Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2003. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 12. 31- 2015. 03. 31Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2003. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisnyárád Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettsége alapján működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §2
Az önkormányzat és jelképei
2. §3 (1) Az önkormányzat elnevezése: Kisnyárád Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7759 Kisnyárád, Kossuth utca 34.
(3) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő és a polgármester, összesen 5 fő. Az önkormányzati képviselők névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének, zászlajának és pecsétjének leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(3)4 A Magyarország címerét és Kisnyárád község címerét, illetőleg zászlaját a képviselő-testület üléstermében az alkalomhoz illően el kell helyezni.
(4)5 Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon. Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
4. §6 A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Kisnyárád Község Polgármestere Baranya megye,
b) Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete Baranya megye,
c) Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Baranya megye Lánycsók.
5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
6. §7
7. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (pl. bérbeadás, részvények stb.).
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szükség szerint, illetve tízmillió forint érték feletti vagyoni hozzájárulás esetén kötelezően szakértői véleményt kér vagy közgazdasági (jövedelmezőségi) elemzést végeztet. Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, nélkülük a napirend nem tárgyalható.
(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
8. § A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdek-képviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
9. § Önkormányzati döntést:
a)8 a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve annak felhatalmazására
10. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában – a felmerülő lakossági ellátási igények jobb kielégítése érdekében – együttműködik a környező települések önkormányzataival.
(2)9 Az (1) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, aki tevékenységéről rendszeresen (következő testületi ülésen) tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
11. §10
11/A. §11
12. §12
13. §13
14. §14
15. §15
16. §16
A KÉPVISELÖ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület ülései
17. §17 (1) A képviselő-testület alakuló, rendszeres, rendkívüli és más község képviselő-testületével együttes ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester – az ülést levezető elnök – hívja össze és vezeti. Az együttes ülést levezető elnök az ülésnek otthont adó település polgármestere.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármester jogosult a testületi ülés összehívására, vezetésére.
(4) A polgármesteri és a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök jogosult a képviselő-testületi ülés összehívására, vezetésére.
A képviselő-testület megalakulása
18. §18 A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
Rendes ülés
19. § A képviselő-testület saját munkaterve szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések napja: csütörtök. Rendkívüli ülés más napon is tartható.
Rendkívüli ülés
20. §19 A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. § szerinti esetekben, valamint a következő rendes ülésig halasztást nem tűrő esetekben.
21. §20 A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
Az ülés helye
22. § A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja.
A testületi ülés összehívása
23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(4)21 A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(5) A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(6) A testületi meghívó a meghívó kibocsátásával egyidejűleg, a tárgysorozattal együtt a községháza hirdetőtábláin minden esetben kifüggesztendő.
24. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(2)22 Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.
25. § Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt néhány órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
26. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a községháza hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel és a lakossághoz eljuttatott szórólapokkal nyilvánosságra kell hozni.
27. §23
28. §24
29. §25
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
30. §26 (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent polgármester a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás szabályszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ülés sorszámát,
b) a határozathozatal módját,
c) az elnök szükség szerinti intézkedéseit
d) a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket.
(3) A jegyzőkönyv mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok és az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege,
c) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyv,
d) a 66. § szerint benyújtott hozzászólás,
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó, írásban foglalt észrevétele,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(5) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
A jegyzőkönyv elkészítése
31. § (1)27 A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a)28 eredeti példányát a körjegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal hivatal irattárában;
b)29 az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatalnak;
c) egy példányát a polgármester kapja, aki hivatali helyiségében biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
A testületi ülések ügyrendje
Az ülések nyilvánossága
32. § (1) A testületi ülések – a 31. §-ban meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és az ülésvezető előzetes engedélyével szólalhatnak fel.
Zárt ülés
33. § (1) A képviselő-testület
a)30 zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(2)31 A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nemzetiségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(3)32 A zárt ülésen hozott határozatok közül a közérdekű adatot, illetve a közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen is ismertetni kell.
(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(5)33 A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
A rendes ülés napirendje
34. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében – ezen bekezdés utolsó mondatában foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) tájékoztatók
b) rendeleti javaslatok
c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztéseket hátrébb sorolva
d) interpellációk
e) kérdések
f) bejelentések
(4)34 A (3) bekezdés a) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester – és szükség szerint a jegyző – beszámol:
a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(5) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(6) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint összeállított és a meghívóban közölt tárgysorozat szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá, s ettől a szabálytól eltérésnek csak akkor lehet helye, ha az arra vonatkozó indítványt a testület elfogadta. Az indítvány felett vitának helye nincs.
Az előterjesztések rendje
35. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester és alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d)35 a jegyző.
(4) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(5) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(6) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait, 
d) a határozati javaslatot,
e) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(7) Az előterjesztések terjedelme – a határozati javaslat és a mellékleteken kívül – az öt oldalt nem haladhatja meg, kivéve
A sürgősségi indítvány
36. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b)36 Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
Kérdés és interpelláció
37. § (1) , A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.
38. § (1)37 A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
Az összeférhetetlenség
39. § (1) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.
(3) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.
(4) A képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
40. § (1)38 A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(2) A polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést. Mindhárom személy együttes akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) látja el az ülés vezetésének feladatát.
(3) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. • Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az "igen”, "nem”, "tartózkodom" szavazatok összesített száma irányadó.
(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor; 
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti az ülés napirendjét;
e) beszámol a két ülés közötti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve az esetleges sürgősségi indítványokról;
f) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványt tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására;
g) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor
h) az ülést meghatározott időre félbeszakítja.
(5) A képviselő-testületi ülésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(6) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.
(8) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(9) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(10) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
A vitavezetés szabályai
41. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit- Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, illetve, hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.
(4) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama 5 perc.
(5) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(6) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.
A döntéshozatal szabályai
42. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(2) Minősített többség szükséges az e rendelet 50. § (1) bekezdésében meghatározott kérdések szabályozásához.
43. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2)41
A szavazás módja
44. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
A nyílt szavazás
45. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, a szavazás eredményét, illetőleg- a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén- elrendeli a szavazás megismétlését.
(3) Szavazategyenlőség esetén a vita folytatása után újból szavazni kell és ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén ismét szavaz.
46. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b) ha a jelen lévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza.
(3)42 A név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa képviselők névsorát ábécé sorrendben. A képviselők "igen”, "nem”, "tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A név szerinti Szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
(6) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
A titkos szavazás
47. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.
48. § A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
Döntéshozatal
49. §45 (1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt minősített többséggel.
50. §46 (1) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata – szükséges a Mötv. 50. §-ban, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (2) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges.
(2) SZMSZ alapján minősített többség szükséges:
51. §47 A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletek és
b) egyedi határozat, normatív határozat.
A képviselő-testületi határozatok
52. §48 (1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint zárójelben a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a vonatkozó jogszabályok szerint.
(3) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül (el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület tagjai a határozatokat a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(5) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
53. §49 (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.
(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
(3) A rendelet kihirdetése a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalban lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Mötv. előírásai az irányadóak.
A rendeletalkotásfolyamata és a rendelet kihirdetése
54. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester, az alpolgármester;
d)50 a jegyző;
e)51 a nemzetiségi önkormányzat az adott kisebbséget érintő ügyben;
f) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
(2) Az (1) bekezdésben nevesítettek a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be. A polgármester a kezdeményezést a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.
55. §57
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÖ
Általános rendelkezések
56. §58 A képviselő – a Mötv.-ben meghatározottakon felül - köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
A képviselőjogai
57. § (1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3)59 A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4)60 Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, a körjegyző erre legkésőbb tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.
(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.
(7) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselőtestületet.
58. § A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.
A képviselő kötelezettségei
59. § A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni;
g) köteles a település egészéért vállalt felelősséggel képviselni választóinak érdekeit;
h) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
i) óvni a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.
A KÉPVISELÖ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok jogállása
60. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
Állandó bizottságok
61. §61 Az önkormányzati képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre, és létszámát a következők szerint állapítja meg:
62. §62
63. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, tiszteltdíjára, tiszteletdíja emelésére, a képviselők tiszteletdíjára ill. tiszteletdíja emelésére,
b) kivizsgálja a polgármester által, nála kezdeményezett összeférhetetlenségi ügyeket, j avaslatot tesz a képviselő-testületnek az összeférhetetlenség megállapítására,
c) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát, illetve az önkormányzati képviselő és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát,
d)63 megtárgyalja a képviselői tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó előterjesztést és döntésre a képviselő-testület elé terjeszti,
e) ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs programmal összefüggő feladatok előkészítését, képviselő-testület elé terjesztését.
Ideiglenes bizottság
64. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
A bizottságok szervezeti és működési rendje
65. §64 (1)65 A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, vagy tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
66. § (1)66 Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
67. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára
(3)67 A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendeletben a képviselő-testületi ülésre meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
68. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3)68 A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5)69 A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A TISZTSÉGVISELÖK
A polgármester
69. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen a jelen rendelet 56. § (2) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
70. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) kikéri az önkormányzat bizottsága(i) véleményét a jogszabályban meghatározott esetben és a képviselő-testület elé terjeszti;
e) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
g) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz;
c) tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésén.
(4)70 Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a)71 a közös önkormányzati hivatal irányítását a székhely önkormányzat, Lánycsók település polgármestere látja el, a Majsi Kirendeltség működésének, ügyfélfogadásának kialakítása kérdésében előzetes egyeztetés szükséges Majs Község Polgármesterével,
b)72 a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c)73 a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
e)74 a jegyző kinevezése és felmentése tekintetében a munkáltatói jogot a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei lakosságszám arányosan gyakorolják,
f)75 a hivatal Majsi Kirendeltségének köztisztviselőinek, alkalmazottjainak kinevezése, bérezése, vezetői kinevezése, felmentése és jutalmazása tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
(5)76 A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó község polgármesterével együttesen végzi a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését.
(6)77 A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(7)78 A polgármester hivatali munkarendje a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, minden hétfőn 14.00. órától 16.00. óráig tart. Az önkormányzat hivatalában minden csütörtökön 16.00. órától 18.00. óráig fogadóórát tart.
71. § A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Baranya Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
Az alpolgármester
72. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
73. §79
Jegyző, Aljegyző80
74. §81 (1) A hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző feladatait az Mötv. 81. §-a tartalmazza.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki
a) ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat,
b) vezeti a Majsi Kirendeltséget,
c) ellátja a Majsi Kirendeltséghez tartozó településeken a képviselő-testületek, bizottságok, képviselők működésével kapcsolatos feladatokat,
d) a jegyző megbízása alapján részt vesz a Majsi Kirendeltséghez tartozó települések testületi, bizottsági ülésein.
75. § (1)82 A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b)83 gyakorolja a munkáltatói jogokat a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, felmentéshez és a jutalmazáshoz – a polgármesterek által meghatározott körben – a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján egyetértési jogot gyakorló polgármester egyetértése szükséges;
c) a polgármesterek útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket;
d) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek átadnak részére;
f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságainak ülésén;
g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
h) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
i)84 minden év április 30-ig, legkésőbb a költségvetési zárszámadással egyidejűleg, beszámol a képviselő-testületeknek a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal előző évi munkájáról;
j) gondoskodik az SZMSZ és mellékletei naprakész vezetéséről;
k) ellátja a testületek, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
m) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja;
n)85 rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket, a képviselő-testületeket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, valamint a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról.
(3)86 A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b)87 szervezi a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c)88 ellátja a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testületek által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
(4)89 A jegyző vagy megbízottja a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal hivatalában minden csütörtökön fogadónapot tart.
Közös Önkormányzati Hivatal90
76. §91 (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az önkormányzat Kisnyárád, Majs és Udvar települések önkormányzataival együtt közös önkormányzati hivatalt hozott létre: Lánycsóki Közös Önkormányzat elnevezéssel. A hivatal székhelye: 7759 Lánycsók, Kossuth u. 3.
(2) A közös önkormányzati hivatal szervezetén belül állandó kirendeltség működik Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Majsi Kirendeltsége néven, a 7783 Majs, Kossuth L. u. 199. címen.
(3) A hivatal működésére vonatkozó szabályokat az alapító önkormányzatok megállapodása, valamint a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A hivatal SzMSz-ét a rendelet 6. melléklet tartalmazza.
77. §92 (1) 
A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalt alapító együttműködési megállapodás tartalmazza. E megállapodás részletei:
78. §94 (1)95 A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
79. §96
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
80. §97
HEL YI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
81. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Lakossági fórumok
82. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a)98 a közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatás(ok) általában az önkormányzat székhelyén, a Községházán kerülnek megtartásra;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a községháza hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel és a lakossághoz eljuttatott szórólapokkal tájékoztatni kell a lakosságot.
83. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
84. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) a forgalomképes vagyontárgyakat és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2)99 A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni a választópolgárokat.
(3)100 Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni.
Az önkormányzat költségvetése
85. § (l) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
85/A. §103 (1) Az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat felhasználási tervét,
2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal:
a)104 az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét,
b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.
(2) Az önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását,
2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal:
a)105 az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét,
b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban,
c) a vagyonkimutatást,
d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
86. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(3)106 Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
87. §107 (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, az alábbi korlátozással:
88. §108
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
89. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2)109 A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. E feladatot 2006. január 01. napjától a Mohács Többcélú Kistérségi Társulás látja el.
(3)110
(4)111
(5)112 A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(6)113 A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(7)114 A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.
Felterjesztési jog
90. § (l) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben -közvetlenül vagy érdek-képviseleti szervezete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
91. §115 (1) E rendelet mellékleteit képezik:
1. melléklet: Az önkormányzati képviselők neve.
2. melléklet: A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak neve.
3. melléklet: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke.
4. melléklet: A társulás létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodások.
5. melléklet: A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata.
6. melléklet: Az önkormányzat átruházott feladat- és hatásköreiről.
1. melléklet116
2. melléklet117
Fledrich Ferencné önkormányzati képviselő
3. melléklet118
6. melléklet120
1. polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:
a) átmeneti segély megállapítása
b) születési támogatás megállapítása
c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása
d) a költségvetési rendeletben rá átruházott hatáskör szerinti előirányzatok felhasználása
e) 1 évet meg nem haladó közterület-használati szerződések megkötése
f) közterület filmforgatási célú igénybevételének engedélyezése
2. Ügyrendi Bizottság
a) vagyonnyilatkozatok átvétele, nyilvántartása
3. Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás
a) belső ellenőrzés
b) családsegítés
c) gyermekjóléti ellátás
4. Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás
a) hulladékgazdálkodási feladatok
5. Mohácsi Kéményseprő-ipari Társulás
a) kéményseprő-ipari közszolgáltatás önként vállalt feladat
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a, 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a.Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 10. §-a, 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 12. §-a, 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 8/2007. (VII.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2007. július 6-tól
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2007. (VII.6.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatálytalan 2007. július 6-tól
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Beiktatta a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2013. december 31-től.
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 16. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Hatályon kívül helyezte a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatálytalan 2007. április 24-től
Módosította a 8/2007. (VII.6.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2007. július 6-tól
Módosít otta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 16. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 20. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Beiktatta a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 20. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Beiktatta a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 20. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 17. §-a, 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2007. (VII.6.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatálytalan 2007. július 6-tól
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 18. §-a, a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 20. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Módosította a 8/2007. (VII.6.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2007. július 6-tól
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Beiktatta a 6/2007. (IV.24.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2007. április 24-től
Módosította a 8/2007. (VII.6.) önkormányzati rendelet 6. §-a, 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 25. §-a, hatályos 2013. december 31-től
Módosította a 13/2006. (X.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 14/2006. (XII.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 8/2010. (X.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2010. október 15-től
Módosította a 13/2006. (X.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 14/2006. (XII.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 8/2010. (X.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2010. október 15-től
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatálytalan 2013. december 31-től
Beiktatta a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2005. április 8-tól
Beiktatta a 15/2013. (XII.31. ) önkormányzati rendelet 26. §-a, hatályos 2013. december 31-től