Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2003. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2005. 04. 08- 2005. 10. 31Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2003. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Kisnyárád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. 
(2) Kisnyárád Község Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:
Az önkormányzat és jelképei
2. § (1) Kisnyárád község közigazgatási területén a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyet az önkormányzati testületbe közvetlenül választott képviselői útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.
(2) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Kisnyárád Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(3) Az önkormányzat székhelye: Kisnyárád község, Községháza. Címe: 7759 Kisnyárád, Kossuth utca 34.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő és a polgármester, összesen 6 fő. A polgármester az Ötv. alapján tagja a testületnek. Az önkormányzati képviselők névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(6) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: körjegyzőség).
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének, zászlajának és pecsétjének leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(3) A Magyar Köztársaság címerét és Kisnyárád község címerét, illetőleg zászlaját a képviselő-testület üléstermében az alkalomhoz illően el kell helyezni.
(4) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
4. §1 A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Kisnyárád Község Polgármestere Baranya megye,
b) Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Baranya megye,
c) Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége Baranya megye.
5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
6. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak, melyekben az önkormányzat önállóan jár
(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
7. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (pl. bérbeadás, részvények stb.).
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szükség szerint, illetve tízmillió forint érték feletti vagyoni hozzájárulás esetén kötelezően szakértői véleményt kér vagy közgazdasági (jövedelmezőségi) elemzést végeztet. Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, nélkülük a napirend nem tárgyalható.
(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
8. § A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdek-képviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
9. § Önkormányzati döntést:
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve annak felhatalmazására
10. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában – a felmerülő lakossági ellátási igények jobb kielégítése érdekében – együttműködik a környező települések önkormányzataival.
(2) Az (1) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata, aki tevékenységéről rendszeresen (következő testületi ülésen) tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
11. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(4) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
a) az egészséges ivóvízellátásról,
b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,
d) a közvilágításról,
e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
12. § (1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt le kell folytatni az előkészítő eljárását, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.
13. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását az Ötv.-ben foglaltak szerint, ha
Az önkormányzatifeladat- és hatáskörök átruházása
14. § (1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, önkormányzati rendelettel átruházhatja:
15. § (1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
16. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a körjegyző a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
A KÉPVISELÖ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület ülései
17. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki tevékenységét és gyakorolja jogkörét.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.
(4) A testületi ülés lehet:
1. alakuló
2. rendes
3. rendkívüli
A képviselő-testület megalakulása
18. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.
(2) Az alakuló ülés első pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a községi képviselő-testületi tagok választásának eredményéről.
Rendes ülés
19. § A képviselő-testület saját munkaterve szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések napja: csütörtök. Rendkívüli ülés más napon is tartható.
Rendkívüli ülés
20. § (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, és azt valahányszor, ha szükséges, össze kell hívni.
(2) A képviselő-testület összehívását a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint helyi népszavazás és népi kezdeményezés is indítványozhatja, amikor a polgármester köteles ülést összehívni.
(3) A polgármester köteles ezen kívül ülést összehívni a képviselők egynegyedének (2 fó) vagy a képviselő-testület bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára.
(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(5) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.
(6) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem túró esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.
21. § A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
Az ülés helye
22. § A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja.
A testületi ülés összehívása
23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a körjegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(5) A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(6) A testületi meghívó a meghívó kibocsátásával egyidejűleg, a tárgysorozattal együtt a községháza hirdetőtábláin minden esetben kifüggesztendő.
24. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a körjegyzőt.
25. § Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt néhány órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
26. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a községháza hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel és a lakossághoz eljuttatott szórólapokkal nyilvánosságra kell hozni.
Gazdasági program és munkaterv
27. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogramja) tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő négy hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.
28. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
c) a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottság(ok),
d) a körjegyző.
(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
29. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet a községháza hirdetőtábláin minden esetben ki kell függeszteni.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
30. § (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a körjegyző ír alá.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
A jegyzőkönyv elkészítése
31. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) eredeti példányát a körjegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a körjegyzőség hivatal irattárában;
b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének;
c) egy példányát a polgármester kapja, aki hivatali helyiségében biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
A testületi ülések ügyrendje
Az ülések nyilvánossága
32. § (1) A testületi ülések – a 31. §-ban meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és az ülésvezető előzetes engedélyével szólalhatnak fel.
Zárt ülés
33. § (1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
A rendes ülés napirendje
34. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében – ezen bekezdés utolsó mondatában foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) tájékoztatók
b) rendeleti javaslatok
c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztéseket hátrébb sorolva
d) interpellációk
e) kérdések
f) bejelentések
(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester – és szükség szerint a körjegyző – beszámol:
a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(5) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(6) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint összeállított és a meghívóban közölt tárgysorozat szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá, s ettől a szabálytól eltérésnek csak akkor lehet helye, ha az arra vonatkozó indítványt a testület elfogadta. Az indítvány felett vitának helye nincs.
Az előterjesztések rendje
35. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester és alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a körjegyző.
(4) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(5) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(6) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait, 
d) a határozati javaslatot,
e) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(7) Az előterjesztések terjedelme – a határozati javaslat és a mellékleteken kívül – az öt oldalt nem haladhatja meg, kivéve
A sürgősségi indítvány
36. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
Kérdés és interpelláció
37. § (1) , A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.
38. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a körjegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
Az összeférhetetlenség
39. § (1) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.
(3) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.
(4) A képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
40. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a körjegyző segíti.
(2) A polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést. Mindhárom személy együttes akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) látja el az ülés vezetésének feladatát.
(3) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. • Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az "igen”, "nem”, "tartózkodom" szavazatok összesített száma irányadó.
(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor; 
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti az ülés napirendjét;
e) beszámol a két ülés közötti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve az esetleges sürgősségi indítványokról;
f) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványt tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására;
g) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor
h) az ülést meghatározott időre félbeszakítja.
(5) A képviselő-testületi ülésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(6) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.
(8) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(9) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(10) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
A vitavezetés szabályai
41. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit- Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, illetve, hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.
(4) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama 5 perc.
(5) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(6) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.
A döntéshozatal szabályai
42. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(2) Minősített többség szükséges az e rendelet 50. § (1) bekezdésében meghatározott kérdések szabályozásához.
43. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A tárgyalás alá vett ügyben saját személyére nézve érdekelt tag az ülésen az ügy tárgyalása és a határozathozatal alatt jelen nem lehet, és az ülésteremben sem tartózkodhat.
A szavazás módja
44. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
A nyílt szavazás
45. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, a szavazás eredményét, illetőleg- a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén- elrendeli a szavazás megismétlését.
(3) Szavazategyenlőség esetén a vita folytatása után újból szavazni kell és ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén ismét szavaz.
46. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b) ha a jelen lévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza.
(3) A név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa képviselők névsorát ábécé sorrendben. A képviselők "igen”, "nem”, "tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A név szerinti Szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
(6) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
A titkos szavazás
47. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.
48. § A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
Döntéshozatal
49. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A polgármester a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
50. § (1) A 47. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség, azaz a megválasztott települési képviselők több mint a felének, 4 fó képviselő-testületi tag "igen” szavazata – szükséges:
a) Az önkormányzati törvény alapján:
51. § A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletek és
b) képviselő-testületi határozatok.
A képviselő-testületi határozatok
52. § (1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint zárójelben a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: "Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /20 (...hó ...nap) KH sz. határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.”
(3) A testületi határozatokról a körjegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül (el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület a határozatokat a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(5) A körjegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
53. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) törvény felhatalmazása alapján;
b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;
d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;
e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;
f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.
A rendeletalkotásfolyamata és a rendelet kihirdetése
54. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester, az alpolgármester;
d) a körjegyző;
e) a kisebbségi önkormányzat az adott kisebbséget érintő ügyben;
f) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
(2) Az (1) bekezdésben nevesítettek a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be. A polgármester a kezdeményezést a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.
55. § (1) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
(2) Az önkormányzati rendeleteket a körjegyzőség hivatalában jól látható helyen kell elhelyezni. Erről a körjegyzőség hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát.
(3) A körjegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÖ
Általános rendelkezések
56. § (1) A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Én ..................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Kisnyárád község javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”
(3) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
A képviselőjogai
57. § (1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a körjegyző erre legkésőbb tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.
(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.
(7) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselőtestületet.
58. § A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.
A képviselő kötelezettségei
59. § A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni;
g) köteles a település egészéért vállalt felelősséggel képviselni választóinak érdekeit;
h) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
i) óvni a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.
A KÉPVISELÖ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok jogállása
60. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
Állandó bizottságok
61. § Az önkormányzati képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre, és létszámukat a következők szerint állapítja meg:
62. § A Pénzügyi Bizottság feladatai:
a) véleményezi Kisnyárád Község Önkormányzat költségvetési koncepciójának, költségvetésének, az önkormányzat éves beszámolójának tervezetét;
b) ellenőrzi az éves költségvetés kidolgozását;
c) megtárgyalja és állást foglal minden gazdálkodást érintő testületi előterjesztéssel kapcsolatban;
d) figyelemmel kíséri a gazdálkodás menetét, szükség szerint javaslatot tesz a költségvetés módosítására;
e) pénzügyi ellenőrzést végez a rendelet 89. § (3) bekezdése szerint;
e) évente ellenőrzi a képviselői tiszteletdíj elszámolását és kifizetését.
63. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, tiszteltdíjára, tiszteletdíja emelésére, a képviselők tiszteletdíjára ill. tiszteletdíja emelésére,
b) kivizsgálja a polgármester által, nála kezdeményezett összeférhetetlenségi ügyeket, j avaslatot tesz a képviselő-testületnek az összeférhetetlenség megállapítására,
c) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát, illetve az önkormányzati képviselő és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát,
d) megtárgyalja a képviselői tiszteletdíj megvonására vonatkozó előterjesztést és döntésre a képviselő-testület elé terjeszti,
e) ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs programmal összefüggő feladatok előkészítését, képviselő-testület elé terjesztését.
Ideiglenes bizottság
64. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
A bizottságok szervezeti és működési rendje
65. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a körjegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
66. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
67. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a körjegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendeletben a képviselő-testületi ülésre meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
68. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a körjegyzőség látja el.
A TISZTSÉGVISELÖK
A polgármester
69. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen a jelen rendelet 56. § (2) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
70. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) kikéri az önkormányzat bizottsága(i) véleményét a jogszabályban meghatározott esetben és a képviselő-testület elé terjeszti;
e) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
g) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz;
c) tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésén.
(4) körjegyzőséggel összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b) a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
(5) A körjegyzőséget alkotó község polgármesterével együttesen végzi a körjegyzőség működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését.
(6) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
(7) A polgármester a Községháza hivatalában minden csütörtökön 16.00. órától 18.00. óráig fogadóórát tart.
71. § A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Baranya Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
Az alpolgármester
72. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
73. § Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében.
A körjegyző
74. § (1) A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséget alkotó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyző határozatlan időre történő kinevezésére pályázat alapján kerül sor.
(2) A körjegyzőséget a körjegyző vezeti, ellátva a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, valamint a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.
75. § (1) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, felmentéshez és a jutalmazáshoz – a polgármesterek által meghatározott körben – a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján egyetértési jogot gyakorló polgármester egyetértése szükséges;
c) a polgármesterek útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket;
d) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek átadnak részére;
f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságainak ülésén;
g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
h) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
i)2 minden év február 28-ig beszámol a képviselő-testületeknek a körjegyzőség előző évi munkájáról;
j) gondoskodik az SZMSZ és mellékletei naprakész vezetéséről;
k) ellátja a testületek, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
m) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja;
n) rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket, a képviselő-testületeket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, valamint a körjegyzőség munkájáról.
(3) A körjegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a körjegyzőség jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a körjegyzőség tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testületek által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
(4) A körjegyző vagy megbízottja a körjegyzőség hivatalában minden csütörtökön fogadónapot tart.
A körjegyzőség
76. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Lánycsók község önkormányzatával közösen körjegyzőséget hoz létre.
(2) A körjegyzőség neve: Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége.
(3) A Körjegyzőség székhelye: Lánycsók község, Községháza.
77. § (1) 
A körjegyzőség létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás tartalmazza. E megállapodás részletei:
78. § (1) A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
79. § A körjegyzőség hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
80. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében Lánycsók Község Önkormányzat Képviselő-testületével Intézményfenntartó Társulásban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (helyi közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármesterek szakmai tanácskozásai;
b) testületi ülések együttes tartása;
(5) A társulás létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodás a jelen rendelet 4. számú mellékletét képezi.
HEL YI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
81. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Lakossági fórumok
82. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatás(ok) általában az önkormányzat székhelyén, a Községházán kerülnek megtartásra;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a községháza hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel és a lakossághoz eljuttatott szórólapokkal tájékoztatni kell a lakosságot.
83. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
84. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) a forgalomképes vagyontárgyakat és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
85. § (l) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
86. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a körjegyzőség látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
87. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, az alábbi korlátozással:
88. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)-(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a körjegyzőség ügyrendjében kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
89. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselőtestület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
(3) A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
(4) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
Felterjesztési jog
90. § (l) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben -közvetlenül vagy érdek-képviseleti szervezete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
91. § (1) E rendelet mellékleteit képezik:
1. számú melléklet: Az önkormányzati képviselők neve.
2. számú melléklet: A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak neve.
3. számú melléklet: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke.
4. számú melléklet – A társulás létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodások.
5.3 számú melléklet: Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége gazdasági szervezetének Ügyrendje
(2) Ez a rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló. 1/1991. (IV. 13.) számú rendelete és az azt módosító 9/2002. (XI.04.) számú 1/2002. (I.22.) számú, 5/1995. (XII.12.) számú, és 3/1995.(V1.6.) számú önkormányzati rendélete.
(4) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 55. § (1) bekezdésében meghatározott módon a körjegyző köteles gondoskodni.
1. számú melléklet
Godina György |
polgármester |
Hertrich Jánosné |
alpolgármester |
Bőhm József |
önkormányzati képviselő |
Fledrich Ferencné |
önkormányzati képviselő |
Fledrich Gabriella |
önkormányzati képviselő |
Schneider János |
önkormányzati képviselő |
2. számú melléklet
3. számú melléklet
Ktv. 22/A. § 8.bek. d) pontja |
körjegyző |
2 év |
Ktv. 22/A. § 8.bek. e) pontja |
anyakönyvvezető |
2 év |
igazgatási ügyintéző |
2 év |
|
Ktv. 22/A. § 8.bek. g) pontja |
adóügyi ügyintéző |
2 év |
pénztáros |
2 év |
|
pénzügyi ügyintéző |
2 év |
Módosította a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. április 8-tól
Módosította a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. április 8-tól
Beiktatta a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2005. április 8-tól
Beiktatta a 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2005. április 8-tól