Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 06. 29- 2023. 12. 04Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra — Kisnyárád Községi Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA
A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon
a) folyamatos védelme;
b) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése;
c) növelésének előmozdítása.
(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Kisnyárád Községi Önkormányzat tulajdonában lévő:
a) ingatlanokra;
b) ingó vagyontárgyakra;
c) vagyoni értékű jogokra;
d) értékpapírokra;
e) társasági részesedésekre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
3. §1
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS NYILVÁNTARTÁSA
Az önkormányzati vagyon
4. §2 (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatokat és célok ellátását szolgálják.
(2) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A gazdasági (vállalkozói) tevékenységbe az így nem hasznosítható vagyonrészek vonhatók be a vagyon alapvető rendeltetésének szem előtt tartásával.
4/A. §3 (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze:
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak;
b) törvényben vagy önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.
(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak
a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak,
b) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. év CCIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint az önálló ingatlannak minősülű vízi közművek.
(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - az Nvtv-ben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak köre:
a) az Nvtv. 2. melléklet 1. II. pont b) alpontja szerinti közszolgáltatási tevékenységet végző gazdasági társaságban fennálló önkormányzati részesedés,
b) külön törvényben annak minősített vagyontárgyak,
c) az Nvtv. rendelkezéseinek megfelelő és önkormányzati rendelettel annak minősített vagyontárgyak.
(5) Az önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott vagyontárgy nincs.
(7) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.
4/B. §4 (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az 2/A. § hatálya alá nem tartozó és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a törvényben korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak,
b) önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyontárgyak:
- középületek,
- szennyvíz-közmű,
- vízmű,
- sportpálya
- közpark
- játszótér
(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra.
4/C. §5 (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba.
(2) Az üzleti vagyon az Nvtv. törvény rendelkezéseinek megfelelően hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra.
5. § (1) A törzsvagyon részét képező forgalomképtelen ingatlanok felsorolását a rendelet 1. számú melléklete, korlátozottan forgalomképes ingatlanok felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A forgalomképes ingatlanok felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. §6
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
7. §7
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon; - társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;
- egyéb esetben névértéken határozza meg.
(2) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
A vagyongazdálkodás irányelvei
9. § (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal a vagyongazdálkodási irányelvekről.
(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és tételesen az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyontárgyakat.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
10. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.
(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(4) Önkormányzati vagyonkezelő szerve: az önkormányzat hivatala (Körjegyzőség).
(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(6) Az önkormányzat vagyonkezelő szerve köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(7) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(8) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(9) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(10) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a Körjegyzőség, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(11) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
11. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése
12. §8
Felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 10. § (4) bekezdésben megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.
Az önkormányzati követelések elengedése
14. § Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető;
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.
RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL
15. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A rendelet 4. § (6) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.
16. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a képviselő-testület gyakorolja.
17. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
18. § A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület és bizottságai;
b) a polgármester;
c) a körjegyző;
d) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és egyidejűleg az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/1997. (VII.7.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
A 3. §-t és az azt megelőző "Értelmező rendelekezések" alcímet hatályon kívül helyezte a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan 2012. június 29-től
Módosította a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2012. június 29-től.
Beiktatta a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. június 29-től.
Beiktatta a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2012. június 29-től.
Beiktatta a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2012. június 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan 2012. június 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan 2012. június 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan 2012. június 29-től.