Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (II.16.) önkormányzati rendelete
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2018. 10. 03Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (II.16.) önkormányzati rendelete
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Kisnyárád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Kisnyárád közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0207 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által 2004. február hónapjában véglegesített szabályozási tervek (1:10.000 m.a. V-1 jelű, és 1:2000 m.a. V-2 jelű) együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c) a védőterületek határát,
d) beépítésre szánt területen az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
f) a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Önálló önkormányzati rendelet megalkotásával, a településrendezési terv módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a)1
b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d)2
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) a tervezett utak tengelyvonala,
c) beépítésre nem szánt területen az egyes területek felhasználásának módja és lehatárolása.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
c) Beépítésre nem szánt területen a területfelhasználási mód (pl. mezőgazdasági területből erdőterület), illetve az övezeti besorolás (pl. szántóból gyep) művelési ág váltás során bekövetkező megváltoztatása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az illetékes szakhatóságok (minden esetben a területileg illetékes Földhivatal, erdőterületet érintő esetekben ezen túlmenően az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapotot kövesse.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
Építési engedélyezés általános szabályai
3. §3
4. §4
5. §5
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Kisnyárád község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) A közművesítettség mértéke
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
Falusias lakóterület
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „Lf-K” jelű építési övezet.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
lakásszám |
max.2 db |
legkisebb telekterület |
kialakult és beépített 340 m2, |
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
kialakult 11 m / 40 m, |
beépítési mód |
oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés |
legnagyobb beépítettség |
340-549 m2 telekterület esetén 50%, |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 3,00 m / 5,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, |
zöldfelületi mutató |
340-549 m2 telekterület esetén min. 25%, |
Épületekre vonatkozó megkötések 6 |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
Gazdasági terület
Ipari gazdasági terület
9. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a V-2 jelű szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:
a) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
8.000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m |
előkert |
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
kialakult állapot megtartható, |
hátsókert |
min. 10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés 9 |
1,8 – 2,0 m magas kerítés |
Különleges területek
10. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-2 jelű szabályozási tervek tüntetik fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
5% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 5,00 m |
előkert |
min. 10 m |
oldalkert |
min. 10 m |
hátsókert |
min. 10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
||
---|---|---|
legkisebb telekterület |
kialakult 70 m2, kialakult telek hátsókerttel történő kibővítése esetén 120 m2, |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 6 m, új telekalakítás esetén 12 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
80%, de legfeljebb 80 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m |
|
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
|
oldalkert |
A történetileg kialakult beépítés védelme érdekében a már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett foghíjakon az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók a következő feltételek betartása mellett: |
|
hátsókert |
min. 0 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések 12 |
||
épületszám |
telkenként 1db |
|
tetőtérbeépítés lehetősége |
Meglévő, utcával párhuzamos gerincű, "D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt épület esetén a tetőtér beépíthető, ha az épület egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók. |
|
legkisebb telekterület |
kialakult és beépített 340 m2, |
||
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 6 m, |
||
beépítési mód |
kialakultan vegyes (hézagosan zártsorú, illetve oldalhatáron álló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint: |
||
legnagyobb beépítettség |
10% |
||
legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
3,0-4,5 m |
||
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
||
hátsókert |
az utcai telekhatártól számított max. 30 m építhető be |
||
oldalkert |
zártsorú beépítési mód esetén |
A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. |
|
oldalhatáron álló beépítési mód esetén |
A szomszédos épületek közötti legkisebb távolságot az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. Ez a távolság 12 m-nél keskenyebb telek esetén legfeljebb 4 m-re csökkenthető. Ha a 4 m egy telken belül biztosított (oldalkert), az ezen álló épület oldalkertre néző homlokzata korlátozás nélkül megnyitható. |
||
Épületekre vonatkozó megkötések 13 |
|||
Épületszám |
mint Kpi-1 jelű övezetben |
||
Egyéb |
mint Kpi-1 jelű övezetben |
||
Tetőtérbeépítés lehetősége |
|||
Zártsorú beépítési módú telken |
Meglévő épület tetőtere beépíthető, ha az épület egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók. |
||
Oldalhatáron álló beépítési módú telken |
A tetőtér beépíthető az általános előírások megtartásával. |
||
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
11. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek tüntetik fel:
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
||
---|---|---|---|---|
jelenleg |
távlatban |
|||
Köu-1 |
56112. sz. kisnyárádi bekötőút |
külterületi mellékút, bekötőút |
külterületi mellékút, összekötő út (K.VI.B) |
meglévő |
Köu-2 |
mezőgazdasági utak |
külterületi mellékút, egyéb út |
külterületi mellékút, egyéb út |
meglévő |
Köu-3 |
56112. sz. út bevezető szakasza |
belterületi mellékút, gyűjtőút |
belterületi mellékút, gyűjtőút |
meglévő |
Köu-4 |
Új kiszolgáló út |
|
(B.VI.d.B.-D.) |
8,5 –16 m |
Köu-5 |
Önálló gyalogút |
(B.X.) |
meglévő |
Zöldterület
12. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban és jelen rendelet 18. § (5) c) pontjában foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.
Erdőterület
13. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védő) – „Ev” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
a) Az „Eg” jelű övezet
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
Kertes mezőgazdasági terület
15. § (1) A terület lehatárolását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) Az „Mk” jelű terület elsősorban a hagyományos zöldség- és gyümölcstároláshoz, feldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági funkciók építményeinek (pince, présház) elhelyezésére szolgál.
a) Az övezetben kialakítható és beépíthető új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m legyen.
b) Az övezetben az OTÉK 29. § (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29. § (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:
Általános mezőgazdasági terület
16. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
Vízgazdálkodási terület
17. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
Közterületek kialakítása és használata
18. § (1) A Kisnyárád igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
Kulturális örökségvédelem
19. § (1) Országos védelem alatt álló építmények
Az élővilág, a táj és a természet védelme
20. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2)30
(3) A település területén található védett természeti értékeket a V-1 szabályozási terv tünteti fel.
a) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:
A környezet védelme
21. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
Tűzvédelmi rendelkezések
22. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
23. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a hatályos jogszabályok szerinti ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
24. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés
a) A települési önkormányzat a V-2 tervlapon Köu-4 övezeti jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.
b) Az érintett területen az 1999. évi CXV. törvény 16. §-a szerint kell eljárni.
(4) Településrendezési kötelezések
a) Beültetési kötelezettség
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
1. melléklet
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (X.2.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályon kívül helyezve 2009. október 2. napjától
Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (X.2.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályon kívül helyezve 2009. október 2. napjától
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos 2018. október 3. napjától.
Módosította a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályos 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.18.) önkormányzati rendelet 44.§-a. Hatályon kívül helyezve 2018. október 3. napjától.