1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Székelyszabar Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat hivatalos székhelye: 7737 Székelyszabar, Árpád utca 53.

(3) Az önkormányzat működési területe Székelyszabar község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Székelyszabar Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Himesházi Közös Önkormányzati Hivatal.

(6) A képviselő-testület hivatalának hivatalos székhelye: 7735 Himesháza, Kossuth Lajos utca 82.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit, valamint azok használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat által alapított helyi kitüntetéseket és címeket, valamint azok adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § A település helyi ünnepe a Sarlós Boldogasszony napi búcsú.

4. § Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött, át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a jogszabályban meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei: polgármester, képviselő-testület bizottsága, közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látja el.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület bármely képviselő indítványára minősített többséggel dönt.

(3) A képviselő-testület meghatározhatja az átruházott hatáskör gyakorlásának fő szempontjait, továbbá az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló rendjét.

(4) Eltérő döntés hiányában az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.

(5) Abban az esetben, ha a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezi átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók.

(6) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

7. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(3) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülést lehetőség szerint csütörtöki napokra kell összehívni, azonban ettől – indokolt esetben – el lehet térni.

(4) A képviselő-testületi ülést a polgármester elektronikus úton hívja össze, indokolt esetben a meghívás egyéb módon is történhet.

(5) Az ülés meghívóját és a napirendi pontok írásos anyagait a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Indokolt esetben ettől el lehet térni.

(6) Sürgős, halaszthatatlan ügyekben az ülés szóban is összehívható bármikor. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(7) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-a által leírt esetben és feltételek mellett.

(8) Az ülés a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

8. § (1) A képviselő-testület éves ülésterv alapján dolgozik, a tervezet elkészítése a polgármester feladata. Az üléstervet minden év március 15-ig össze kell állítani.

(2) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

(3) Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indítékáról.

(4) Az ülésterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét, a tervezett napirendi pont előterjesztőjét.

9. § (1) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát

(2) A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülést a polgármester vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja az ülés határozatképességét és előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) A polgármester – amennyiben szükséges – a képviselő-testületi ülésen beszámol az előző képviselő- testületi ülés óta végzett munkáról, azokról a döntésekről, amelyek végrehajtási határideje lejárt.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben.

11. § (1) Az előterjesztések írásban és szóban is előterjeszthetők. A határozati javaslatot lehetőleg írásban szükséges benyújtani. Az önkormányzati rendelet csak írásban nyújtható be.

(2) Sürgősségi indítvány terjeszthető elő a képviselő-testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester is összehívná a képviselő-testület ülését. A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, megtárgyalásának időpontjáról döntést hoz.

12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a véleményét, a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

13. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyilt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, valamint a hitelfelvételhez és civil szervezet, alapítvány létrehozásához.

(4) A név szerinti szavazásra az Mötv. rendelkezései az irányadók.

14. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

15. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal – zárójelben hónappal és nappal – kell ellátni a következők szerint:

16. § (1) A napirendi pontok tárgyalását követően kerül sor az interpellációkra, bejelentésekre,

17. § (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a polgármester:

(3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgámesternek az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmi elemeire Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)¹

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az írásban benyújtott hozzászólást, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.

(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat, a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

20. § (1) Az önkormányzati képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén az Mötv 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet interpelláció, vagy képviselői kérdés.

(3) A képviselő képviselő-testületi ülésen kívül is tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.

(4) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, az önkormányzat hivatala biztosítja.

(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz.

(6) A képviselők díjazását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

21. § (1) A képviselő-testület ügyrendi bizottságot alakít. A bizottság létszáma 3 fő.

(2) Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálata, nyilvántartása, kezelése és őrzése.

(3) A képviselő-testület az esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre.

22. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze. A polgármester és a jegyző a bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(2) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólásoknál a javaslatokat, módosító kezdeményezéseket, a szavazás számszerű eredményét és hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

23. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) Ellátja a képviselő-testület, a bizottság, valamint az önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

(3) Együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházzal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

24. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. Jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester határozza meg az alpolgámester feladatait, erről a képviselő-testületet tájékoztatja.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetére a képviselő-testület összehívását és vezetését a bizottság elnöke látja el.

25. § (1) Az önkormányzat hivatalát a jegyző vezeti. Kinevezésére és feladatkörére az Mötv. valamint az ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) Tájékoztatást ad a polgármesternek, alpolgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(3) A képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli, kötelest azt részükre jelezni.

(4) Felügyel az önkormányzat hivatala tevékenységének törvényességére.

26. § (1) Az önkormányzat hivatala a Himesháza, Szűr, Erdősmárok és Maráza községek képviselő-testületeivel együtt létrehozott Himesházi Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A hivatal belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait a hivatalt alapító megállapodás és a hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

27. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez:

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez és feladatai ellátásához támogatást nyújthat.

(3) Az önkormányzat javaslattételi, véleményezési, egyetértési jogot biztosít a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban foglalt kérdésekben.

(4) A nemzetiségi önkormányzattal együttműködési megállapodást kell kötni, amit a képviselő-testület hagy jóvá.

28. § (1) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.

(2) A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

29. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, melyen a polgármester beszámol a képviselő-tesület tevékenységéről és amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) Az önkormányzat minden évben egy alkalommal falugyűlést tart, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(4) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(5) A lakosság tájékoztatása érdekében a polgármester év közben a helyben szokásos módon szükség szerint beszámol a képviselő-testület végzett tevékenységéről, terveiről.

30. § (1) A rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Székelyszabar Község Önkormányzat képviselő-testületének Székelyszabar Község Önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2014. (XII. 05.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.