Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2005.(XII.30.) önkormányzati rendelete
Máriakéménd Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 07. 06
Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2005.(XII.30.) önkormányzati rendelete
Máriakéménd Község helyi építési szabályzatáról
2019.07.06.
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Máriakéménd Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (Tervező: YELLOWFACE KFT. -VÁROSTERV Bt. V-2, V-3 tervlapok) megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
- a külterületi és a belterületi határvonal,
- a szabályozási vonalak,
- a területfelhasználási módok és határok,
- az építési övezeti és övezeti határok és jelek,
- az építési övezeti, övezeti előírások,
- a helyi védett épületek.
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek – a sajátos jogintézmények és a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 1-3. sz. mellékletek kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselő-testületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – építészeti alátámasztó munkarész és szakhatósági szakvélemény alapján – módosítható, a sajátos előírások szükség esetén önkormányzati határozattal, kiegészíthetők.
(5) Irányadó szabályozási elem:
- telekhatár.
Az engedélyezés általános szabályai
2. § (1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásról szóló rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét nem bővíti.
(2) Az épületeket, az építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti értékvédelmi követelményeknek.
(3) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.
(4) Az építési engedélyezés földtani követelményei:
a) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba:
- ha az építési terület csúszás- és omlásveszélyes,
- ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül,
- ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés,
- ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek ( hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb. ).
b) Vizsgálni kell az építési engedélyezés során, hogy az építménycsúszás-, omlásveszélyes vagy alápincézett területre kerül-e.
Ha az említett adottságokkal rendelkezik az építési terület, vagy arra utaló jelenségeket mutat, akkor csak mérnökgeológiai és geotechnikai feltárások ismeretében végezhető el az építési tevékenység.
c) Közösségi célt szolgáló épületek ( közösségi ház, gyermekintézmények, stb.) építési engedélye csak talajmechanikai és mérnökgeológiai feltárások, vizsgálatok elvégzését és azok eredményének engedélyezési tervben történő érvényesítését követően adható ki.
d) A település egész területén a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges:
. tereplépcső kialakításakor – magasságtól függetlenül –gondoskodni kell a felület védelméről,
. 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni,
. bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni,
. terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni,
. feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők,
. a magán- és közterületek biztonságos csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell.
e) A volt bányaterületeket érintő építési tevékenységet geotechnikai szakvéleményre kell alapozni.
(5) Tűzvédelmi követelmények:
a) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás feltételeit (megközelítés, tűzoltási felvonulási terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani és biztosítani.
b) Kialakult beépítés esetén az építmények közötti megengedett tűztávolságot a meglevő állapothoz igazodóan, a HÉSZ
4. §.(6) bek. szerint csökkenteni lehet, de ehhez ki kell kérni az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalását.
(6) A település igazgatási területén a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megoldani. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély-köteles tevékenység. Az engedélyt a vízügyi szakhatóságtól – a
18/1996 (VI.12.) KHVM. rendeletben foglaltak betartásával – kell megkérni.
(7) A termőtalaj védelme érdekében építmények építésének termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(8) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni:
- az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. Tv.
3. §.(e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállítására, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
- a 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolórésszel (pince) érintett terület esetén.
(9) A nagyközépnyomású gázvezeték biztonsági övezetében a vonatkozó rendelet (6/1982/V.6./IPM) előírásait kell figyelembe venni.
(10) Mezőgazdasági területen történő beruházásokhoz – az 1994. évi LV. Tv. 70. §-a alapján – meg kell kérni a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását.
(11) Állattartó épület építésének engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is alkalmazni kell.
(12) A település belterületén és védett erdőterületen távközlési torony-építmény nem helyezhető el.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
3. § (1) A szabályozási terv a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül különböző területfelhasználási egységekre osztja fel, továbbá a beépítésre szánt területeken belül építési övezeteket, a beépítésre nem szánt területeken övezeteket jelöl ki.
(2) A település igazgatási területének
a) beépítésre szánt területei
- falusias lakóterület (Lf)
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gksz)
- egyéb ipari gazdasági terület (Gip-e)
- különleges terület, ezen belül
- intézmény terület (K -i)
- temető (K -t)
- belterületi pincesor (K -p)
b) beépítésre nem szánt területei
- közlekedési és közmű terület, ezen belül:
- közút (KÖu)
- a közműellátást biztosító területigényes létesítmények
(vízműkút, víztároló) (KÖ-kv)
- zöldterület, ezen belül:
- közpark (Z)
- erdőterület, ezen belül:
- védelmi (Ev)
- gazdasági (Eg)
- mezőgazdasági terület, ezen belül:
- általános (szántó) (Má)
- kertes (kert, szőlő, gyümölcsös) (Mk)
- korlátozott használatú (gyep, legelő) (Má-o)
- belterületi kertek (Mk--b)
- vízgazdálkodási terület, ezen belül:
- folyó ás állóvizek medre és parti sávja (V)
(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE
Falusias lakóterület (Lf)
4. § (1) A területen elhelyezhető:
. legfeljebb kétegységes – a lakó és/vagy üdülő pihenő funkciót egyaránt kielégítő épület,
. szálláshely szolgáltató épület,
. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
. sportépítmény,
. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
. mező- és erdőgazdasági építmény,
. melléképületként elhelyezhetők gépjárműtároló, barkácsműhely, nyárikonyha, valamint az állattartási rendeletben szabályozott állattartó épületek.
(2) A területen nem helyezhető el:
- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
- üzemanyagtöltő.
A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek:
- autóbontó,
- műanyag-feldolgozó,
- rönk fűrészelő - gatter,
- vegyianyag -készítő,
(3) A lakóterületen a meglévő épületek felújítása, átalakítása, bővítése és új épületek, építmények létesítése során a kialakult állapotokhoz kell igazodni.
Meg kell őrizni a jelenlegi telekosztást és a helyi építészeti karaktert. Ennek érdekében az alábbi előírások betartása szükséges:
a.) A kialakult telekstruktúra megőrzése érdekében a telkek csak abban az esetben vonhatók össze, ha az új telek szélessége nem haladja meg a 25,0 métert. Új építési telek szélessége min. 16,0 méter, max. 25,0 méter lehet, az övezeti előírások szerint.
b.) Az oldalhatáron álló („fésűs” jellegű) beépítés új épületek építése és meglévők átépítése/bővítése során is megtartandó az Lf-2 és az Lf-3 jelű építési övezetekben.
Az Lf-1 jelű építési övezetben az épületek bővítése az utcavonal mentén is megengedett, de az oldalkert mérete feleljen meg a tűztávolsági követelményeknek és tegye lehetővé a gépjárművel történő behajtást a telek területére.
Oldalhatáron álló beépítésűnek a település telkein az oldalhatáron, vagy attól csorgó távolságra elhelyezett épületet kell tekinteni.
c.)1 A lakások bővítési igényét a gazdasági épületek alapterületének csökkentésével célszerű megoldani. Lakásbővítés, vagy új lakás létesítése a tetőtérben csak térdfal magasítás nélkül engedélyezhető.
d.)2
e.)3
(4) A gazdálkodás / állattartás célját szolgáló épületek a kialakult oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezhetők el, illetve építhetők át.
A gazdasági épület a beépítés lezárásaként keresztbe fordítottan – zártsorú, vagy „hézagos zártsorú” módon – is elhelyezhető, de biztosítani kell a hátsókert megközelítési lehetőségét.
(5) A lakóterület építési övezeteit és betartandó előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet jele |
Telek
terület
min.
(m2) |
Telekszélesség
(m) |
Beépítési mód |
Építmény
magasság
max. (m) |
Beépített-ség
max. % |
Zöld
felület
min.
% |
min. |
max. |
Lf-1 |
K -1000 |
K-16,0 |
25,0 |
O/Z |
5,5 |
K -30 |
40 |
Lf-2 |
K -720 |
K-20,0 |
- |
O |
4,5 |
K-30 |
40 |
Lf-3 |
K-1200 |
K-18,0 |
- |
O |
4,5 |
K-30 |
40 |
K - kialakult állapot szerint, O - oldalhatáron álló beépítési mód,
Z - zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítési mód.
A telekterület, a telekszélesség és a beépítettségi mérték oszlopaiban feltüntetett második értékek új telkekre vonatkoznak, de a meglevő 30 %-nál kisebb mértékben beépített telkek beépítettsége 30 %-ig növelhető, az egyéb követelmények betartása mellett.
Ha a telek jelenlegi beépítettsége (K – kialakult állapot ) meghaladja a 30%-ot, a meglevő épület felújítható , de a telek beépítettsége tovább nem növelhető.
(6) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) Előkert:
- Az Lf-1 jelű építési övezetben a meglévő, előkert nélküli épületek átépítése esetén az új épületeket is az utca vonalra kell helyezni.
- Az Lf-2 jelű építési övezetben a meglévő, előkertes épületek átépítése esetén a jelenlegi előkert mérete megtartható, vagy az épület utcavonalra helyezhető.
- Az Lf-3 jelű építési övezetben a meglevő előkertek megtartandók, új telek beépítése esetén az épületek min.5,0 m széles előkert megtartásával helyezhetők el.
- Az előkertekben csak a közműbekötés létesítményei helyezhetők el.
b) Oldalkert:
- Az oldalkertek méretét az OTÉK 35. §-a oldalhatáron álló beépítési módra vonatkozó előírása szerint kell meghatározni.
- Az oldalkertekben nem helyezhetők el az OTÉK 35. § (6) bekezdésében felsorolt létesítmények
- A meglévő, az előírt mértéknél kisebb oldalkerti méretek a14,0 méternél keskenyebb telkek esetén- amennyiben az átépítés az eredeti épület kontúrján belül történik -megtarthatók, de az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulását.
c.) Hátsókert:
Az OTÉK előírásától eltérő hátsókerti méreteket a szabályozási terv tünteti fel.
A hátsókertekben meglevő épületek megtarthatók, de lebontásuk után nem építhetők fel újra.
(8) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani.
A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező.
(9) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince létesíthető.
Az építmény felett kialakított zöldfelületet a telek aktív zöldfelületének lehet tekinteni, ha a földtakarás mértéke az 50 cm-t eléri.
(10) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(1) Egyéb ipari gazdasági terület (Gip-e)
a) Az egyéb ipari gazdasági terület az ipari, településgazdálkodási és egyéb szolgáltató funkciók létesítményei elhelyezésére szolgál.
b) A területen elhelyezhető:
Gip-e-1 jelű építési övezetben:
- a lakóterületre nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás.
Gip-e-2 jelű építési övezetben:
- védőterületet nem igénylő gazdasági tevékenységi célú épület,
- a településgazdálkodás építményei,
- üzemanyagtöltő állomás.
c) A területen nem helyezhető el:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek
- roncsautó tároló- és bontó telep
d) A területre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet jele |
Telek-terület
minimum
m2 |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság
m |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke
% |
|
|
|
|
|
|
Gip-e-1 |
1500 |
Szabadon álló |
6,0 * |
40 |
30 |
Gip-e-2 |
2000 |
Szabadon álló |
6,0 * |
35 |
30 |
* technológiai okokból szükséges nagyobb építménymagasságot az építési hatóság engedélyezhet
e) A területfelhasználási egységben az előkert- és oldalkert mérete min. 5,0 m. A hátsókert min. mérete 15,0 m
f) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani. A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező.
g) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
h) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince, gépjárműtároló és technológiai berendezések helyezhetők el.
a.) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők
b.) A területen vízvételi lehetőséget biztosítani kell.
(2) Intézményi területek (K-i)
a.) K-i-1:Mária Nagyboldogasszony tiszteletére épített Kegytemplom és környezete. A létesítmény műemléki védelem alatt áll. Területén, illetve a műemléki környezet területén mindenfajta építési tevékenység jelen rendelet 14. §. 1-3 pontja szerint történhet.
b.) K-i-2: Oktatási, művelődési és sportterület.
A területen oktatási-, művelődési-, sport-, és egyéb közhasználatú létesítmények helyezhetők el.
A területre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet jele |
Telek-terület
minimum
m2 |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság
m |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke
% |
K-i-2 |
kialakult |
Szabadon álló |
7,5 * |
40** |
30** |
* technológiai okokból szükséges nagyobb építménymagasságot az építési hatóság engedélyezhet
**ha az ágazati előírások lehetővé teszik, illetve eltérő előírást nem tartalmaznak.
(3) Présházak – pincék övezete ( K-p )
a.) A területen a szőlőműveléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági épületek (présházak) és pincék, valamint vendéglátó létesítmények helyezhetők el.
b.) A kialakult telekstruktúra megtartandó.
c.) Az úszótelkek közötti közterületet közhasználatú zöldfelületként kell fenntartani.
d.) Építési előírások:
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló, vagy zártsorú
|
Beépítés mértéke |
Kialakult állapot szerinti, de új épület építése esetén az épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2 nagyságot.
|
Építménymagasság |
Kialakult, illetve max. 3,5 m |
Tetőgerinc utcához viszonyított iránya |
A kialakult állapot az épületek átépítése esetén is megtartandó. Új telek beépítése esetén az utcával párhuzamos. |
Tető hajlásszög |
A meglevő épületek átépítése esetén a jelenlegi tetőhajlásszög megtartható, vagy 32-42 fok között választható. |
Tetőhéjalás |
Hódfarkú agyag-, vagy betoncserép, vörös- barna színárnyalattal. |
e.)5
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterület
(1) A közterület teljes szélessége építési terület, amelyen belül elhelyezhetők:
- az utak és gyalogutak burkolatai,
- úttartozékok, támfalak, földművek,
- térszín alatti közművezetékek,
- a villamos energia – és távközlési kábelek, illetve a légvezeték tartóoszlopai
- közúti jelzőtáblák, köztárgyak,
- telefonfülke, autóbusz -váró
(2) A létesítmények elhelyezésénél be kell tartani az OTÉK 39. §. és 40. §.-ban meghatározott követelményeket.
(3) A közutak és a közterek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területeket kell biztosítani.
(4) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
|
|
jelenleg |
távlatban |
|
KÖu-1
Meglévő összekötő utak |
Pécsvárad – Szederkény ö. út (5608. sz. út) |
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) |
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) |
meglévő
(18-22 m) |
KÖu-2
Meglévő egyéb utak
KÖu-3
belterületen |
|
külterületi egyéb út
(K.VIII.B.-D.)
belterületi kiszolgáló út
(B.VI.d.B.-D.) |
külterületi egyéb út
(K.VIII.B.-D.)
belterületi kiszolgáló út
(B.VI.d.B.-D.) |
meglévő
(4-12 m)
meglévő
(8-16 m) |
KÖu-4
Gyalogutak |
|
|
(B.X.)
|
kialakult
|
(5) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így
- a vízellátás
- a szennyvízelvezetés
- a csapadékvíz-elvezetés
- a földgázellátás
- az elektromos energia-ellátás
- a távközlés
létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(6) A közművek nem azonos időben történő kiépítése esetén a később építendő közművek részére a szükséges területsávot biztosítani és az elhelyezési lehetőséget igazolni kell.
A 24/1994 (IX.29) KHVM rendelettel kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a 9004/1982 (Közl. Ért.16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzatában és a 30/19994 (XI:8) IKM rendelettel kötelezővé tett MSZ 151 sz. szabványban foglaltak.
(7) 6 A közmű -csatlakozási műtárgyakat a lakótelken belül kell elhelyezni.
8. § (1) Közpark céljára kijelölt terület. A terület min. 75 %-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
(2) A területen a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kisebb méretű sportpálya, emlékmű, műalkotás) helyezhető el. A területen épület nem helyezhető el.
(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a védelmi (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az erdőterületeket érintő művelési ág változási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba a természetvédelmi és erdészeti szakhatóságokat be kell vonni.
(3) Gazdasági rendeltetésű 100 000 m2-t meghaladó erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények helyezhetők el.
Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(1) Mezőgazdasági kertes területek (Mk)
a.) A területbe a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi, jellemzően 1500m2 nagyságot meg nem haladó területek tartoznak.
b.) A területbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei építhetők.
c.) Az építmény-elhelyezés feltételei:
-720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
-720–1500 m2 területű telken (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken) egy gazdasági épület és egy terepszint alatti pince létesíthető.
d.)8 A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot.
Az épületek legfeljebb 3,5 m építménymagassággal létesíthetők.
e.) Az övezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
(2) Mezőgazdasági általános területek (Má)
a.) A területbe a szántó és az 1500 m2-t meghaladó területű szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek tartoznak.
b.) Az övezetbe eső telken a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, de legfeljebb 300 m2 építhető be.
c.) Az övezetbe eső területeken lakóépületet elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad:
- Szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén: min. 0,5 ha telekterület,
a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, de max. 300 m2 építhető be.
- Szántó, kert művelési ág esetén: min. 3 ha telekterület
a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot, de max. 600 m2 építhető be.
d.)9 A telken újonnan létesítendő építmények csak
- szabadonálló beépítési mód szerint
- legalább 10,0 m előkert biztosításával
- épület legfeljebb 5,5 m építménymagassággal telepíthetők.
(3) Korlátolt használatú mezőgazdasági terület (Má-o)
a.) A területbe a gyep (rét), nádas művelési ágú tájvédelmi és ökológiai okokból korlátozottan beépíthető területek tartoznak.
A területen lakóépület nem helyezhető el.
b.)10 A területen min. 2,0 ha nagyságú teleknagyság esetén elhelyezhetők az állattenyésztéshez kapcsolódó gazdasági épületek (ló-, szarvasmarha istálló, juh-hodály, takarmánytároló, stb.), valamint a tógazdaság működtetéséhez szükséges építmények, de az összes beépített terület nem haladhatja meg a 300 m2 nagyságot.
Az épületek legfeljebb 5,5 m építménymagassággal létesíthetők.
c.) A gyep (rét) művelési ágba tartozó területeken a művelési ág nem változtatható meg. A művelést kaszálással vagy legeltetéssel kell fenntartani.
(4) Mezőgazdasági övezetekben birtokközpont nem alakítható ki.
Szántó, kert művelési ágban tanyaudvar kialakítható, de területe (gazdasági építmények és az udvar által elfoglalt terület) nem lehet nagyobb, mint a telekterület 5,0 %-a.
(5) A földhasználó, illetve a beruházó köteles a talajvédelmi hatóság engedélyét, illetve szakhatósági hozzájárulását megszerezni minden, a termőföld minőségét, illetve állapotát befolyásoló esetben.
(6) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „ jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
Vízgazdálkodási terület (V)
- az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja
- az állóvizek medre és parti sávja
- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
- a vízbeszerzési területek
tartoznak.
(2) A területen építményt elhelyezni nem szabad, kivéve a vízmű üzemeltetéséhez, a vízkárelhárításhoz szükséges, valamint a vízisport és a sporthorgászás céljait szolgáló építmények.
(3) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a vizek és a közcélú vízi építmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló rendeletek előírásait be kell tartani.
III. Fejezet
12. § (1) Az igazgatási területen a meglévő és tervezett környezethasználatokat úgy kell engedélyezni, megszervezni és végezni, hogy:
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b.) megelőzze e környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást,
d.) megfeleljen a mindenkor érvényben lévő előírások, határértékek és normatívák keretében meghatározott követelményeknek.
(2) Máriakéménd területét a hatályos rendeletek a felszín alatti vizek állapota szempontjából a fokozottan érzékeny területen fekvő települések körébe sorolja. Ezért:
a.) a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és talaj- és vízszennyezést okozó tevékenység nem engedélyezhető.
b.) a csatornázás és szennyvíztisztítás megvalósításáig építés, felújítás csak zárt gyűjtés és rendszeres szippantás, valamint korszerű és hatékony egyedi kisberendezés létesítésével engedélyezhető.
c.) A település ivóvíz-bázisának területe a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezetbe tartozik (ad-vízbázisvédelmi terület).
d.) a település ivóvíz-bázisának területén a kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőövezet "A" és "B" zónáiban a biztonságba helyezés és biztonságos üzemelés feltételeit biztosítani kell az előírt feltételeknek megfelelően.
e.) a nitrátérzékenység miatt, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében, be kell tartani a "jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályait.
f.) A községben a nyílt , útárkos vízelvezetési hálózat csak részben kiépített. Ezért és a belvízveszélyes területek mentesítése érdekében a kiépítést és az egységes rendszerben történő működtetést meg kell oldani, az ártalommentes elvezetés biztosítására.
(3) Máriakéménd közigazgatási területén az általános levegőtisztaság-védelmi előírások, határértékek érvényesítendők. A levegő tisztaságának védelmével összefüggő szabályokat a légszennyezettségi és kibocsátási határértékeket a hatályos rendeletek** előírásai szerint kell betartani. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a kibocsátási és levegőminőségi előírásokat, határértékeket teljesítik.
(4) A települési hulladékgazdálkodás megszervezése, üzemeltetése keretében biztosítani kell
a.) a települési szilárd és folyékony hulladékok rendszeres gyűjtését, elszállítását és megfelelő, engedélyezett kezelését, elhelyezését.
b.) az állati tetemek bűzmentes gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását.
c.) a veszélyes hulladékok megfelelő kezelését. Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy engedélyezhető és folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(5) A településen a zajvédelmet az országos előírások szerint, a területfelhasználási kategóriákra és tevékenységekre megállapított zaj- és rezgésterhelési határérték teljesítésével kell biztosítani.
a.) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek (65/55 nappal/éjszaka) betartásra kerüljenek.
b.) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 5608.sz főút mentén 65/55 dB, egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.
(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(8) A településen üzemanyagtöltő állomás – a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kivételével – csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
13. § (1) A Karasica vízfolyás, valamint a település észak-keleti részén a Patkányos- patak völgye, a korlátolt használatú (Má-o) mezőgazdasági területbe sorolt rét-és legelő területek, valamint az erdőterületek, a „természeti terület”-, illetve „ökológiai (zöld) folyosó „övezetbe tartozó területek. /A területek lehatárolását a településszerkezeti terv tartalmazza./
(2) A település belterülete, valamint az (1) bekezdésben felsorolt területek egyben a „tájképvédelmi” övezethez tartoznak.
(3) A természeti terület övezetre vonatkozó előírások:
- Természeti terület részének beépítésre szánt területté nyilvánítása csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulásával é lehetséges.
- Új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolható.
- Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
- Természeti területen potenciálisan környezetszennyező illetve veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(4) A vízfolyások völgyeiben kijelölt korlátozott használatú mezőgazdasági területek a térség ökológiai (zöld) folyosó övezetének részei.
Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.
A területen új építmény, létesítmény elhelyezése csak a
10. §. (3). pontban meghatározott feltételek szerint történhet. A területen bányanyitás, hulladéklerakó, hulladékkezelő létesítmény telepítése vagy bármilyen más ipari környezetterhelő tevékenység nem engedélyezhető. Ez alól kivétel a vízügyi szakhatóság által engedélyezett létesítmény.
(5) A tájképvédelmi területen az építmények tájba illesztését biztosítani kell, a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.
(6) Máriakéménd közigazgatási területén a természet és a tájkép védelme érdekében
- az erdőterületen csak a természetvédelmi érdekeket nem sértő erdőgazdálkodás folytatható, emellett az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmus, kutatást-oktatás szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül.
- az övezet mezőgazdasági területein a művelési ágak kialakult arányát lehetőleg meg kell tartására. A művelési ág megváltoztatása vagy más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- a kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldású, a gyümölcs- és szőlőtermesztést, -feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. Új telekalakításkor legkisebb teleknagyságként 1500 m2 ajánlott.
- a tájban megjelenő, a település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, az épületek magassági korlátozását, a kialakult településképpel összhangban kell meghatározni.
- az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket veszélyeztet.
A védelmet igénylő természeti területek helyrajzi számait a 3.a). függelék foglalja keretbe. Megjegyzendő, hogy a véglegesített listát a környezetvédelmi miniszter rendelettel hirdeti ki és közlönyben teszi közzé.
A nemzeti hálózat részét képező ökológiai (zöld) folyosó területeinek helyrajzi számait szintén a 3.b.)függelék adja meg.
A védendő erdő művelési ágba tartozó területek helyrajzi számait a 3.c )függelék, a gyepekét a 3.d.) függelék és a védendő mocsaras területrészek helyrajzi számait az 3. e.) . foglalja keretbe.
14. § (1) A településen országos védelem alatt álló műemlékek:
- M II 291 Máriakéménd 863-4/1953 (hrsz: 06 )
R.k. kegytemplom, gótikus, 15. sz. Átépítve barokk stílusban 1746-1761 között.
Berendezés: copf,18. sz. vége.
- M III 292 Máriakéménd 22509/1958 ( hrsz: 336 )
R.k. Szt. Márton templom. Copf,1797. Berendezés: oltárok, szószék, copf, 18.sz.vége.
(2) A műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv, a műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi számait a 1.számú függelék tartalmazza.
(3) A műemlék épületen és telkén az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t szakhatóságként köteles bevonni.
A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre és telkekre vonatkozóan a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásait be kell tartani.
(4) Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi művi értékeket a szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(5) A helyi védettségű épületek építési engedélyezési eljárása során ki kell kérni a KÖH előzetes véleményét.
Régészeti lelőhelyek védelme
15. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek (R) területének lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák. A lelőhelyek leírását jelen építési szabályzat 2.számú függeléke tartalmazza.
A megjelölt területeken, illetve azok térségében fokozott gondossággal kell eljárni minden talajfelszínt érintő tevékenység során.
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges.
(2) Az ismert régészeti lelőhelyek területén
- beépítésre nem szánt területeken végzendő, 30 cm. mélységet meghaladó és 10m2-nél nagyobb területre kiterjedő talajmozgatással járó tevékenység,
- beépítésre szánt területeken talajfeltárással járó építési tevékenység megkezdése előtt,
meg kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulását.
(3) Régészeti érdekű (RÉ) területet érintő tervezés esetén a tervezést megelőzően, ki kell kérni a KÖH véleményét.
(4) A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001 évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területen kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
IV. Fejezet
16. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai – az Étv által meghatározott – útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településkép-védelmi okokból
- a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és mezőgazdasági üzemi területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken
- a belterületi lakóingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.
V. Fejezet
Vegyes és Záró rendelkezések
17. § (1) Az engedélyezési eljárás során kötelezően alkalmazandó tervi mellékletek:
a.) Belterület szabályozási terve V – 2 jelű tervlap
b.) Külterület szabályozási terve V – 3 jelű tervlap
c.) 1-3.sz.melléklet: Önkormányzati hatáskörbe tartozó települési értékvédelem.
d.) 1-4.sz.függelék: Szakhatósági hatáskörbe tartozó művi és természeti értékvédelem
(2) Az engedélyezési eljárás során figyelembe veendő kapcsolódó önkormányzati rendeletek: az állattartásról szóló önkormányzati rendelet.
18. § Jelen előírások a kihirdetést követő negyedik hónap első napjától lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Helyi védettségű épületek, kerítések, kapuk:
Cím |
Helyrajzi szám |
Funkció |
Rákóczi u. 1. |
113 |
lakóház |
Rákóczi u.12. |
8/2 |
lakóház |
Rákóczi u.14 |
6 |
lakóház |
Rákóczi u. 15. |
125 |
lakóház |
Rákóczi u.22. |
253 |
lakóház |
Rákóczi u.23 |
136 |
lakóház |
Rákóczi u.28. |
258 |
lakóház |
Rákóczi u.33 |
142 |
lakóház/ kerítés |
Rákóczi u. 34 |
263 |
lakóház |
Rákóczi u.35 |
143 |
lakóház |
Rákóczi u.39 |
146 |
kapu/kerítés |
Rákóczi u.43 |
148 |
lakóház |
Rákóczi u.52 |
272 |
lakóház |
Rákóczi u.54 |
273 |
lakóház |
Rákóczi u. – Horvát u sarok |
szobor |
Széchenyi tér 4 |
15 |
lakóház/kerítés és kapu |
Petőfi S. u.4. |
124 |
lakóház |
Petőfi S. u. 6. |
4 |
lakóház |
Horvát utca 12 |
133 |
lakóház |
Horvát utca 14 |
163 |
lakóház |
Horvát utca 15 |
172 |
|
Horvát utca 22 |
158 |
lakóház |
Horvát utca 39 |
183 |
lakóház |
2. számú melléklet a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Helyi védettségű pincék
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
079/3 |
présház |
079/6 |
présház |
1032 |
présház |
1033 |
présház |
1037 |
présház |
1038 |
bunkerpince |
1114 |
présház |
1149 |
ajtó |
1047 |
présház |
1209 |
présház |
1214 |
présház |
1233 |
présház |
1234 |
présház |
1239 |
présház |
1242 |
présház |
1323 |
présház |
3. számú melléklet a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Helyi értékvédelmi tanulmány
1. számú függelék a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Műemlékek:
1.). M II 291 R.k. kegytemplom -1761 barokk (hrsz.06 )
Védelem fokozata: H1
Műemléki környezet telkeinek helyrajzi számai:
04/1, 04/2, 010/2, 010/4, 010/5, 010/6, 015/3, 015/4, 015/5, 0170/2
/Területi lehatárolás a külterület szabályozási tervén./
2.). M III 292 R.k. Szt. Márton – templom- Copf 1797 (hrsz:336)
Műemléki környezet telkeinek helyrajzi számai:
251, 255, 256, 259, 333, 334
/Területi lehatárolás a belterület szabályozási tervén./
2. számú függelék a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
A település területén megjelölt nyilvántartott (R), illetve régészeti érdekű (RÉ) területek:
R – Nyilvántartott régészeti lelőhelyek |
Sorszám |
Helyrajzi szám |
Települési terület |
Megjegyzés |
1 |
0170/2 |
A település északi részén
a kegytemplomtól nyugatra |
|
2 |
011 |
A település északi részén
a volt téglaégető területe |
|
3 |
063/1 |
A Várhegy ( Schlossberg)
területe |
földvár |
4 |
062/1 ,(046/4) |
u.a. |
földvár |
5 |
06 |
A kegytemplom területe |
|
RÉ – Régészeti érdekeltségű területek |
6 |
0170/1, 0170/3-10,
0171 |
Északon a belterülethez
kapcsolódó terület |
|
7 |
02/1 |
Lakóterületi fejlesztésre
kijelölt terület |
|
8 |
022 |
Tervezett gazdasági övezet
területe |
|
9 |
083 |
A temető bővítési területe |
|
3. számú függelék a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Természet- és tájvédelem.
a.) Természeti terület övezetébe tartozó területek.
030/1, 030/3, 032, 036/3, 037,042, 043, 044, 045/2, 046/3, 046/4, 049/2,050, 051, 056/1
056/3, 0139/2, 0141/1, 0173/1, 0173/3, 0174, 0176.
/Területi lehatárolás a településszerkezeti terven, illetve a külterület szabályozási tervén/
b.) Ökológiai ( zöld ) folyosó övezetébe tartozó területek helyrajzi számai:
028, 032, 062/1, 062/2, 085/4, 085/5, 089/1, 0106/1, 0106/2, 0106/3, 0106/4, 0106/5,
0107, 0108, 0109, 0142, 0150, 0153/1, 0153/2, 0155, 0159, 0160, 0162, 1038/5 – 1246
/Területi lehatárolás a településszerkezeti terven/
c.) A védendő, erdő művelési ágba tartozó területek helyrajzi számai
Meglévő erdő |
|
Tervezett erdő |
0102/1 |
|
0165/1 |
|
1022 |
|
062/2 |
0106/1 |
|
018/3 |
|
1023 |
|
062/3 |
0106/2 |
|
019 |
|
1024 |
|
064/2 |
0106/3 |
|
032 |
|
1025 |
|
|
0106/4 |
|
046/4 |
|
1026 |
|
|
0106/5 |
|
058 |
|
1028 |
|
|
0107 |
|
062/1 |
|
1029 |
|
|
0108 |
|
064/1 |
|
1030 |
|
|
011 |
|
064/3 |
|
1031 |
|
|
0114/2 |
|
065 |
|
1038/1 |
|
|
0114/4 |
|
069/1 |
|
1038/2 |
|
|
0114/5 |
|
069/2 |
|
1038/3 |
|
|
0114/6 |
|
070 |
|
1038/4 |
|
|
0115/1 |
|
072 |
|
1038/5 |
|
|
0115/2 |
|
074 |
|
1041 |
|
|
0118/2 |
|
076 |
|
1042 |
|
|
0121 |
|
084 |
|
1044 |
|
|
0122 |
|
085/2 |
|
1045 |
|
|
0123 |
|
085/5 |
|
1047 |
|
|
0126/1 |
|
089/1 |
|
1066 |
|
|
0126/2 |
|
089/4 |
|
1074 |
|
|
0127 |
|
095 |
|
1076 |
|
|
0129 |
|
097/16 |
|
1077 |
|
|
0130/12 |
|
097/17 |
|
1087 |
|
|
0130/13 |
|
097/18 |
|
1088 |
|
|
0131 |
|
099 |
|
1092/1 |
|
|
0132/2 |
|
1015 |
|
1093 |
|
|
0132/5 |
|
1016 |
|
1095 |
|
|
0146 |
|
1017 |
|
1097 |
|
|
0151 |
|
1018 |
|
1109 |
|
|
0153/2 |
|
1021 |
|
1136 |
|
|
d.) A védendő, gyep művelési ágba tartozó területek helyrajzi számai
Meglévő gyepek |
0106/1 |
|
0160 |
|
079/9 |
0107 |
|
0162 |
|
080 |
0111 |
|
0165/1 |
|
081 |
0113 |
|
0165/2 |
|
083/1 |
0114/1 |
|
0170/1 |
|
083/2 |
0114/7 |
|
0173/1 |
|
084/5 |
0114/8 |
|
0173/3 |
|
085/1 |
0118/2 |
|
0174 |
|
085/2 |
0118/5 |
|
0176 |
|
085/4 |
0118/6 |
|
022 |
|
097/14 |
0130/10 |
|
026 |
|
097/15 |
0130/11 |
|
028 |
|
1001 |
0132/4 |
|
030/2 |
|
1002 |
0132/7 |
|
030/3 |
|
1004 |
0135/1 |
|
030/4 |
|
1005 |
0135/2 |
|
030/5 |
|
1006 |
0137/2 |
|
036/2 |
|
1007 |
0137/4 |
|
040 |
|
1008 |
0139/2 |
|
047/5 |
|
1009 |
0141/1 |
|
062/2 |
|
1013 |
0142 |
|
062/3 |
|
1401 |
0144 |
|
064/2 |
|
1402 |
0153/1 |
|
079/10 |
|
1403 |
0155 |
|
079/2 |
|
1404 |
0157 |
|
079/4 |
|
1405 |
0158 |
|
079/7 |
|
1406 |
0159 |
|
079/8 |
|
1407 |
e.) A védendő mocsaras területrészek helyrajzi számai
Meglévő mocsár, mocsaras terület |
024 |
037 |
042 |
043 |
044 |
046/2 |
046/3 |
049/1 |
049/2 |
051 |
052 |
056/3 |
056/4 |
4. számú függelék a 11/2005. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
A Máriakéménd-Szederkényi vízbázis hidrogeológiai védőövezetei
Az érintett ingatlanok adatai
Hidrogeológiai védőövezet - "A" védőzóna
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
095 |
kivett (agyagbánya) |
097/1 |
szántó-erdő |
097/2 |
szántó |
097/3 |
szántó |
097/4 |
szántó-erdő |
0114/8 |
szántó |
0110 |
kivett (közút) |
0116 |
kivett (Karasica) |
Hidrogeológiai védőövezet - "B" védőzóna
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
094/8 |
szántó |
094/9 |
szántó |
094/10 |
szántó |
097/5 |
szántó |
097/6 |
szántó-erdő |
098 |
kivett (közút) |
099 |
szántó-erdő |
0114/1 |
szántó |
0114/2 |
erdő |
0114/3 |
kivett (árok) |
0114/4 |
erdő |
0114/5 |
erdő |
0114/6 |
szántó |
0115/5 |
kivett (gazd. ép. udvar) |
0118/5 |
szántó |
0118/6 |
szántó |
0118/7 |
szántó |
0118/8 |
szántó |
0118/9 |
szántó |
0118/10 |
szántó |
0118/10 |
szántó |
0120/5 |
szántó |
096 |
közút |
0119 |
közút |
Forrás: A Szederkény-Máriakéménd vízbázis biztonságba helyezési és biztonságban tartási teve. WATERPLAN. Pécs, 2003. augusztus 31.)