Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (IV. 18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 04. 19- 2024. 01. 10Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (IV. 18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Máriakéménd Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,
b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletekben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból (továbbiakban: vagyontárgy) áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amely
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül,
c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.
(4) Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:
aa) a helyi közutak és műtárgyaik,
ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
(2)1
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 3. § hatálya alá nem tartozó vagyon:
a) az Önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, oktatási-nevelési, sport, egészségügyi, szociális, és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,
b) a Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,
c) műemlékingatlanok,
d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,
e) erdők,
f) muzeális gyűjtemények és emlékek,
g) játszó-, pihenő- és sportkertek,
h) közművek, vízközművek,
i) köztemetők,
j) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga,
k) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
l) az elidegenítési tilalmi listán szereplő önkormányzati bérlakások, és
m) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.
(2) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, a vagyonkataszter nyilvántartásának megfelelően.
5. § Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
6. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Szederkényi Körjegyzőség tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a törzsvagyon szerinti minősítéséről.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a törzsvagyonban és az üzleti vagyonban bekövetkezett változások az 1. és 2. mellékleten átvezetésre kerüljenek, és a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes),
b) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználókként összesített mérleg szerint értékben,
c) a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.
(3) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.
(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
8. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén kettő évnél nem régebbi - ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,
b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
Vagyongazdálkodás irányelvei
9. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a Polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra.
(2) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítésénél a vagyontörvény 7. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni.
(3) A Vagyongazdálkodási Tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.
(4) . A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden év március 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek.
A rendelkezési jogok gyakorlása
10. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
11. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat
a) egyházakat,
b) alapítványokat,
c) társadalmi szervezeteket,
d) gazdálkodó szervezeteket,
e) más önkormányzatokat,
d) költségvetési szerveket,
amennyiben a támogatási igény benyújtója megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) – (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(2) A támogatás formái:
a) ingyenes vagy kedvezményes használatba adás, amennyiben a közfeladat ellátásához szükséges,
b) közérdekű kötelezettség vállalás,
c) alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás,
d) pénzeszköz átadás.
(3) A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott
a) legalább kettő új munkahelyet létesít, vagy
b) önkormányzati feladat ellátását veszi át, vagy
c) a község érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy
d) közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy
e) településfejlesztési feladatot végez.
11/A. §2 (1) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz. A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.
(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve ha a képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
(3) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői-jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátáshoz kapcsolódó tevékenységet,
b) a közfeladat ellátása esetén a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
e) a rendkívüli felmondás eseteit,
11/B. §3 (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(3) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.
11/C. §4 (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a Képviselő-testület ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdeket sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérése,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
Felajánlott vagyon elfogadása
12. § (1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Polgármester dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
13. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:
a) a Képviselő-testület és bizottságai,
b) a Polgármester,
c) a Jegyző,
kezdeményezheti.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el
aa) ingóvagyon esetén az egymillió forintot,
ab) ingatlanvagyon esetén a ötmillió forintot,
továbbá
b) vagyontárgynak önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetbe történő bevitele,
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása,
d) bérleti idő, használati idő meghosszabbítása,
e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése,
f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – tíz évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítése,
g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása, jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása,
h) telek kiegészítés, telekhatár rendezés esetén,
esetén.
(4) A versenyeztetés szabályait a 4. melléklet tartalmazza.
A szerződések nyilvántartása és közzététele
14. § Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Polgármester a Körjegyzőség közreműködésével nyilvántartást készíttet.
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
15. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatása.
(2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejövő keretszerződésben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyes ingatlanokra vonatkozóan vezeték, szolgalmi és egyéb használati jogot alapító szerződés köthető. A keretszerződés alapján, az abban meghatározott feltételek szerinti a szerződéseket a polgármester köti meg.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról a Képviselő-testület dönt.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
16. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
(3) Az önkormányzati intézmény és vállalat az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.
Az üzleti vagyon és az ingó vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása
17. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
Az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
18. § A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) kötvény kibocsátásról,
b) kezesség vállalásról,
c) alapítvány létrehozásáról, valamint alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.
Záró rendelkezések
19. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 4/1994. (III.8.) számú rendelete.
Hatályon kívül helyezte Máriakéménd Község Polgármesterének 3/2021. (II.2.) számú rendelete 1.§-a.
Beiktatta Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (IV.10.) önkormányzati rendelete 1.§-a.
Beiktatta Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (IV.10.) önkormányzati rendelete 1.§-a.
Beiktatta Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (IV.10.) önkormányzati rendelete 1.§-a.