kapuval.
(2) A történetileg kialakult településre (1. jelű terület) a következő egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) a területen lapostetős épület nem építhető;
b) utcai épület esetében 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű, illetve a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú magastető nem építhető;
c) a tető az utca felől nem kontyolható;
d) utcai épület esetén hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem használható;
e) az épületszélesség helyi egyedi védelemmel érintett épület kivételével 8,5 m-nél nagyobb nem lehet;
f) garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható;
g) az utcai tetőfelületet tetőfelépítmény nem bonthatja meg;
h) az utca felé erkély, terasz nem nyílhat.
19. § (1) A pincés-présházas területekre (2. jelű terület) a következő területi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) a területen földszintes épületek építendők;
b) a Kálvária utca kivételével a telkeket bekerítetlenül kell hagyni;
c) a Kálvária utcában
ca) az 500 m2-t el nem érő területű telkeket bekerítetlenül kell hagyni,
cb) az 500 m2-t elérő területű telkek esetében kerítésként legfeljebb 2 m magas élősövény telepítendő a 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével.
(2) A pincés-présházas területekre (2. jelű terület) a következő egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) a területen ikerprésház kivételével 8 m-nél szélesebb és 10 m-nél hosszabb épület nem építhető;
b) a területen 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető;
c) a területen lapostetős épület nem építhető;
d) a tető nem kontyolható;
e) az oromfali tetőtúlnyúlás fél cserépnél nagyobb nem lehet;
f) hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem használható;
g) a tetőfelületet tetőfelépítmény, padlásablak nem bonthatja meg;
h) a területen fehérre festett vakolt felülettől eltérő felületképzés nem alkalmazható;
i) a hagyományos nyílászáróktól eltérő nyílászárók nem alkalmazhatók, a hagyományos nyílászáró tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres, faszerkezetű ablak;
j) a területen betonelemes, növényzettel beültethető támfal nem építhető.
20. § (1) A pihenés, sport célú területekre (3. jelű terület) vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy kerítésként legfeljebb 2 m magas élősövény telepítendő az 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével.
(2) A pihenés, sport célú területekre (3. jelű terület) vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy a terület növényesítése során az 3. mellékletben felsorolt fajoktól eltérő fajok nem alkalmazhatók.
21. § A belterületi patakpartra (4. jelű terület) a következő egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) a területen cserjesor, fasor nem telepíthető;
b) a területen ligetesen fásított gyepfelülettől (150 m2-enként 1 db 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, lomblevelű konténeres fa az 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével) eltérő növényesítés kiskert művelés kivételével nem alkalmazható.
22. § (1) Az belterületi, zömmel mezőgazdasági hasznosítású területekre (5. jelű terület) a következő területi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) terepszint feletti építmény a közterületi telekhatártól számított 5-25 m-es teleksávban építendő;
b) a területen földszintes épületek építendők;
c) a telkeket bekerítetlenül kell hagyni.
(2) Az belterületi, zömmel mezőgazdasági hasznosítású területekre (5. jelű terület) a következő egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) a területen 6 m-nél szélesebb és 10 m-nél hosszabb épület nem építhető;
b) a területen lapostetős épület nem építhető;
c) a területen 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető;
d) a tető nem kontyolható;
e) az oromfali tetőtúlnyúlás fél cserépnél nagyobb nem lehet;
f) hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem használható;
g) a tetőgerinc az oldalhatárra merőlegestől eltérő nem lehet;
h) a tetőfelületet tetőfelépítmény, padlásablak nem bonthatja meg;
i) a területen fehérre festett vakolt felülettől eltérő felületképzés nem alkalmazható;
j) fás szárú növényfaj az épület homlokfalaitól számított 10 m-en túl nem telepíthető.
23. § (1) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó és tájképvédelmi területekre (6. jelű terület) a következő területi építészeti követelmények vonatkoznak:
a) gazdasági épület földszintes legyen;
b) lakóépület földszintes vagy földszint és tetőtérbeépítéses legyen.
(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó és tájképvédelmi területekre (6. jelű terület) vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy vonatkoznak a külterületi táj építési hagyományaitól eltérő tömegű és fedésű épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, legalább 37, de legfeljebb 43 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos natúr vörös-barna színezésű cserép.
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények
24. § A helyi területi védelem alatt álló értékekre a következő követelmények vonatkoznak:
a) a temetőkben található régi sírkövek megőrzendők;
b) a temető fásítását a fásszárú növények telepítési illetve kivágási szabályai szerint kell elvégezni, a 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével;
c) közterületi telekhatárra kerítésként legfeljebb 2 m magas
ca) ezen belül legfeljebb 70 cm magas beton, kő, vagy nyerstégla lábazatra épített, kovácsoltvas, acél- vagy fapálcás, vagy keretezett fonatos áttört kerítés építendő, vagy
cb) épített, vakolt, vagy nyerstégla tömör kerítés létesítendő, fa vagy kovácsoltvas anyagú tömör kapuval; vagy
cc) élősövény telepítendő a 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével;
d) a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni;
e) a templommal szomszédos telekhatárokon kerítés nem építhető.
25. § A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a következő követelmények vonatkoznak:
a) helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők;
b) helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje;
c) utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet, keresztszárny nem építhető, de az épületegyüttes a történeti telekhasználat védelme érdekében az utcai telekhatártól számított 20 m-en túl az utcai épületre merőlegesen befordított udvari épülettel vagy épületszárnnyal lezárható;
d) a belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani;
e) a védett részérték az új épületbe visszaépítendő, a védett kerítés megtartandó.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása
26. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek
a) azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek
aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,
ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé;
b) gazdasági területek;
c) mezőgazdasági üzemi területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) országos és helyi védelem alá tartozó területek;
b) országos ökológiai hálózathoz tartozó területek;
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek;
d) településképi szempontból meghatározó területek.
(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Meglévő hálózatok rekonstrukciója településképi szempontból meghatározó területen ugyancsak földalatti elhelyezéssel történhet.
(5) A településképi szempontból meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgy, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó takartan, közterületi látványában esztétikus megjelenéssel helyezendő el.
(6) Az utcabútorok kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet, a kioszk nem helyezhető el a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával;
b) az utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet, egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák nem alkalmazhatók;
c) az információs célú berendezések a település területén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:
ca) legfeljebb 1,50 m2 területű, 2 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fa lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin,
cb) a fa természetes színéhez közel álló, vagy barna árnyalatú pácolás vagy mázolás.
11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével kell történnie.
(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat a saját rendezvényeinek időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.
(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.
(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 26. § (6) bekezdés c) pontjának figyelembe vételével.
(5) Hirdetmény, reklám utasváró és kioszk oldalfalain nem helyezhető el.
(6) Tájékoztató eszköz cégenként nem lehet több 1 db-nál, területe 1 m2-t nem haladhatja meg, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Klímaberendezés településképi szempontból meghatározó területen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző homlokzaton, tetőfelületen nem helyezhető el.
(2) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.
(3) Gáznemű égéstermék nem vezethető ki a településképi szempontból meghatározó területen lévő épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
(4) Szerelt kémény utcai homlokzaton nem építhető.
(5) Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, riasztóberendezés, hőszivattyú, parabola-antenna és egyéb műszaki berendezés közterületre néző tetőfelületen, utcai homlokzaton nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen, homlokzaton napelem, napkollektor, klímaberendezés, riasztóberendezés, hőszivattyú, parabola-antenna és egyéb műszaki berendezés elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.
Szakmai konzultáció
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
29. § (1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
(3) Kötelező a szakmai konzultáció
a) helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,
b) településképi szempontból meghatározó területen meglévő utcai épületen és kerítésen végzett építési tevékenység,
c) településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,
d) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,
e) információs eszközök elhelyezése,
f) tájékoztató eszközök elhelyezése,
esetén.
30. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező írásban kezdeményezi a polgármesternél. Építési tevékenység esetén mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt.
(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) A szakmai konzultáció során elhangzottakról a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét valamint a polgármester lényeges nyilatkozatait, és 8 napon belül megküldi azt az építtetőnek, tervezőnek.
(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
Településképi véleményezési eljárás
14. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról
31. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően településképi szempontból meghatározó területen, helyi védelem alatt álló területen és H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület telkén
a) új építmény építésére,
b) meglévő közterületi építmény és magánterületen álló utcai épület bővítésére, átalakítására
irányuló eljárásokban, amennyiben azok jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak.
(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
32. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező kérelmét írásban nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(4) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(5) A polgármester véleménye tartalmazza
a) a kérelmező adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az (4) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(6) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
Településképi bejelentési eljárás
15. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról
33. § (1) A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást folytat le jogszabályban építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) településképi szempontból meghatározó területre, valamint helyi védelem alatt álló területen és H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület telkére vonatkozóan
aa) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,
ab) közterületi kerítés építése,
ac) 12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,
ad) előtető létesítése
esetén;
b) településképi szempontból meghatározó területen az utcai épület külső megjelenését befolyásoló építési tevékenység esetén;
c) H1 és H2 jelű helyi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a védendő értéket érintő építési tevékenység esetén.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a község közigazgatási területére vonatkozóan
a) közterületen reklám és reklámhordozó elhelyezése, információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása,
b) magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán reklám és reklámhordozó elhelyezése, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése,
c)1 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása
esetén.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott írásbeli bejelentésre indul.
(4) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy az információs célú berendezés, tájékoztató eszköz elhelyezésének tervezett időtartamát.
(5) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
34. § A polgármester a a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 33. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,
ac) a tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
ba) a bejelentés nem felel meg a 33. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek,
bc) az információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
35. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 36. § szerint jár el, vagy
b) információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
16. Rendelkezés a településképi kötelezésről
36. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása,
b) a településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a kötelező konzultáció, településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
d) építmény, épület, műtárgy és ezek környezetének településképet rontó műszaki, esztétikai állapota
esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(3) A kötelezési eljárás megindításakor a polgármester – végzésben –felhívja az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén bérlőjének (a továbbiakban együtt: kötelezettség megszegője) figyelmét a jogszabálysértésre, és annak megszüntetésére megfelelő határidőt állapít meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a kötelezettség megszegőjét az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, és a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt állapít meg.
(5) Településképi kötelezési eljárás a jogszabálysértésnek a polgármester tudomására jutásától számított 1 éven belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított 5 éven belül folytatható le.
17. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról
37. § A településképi kötelezésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a kötelezésben megállapított határidő eredménytelen elteltét követően a kötelezettség megszegőjével szemben a polgármester – az eset valamennyi körülményének mérlegelése alapján – 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amely bírság több alkalommal kiszabható.
Záró és átmeneti rendelkezések
18. Hatálybalépés
38. § (1) A rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.
19. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 2/2006.(ll.17.) önkormányzati rendelet 2. § (4) a) és d) pontjai, 2. § (10) és (12) bekezdései, 8. § (3) a) pontja
„Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
a kialakult utcaképhez illeszkedjen |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
homlokzatszínezés és díszítés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni |
épületszélesség |
legfeljebb 8,5 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
„utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés” |
„utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés” |
„épületszám |
telkenként 1db |
épületszélesség |
kialakult, új építés esetén max. 8 m |
tetőidom |
nyeregtető oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett), az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet |
tetőgerinc |
A jóváhagyás időpontjáig be nem épült telekre csak az utcával párhuzamos gerincű épület építhető. |
tető hajlásszöge |
35-45 fok |
tetőhéjalás |
Égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép vörös-barna színárnyalatokban |
tetőtérbeépítés lehetősége |
Meglévő, utcával párhuzamos gerincű, "D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt épület esetén a tetőtér beépíthető, ha az épület egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók. |
támfal |
Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet |
nyílászárók |
tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres ablak |
homlokzatképzés |
sima vakolaton meszelés” |
Beiktatta a 2/2021. (II. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 1-től.