Görcsönydoboka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 08Görcsönydoboka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Görcsönydoboka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkör alapján, megalkotja az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Görcsönydoboka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 7728 Görcsönydoboka, Csele utca 43.
(3) Az önkormányzat működési területe: Görcsönydoboka község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.gorcsonydoboka.hu.
(5) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Magyarország címere, a kör szélén „Görcsönydoboka Község Önkormányzata” körbefutó felirattal.
(6) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként erre írásban más személyt is felhatalmazhat.
(7) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal
Az Önkormányzat jelképei címer, zászló, pecsét
3. § (1) Az Önkormányzat címere:
2. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos, megállapodással megerősített nemzetközi kapcsolatai:
1. Frannach (Ausztria)
(2) További külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött.
Az önkormányzás általános szabályai
3. Az önkormányzati jogok
5. § (1) Az Mötv. 2-4. § szerint.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § (1) Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével - a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei: polgármester, képviselő-testület bizottsága, közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látja el. Önkormányzati döntést a Mötv. 41. § (3) bekezdése szerinti személyek, illetve szervezetek hozhatnak.
(3) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását - a Mötv-ben meghatározott kivételekkel - átruházhatja bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre és a társulásra. Átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.
(5) Kormányzati funkció szerinti feladatok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő az 1. számú függelék szerint.
(2) A Képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza meg. Az egyszerű többséghez a jelen lévő képviselők fele + 1 szavazat szükséges, a minősített többséghez 3 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.
4. Alakuló ülés
8. § (1) Mötv. 43. § -szabályozza.
5. A képviselő-testület munkaprogramja
9. § (1) A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló hosszú távú fejlesztési program alapján végzi.
(2) A polgármester által előterjesztett munkaprogram az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányát, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.
6. A munkaterv
10. § (1) A testületi ülés működésének alapja a program végrehajtását célzó munkaterv. Ezért a képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el minősített többséggel december 31-ig.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. a testületi ülések tervezett időpontját, helyét
2. a napirend tárgyát, előterjesztőjét,
3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,
4. a közmeghallgatás tervezett időpontját, napirendjét.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:
a) a települési képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) intézmények vezetőitől,
d) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől
e) jegyzőtől
(4) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(5) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a testületi tagoknak,
b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a térség országgyűlési képviselőinek,
d) a kormányhivatal vezetőjének.
7. A képviselő-testület ülése
11. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkaterve, illetve azon kívül felmerülő feladataitól függően ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt minden év július 1-je augusztus 20-a között munkaterv szerinti ülést nem tart.
(3) Az ülés időpontja: a hónap utolsó hétfő munkanapja, 17.00 óra.
(4) Indokolt esetben a polgármester a (3) bekezdésben foglalt időponton kívüli időszakra is összehívhatja az ülést.
8. A képviselő-testület ülésének összehívása
12. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést; a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést. Munkájukat tanácskozási joggal a jegyző segíti.
(2) A testületi ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet. Az ülés időtartama alatt mindkettőt folyamatosan ellenőrzi.
(3) Az ülést össze kell hívni:
a) Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerint, továbbá
b) nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnökének indítványára.
(4) A testületi ülésen a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselők tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek azt az ülés előtt legalább négy nappal megkapják.
(6) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni:
a) a képviselők legalább egynegyedének, vagy egy bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára,
b) a polgármester jogosult rendkívüli ülést összehívni, amennyiben azt a község érdeke megkívánja,
c) az a) és b) pontban foglalt esetekben az ülés az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, fax, e-mail, papír alapú meghívó), a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével értesíti.
(8) A nyilvános képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak:
a) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja
b) a napirend által érintett személyek,intézményvezetők, szervezetek vezetői
c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke
e) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,
9. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános testületi ülésen a hallgatóság a kijelölt ülőhelyeken foglalhat helyet, és köteles tartózkodni a véleménynyilvánítás bármely formájától.
(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.
10. A nyilvános testületi ülésekről tájékoztatás közvetítése
14. § (1) A nyilvános testületi ülést követően a főbb döntésekről a polgármester tájékoztatja a lakosságot a www.gorcsonydoboka.hu honlapon keresztül.
11. Zárt ülés
15. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján.
(2) Zárt ülést rendelhet el: az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti esetben.
12. Napirend, előterjesztések
16. § (1) Az ülésen a polgármester ismerteti az ülés napirendjének tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához a megválasztott képviselők többségének egyetértése szükséges. El nem fogadott indítvány annak megtételétől számított hat hónapon belül nem ismételhető meg, kivéve ha azt az önkormányzat érdekei indokolják.
(2) A testületi ülés tárgyalási anyagai az írásos előterjesztések, melyek a meghívó mellékletét képezik. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak - terjedelmére tekintettel az e-mailben történő megküldését - vagy az ülésen történő kiosztását.
(3) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása,
c) helyi népszavazás kiírása,
13. A vita, szavazás
17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b) A kiegészítést amennyiben bizottsági hatáskört érinti, bizottsági vélemények ismertetése követi.
c) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(2) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de a polgármester engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben a polgármester elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.
(4) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. A polgármester, mint az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába, az időkeret túllépése miatt megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) A vita lezárásáig a hozzászólások időtartamának további korlátozására, illetve a vita lezárására – feltéve, hogy minden az adott napirendhez hozzászólni kívánó képviselő a (2) bekezdésben írt hozzászólási jogával élt - a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az eredetitől legtávolabb eső indítványok sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a képviselő testületi tag elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét megtenni, a képviselő-testület jogosult az így meghozott döntést hatályon kívül helyezni és újratárgyalni.
(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő 1 havi tiszteletdíját megvonja. Kizárásra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a Mötv.49§(1a)bekezdés esetében.
(4) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, az előterjesztést az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt előterjesztést két hónapon belül ismételten meg kell tárgyalni.
(5) Képviselő-testület a Mötv. 68 § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerinti felhatalmazást nem ad a polgármesternek, költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet forrásfelhasználásról, döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
19. § (1) A testület a megválasztott képviselők több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Ha testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester nyolc napon belüli időpontban újból köteles összehívni. Az így megismételt testületi ülés összehívására megváltozott napirenddel is sor kerülhet.
(2) A szavazás kézfeltartással történik. Szavazás közben beszédet tartani és a szavazást indokolni tilos. A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. A polgármester elrendelhet ellenpróbát is.
(3) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat.
(4) Név szerinti szavazást el kell rendelni, ha azt:
a) a törvény írja elő,
b) a jelenlévő képviselők többsége kéri.
(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasása után "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak. A név szerinti szavazáskor mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.
(6) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazást tart az alpolgármesterek megválasztása esetén. A titkos szavazás elrendeléséhez minősített többségi szavazat szükséges.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(8) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot választ.
(9) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
14. A települési képviselő jogállása, kérdés, interpelláció
20. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
(2)
(3) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
(4) A települési képviselő főbb jogait és kötelezettségeit az Mötv. 28-39. §-ai tartalmazzák.
(5) A települési képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit, köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.
(6) A Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő 1 havi tiszteletdíja megvonásra kerül. Ismételt kötelezettség szegés esetén a megvonás 2 havi tiszteletdíj. Kötelezettség szegésről a képviselőtestület a polgármester indítványára , minősített többséggel dönt.
21. § (1) A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyekben kérdéssel fordulhat a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.
16. A tanácskozás rendjének fenntartása
22. § (1) A képviselő-testület ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető polgármester feladata, ennek érdekében az ülést vezető polgármester- illetve- az ülést vezető polgármester javaslatára – a képviselő-testület az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólalás következményeire.
(3) Az ülést vezető polgármester megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (2) bekezdésben meghatározott magatartást.
(4) Az ülést vezető polgármester - a szómegvonás okának közlésével –megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét.
(5) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
17. A képviselő tiszteletdíja, tiszteletdíjának megvonása
23. § A képviselő tiszteletdíjára vonatkozó szabályokat az Önkormányzat 2/1997. (III.07.) és az azt módosító 3/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
18. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
24. § (1) A testületi ülésről, valamint bizottságainak üléseiről jegyzőkönyv készül (Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdése).
(2) A hitelesített jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a Közös Önkormányzati Hivatal kezeli. A jegyző a jegyzőkönyveket– a nyilvános és zárt ülés anyagát egymástól elkülönítve – mellékleteivel együtt évente bekötteti. A bekötött jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell. A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készülteket - a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél lehet betekinteni, erről a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal részt vevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, és a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.
(4) A testületi ülés eredeti jegyzőkönyvének példányához mellékelni kell:
AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK
19. Önkormányzati határozatok
25. § A képviselő-testület határozatai külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal vannak ellátva. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a felelős személyét, valamint a végrehajtására kitűzött határidőt. A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
20. Önkormányzati rendeletek
26. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
A képviselő-testület szervei
21. A képviselő-testület bizottságai és feladata
27. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.
(2) Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően, arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.
(3) A bizottság tagjait és elnökét a Képviselő-testület választja.
(4) A bizottság tagjainak több mint felét, a bizottság elnökét, a települési képviselők közül kell megválasztani.
(5) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(6) A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.
(7) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik az Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.
(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület rendeletével, határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
28. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:
a) Ügyrendi Bizottság-tagjainak száma: 3 fő, névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat külön rendeleteiben az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a "R" 6. §(3)bek. leírt 2. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. §. (3) bek. e) pontja alapján vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
(4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – az Ügyrendi Bizottság látja el. Hatásköre kiterjed az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésekre.
22. A bizottság működése
29. § (1) A bizottságok – jogszabályok keretei között –ügyrendjükben határozzák meg működésük szabályait. A bizottságok üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.
(4) A bizottságok munkatervükben meghatározott számú – de évente legalább kettő– ülést tartanak.
(5) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.
(6) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül két alkalommal igazolatlanul hiányzott –, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre és távolmaradásáról a polgármestert tájékoztatni.
30. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
23. A polgármester
31. § (1) A polgármester főállású.
(2) A polgármester fő feladatai különösen:
a) Mötv. 67. § szerinti feladatok
b) utólagos beszámolási kötelezettség mellett az éves költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére kötelezettséget vállalhat;
(3) Polgármester munkarendje: naponta reggel 8.00 órától 12.00 óráig feladatainak ellátása miatt a Hivatalban tartózkodik.
24. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ választhat. A nem képviselő-testületi tag alpolgármester a polgármestert a képviselő-testület ülésén nem helyettesítheti, de tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein.
(2) Ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el tisztségüket.
(4) Az alpolgármesterek kötelesek azon bizottságok ülésein részt venni, amelyeket részükre a polgármester meghatározott.
(5) Az alpolgármesterekre, a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.
25. A jegyző
33. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben a jegyző főbb feladatai:
a) Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak,
b) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
c) elvégzi a polgármester által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.
26. A Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal
34. § (1) Somberek Község Önkormányzata és Görcsönydoboka Község Önkormányzata létre hozták a Sombereki Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
(2) A Hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket.
(3) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal feletti irányítási jogosítványokat Somberek Község Polgármestere gyakorolja. Ennek keretében a jegyző javaslatára a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munka-, és ügyfélfogadási rendjének meghatározására előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek.
27. Helyi önkormányzatok társulásai
35. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
27/A. Lakossági fórumok
36. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a Faluház hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(6) A közmeghallgatásra egyéb vonatkozásban (határozatképesség, ülés rendjének fenntartása stb.) a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
27/B. Önkormányzati feladatellátás rendje
36/A. § Szociális alapszolgáltatások nyújtása esetén a helyettesítés rendjét a 4. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
28. A gazdasági program
37. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program meghatározza az önkormányzat mindazon célkitűzéseit, feladatait, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, melyek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési, városüzemeltetési, adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó elképzeléseket.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.
(3) A gazdasági programhoz a képviselő testület tagja az alakuló ülést követő 3 hónapon belül javaslatot tehetnek.
29. Az önkormányzat költségvetése
38. § (1) A jegyző és az általa kijelölt ügyintéző által készített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet Magyarország Kormánya által elfogadott költségvetési törvény és az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak elemzése alapján a tervezett bevételek és kiadások figyelembe vételével kell összeállítani.
(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester legkésőbb február 15-ig terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 30-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről tárgyév november 30-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet (zárszámadást) a költségvetési évet követő május 15-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
30. Az önkormányzat vagyona
39. § Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg (6/2012. (V.14) Önkormányzati rendelete).
31. A gazdálkodás ellenőrzése
40. § (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá. Belső ellenőrzést a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás látja el.
Záró rendelkezések
41. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/1999. (XI.28.), valamint az azt módosító A 13/2000.(XII.15.), 10/2002.(VI.30.), 14/2002.(X.05.), 6/2003.(V.17.), 9/2006.(X.15.) , 4/2007.(IV.20.) 10/2007.(IX.20.), 12/2007.(XII.05.), 13/2009.(XII.21.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
1. melléklet a 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Görcsönydoboka Község Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok felsorolása a vonatkozó jogszabályok alapján
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár-elhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. hulladékgazdálkodás;
19. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
a) az alapfokú művészetoktatás támogatása
b) a logopédiai szolgáltatásról való gondoskodás
2. melléklet a 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Polgármesterre átruházott hatáskörök
1. Közterület használat engedélyezése, rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése,
2. Vagyonrendeletben foglalt értékhatáron belül a tulajdonosi hatáskörök gyakorlása
3. Utólagos beszámolási kötelezettség mellett az éves költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére kötelezettség vállalása
4. Közút-kezelői hozzájárulás megadás
5. Község jelképei használatának engedélyezése
6. Eljárás a lakások és helyiségek bérletének ügyében
7. Földbérleti szerződések megkötése
8. Tulajdonosi jogok gyakorlása és képviselete az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban.
9. Az önerőt nem igénylő uniós pályázatok döntésre történő előkészítése
10. Elrendeli a jogosulatlanul felvett, illetve kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez.
11. Dönt a szülési, temetési segély odaítéléséről, továbbá a köztemetésről.
12. Dönt a szociális étkezés engedélyezésében.
13. Települési támogatások megítélése.
14. Településképi véleményezési eljárás lefolytatása.
15. Településképi bejelentési eljárás lefolytatása.
16. Településképi kötelezés kiadása és bírság kiszabása, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot.
17. Településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén, a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása.
Bizottságokra átruházott hatáskörök
Társulási Tanácsra átruházott hatáskörök
3. melléklet a 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez1
KÓD |
Megnevezés |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045150 |
Egyéb szárazföldi személyszállítás |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
064010 |
Közvilágítás |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
084032 |
Civil szervezetek programtámogatása |
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
032020 |
Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek |
061030 |
Lakáshoz jutást segítő támogatások |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
103010 |
Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
104060 |
A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
900060 |
Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek |
900090 |
Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei |
4. melléklet a 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 19. § (5) bek. alapján a falugondnok helyettesítése
1. Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a falugondnokok kölcsönös helyettesítésére megállapodást köt Szűr Község Önkormányzat Képviselő-testületével.
2. Helyettesítés ideje alatt a feladat ellátásában a helyettes falugondnok munkáját segítve közreműködik igény szerint a házi segítségnyújtást végző személy vagy a fenntartóval közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy.
3. Megfelelő szakképzettséggel rendelkező személlyel helyettesítésre vonatkozóan megbízási szerződést köthet.
1. függelék a 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Kepner János
2. Liszátz Péter
3. Troszt Adrienn
4. Ritzl Jánosné
2. függelék a 11/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
A 3. melléklet a Görcsönydoboka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.