Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat elnevezése, jelképei, hivatalos lapja

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Máriakéménd Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7663 Máriakéménd, Rákóczi u. 30.

(3) Az önkormányzat hivatalának elnevezése és székhelye: Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal (7751 Szederkény, Kossuth Lajos utca 1.) A hivatal Máriakéménd településen állandó kirendeltséget működtet, melynek elnevezése és címe: Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal Máriakéméndi Kirendeltsége (7663 Máriakéménd, Rákóczi u. 30.)

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és a pecsét.

(2) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

a)  Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Baranya megye, Máriakéménd;

b)  Máriakéménd Polgármestere.

(4) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

3.§

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Máriakéménd” című lap, amely negyedévente – minden év március, június, szeptember és december hónapokban – jelenik meg.

(2) Az önkormányzat lapját a település lakosai, valamint a helyi társadalmi szervezetek térítésmentesen kapják meg.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapját az önkormányzat hivatala szerkeszti. A lap tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, a megalkotott helyi rendeleteket, a községben zajló fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást, valamint azokat a felhívásokat, melyekben az önkormányzat közösségi programokon való részvételre, lakossági összefogásra, rendezvényre hívja fel a község lakosságát.

(4) Az önkormányzat lapját 4 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget teremtve a település történetét feldolgozó krónikaírási munkához.

2. Az önkormányzati jogok

4. §

Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

5. §

(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, azonban vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezetet teremt.

6. §

A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

Az önkormányzat vállalkozásban való részvételt megelőzően szakértői véleményt kérhet, illetőleg közgazdasági költség-haszon elemzést végeztethet.

Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

7. §

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, jegyző, társulás, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

3. Feladatok és hatáskörök

8. §

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi fejlesztési társulásokkal és a civil szervezetekkel.

A koordináció keretében cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

9. §

(1) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelezően előirt, illetve önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1.    településfejlesztés, településrendezés;

2.  településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4.  egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6.    óvodai ellátás;

7.  kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8.    szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9.    lakás- és helyiséggazdálkodás;

10.  helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

11.  honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

12.  helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

13. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

14.  sport, ifjúsági ügyek;

15.  nemzetiségi ügyek;

16.  közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

17. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(3) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

(5) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41.§ (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján Máriakéménd Község Önkormányzata helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. útján gondoskodik;

b) villamos-és gázenergia szolgáltatást, helyi közvilágítást, és gázellátást az E-ON biztosítja;

c) az óvodai nevelésről a Szederkényi Óvodai Társulás gondoskodik;

d) gyermek- és felnőtt háziorvos, hétközi- hétvégi orvosi ügyeleti ellátást valamint a fogorvosi alapellátást az önkormányzattal vállalkozási formában kötött szerződés biztosítja,

e) a védőnői ellátást Szederkény Község Önkormányzata területi védőnői szolgálata biztosítja;

f) az egészségügyi szakellátás a Mohács Kórház útján biztosított;

g) a szociális alapellátásokat a SZOCEG Nonprofit Kft. biztosítja. A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást a Bólyi Szociális és Gyermekjóléti Társulás biztosítja.

10. §

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, valamint törvényben meghatározottak szerinti társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(4) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, a társulásoknak – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1.    a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3.    a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4.    a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7.    intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8.    közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9.    eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10.  a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15.  területszervezési kezdeményezés;

16.  amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

 (6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

4. A képviselő-testület összehívása

11. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi és rendkívüli ülést tart.

a) A képviselő-testület – az Mötv. 43.§ rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.

b) A képviselő-testület soros ülését nem előre meghatározott időpontokban, az önkormányzat székhelyén tartja.

c) A képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy a testület bármely bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó – indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni.

d) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.

e) A képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.

f) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

 (4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyal meg minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

12. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke.  Ha a képviselő-testület ülését a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv azért hívja össze, mert a polgármester a települési képviselők egynegyedének illetőleg a képviselőtestület bizottságának indítványára nem hívta össze az ülést, annak levezetésére a képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök köteles.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton is meg lehet küldeni a képviselőtestület tagjainak.  A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

13. §

(1) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a település lakosságát hirdetés útján értesíteni kell. Személyre szóló meghívót a képviselő-testület tagjai, a napirendekben érdekeltek, pártok és szervezetek képviselői kapnak.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:

az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt vagy az aljegyzőt;

b) az érintett napirendi pont vonatkozásában a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;

a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

c) a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) A képviselő-testület zárt ülésére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

5. Az előterjesztés

14. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet-és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként -  írásban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két fő részből áll: a téma ismertetéséből és határozati javaslatból. A polgármester egyszerűbb ügyekben szóbeli előterjesztést is engedélyezhet. Az egyszerű döntést igénylő ügyekben elegendő egy-egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat is.

15. §

(1) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bizottság elnöke,

d) a jegyző,

e) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 5 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

6. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

16. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülésére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testült üléséről a polgármester hirdetményútján tájékoztatja a lakosságot.

17. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet (minimum3 fő) a jelenléti ív alapján.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

7. Tanácskozási rend

18. §

Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

19. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

8. A hozzászólások és a vita

20. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 5 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 3 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 5 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

21. §

A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll – a hozzászólást, javaslatot, indítványt stb. megszakítva is – a törvényességet érintően észrevételt tenni.

9. Ügyrendi kérdés

22. §

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

10. Szavazás rendje

23. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

24. §

(1) Minősített többség szükséges az alábbiak esetében:

a) rendeletalkotás;

b) a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz és érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból való kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) önkormányzati képviselő kizárása a döntéshozatalból;

g) összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

h) az Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;

i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

j) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene - a tisztségének megszüntetésére irányuló - kereset benyújtása; 

k) közfeladat önkéntes vállalása, ill. vállalásának megszüntetése.

 (2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

25. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Összeférhetetlensége, távolléte, tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben az Ő személyével szemben is kizárási ok merült fel, a tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jelen lévők közötti korelnök. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazást a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza, amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra úgy külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról az alábbi adatokat szükséges jegyzőkönyvben rögzíteni:

a) a szavazás helyét és napját (amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra),

b) a szavazás során felmerült körülményeket,

c) a szavazás eredményét,

d) a jegyzőkönyvvezető nevét (amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra)

e) a polgármester és a jegyző aláírását.

(6) A szavazás eredményét a szavazatok összeszámláló személy ismerteti a képviselő-testülettel.

26. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

11. A határozat alakszerűsége

27. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját).

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadása,

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

e) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

12. Interpelláció

28. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a) polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

d) jegyzőtől,

önkormányzati ügyekben maximum 3 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 8  napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 5 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét, tárgyát és címzettjét, annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

13. A jegyzőkönyv

29. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját;

b) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

c) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

e) az előterjesztéseket;

f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

h) a döntéshozatalban résztvevők számát;

i) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

k) a szavazás számszerű eredményét;

l) a hozott döntéseket.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a) a meghívót;

b) az írásos előterjesztéseket;

c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat;

d) az elfogadott rendeleteket;

e) jelenléti íveket;

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet;

g) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet;

h) a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyvekből egy eredeti példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati hivatalban van lehetőség.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni.

14. Az önkormányzati rendeletalkotás

30. §

(1) A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottságok elnökei,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselőtestület elé terjeszti.

(4) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(5) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(6) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

31. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4)A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján annak kifüggesztésével ki kell hirdetni.

(5) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és tárgyát.

15. A lakossággal való kapcsolattartás formái

32. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b) közmeghallgatás,

c) fórum.

 (2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

16. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

17. A közmeghallgatás

34. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

18. A fórum

35. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

19. Az önkormányzati képviselő

36. §

(1) A képviselő Máriakéménd település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

37. §

(1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a testületi üléseken való megjelenés;

c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

d) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e) köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit;

f) kapcsolattartás a község polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

g) személyes érintettség bejelentése;

h) köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek;

i) köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január hó 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

38. §

(1) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a távollétét előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolja.

20. A képviselő-testület bizottságai

39. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület Ügyrendi állandó bizottságot hoz létre (tagjai névsorát e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza). A bizottság feladatai:

a) Összeférhetetlenség kezdeményezése esetén a polgármester által történő tájékoztatást követően a kivizsgálás

b) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelése, ellenőrzése, összeférhetetlenség vizsgálata

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

40. §

(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. §

(1) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. 

(2) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább három nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 15. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit. 

(9) A bizottsági jegyzőkönyveket az elnök és egy tagja írja alá.

42. §

A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

43. §

(1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

21. A polgármester

44. §

(1) Máriakéménd Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Máriakéménd Község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

45. §

(1) A polgármester feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját;

b) összehívja és vezeti a testület üléseit;

c) képviseli az önkormányzatot; kapcsolatot tart más település – különösen Bóly térség önkormányzataival; kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel;

d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

 (2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(5) A polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozására – a törvényi keretek között – az alpolgármester tesz javaslatot.

46. §

(1) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.

(3) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak szerint dönthet.

(4) A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt Ügyrendi Bizottság elnöki feladatokat ellátó képviselőnek adja át, részére juttatja el.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Ügyrendi Bizottság elnöki feladatokat ellátó képviselőnek adja át.

22. Az alpolgármester

47. §

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

Az alpolgármester megbízatása megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek vagy

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján,

c) valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester különösen az alábbi feladatköröket határozza meg az alpolgármester részére:

a) a képviselők munkájának segítése;

b) felkérés alapján képviseli az önkormányzatot más szervezek előtt.

c) a község partner-kapcsolatainak szervezése.

23. A közös önkormányzati hivatal

48. §

(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és Szederkény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.

24. A jegyző

49. §

(1) Szederkény, Monyoród, Máriakéménd, Olasz, Hásságy és Belvárdgyula Községek Polgármesterei – pályázat alapján – lakosságszám-arányos többségi döntéssel a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző:

1. gondoskodik a képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztések előkészítéséről;

2.  biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési, valamint ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását, s az ülések technikai feltételeit;

3.    dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

4.  gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

5.   gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

6. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

7.  jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

8.  gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és jogszabályban meghatározott helyekre való továbbításáról;

9. gondoskodik a képviselő-testületi rendeletekről, határozatokról készült nyilvántartás vezetéséről;

10. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról;

11.  évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

12.  döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

13.  dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

14.  dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

15.  a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

16.  ellátja az iratkezelés felügyeletét;

17.  köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

25. Az önkormányzat gazdasági alapjai

50. §

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a vagyonrendelet állapítja meg.

(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

51. §

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

52. §

(1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a) a fejlesztési elképzeléseket,

b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;

c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit;

d) az adópolitika célkitűzéseit;

e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat;

f) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit;

g) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

26. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

54. §

 (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

27. Társulások, nemzetiségi önkormányzatok

55.§

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 3. számú függelék tartalmazza.

56.§

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

57.§

(1) Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§-ban meghatározottak szerint a Máriakéméndi Német Önkormányzat tevékenysége ellátásához rendelkezésre bocsát a 7663 Máriakéménd, Rákóczi u. 30. szám alatti önkormányzati hivatal épületében egy helyiséget.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§-ban meghatározottak szerint a Máriakéméndi Roma Önkormányzat tevékenysége ellátásához rendelkezésre bocsát a 7663 Máriakéménd, Rákóczi u. 30. szám alatti önkormányzati hivatal épületében egy helyiséget.

28. A felterjesztési jog

58. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikérheti a témakör szerint érintett bizottság véleményét.

29. Záró rendelkezések

59. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007. (VIII.16.) számú rendelete.

Máriakéménd, 2015. január 12.

Ez a rendelet Máriakéménd Községben kihirdetésre került.

Máriakéménd, 2015. január 15.

1. számú függelék

A Képviselő-testület névsora:

Jeszán Csabáné                  polgármester

Kállai Csilla                       alpolgármester

Csoltyán Róbert                képviselő

Fábiánné Mester Rita        képviselő

Schleicher Eszter               képviselő

2. számú függelék

Ügyrendi Bizottság tagjai:

Fábiánné Mester Rita        elnök

Csoltyán Róbert                tag

Schleicher Eszter               tag

3. számú függelék

Önkormányzati társulások:

Bólyi Kéményseprő-ipari Társulás

Bólyi Szociális és Gyermekjóléti Társulás

Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás

Szederkényi Óvodai Társulás