Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2003. 02. 12- 2012. 06. 28

Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

2003.02.12.

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra — Kisnyárád Községi Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon

a) folyamatos védelme;

b) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése;

c) növelésének előmozdítása.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Kisnyárád Községi Önkormányzat tulajdonában lévő:

a) ingatlanokra;

b) ingó vagyontárgyakra;

c) vagyoni értékű jogokra;

d) értékpapírokra;

e) társasági részesedésekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Ilyenek az ingó, ingatlan, portfólió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.

(3) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

(4) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(6) Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.

(7) Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.

(8) Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.

(9) Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

(10) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(11) Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára községpolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS NYILVÁNTARTÁSA

Az önkormányzati vagyon

4. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) A vagyon – rendeltetése szerint a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze.

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítják meg.

(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai

a) a törvény erejénél fogva:

- helyi közutak és műtárgyaik;

- a terek és a parkok;

- a vizek és közcélú vízi létesítmények;

- a levéltári anyagok

b) jelen rendelet alapján:

- a községi köztemető.

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai

a) a törvény erejénél fogva:

- a közművek;

- intézmények;

- középületek;

- műemlék épületek;

- védett természeti területek;

- vízi közművek;

- muzeális emlékek.

b) jelen rendelet alapján:

- az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások.

(7) Jelen rendelet 4. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyain kívül minden egyéb az önkormányzat forgalomképes vagyonának minősül.

5. § (1) A törzsvagyon részét képező forgalomképtelen ingatlanok felsorolását a rendelet 1. számú melléklete, korlátozottan forgalomképes ingatlanok felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképes ingatlanok felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az önkormányzat vagyonát Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége (továbbiakban: Körjegyzőség) tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai – jelenleg a 147/1992. (XI. 6-) Korm. rendelet – szerinti ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a körjegyző gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

7. § (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és

b) forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza.

(3) A forgalomképes vagyon azon részére, amelynek hasznosulásához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évenként felülvizsgálni.

(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen;

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken;

c) a portfólió vagyont tételesen és értékén veszi számba.

(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;

b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon; - társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

- egyéb esetben névértéken határozza meg.

(2) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

A vagyongazdálkodás irányelvei

9. § (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal a vagyongazdálkodási irányelvekről.

(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és tételesen az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyontárgyakat.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

10. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő szerve: az önkormányzat hivatala (Körjegyzőség).

(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(6) Az önkormányzat vagyonkezelő szerve köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(7) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(8) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(9) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(10) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a Körjegyzőség, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(11) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

11. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése

12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – csak:

a) meghatározott céllal más önkormányzatnak;

b) közérdekű kötelezettség vállalással;

c) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás jogcímen lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni más önkormányzat vagy állami szerv részére a vonatkozó feladat és hatáskör átadása, vagy ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése kapcsán lehet.

(3) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról a képviselő-testület határoz.

Felajánlott vagyon elfogadása

13. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 10. § (4) bekezdésben megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

Az önkormányzati követelések elengedése

14. § Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető;

e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.

IV. Fejezet

RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL

15. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2) A rendelet 4. § (6) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.

16. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a képviselő-testület gyakorolja.

17. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

18. § A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

a) a képviselő-testület és bizottságai;

b) a polgármester;

c) a körjegyző;

d) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és egyidejűleg az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/1997. (VII.7.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.