Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2004. 03. 03- 2004. 11. 04

Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

2004.03.03.

Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. § (l) bekezdése, 25. §-a, 32. § (3) bekezdése, 37/D. § (8) bekezdése és 38. § (2) bekezdése alapján az egyének és családok szociális biztonságának, működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Kisnyárád Község közigazgatási területén

a) kisnyárádi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,

e) a hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed:

a) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó és Kisnyárád Községben ellátást kérő állampolgáraira és

b) Kisnyárád Község közigazgatási területén lakóhellyel nem rendelkező, de ellátást kérő magyar állampolgárokra,

ha az intézkedés elmulasztása életüket, testi épségüket veszélyezteti.

Az eljárás alapja

3. § (1) A rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti és temetési segély, valamint a természetben nyújtott szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége hivatalánál (továbbiakban: Körjegyzőség) lehet szóban vagy írásban benyújtani.

(3) A kérelemnek az Szt., illetve e rendelet eltérő rendelkezései hiányában tartalmaznia kell a kérelmező:

a) alapvető személyazonosító adatait,

b) állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét, hajléktalan személy esetén azt a címet, melyre a szociális ellátás folyósítását kéri,

d) által kért szociális ellátási forma megnevezését, indokolását,

e) nyilatkozatát a családban együttélők számáról, személyi adatairól,

f) nyilatkozatát saját, és a vele egy háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyairól,

g) iskolai végzettségét és szakképzettségét, ha aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét kérelmezi.

(4) A Körjegyzőség a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet készít.

(5) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy lakásban együttélő közeli hozzátartozók jövedelmének igazolását:

- munkabér esetén az előző 3 hónap nettó jövedelemátlagáról szóló munkáltatói igazolást,
- nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónapnál nem régebbi szelvényt, postai feladóvevényt, illetőleg átutalási folyószámlára történő átutalás esetén a pénzintézet igazolását az ellátás teljes havi összegéről.
- nem rendszeres jövedelmek esetén:
- vállalkozók esetében az APEH igazolását az előző évi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás hiteles másolatát,
- egyéb (mezőgazdasági kistermelésből, alkalmi munkából, illetve más szezonjellegú tevékenységből származó) jövedelmek esetén érintett személy személyes nyilatkozatát az egy havi átlagos nettó jövedelemről.
(6) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő, stb.) igazolását.

A nyilvántartás

4. § A körjegyző az e rendelet szerinti szociális-ellátás megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült jogállását,

c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,

d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait,

e) a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,

f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó

döntést,
g) a szociális ellátás megállapításához szükséges jövedelmi adatokat,
h) a jogosult részére korábban megállapított más pénzbeli ellátás fajtáját, mértékét, időpontját, hatályát,
i) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám).

5. § A 4. §-ban szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.

6. § Ha törvény másként nem rendelkezik a 4. § szerinti nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatozó adatokat.

7. § (1) Az Szt. felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

(2) Az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII., valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvények rendelkezései az irányadóak. Az eljárás során e rendelet alkalmazásában szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.

8. § (1) A szociális támogatásra jogosult, illetve az azt kérelmező, a kérelem benyújtása és annak jogerős elbírálása között, továbbá a rendszeresen folyósítandó ellátások esetén, a folyósítás időtartama alatt, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Körjegyzőséget.

(2) A jogosult (1) bekezdés szerinti bejelentését a körjegyző felvezeti a 4. §-ban jelzett nyilvántartásba.

9. § (1) A Körjegyzőség a rendszeresen folyósított szociális ellátás időtartama alatt a 4. § szerinti nyilvántartást folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság feltételeinek változása alapján kezdeményezi a szociális ellátás megszüntetését vagy módosítását.

(2) Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság feltételéül megszabott értékhatárt maximum IO %-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a rendszeres pénzpénzellátásra való jogosultság felülvizsgálata során.

10. § A szociális ellátás megszüntetéséről vagy módosításáról szociális ellátás iránti kérelmet első fokon elbírálni jogosult szerv határozatban dönt.

A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetése

11. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozóan az Szt. 17. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés alapján a szociális ellátás megtérítését a szociális hatáskört gyakorló szerv rendeli el.

(3) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét a képviselő-testület méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti.

(4) A (3) bekezdés gyakorlása során mindig vizsgálni kell a visszafizetésre kötelezett személy köztartozási kötelezettségét, és amennyiben ezt nem teljesítette, méltányosságot nem lehet gyakorolni.

A szociális ellátások forrása

12. § (1) Az e rendelet alapján megállapított és folyósított szociális ellátások fedezetére Lánycsók Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetésében előirányzatot biztosít.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátások visszatérített összegét az (1) bekezdés szerinti mindenkori előirányzat javára kell jóváírni.

II. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

13. § (1) A jogosult részére jövedelme pótlására, kiegészítésére a következő pénzbeli szociális ellátás nyújtható:

a) időskorúak járadéka,

b) munkanélküliek jövedelempótló támogatása,

c) rendszeres szociális segély,

d) lakásfenntartási támogatás,

e) ápolási díj,

f) átmeneti segély,

g) temetési segély.

(2) Rendszeres pénzbeli ellátás csak egy jogcímen adható.

Időskorúak járadéka

14. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíj korhatárt betöltött személyt, akinek

a) havi jövedelme, valamint

b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %át, egyedülálló esetén 95 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.

(3) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy

- előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,
- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.

15. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzésből járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el.

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

16. §1

Rendszeres szociális segély

17. § (1) Az Szt. 37/A.-37/G. §-aiban foglalt feltételek szerint rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak a személynek, aki

a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá

aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy

ab) vakok személyi járadékában részesül,

ac) fogyatékossági támogatásban részesül.

b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.

(2) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell e rendelet 3. § (5) bekezdésében meghatározottakon felül a Szt. végrehajtási rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot, továbbá

a) a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága - a munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült - szakvéleményét;

b) a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolását arról, hogy a vak személy vakok személyi járadékában, a súlyosan fogyatékos személy fogyatékossági támogatásban részesül;

c) aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében

ca) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem a rendszeres szociális segély folyósítására illetékes Kisnyárád Község Önkormányzat hozta, vagy

cb) a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség) igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról, vagy

cc) a Kirendeltség igazolását - az Szt. 37/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben - arról, hogy a munkanélküli-járadékra való jogosultság nem áll fenn, vagy

cd) a Kirendeltség igazolását arról, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a Kirendeltséggel a 37/D. § szerint legalább egy év időtartamig együttműködött, továbbá

ce) a Kirendeltség igazolását az Szt. 37D. §-ának (4) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettség teljesítéséről, és

cf) az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.

(3) Az önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.

(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapítására az egyéb feltételek teljesülése mellett csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező

a) közmunkába vagy közhasznú munkába nem vonható be,

b) részére az Önkormányzat vagy a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megfelelő munkalehetőséget felajánlani nem tud,

c) legalább 30 munkanapos közcélú munkában történő foglalkoztatását az Önkormányzat nem tudja megszervezni,

és vállalja az együttműködést Kisnyárád Község Önkormányzatával, Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával, továbbá a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltségével.

18. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő Kisnyárád Község Önkormányzatával való együttműködése keretében köteles:

a) az önkormányzatnál nyilvántartásba vetetni magát,

b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni,

c) elvállalni a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltsége és az önkormányzat által felajánlott, az Szt. 37/A. (11) bekezdésének megfelelő munkát (közmunkát, közhasznú, vagy közcélú munkát),

d) együttműködni Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával.

(2) Az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról és a teljesítés módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(3) Amennyiben az aktív korú rendszeres szociális segélyt igénylő az (l) bekezdésben meghatározott együttműködést a kérelem beadásakor nem vállalja, úgy kérelmét további vizsgálat nélkül el kell utasítani.

19. § A rendelet 18. §-ában nevesített együttműködési kötelezettség vállalása, illetve teljesítése az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele.

20. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 37/D. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az aktív korú és nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő részére együttműködési kötelezettséget ír elő, amelyet segélyezett Kisnyárád községben Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Szolgálát) való együttműködéssel teljesít.

(2) A Szolgálat az együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi, részére a szociális helyzetéhez és mentális állapotához való programban való részvételt határoz meg, melyek lehetnek különösen

a) álláskeresési technikák elsajátítása,

b) foglalkoztatási tanácsadás megszervezése,

c) pszichológus igénybe vételével csoportos foglalkozáson életmódformálás,

d) közreműködés képzésekben való részvétel elősegítésében,

e) folyamatos munkavégzésre felkészítő foglalkozás.

(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy az ellátást megállapító határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megjelenni a Szolgálat székhelyén, ahol előzetes egyeztetés alapján együttműködési kötelezettségét havonta 1 alkalommal, 1 órában köteles teljesíteni.

(4) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködési kötelezettségét megszegi, elmulasztja és ennek okát megfelelően nem tudja bizonyítani - a Szolgálat vezetőjének írásbeli jelzése alapján - az adott hónapra az ellátás folyósítását a -tényállás tisztázásáig- szüneteltetni kell.

(5) Az együttműködési kötelezettség nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg az azon való részvétel a betegségéből adódóan fizikailag lehetetlen.

(6) Ha az együttműködésre kötelezett személy a Szolgálatnál nem jelentkezik, a számára a (2) bekezdés alapján előírt programban való részvételt megtagadja vagy a részvételt elmulasztotta és kellően nem igazolta, az önkormányzat a körülmények vizsgálatát követően a rendszeres szociális segélyt a kötelezettségszegés havának utolsó napjával megszünteti.

21. § (1) A rendszeres szociális segély havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén 70 %-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján a Körjegyzőnél bemutatni.

(3) Az önkormányzat a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti.

Lakásfenntartási támogatás

22. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt azon személynek, akinek olyan lakásfenntartással kapcsolatos költségei merülnek fel, amelyeket önhibáján kívül megfizetni nem tud, vagy arra csak részben képes, Kisnyárád községben elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik.

(2) Nem jogosult támogatásra a kérelmező,

a) akinek saját vagy együtt élő hozzátartozójának

aa) a Szt. 4. §-ának b) pontjában meghatározott vagyona van,

ab) lakás hasznosításából származó jövedelme van,

ac) eltartási, életjáradéki (öröklési) szerződés jogosultja.

b) a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg.

23. § (1) Lakásfenntartási támogatásra - az egyéb feltételek fennállása esetén a kérelmező abban az esetben jogosult, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének

a) 25%-át az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele a Szt. 4. (l) bekezdésének db) pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy,

b) 30%-át az a) pontba nem tartozó háztartás esetén meghaladja.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 35%-át meghaladja.

24. § (1) Kisnyárád Községben a minimális lakásnagyság és lakásminőség irányadó adatai a következők:

Lakásfenntartási támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértéke összkomfortos és komfortos lakások esetén személyenként 30 m2, úgy, hogy a lakás nagysága a 120 m2-t nem haladhatja meg.
A komfort nélküli és a szükséglakásban lakó igénylő - ha az egyéb feltételek fennállnak alapterületi korlátozás nélkül jogosultnak tekintendő. Egyedülálló kérelmező esetén az elismert lakásnagyság mértéke 90 m2.
(2) Költségeken kell érteni
a) a lakbért vagy az albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön (felújítás esetén csak állagmegóváshoz) törlesztő részletét, a vízfogyasztásból személyenként 5 m3/hó, a b) pont szerint kiszámított tüzelőanyag-költséget, valamint a villanyáram fogyasztásánál legfeljebb havi 200 kWh-ot;
b) tüzelőanyag költségként a villanyárammal, illetve fa- és széntüzeléssel fűtött lakás esetén 100.000 Ft 1/6-át.
(3) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakásfenntartás, illetve a lakhatás költségei közül
a) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával;
b) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított számlával,
c) lakbér, albérleti díj esetén bérleti, illetve albérleti szerződéssel,
d) az egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával,
igazolja.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben a támogatás számla hiányában, utólagos elszámolási kötelezettséggel is megállapítható. Ekkor tüzelőanyag költségként 10.000.- Ft/hó költség számolható el.

25. § (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírósági határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakásfenntartási támogatást egy évre, vagy - ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel kérik - egy fűtési szezonra kell megállapítani.

(4) A fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart.

(5) A lakásfenntartási támogatás összege egy hónapra 2.500 Ft. A támogatás összege egyösszegben kerül kifizetésre, amennyiben a lakásfenntartási támogatás fűtési szezonra kerül megállapításra.

(6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban, és a kérelem benyújtását megelőző hat havi lakásfenntartási költségek alapján mennyi a havi átlagos lakásfenntartási költsége.

26. § (1) A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes. Az ellátást úgy kell folyósítani, hogy azt a jogosult minden hónap 5. napjáig megkapja.

(2) A kérelmező részére biztosított támogatást megállapító határozat alapján a Körjegyzőség készpénzben adja ki havi rendszerességgel.

(3) Megszűnik a lakásfenntartási támogatás a megállapított idő elteltével vagy az igényjogosultság megszűnése hónapjának a végén.

Ápolási díj

27. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

28. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó /Ptk. 685. § b) pont/, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyos fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

(2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, ha

a) az ápoló az ápolási tevékenység miatt munkaviszonyát megszüntette, vagy emiatt megszűnt, illetőleg fizetés nélküli szabadságon van, vagy napi 4 órát nem meghaladó, illetve otthon történő kereső tevékenységet folytat, és

b) az ápoló és az ápolt Lánycsók község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, továbbá

c) az ápoltnak más, az ápolást biztosítani képes hozzátartozója nincs, valamint

d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

29. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és

b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.

(2) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézmény, vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Mohács Városi Intézetének tisztifőorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá az ápoló nyilatkozatát arról, hogy reá nézve az Szt. 42. §-ának (l) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn, illetve az e rendelet 28. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a munkáltató igazolását a munkaviszony megszüntetéséről vagy a fizetés nélküli szabadságról.

30. § (1) A 28. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.

(2) A 28. § (2) bekezdése alapján megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál, de nem haladhatja meg annak másfélszeresét.

(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. Az önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatra jutó járulék fizetésére kötelezett.

31. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot és az ápolási díj mértékét

a) az ápolt 29. (l) bekezdés szerinti állapota, továbbá a 28-30. §-ban leírtak figyelembevételével,

b) valamint az ápolónak az ápolási tevékenységgel töltött szükséges idejének arányában kell megállapítani.

32. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az Szt. 42. § (1) bekezdése szerinti jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni.

Átmeneti segély

33. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet

a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át meghaladja;

b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;

c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, krízishelyzet, különösen betegség, elemi kár, vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett.

(3) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha

a) a család egy főre jutó jövedelme

aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

bb) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át meghaladja,

b) ha a család az e rendeletben szabályozott egyes rendkívüli élethelyzetekre vonatkozóan az önkormányzat rendelete alapján már részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban vagy arra jogosult,

c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg.

34. § (1) Az átmeneti segély formái:

- egyszeri segély,
- időszaki támogatás,
- gyógyszertámogatás,
- tüzelőtámogatás,
- hozzájárulás a közműhátralék kiegyenlítéséhez.
(2) Egyszeri segély a tárgyév folyamán legfeljebb 4 alkalommal adható. Lehet készpénz és természetbeni támogatás.
(3) Időszaki támogatás adható átmenetileg nehéz körülmények közé került személyek, egyének fizetési terheinek csökkentésére 2-10 hónapig (pl.: beteg gyermek családjának támogatása, hátrányos helyzetű továbbtanulók segítése stb.)
(4) Gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, aki a. közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, vagy jogosult ugyan, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(5) Tüzelőtámogatásban részesíthető az a személy, aki lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de szociális helyzete miatt arra rászorul. Különösen indokolt, ha a lakás fűtési szezonban felmerülő költségének 1/6-a eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30%-át.
(6) Közműhátralék hozzájárulásban részesülhet, aki közüzemi adósságának, hátralékának megfizetése esetén önmaga és családja létfenntartását veszélyezteti.

35. § (1) Az átmeneti segély összege tárgyévben a 33. § (2) bekezdés

a) a) pontja esetén személyenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,

b) b) pontja esetén családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a,

c) c) pontja esetén családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a lehet.

(2) A megállapított átmeneti segélyt 8 napon belül kell utalványozni és házipénztárból kifizetni.

36. § (1) Átmeneti segély a jogosult kérelmére vagy hivatalból, a döntésre jogosult eljárása alapján kerülhet megállapításra.

(2) Az átmeneti üsegély kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az egészségügyi intézmény által kiállított igazolással vagy számlával kell bizonyítani. A 33. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a többletkiadás tényét a kérelmezőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.

37. § (1) Az átmeneti szociális segély helyett részben vagy egészben természetbeni segély állapítható meg, ha az a veszélyeztetést elhárítja, és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető, illetve feltételezhető a segély összege nem rendeltetésének megfelelő felhasználása.

(2) A természetbeni segélyre való jogosultság feltételeinek meghatározására az átmeneti szociális segély szabályai az irányadók.

(3) A természetbeni támogatások (utalványok) egyszerűsített eljárással a Szolgálat, a családgondozók közreműködése útján is eljuttatható a rászorulókhoz.

38. § (1) A természetbeni segély olyan nem pénzbeli juttatás, amely a kérelmezőnek a rendkívüli élethelyzetre, valamint a létfenntartási problémákra átmeneti segítséget nyújt.

(2) A természetbeni segély formái különösen

a) élelmiszerjuttatás,

b) vásárlási utalvány,

c) tűzelőutalvány.

39. § Az Önkormányzat a természetbeni segély megállapításakor meghatározhatja az utalványok beváltására kijelölt kereskedelmi üzletek, illetve az utalvány ellenében szolgáltatható árucikkek körét.

Temetési segély

40. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés alapján a család létfenntartását veszélyezteti, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

41. § Nem lehet temetési segélyt megállapítani,

a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 40. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja,

b) ha a kérelmező, vagy családja részére a haláleset miatt átmeneti segély került megállapításra,

c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg,

d) ha a kérelmet, a temetést követő 90 napon túl nyújtották be,

e) ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

f) ha a kérelmező az elhalt személlyel korábban eltartási szerződést kötött.

42. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(2) Ha a haláleset nem Kisnyárád község illetékességi területén történt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve határozat számát a Körjegyzőség a számlákra rávezeti.

(4) A Körjegyzőség az így záradékolt eredeti számlát másolatban az ügyiratban mellékletként csatolja.

43. § A temetési segély összege 10.000.- Ft. Kivételesen indokolt esetben, méltányosságból a temetési segély összege ezt meghaladhatja, de nem lehet több, mint a mindenkori helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 50 %-a.

III. Természetben nyújtott szociális ellátások

44. § (1) Az e rendeletben szabályozott egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a lakásfenntartási támogatás,

b) az átmeneti segély,

c) a temetési segély.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, valamint a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) Nevesített természetbeni segélyeken túl az önkormányzat köztemetést rendelhet el, illetve közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg.

Köztemetés

45. § (1) Kisnyárád község illetékességi területén elhalálozott személy közköltségen történő eltemettetéséről Kisnyárád Község Polgármestere gondoskodik -a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül-, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

46. § Az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését, a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül.

47. § (1) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos után vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

(2) Ha közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt, vagy az örököst a köztemetés költségeinek megfizetésére kell kötelezni.

48. § A köztemetés módjára a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módozatot kell választani.

Közgyógyellátás

49. § Az önkormányzat közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak,

a) aki rendszeres gyógyszeres kezelésre szorul, és a háziorvosa által igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó havi jövedelme 20 %-át, valamint

b) saját, illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát.

50. § A rendelet 49. §-a alapján a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapításához csatolni kell a háziorvos igazolása alapján a gyógyszer kiadója, illetve a szolgáltatást nyújtó intézmény (gyógyszertár) által kiállított igazolást a beteg által fizetendő gyógyszerköltségről.

51. § (1) Az igazolványt a körjegyző állítja ki két példányban.

(2) A közgyógyellátásra jogosultak esetén a 3. szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igazolvány sorszámát és a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét is.

52. § (1) A 49. § alapján kiállított igazolvány után az önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy év időtartamra szól. A térítés összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a, amelyet a kiállítástól számított 3 napon belül a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak kell átutalni.

(2) A Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a hozzá érkező átutalást az igazolványon, 3 napon belül igazolja. Az igazolvány érvényességéhez ezen igazolás szükséges.

(3) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követő fél éven belül meghal vagy elveszti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét.

IV. Szociális szolgáltatások

53. § (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújt.

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a nappali ellátást nyújtó intézmények biztosítják.

Alapellátások

Szociális étkeztetés

54. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki

- önmagának, illetve önmagának és eltartottjának a meleg étkeztetést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani, továbbá
- a Kisnyárád községben élő fogyatékos személy, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy vagy szenvedélybeteg,
- kora, egészségi állapota miatt nem képes önmaga, illetve eltartottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni.
(2) A képviselő-testület az étkeztetést a Falugondnoki Szolgálat útján biztosítja. Az ételt a falugondok ételhordóval a jogosult lakására viszi.

55. § (1) A szociális rászorultak étkezési térítési díját az alábbi jövedelemhatárok között az l. számú melléklet alapján a következők szerint állapítja meg:

Jövedelem

3000 Ft alatt

3000 Ft és az öregségi nyugdíj minimum összeghatár között

Öregségi nyugdíjminimum felett

Jövedelemből fizetendő nyersanyag-költség

0%

5 %

100%

Gyermekek napközbeni ellátása

56. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása óvodában és iskolai napközi otthonban történik.

(2) Az iskolai, napközi otthoni, óvodai felvétel, valamint a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos térítési díj megállapítása a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.

(3) Az óvodai nevelés, az iskolai előkészítés és iskolai napközi otthoni és napközbeni ellátásban étkezők intézményi nyersanyag normáját az l. számú melléklet tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

57. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak és akik azt életvitelükhöz személyi és környezeti tisztaságuk biztosításához, társas kapcsolataik ápolásához, kulturális igényeik kielégítéséhez, érdekeik védelméhez igénylik.

58. § (1) A házi segítségnyújtás a Falugondoki Szolgálat által, a falugondnok bevonásával történik.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Körjegyzőségnél kell benyújtani.

(3) A Falugondnoki Szolgálat által ellátandó alapellátási feladatok körét, az egyéb szolgáltatási feladatokat, valamint azok mértékét Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletben állapítja meg.

59. § A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás teljesen térítés mentes.

Családsegítés

60. § (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve a személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.

(2) A családsegítés feladatait a Lánycsók Község Önkormányzat Gondozási Központ önálló szervezeti egysége, Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál foglalkoztatott családsegítők végzik, az Sztv. 64-65. §-ában foglaltak alapján.

(3) Családsegítés keretében a Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata

a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, az életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, továbbá mentális problémáinak megoldásában,

b) az igénylő kérelmére életvezetési és egyéb tanácsokat ad,

c) figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét,

d) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében,

e) programokat (különösen üdültetést, táboroztatás, gyermekfelügyelet) szervez.

Szakosított ellátásiformák

61. § Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, igénybe véve a megyei és más önkormányzatok által fenntartott intézményeket.

V. Eljárási rendelkezések

62. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet első fokon Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el, és a kérelemről határozatban dönt.

(2) A kérelmező az első fokon hozott döntés ellen jogszabálysértés esetén a Baranya Megyei Bírósághoz lehet fordulni.

(3) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, temetési segély, valamint sürgős szükség esetén, ha az igénylő körülményei a mielőbbi segítségnyújtást indokolják az átmeneti segély és a közgyógyigazolvány kiadása ügyében, a polgármester a két ülés között, átruházott hatáskörben döntést hozhat, kifizetést engedélyezhet, amelyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(4) A polgármester határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az első fokon eljárt hatósághoz benyújtott, illetékmentes fellebbezéssel élhet.

63. § A szociális ellátást megállapító határozatnak tartalmaznia kell az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 43-44. §-ában foglaltakat, továbbá, ha a rendelet másként nem rendelkezik,

- a megállapított szociális ellátás formáját, mértékét, rendszeresen folyósítandó ellátás esetén a folyósítás időtartamát, annak kezdetét, a szociális ellátás igénybevételének módját, felhívást a jogosulatlanul igénybevett szociális ellátás jogkövetkezményeiről, valamint a kérelmező bejelentési kötelezettségéről;
- hajléktalan személy esetén azt a címet, melyre a jogosult a szociális ellátás folyósítását kérte.

64. § (1) A szociális ellátást a Körjegyzőség folyósítja.

(1) Szociális ellátásra való jogosultság esetén az ellátást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(3) A megállapított időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.

(4) A szociális rászorultságtól függő rendszeres pénzbeli ellátásokra ( időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj) való jogosultság feltételeinek fennállását a képviselőtestület évente felülvizsgálja.

65. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőnél kell írásban benyújtani, melyhez csatolni kell a jogszabályban megjelölt igazolást, nyilatkozatot kérelmező jövedelméről, valamint a kezelő háziorvos igazolását is a közösségi részvétel lehetőségéről.

(2) Az ellátás igénybevételét Kisnyárád Község Polgármesterének intézkedése alapozza meg. A döntést legkésőbb a rendelkezésre álló adatok és a Körjegyzőség által készített környezettanulmány alapján a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell meghozni. A Körjegyző a kérelem átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás feltételeiről. Ha az igénylő a szükséges adatokat nem közli, vagy a kért igazolásokat nem csatolja, a körjegyző 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt a pótlásra.

(3) A körjegyző az ellátás megkezdésének időpontjáról értesíti a jogosultat.

(4) A Körjegyző külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan. Az ilyen ellátás biztosításáról a körjegyzőnek feljegyzést kell készítenie és az akadály megszűnését követő 8 napon belül az eljárást le kell folytatnia.

66. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei:

a) a Falugondoki Szolgálat jogutód nélküli megszűnése,

b) a jogosultnak, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentésével,

c) a jogosult halálával.

VI. Értelmező és záró rendelkezések

67. § (1) A jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, a rendszeres pénzellátás, a keresőtevékenység, valamint az aktív korú, egyedülálló fogalmának, továbbá a súlyosan fogyatékos személy értelmezésére az Szt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján súlyos mozgáskorlátozott;

b) súlyos látáskárosult: az a személy, aki látásfogyatékossága következtében vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül;

c) súlyos halláskárosult: az a személy, aki szakorvosi vizsgálati eredmény (audiogramm) alapján súlyos halláskárosultnak minősül vagy hallásfogyatékossága következtében fogyatékossági támogatásban részesül.

68. § (1) E rendelet mellékleteit képezik:

1. számú melléklet: Az érvényes nyersanyagnormák és térítési díjak.
(2) Ez a rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2004. január 01-től kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátások szabályozásáról szóló 3/1993. (VI. 17.) számú rendelete és az azt módosító 1/1994. (I.27.) számú, 4/1995. (X.6.) számú, 1/1996. (III.14.) számú, 4/1998. (VIII.7.) számú és 10/2000. (łX.15.) számú önkormányzati rendelete.
(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg módosul a falugondnoki szolgálatról szóló 9/2001. (XII.14.) számú önkormányzati rendelet 4. § (l) bekezdésében az egyes szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet száma.
(5) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

1. melléklet

2004. január 1-től érvényes NYERSANYAGNORMÁK ÉS TÉRÍTÉSI DÍJAK

Nyersanyag-
normák
(Ft-ban)

Térítési
díjak
(Ft-ban)

1./ Szociális étkező Ebéd

211,90

396

A térítési díj tartalmazza a 15 % ÁFA összegét.
1

Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54.§ (3). Hatálytalan: 2000. V.01-től. Azonban annak a munkanélkülinek, akinek a támogatás folyósítása 2000. V.01-én vagy ezt követően szünetel, illetőleg akinek 2000. V. 01-jét megelőzően a támogatásra való jogosultságát megállapították, vagy az ezen időpontot megelőzóen keletkezett jogosultsága alapján az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2000.április 30-ig benyújtotta, az ellátást az akkor hatályos szabályok szerint kell megállapítani, illetve folyósítani.