Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Hatályos: 2005. 09. 15- 2005. 10. 31Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. § (l) bekezdése, 25. §-a, 32. § (3) bekezdése, 37/D. § (8) bekezdése és 38. § (2) bekezdése alapján az egyének és családok szociális biztonságának, működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
I. Általános rendelkezések
A rendelet célja és hatálya
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
2. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Kisnyárád Község közigazgatási területén
a) kisnyárádi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
b)1 bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,
e) a hajléktalan személyekre.
(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed:
a)2 az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira és
b) Kisnyárád Község közigazgatási területén lakóhellyel nem rendelkező, de ellátást kérő magyar állampolgárokra,
ha az intézkedés elmulasztása életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(3)3 A rendelet hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott
jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az eljárás alapja
3. § (1) A rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti és temetési segély, valamint a természetben nyújtott szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége hivatalánál (továbbiakban: Körjegyzőség) lehet szóban vagy írásban benyújtani.
(3) A kérelemnek az Szt., illetve e rendelet eltérő rendelkezései hiányában tartalmaznia kell a kérelmező:
a) alapvető személyazonosító adatait,
b)4 állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett vagy menekült státuszát,
c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét, hajléktalan személy esetén azt a címet, melyre a szociális ellátás folyósítását kéri,
d) által kért szociális ellátási forma megnevezését, indokolását,
e) nyilatkozatát a családban együttélők számáról, személyi adatairól,
f) nyilatkozatát saját, és a vele egy háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyairól,
g) iskolai végzettségét és szakképzettségét, ha aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét kérelmezi.
(4) A Körjegyzőség a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet készít.
(5) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy lakásban együttélő közeli hozzátartozók jövedelmének igazolását:
A nyilvántartás
4. § A körjegyző az e rendelet szerinti szociális-ellátás megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b)7 a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását,
c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,
d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait,
e) a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó
5. § A 4. §-ban szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
6. § Ha törvény másként nem rendelkezik a 4. § szerinti nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatozó adatokat.
7. § (1) Az Szt. felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(2) Az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII., valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvények rendelkezései az irányadóak. Az eljárás során e rendelet alkalmazásában szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.
8. § (1) A szociális támogatásra jogosult, illetve az azt kérelmező, a kérelem benyújtása és annak jogerős elbírálása között, továbbá a rendszeresen folyósítandó ellátások esetén, a folyósítás időtartama alatt, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Körjegyzőséget.
(2) A jogosult (1) bekezdés szerinti bejelentését a körjegyző felvezeti a 4. §-ban jelzett nyilvántartásba.
9. § (1) A Körjegyzőség a rendszeresen folyósított szociális ellátás időtartama alatt a 4. § szerinti nyilvántartást folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság feltételeinek változása alapján kezdeményezi a szociális ellátás megszüntetését vagy módosítását.
(2) Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság feltételéül megszabott értékhatárt maximum IO %-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a rendszeres pénzpénzellátásra való jogosultság felülvizsgálata során.
10. § A szociális ellátás megszüntetéséről vagy módosításáról szociális ellátás iránti kérelmet első fokon elbírálni jogosult szerv határozatban dönt.
A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetése
11. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozóan az Szt. 17. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2) Az (1) bekezdés alapján a szociális ellátás megtérítését a szociális hatáskört gyakorló szerv rendeli el.
(3) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét a képviselő-testület méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti.
(4) A (3) bekezdés gyakorlása során mindig vizsgálni kell a visszafizetésre kötelezett személy köztartozási kötelezettségét, és amennyiben ezt nem teljesítette, méltányosságot nem lehet gyakorolni.
A szociális ellátások forrása
12. § (1) Az e rendelet alapján megállapított és folyósított szociális ellátások fedezetére Lánycsók Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetésében előirányzatot biztosít.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátások visszatérített összegét az (1) bekezdés szerinti mindenkori előirányzat javára kell jóváírni.
II. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
13. § (1) A jogosult részére jövedelme pótlására, kiegészítésére a következő pénzbeli szociális ellátás nyújtható:
a) időskorúak járadéka,
b) munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
c) rendszeres szociális segély,
d) lakásfenntartási támogatás,
e) ápolási díj,
f) átmeneti segély,
g) temetési segély.
(2) Rendszeres pénzbeli ellátás csak egy jogcímen adható.
Időskorúak járadéka
14. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíj korhatárt betöltött személyt, akinek
a) havi jövedelme, valamint
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %át, egyedülálló esetén 95 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.
(3)9 Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az az Szt. és e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.
(4)10 Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,
c) a 2. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
15. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege
a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a;
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzésből járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el.
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
16. §11
Rendszeres szociális segély
17. §12 (1) A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. Az Szt. 37/A.-37/H. §-aiban foglalt feltételek szerint Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
a) egészségkárosodott, vagy
b) nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minősül az, aki
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy
b) vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) fogyatékossági támogatásban részesül.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében
a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b) a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át
és vagyona sem neki, sem családjának nincs.
(5) A rendszeres szociális segély megállapítására, a megállapított ellátás felülvizsgálatára, megszüntetésére, ill. szüneteltetésére az Szt. 37/A.-37/H. §-ai vonatkozó rendelkezései irányadóak.
18. §13 (1) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell e rendelet 3. § (5) bekezdésében meghatározottakon felül a Szt. végrehajtási rendeletében (32/1993.(II.17.) Korm. rend.) meghatározott jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot, továbbá
a) az Szt. 37/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egészségkárosodott személy esetében
aa) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete I. fokú orvosi bizottságának a munkaképesség legalább 67%-ban való elvesztését megállapító szakvéleményét, vagy
ab) a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságának igazolását arról, hogy az egészségkárosodott személy vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
b) az Szt. 37/A. §-ának (3) bekezdése alapján nem foglalkoztatottnak minősülő személy (a továbbiakban: nem foglalkoztatott személy) esetében
ba) a megyei, fővárosi munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: munkaügyi központ) igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
bb) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának lejártáról szóló határozatot, ha azt nem a rendszeres szociális segély megállapítására és folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, vagy
bc) a munkaügyi központ igazolását - az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - arról, hogy a munkanélküli járadékra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint a munkanélküli járadék megállapításánál figyelembe kell venni, valamint
bd) ha az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontjában előírt együttműködési kötelezettség (a továbbiakban: megelőző együttműködés) áll fenn, a munkaügyi központ vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szerv (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) igazolását annak teljesítéséről,
be) az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozatot, ha azt nem a rendszeres szociális segély megállapítására és folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, továbbá
bf) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(2) A megelőző együttműködésen
a) a munkaügyi központtal történő együttműködés esetében az Flt. szerinti együttműködést,
b) az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés esetében az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vételt, valamint a felajánlott - az Szt. 37/H. §-ának (6) bekezdése szerint megfelelő - munkalehetőség elfogadását
kell érteni.
(3) A megelőző együttműködési kötelezettség teljesítéséről kiadott igazolásnak tartalmaznia kell az együttműködés kezdő és befejező időpontját.
(4) A nem foglalkoztatott személynek a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 37/D. §-a szerinti együttműködést vállalja.
(5) A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell
a) az együttműködéssel kapcsolatos kötelezettség tartalmi elemeiről,
b) arról, hogy a nem foglalkoztatott személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni, valamint
c) az együttműködés hiányának az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti következményeiről.
19. §14 (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) Az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról és a teljesítés módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(3) A rendelet 19. §-ában nevesített együttműködési kötelezettség vállalása, illetve teljesítése a nem foglalkoztatott személy esetén a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele.
20. §15 (1) A Képviselő-testület az Szt. 37/D. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő részére együttműködési kötelezettséget ír elő, amelyet segélyezett Lánycsók községben Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Szolgálat) való együttműködéssel teljesít.
(2) A Szolgálat az együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi, részére a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programban való részvételt határoz meg.
(3) A Szolgálat a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében
a) figyelemmel kíséri az ellátást megállapító határozatban meghatározott határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt. 37/D. §-ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
e) az Szt. 37/D. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal,
f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a nem foglalkoztatott személy bevonásával - módosítja a programot.
(4) A Szolgálat
a) jelzi a körjegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
b) a (3) bekezdés f) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról,
c) a nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplót vezet.
(5) A nem foglalkoztatott személy az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni a Szolgálat székhelyén.
(6) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködési kötelezettségét megszegi, elmulasztja és ennek okát megfelelően nem tudja bizonyítani - a Szolgálat vezetőjének írásbeli jelzése alapján - az adott hónapra az ellátás folyósítását a -tényállás tisztázásáig- szüneteltetni kell.
(7) Az együttműködési kötelezettség nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg az azon való részvétel a betegségéből adódóan fizikailag lehetetlen.
(8) Ha az együttműködésre kötelezett személy a Szolgálatnál nem jelentkezik, a számára a (2) bekezdés alapján előírt programban való részvételt megtagadja vagy a részvételt elmulasztotta és kellően nem igazolta, az önkormányzat a körülmények vizsgálatát követően a rendszeres szociális segélyt a kötelezettségszegés havának utolsó napjával megszünteti.
21. §16 (1) A rendszeres szociális segély havi összege
a) jövedelemmel nem rendelkező egészségkárosodott jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, nem foglalkoztatott személy esetén 70%-a;
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni a jegyzőnek.
(3) A tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell.
Lakásfenntartási támogatás
22. §17 (1) A lakásfenntartási támogatás az Szt. 38. §-án alapuló támogatási forma, mely a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakásfenntartási támogatás
a) az Szt. 38. § (2)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint
23. §19 (1)20 A normatív lakásfenntartási támogatás havi összege:
a) azokban a háztartásokban, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja az érvényes öregségi nyugdíjminimum 50 %-át – a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a;
b) azokban a háztartásokban, ahol az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíjminimum 50 és 150 %-a között van – a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata;
de egyik esetben sem lehet kevesebb 2 500 Ft-nál. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.
(2) A támogatás mértékét (TM) az Szt. 38. § (7) bekezdésébe foglalt képlet szerint kell kiszámolni.
(3) A támogatást egy évre kell megállapítani.
24. §21 (1) Az önkormányzat, az Szt. 38. § (9) bekezdését figyelembe véve önálló ellátásként, helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akinek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi jövedelmének 30 %-át meghaladja.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatás további jogosultsági feltétele, hogy
a) a kérelmező a lakott lakás egészét lakás céljára használja;
b) támogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától;
c) a támogatás szempontjából külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészei. Ez esetben a költségeket a lakrészek méretének arányában kell megosztani.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) egyszemélyes háztartás esetén, illetve ha a háztartásban élő személyek több mint fele az Szt. 4. §. (l) bekezdésének db. pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy: 3.000 Ft,
b) minden más kérelmező esetében: 2.500 Ft, mely utólag, minden hó 5. napjáig kerül kifizetésre.
25. §22 (1) Nem állapítható meg a helyi lakásfenntartási támogatás annak,
a) aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg,
b) akinek, valamint a vele közös háztartásban élők tulajdonában a kérelemmel érintett lakott lakáson kívül olyan ingó, vagy ingatlan vagyon van, mely meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket;
c) aki olyan lakásra kéri a támogatást, melyre már megállapítottak lakásfenntartási támogatást, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik,
d) akinek az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást állapított meg.
(2) Helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál az alábbi költségek vehetők figyelembe:
a) a lakbér, vagy albérleti díj,
b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
c) a szemétszállítás költségei,
d) a villanyáram költsége,
e) vízfogyasztás költsége,
f) tüzelőanyag költsége.
(3) Lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakok:
a) a lakbér, vagy albérleti díj esetén egy havi díj,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön egy havi törlesztő részlete,
c) és a szemétszállítás díj 6 havi díj átlaga,
d) a villanyáram 6 havi költségének átlaga,
e) ivóvízfogyasztás 6 havi költségének átlaga, és a
f) tüzelőanyag vásárlás esetében 3 téli hónap költségének átlaga.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan egész évben lehet a Körjegyzőségen előterjeszteni.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását (tekintettel az Szt. 10. § (1) bekezdésére);
b) a kérelmező és a háztartásában élők tekintetében az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot a lakott lakáson felüli vagyontárgyakról.
c) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási kiadásait egyedül fizeti és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,
d) a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl.: adásvételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolata,)
e) a lakásfenntartás költségeit igazoló számlákat, azok másolatait.
26. §23 (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Ápolási díj
27. §24 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
28. §25 (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2) Ápolási díjra jogosult a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
29. §26 Az ápolási díj megállapításáról Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete dönt az Szt. 41-43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazva.
30. §27 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a) az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) ) A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá az ápoló nyilatkozatát arról, hogy reá nézve az Szt. 42. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn, illetve az e rendelet 28. § (3) bekezdés szerinti esetben a munkáltató igazolását a munkaviszony megszüntetéséről vagy a fizetés nélküli szabadságról.
31. §28 (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) a 28. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a,
b) a 28. § (2) bekezdésében foglalt esetben 130%-a,
c) a 28. § (3) bekezdésében foglalt esetben 80%-a.
(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
32. §29 (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
Átmeneti segély
33. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet
a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át meghaladja;
b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;
c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, krízishelyzet, különösen betegség, elemi kár, vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett.
(3) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha
a) a család egy főre jutó jövedelme
aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
bb) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át meghaladja,
b) ha a család az e rendeletben szabályozott egyes rendkívüli élethelyzetekre vonatkozóan az önkormányzat rendelete alapján már részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban vagy arra jogosult,
c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg.
34. § (1) Az átmeneti segély formái:
35. § (1) Az átmeneti segély összege tárgyévben a 33. § (2) bekezdés
a) a) pontja esetén személyenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,
b) b) pontja esetén családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a,
c) c) pontja esetén családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a lehet.
(2) A megállapított átmeneti segélyt 8 napon belül kell utalványozni és házipénztárból kifizetni.
36. § (1) Átmeneti segély a jogosult kérelmére vagy hivatalból, a döntésre jogosult eljárása alapján kerülhet megállapításra.
(2) Az átmeneti üsegély kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az egészségügyi intézmény által kiállított igazolással vagy számlával kell bizonyítani. A 33. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a többletkiadás tényét a kérelmezőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.
37. § (1) Az átmeneti szociális segély helyett részben vagy egészben természetbeni segély állapítható meg, ha az a veszélyeztetést elhárítja, és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető, illetve feltételezhető a segély összege nem rendeltetésének megfelelő felhasználása.
(2) A természetbeni segélyre való jogosultság feltételeinek meghatározására az átmeneti szociális segély szabályai az irányadók.
(3) A természetbeni támogatások (utalványok) egyszerűsített eljárással a Szolgálat, a családgondozók közreműködése útján is eljuttatható a rászorulókhoz.
38. § (1) A természetbeni segély olyan nem pénzbeli juttatás, amely a kérelmezőnek a rendkívüli élethelyzetre, valamint a létfenntartási problémákra átmeneti segítséget nyújt.
(2) A természetbeni segély formái különösen
a) élelmiszerjuttatás,
b) vásárlási utalvány,
c) tűzelőutalvány.
39. § Az Önkormányzat a természetbeni segély megállapításakor meghatározhatja az utalványok beváltására kijelölt kereskedelmi üzletek, illetve az utalvány ellenében szolgáltatható árucikkek körét.
Temetési segély
40. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a család létfenntartását veszélyezteti, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.
41. § Nem lehet temetési segélyt megállapítani,
a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 40. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja,
b) ha a kérelmező, vagy családja részére a haláleset miatt átmeneti segély került megállapításra,
c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg,
d) ha a kérelmet, a temetést követő 90 napon túl nyújtották be,
e) ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
f) ha a kérelmező az elhalt személlyel korábban eltartási szerződést kötött.
42. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(2) Ha a haláleset nem Kisnyárád község illetékességi területén történt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve határozat számát a Körjegyzőség a számlákra rávezeti.
(4) A Körjegyzőség az így záradékolt eredeti számlát másolatban az ügyiratban mellékletként csatolja.
43. § A temetési segély összege 10.000.- Ft. Kivételesen indokolt esetben, méltányosságból a temetési segély összege ezt meghaladhatja, de nem lehet több, mint a mindenkori helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 50 %-a.
III. Természetben nyújtott szociális ellátások
44. § (1) Az e rendeletben szabályozott egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a) a lakásfenntartási támogatás,
b) az átmeneti segély,
c) a temetési segély.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, valamint a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
(3) Nevesített természetbeni segélyeken túl az önkormányzat köztemetést rendelhet el, illetve közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg.
Köztemetés
45. § (1) Kisnyárád község illetékességi területén elhalálozott személy közköltségen történő eltemettetéséről Kisnyárád Község Polgármestere gondoskodik -a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül-, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
46. § Az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését, a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül.
47. § (1) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos után vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
(2) Ha közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt, vagy az örököst a köztemetés költségeinek megfizetésére kell kötelezni.
48. § A köztemetés módjára a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módozatot kell választani.
Közgyógyellátás
49. § Az önkormányzat közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak,
a) aki rendszeres gyógyszeres kezelésre szorul, és a háziorvosa által igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó havi jövedelme 20 %-át, valamint
b) saját, illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát.
50. § A rendelet 49. §-a alapján a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapításához csatolni kell a háziorvos igazolása alapján a gyógyszer kiadója, illetve a szolgáltatást nyújtó intézmény (gyógyszertár) által kiállított igazolást a beteg által fizetendő gyógyszerköltségről.
51. § (1) Az igazolványt a körjegyző állítja ki két példányban.
(2) A közgyógyellátásra jogosultak esetén a 3. szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igazolvány sorszámát és a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét is.
52. § (1) A 49. § alapján kiállított igazolvány után az önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy év időtartamra szól. A térítés összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a, amelyet a kiállítástól számított 3 napon belül a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak kell 
átutalni.
(2) A Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a hozzá érkező átutalást az igazolványon, 3 napon belül igazolja. Az igazolvány érvényességéhez ezen igazolás szükséges.
(3) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követő fél éven belül meghal vagy elveszti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét.
IV. Szociális szolgáltatások
53. § (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújt.
(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
d)30 a szociális információs szolgáltatás.
(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a nappali ellátást nyújtó intézmények biztosítják.
Alapellátások
Szociális étkeztetés
54. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki
55. § (1) A szociális rászorultak étkezési térítési díját az alábbi jövedelemhatárok között az l. számú melléklet alapján a következők szerint állapítja meg:
Jövedelem |
3000 Ft alatt |
3000 Ft és az öregségi nyugdíj minimum összeghatár között |
Öregségi nyugdíjminimum felett |
Jövedelemből fizetendő nyersanyag-költség |
0% |
5 % |
100% |
Gyermekek napközbeni ellátása
56. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása óvodában és iskolai napközi otthonban történik.
(2) Az iskolai, napközi otthoni, óvodai felvétel, valamint a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos térítési díj megállapítása a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.
(3) Az óvodai nevelés, az iskolai előkészítés és iskolai napközi otthoni és napközbeni ellátásban étkezők intézményi nyersanyag normáját az l. számú melléklet tartalmazza.
Házi segítségnyújtás
57. § (1)31 Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
58. § (1) A házi segítségnyújtás a Falugondoki Szolgálat által, a falugondnok bevonásával történik.
(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Körjegyzőségnél kell benyújtani.
(3) A Falugondnoki Szolgálat által ellátandó alapellátási feladatok körét, az egyéb szolgáltatási feladatokat, valamint azok mértékét Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletben állapítja meg.
59. § A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás teljesen térítés mentes.
Családsegítés
60. § (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve a személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.
(2) A családsegítés feladatait a Lánycsók Község Önkormányzat Gondozási Központ önálló szervezeti egysége, Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál foglalkoztatott családsegítők végzik, az Sztv. 64-65. §-ában foglaltak alapján.
(3) Családsegítés keretében a Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata
a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, az életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, továbbá mentális problémáinak megoldásában,
b) az igénylő kérelmére életvezetési és egyéb tanácsokat ad,
c) figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét,
d) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében,
e) programokat (különösen üdültetést, táboroztatás, gyermekfelügyelet) szervez.
Szociális információs szolgáltatás
60/A. §32 (1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az Szt.-ben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.
(2) A szociális információs szolgáltatás feladatait a Gondozási Központ önálló szervezeti egysége, Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál foglalkoztatott családsegítők végzik.
(3) A szociális információs szolgáltatás keretében a Lánycsók-Kisnyárád Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának (továbbiakban: Szolgálat) részletes tájékoztatást kell nyújtani
a) az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban
aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről,
ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról;
b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban
ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről,
bb) az ellátások igényléséhez szükséges iratokról;
c) ifjúsági ügyekben.
(4) A Szolgálat intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el.
(5) A szociális információs szolgáltatás elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hirdetményben tájékoztatja a lakosságot.
Szakosított ellátásiformák
61. § Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, igénybe véve a megyei és más önkormányzatok által fenntartott intézményeket.
V. Eljárási rendelkezések
62. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet első fokon Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el, és a kérelemről határozatban dönt.
(2) A kérelmező az első fokon hozott döntés ellen jogszabálysértés esetén a Baranya Megyei Bírósághoz lehet fordulni.
(3) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, temetési segély, valamint sürgős szükség esetén, ha az igénylő körülményei a mielőbbi segítségnyújtást indokolják az átmeneti segély és a közgyógyigazolvány kiadása ügyében, a polgármester a két ülés között, átruházott hatáskörben döntést hozhat, kifizetést engedélyezhet, amelyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.
(4) A polgármester határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az első fokon eljárt hatósághoz benyújtott, illetékmentes fellebbezéssel élhet.
63. § A szociális ellátást megállapító határozatnak tartalmaznia kell az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 43-44. §-ában foglaltakat, továbbá, ha a rendelet másként nem rendelkezik,
64. § (1) A szociális ellátást a Körjegyzőség folyósítja.
(1) Szociális ellátásra való jogosultság esetén az ellátást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
(3) A megállapított időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(4) A szociális rászorultságtól függő rendszeres pénzbeli ellátásokra ( időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj) való jogosultság feltételeinek fennállását a képviselőtestület évente felülvizsgálja.
65. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőnél kell írásban benyújtani, melyhez csatolni kell a jogszabályban megjelölt igazolást, nyilatkozatot kérelmező jövedelméről, valamint a kezelő háziorvos igazolását is a közösségi részvétel lehetőségéről.
(2) Az ellátás igénybevételét Kisnyárád Község Polgármesterének intézkedése alapozza meg. A döntést legkésőbb a rendelkezésre álló adatok és a Körjegyzőség által készített környezettanulmány alapján a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell meghozni. A Körjegyző a kérelem átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás feltételeiről. Ha az igénylő a szükséges adatokat nem közli, vagy a kért igazolásokat nem csatolja, a körjegyző 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt a pótlásra.
(3) A körjegyző az ellátás megkezdésének időpontjáról értesíti a jogosultat.
(4) A Körjegyző külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan. Az ilyen ellátás biztosításáról a körjegyzőnek feljegyzést kell készítenie és az akadály megszűnését követő 8 napon belül az eljárást le kell folytatnia.
66. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei:
a) a Falugondoki Szolgálat jogutód nélküli megszűnése,
b) a jogosultnak, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentésével,
c) a jogosult halálával.
VI. Értelmező és záró rendelkezések
67. § (1) A jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, a rendszeres pénzellátás, a keresőtevékenység, valamint az aktív korú, egyedülálló fogalmának, továbbá a súlyosan fogyatékos személy értelmezésére az Szt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján súlyos mozgáskorlátozott;
b) súlyos látáskárosult: az a személy, aki látásfogyatékossága következtében vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
c) súlyos halláskárosult: az a személy, aki szakorvosi vizsgálati eredmény (audiogramm) alapján súlyos halláskárosultnak minősül vagy hallásfogyatékossága következtében fogyatékossági támogatásban részesül.
68. § (1) E rendelet mellékleteit képezik:
1. melléklet33
Nyersanyag- |
Térítési |
|
1./ Szociális étkező Ebéd |
226,70 |
424,00 |
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54.§ (3). Hatálytalan: 2000. V.01-től. Azonban annak a munkanélkülinek, akinek a támogatás folyósítása 2000. V.01-én vagy ezt követően szünetel, illetőleg akinek 2000. V. 01-jét megelőzően a támogatásra való jogosultságát megállapították, vagy az ezen időpontot megelőzóen keletkezett jogosultsága alapján az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2000.április 30-ig benyújtotta, az ellátást az akkor hatályos szabályok szerint kell megállapítani, illetve folyósítani.
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Beiktatta a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Beiktatta a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 8/2005. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a és 1. melléklete, hatályos 2005. június 3-tól