Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Hatályos: 2008. 04. 29- 2008. 04. 30Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdés b)pontja, a 26. §-a, a 32. § (3) bekezdése, 37/D. § (5) bekezdése 38. § (1) bekezdése, 43/B. § (1) bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1) bekezdése, 50. § (3) bekezdése alapján az egyének és családok szociális biztonságának, működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja.1
I. Általános rendelkezések
A rendelet célja és hatálya
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
2. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Kisnyárád Község közigazgatási területén
a)2 Kisnyárádi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Kisnyárád község illetékességi területén élő magyar állampolgárokra,
b)3 bevándoroltakra és letelepedettekre,
c)4 hontalanokra,
d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,
e) a hajléktalan személyekre.
(2)5 A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed:
a) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, és
b) Kisnyárád Község közigazgatási területén lakóhellyel, ill. tartózkodási hellyel nem rendelkező, de átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást kérő rászoruló magyar állampolgárokra,
ha az intézkedés elmulasztása életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(3)6 A rendelet hatálya kiterjed
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az eljárás alapja
3. § (1)7 Az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti és temetési segély, valamint a természetben nyújtott szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket Lánycsók-Kisnyárád Községek Körjegyzősége hivatalánál (továbbiakban: Körjegyzőség) lehet szóban vagy írásban benyújtani.
(3) A kérelemnek az Szt., illetve e rendelet eltérő rendelkezései hiányában tartalmaznia kell a kérelmező:
a) alapvető személyazonosító adatait,
b)8 állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett vagy menekült státuszát,
c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét, hajléktalan személy esetén azt a címet, melyre a szociális ellátás folyósítását kéri,
d) által kért szociális ellátási forma megnevezését, indokolását,
e) nyilatkozatát a családban együttélők számáról, személyi adatairól,
f) nyilatkozatát saját, és a vele egy háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyairól,
g)9
h)10 a 2. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.
(4) A Körjegyzőség a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet készít.
(5)11 A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló nyilatkozatot, illetve a kérelmező azokat köteles igazolni.
(6)12 A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(7)13 Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
(8)14 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
(9)15 Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(10)16 A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
A nyilvántartás
4. § A körjegyző az e rendelet szerinti szociális-ellátás megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a)17 a jogosult nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok),
b)18 a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását,
c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,
d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait,
e) a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó
5. §22 (1) A 4. §-ban szabályozott nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül a települési önkormányzat által megállapított ápolási díjban, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
6. § Ha törvény másként nem rendelkezik a 4. § szerinti nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatozó adatokat.
7. § (1) Az Szt. felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(2)23 Az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.
(3)24 A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.
8. § (1) A szociális támogatásra jogosult, illetve az azt kérelmező, a kérelem benyújtása és annak jogerős elbírálása között, továbbá a rendszeresen folyósítandó ellátások esetén, a folyósítás időtartama alatt, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Körjegyzőséget.
(2) A jogosult (1) bekezdés szerinti bejelentését a körjegyző felvezeti a 4. §-ban jelzett nyilvántartásba.
9. § (1) A Körjegyzőség a rendszeresen folyósított szociális ellátás időtartama alatt a 4. § szerinti nyilvántartást folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság feltételeinek változása alapján kezdeményezi a szociális ellátás megszüntetését vagy módosítását.
(2)25 Az önkormányzat az általa megállapított ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.
(3)26 Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.
(4)27 A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(5)28 Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni
a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
c) a keresőtevékenység megszűnését,
d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.
(6)29 A felülvizsgálatot
a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,
b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel kell elvégezni.
(7)30 Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától,
b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától
kell folyósítani.
(8)31 Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
10. § A szociális ellátás megszüntetéséről vagy módosításáról szociális ellátás iránti kérelmet első fokon elbírálni jogosult szerv határozatban dönt.
A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetése
11. § (1)32 A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozóan az Szt. 17. § rendelkezései az irányadók.
(2) Az (1) bekezdés alapján a szociális ellátás megtérítését a szociális hatáskört gyakorló szerv rendeli el.
(3)33 Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben fizettetheti meg.
(4) A (3) bekezdés gyakorlása során mindig vizsgálni kell a visszafizetésre kötelezett személy köztartozási kötelezettségét, és amennyiben ezt nem teljesítette, méltányosságot nem lehet gyakorolni.
A szociális ellátások forrása
12. § (1) Az e rendelet alapján megállapított és folyósított szociális ellátások fedezetére Lánycsók Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetésében előirányzatot biztosít.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátások visszatérített összegét az (1) bekezdés szerinti mindenkori előirányzat javára kell jóváírni.
II. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
13. § (1)34 A jogosult részére jövedelme pótlására, kiegészítésére a következő pénzbeli szociális ellátás nyújtható:
a) lakásfenntartási támogatás,
b) ápolási díj,
c) átmeneti segély,
d) temetési segély.
(2) Rendszeres pénzbeli ellátás csak egy jogcímen adható.
14. §35
15. §36
16. §37
Rendszeres szociális segély
17. §38 (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) Az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról és a teljesítés módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(3) A rendelet 17. §-ában nevesített együttműködési kötelezettség vállalása, illetve teljesítése a nem foglalkoztatott személy esetén a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele.
(4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, így különösen, ha a Szolgálatnál nem jelentkezik, a számára a 18. § (2) bekezdés alapján előírt programban való részvételt megtagadja, vagy a részvételt elmulasztotta és kellően nem igazolta akkor
a) a segély összegét hat hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani;
b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással megszünteti.
(5) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (4) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési esetet - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
18. §39 (1) A Képviselő-testület az Szt. 37/D. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő részére együttműködési kötelezettséget ír elő, amelyet segélyezett Kisnyárád községben a Mohácsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Lánycsóki Kirendeltségével (továbbiakban: Szolgálat) való együttműködéssel teljesít.
(2) A Szolgálat az együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi, részére a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programban való részvételt határoz meg.
(3) A Szolgálat a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében
a) figyelemmel kíséri az ellátást megállapító határozatban meghatározott határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt. 37/D. §-ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben az állami foglalkoztatási szervvel kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést elősegítő, programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább három havonta, személyes találkozás útján, figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
e) az Szt. 37/D. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart az állami foglalkoztatási szervvel,
f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a nem foglalkoztatott személy bevonásával - módosítja a programot.
(4) A Szolgálat
a) jelzi a körjegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
b) a (3) bekezdés f) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról,
c) a nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplót vezet.
(5) A nem foglalkoztatott személy az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni a Szolgálat székhelyén.
(6) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködési kötelezettségét megszegi, elmulasztja, és ennek okát megfelelően nem tudja bizonyítani - a Szolgálat vezetőjének írásbeli jelzése alapján - az adott hónapra az ellátás folyósítását a -tényállás tisztázásáig- szüneteltetni kell.
(7) Az együttműködési kötelezettség nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg az azon való részvétel a betegségéből adódóan fizikailag lehetetlen.
19. §40 (1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.
(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(3) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:
a) környezetvédelmi, kommunális munka ( pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfűírtás, ároktisztítás)
b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység.
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését a polgármester látja el.
(5) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.
(6) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Körjegyzőségen.
(7) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a Körjegyzőség ügyintézője vizsgálja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.
20. §41
21. §42
Lakásfenntartási támogatás
22. §43 (1) A lakásfenntartási támogatás az Szt. 38. §-án alapuló támogatási forma, mely a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakásfenntartási támogatás
a) az Szt. 38. § (2)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint
23. §45 (1)46 A normatív lakásfenntartási támogatás havi összege:
a) azokban a háztartásokban, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja az érvényes öregségi nyugdíjminimum 50 %-át – a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a;
b) azokban a háztartásokban, ahol az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíjminimum 50 és 150 %-a között van – a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata;
de egyik esetben sem lehet kevesebb 2 500 Ft-nál. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.
(2) A támogatás mértékét (TM) az Szt. 38. § (7) bekezdésébe foglalt képlet szerint kell kiszámolni.
(3) A támogatást egy évre kell megállapítani.
24. §47 (1) Az önkormányzat, az Szt. 38. § (9) bekezdését figyelembe véve önálló ellátásként, helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akinek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi jövedelmének 30 %-át meghaladja.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatás további jogosultsági feltétele, hogy
a) a kérelmező a lakott lakás egészét lakás céljára használja;
b) támogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától;
c) a támogatás szempontjából külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészei. Ez esetben a költségeket a lakrészek méretének arányában kell megosztani.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) egyszemélyes háztartás esetén, illetve ha a háztartásban élő személyek több mint fele az Szt. 4. §. (l) bekezdésének db. pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy: 3.000 Ft,
b) minden más kérelmező esetében: 2.500 Ft, mely utólag, minden hó 5. napjáig kerül kifizetésre.
25. §48 (1) Nem állapítható meg a helyi lakásfenntartási támogatás annak,
a) aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg,
b) akinek, valamint a vele közös háztartásban élők tulajdonában a kérelemmel érintett lakott lakáson kívül olyan ingó, vagy ingatlan vagyon van, mely meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket;
c) aki olyan lakásra kéri a támogatást, melyre már megállapítottak lakásfenntartási támogatást, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik,
d) akinek az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást állapított meg.
(2) Helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál az alábbi költségek vehetők figyelembe:
a) a lakbér, vagy albérleti díj,
b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
c) a szemétszállítás költségei,
d) a villanyáram költsége,
e) vízfogyasztás költsége,
f) tüzelőanyag költsége.
(3) Lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakok:
a) a lakbér, vagy albérleti díj esetén egy havi díj,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön egy havi törlesztő részlete,
c) és a szemétszállítás díj 6 havi díj átlaga,
d) a villanyáram 6 havi költségének átlaga,
e) ivóvízfogyasztás 6 havi költségének átlaga, és a
f) tüzelőanyag vásárlás esetében 3 téli hónap költségének átlaga.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan egész évben lehet a Körjegyzőségen előterjeszteni.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását (tekintettel az Szt. 10. § (1) bekezdésére);
b) a kérelmező és a háztartásában élők tekintetében az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot a lakott lakáson felüli vagyontárgyakról.
c) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási kiadásait egyedül fizeti és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,
d) a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl.: adásvételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolata,)
e) a lakásfenntartás költségeit igazoló számlákat, azok másolatait.
26. §49 (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Ápolási díj
27. §50 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
28. §51 (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, ha
a) az ápoló az ápolási tevékenység miatt munkaviszonyát megszüntette, vagy emiatt megszűnt, illetőleg fizetés nélküli szabadságon van, vagy napi 4 órát nem meghaladó, illetve otthon történő kereső tevékenységet folytat, és
b) az ápoló és az ápolt Kisnyárád község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, továbbá
c) az ápoltnak más, az ápolást biztosítani képes hozzátartozója nincs, valamint d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
29. §52 Az ápolási díj megállapításáról Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete dönt az Szt. 41-44. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazva.
30. §53 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a) orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá az ápoló nyilatkozatát arról, hogy reá nézve az Szt. 42. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn, és a munkáltató igazolását a munkaviszony megszüntetéséről vagy a fizetés nélküli szabadságról.
31. §54 (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
32. §55 (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b)56 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
e)57
(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)58 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
33/A. §59 (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, a Lánycsóki Gondozási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.
Átmeneti segély
33. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet
a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át meghaladja;
b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;
c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, krízishelyzet, különösen betegség, elemi kár, vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett.
(3) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha
a) a család egy főre jutó jövedelme
aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
bb) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át meghaladja,
b) ha a család az e rendeletben szabályozott egyes rendkívüli élethelyzetekre vonatkozóan az önkormányzat rendelete alapján már részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban vagy arra jogosult,
c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg.
34. § (1) Az átmeneti segély formái:
35. § (1) Az átmeneti segély összege tárgyévben a 33. § (2) bekezdés
a) a) pontja esetén személyenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,
b) b) pontja esetén családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a,
c) c) pontja esetén családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a lehet.
(2) A megállapított átmeneti segélyt 8 napon belül kell utalványozni és házipénztárból kifizetni.
36. § (1) Átmeneti segély a jogosult kérelmére vagy hivatalból, a döntésre jogosult eljárása alapján kerülhet megállapításra.
(2) Az átmeneti üsegély kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az egészségügyi intézmény által kiállított igazolással vagy számlával kell bizonyítani. A 33. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a többletkiadás tényét a kérelmezőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.
37. § (1) Az átmeneti szociális segély helyett részben vagy egészben természetbeni segély állapítható meg, ha az a veszélyeztetést elhárítja, és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető, illetve feltételezhető a segély összege nem rendeltetésének megfelelő felhasználása.
(2) A természetbeni segélyre való jogosultság feltételeinek meghatározására az átmeneti szociális segély szabályai az irányadók.
(3) A természetbeni támogatások (utalványok) egyszerűsített eljárással a Szolgálat, a családgondozók közreműködése útján is eljuttatható a rászorulókhoz.
38. § (1) A természetbeni segély olyan nem pénzbeli juttatás, amely a kérelmezőnek a rendkívüli élethelyzetre, valamint a létfenntartási problémákra átmeneti segítséget nyújt.
(2) A természetbeni segély formái különösen
a) élelmiszerjuttatás,
b) vásárlási utalvány,
c) tűzelőutalvány.
39. § Az Önkormányzat a természetbeni segély megállapításakor meghatározhatja az utalványok beváltására kijelölt kereskedelmi üzletek, illetve az utalvány ellenében szolgáltatható árucikkek körét.
Temetési segély
40. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a család létfenntartását veszélyezteti, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.
41. § Nem lehet temetési segélyt megállapítani,
a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 40. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja,
b) ha a kérelmező, vagy családja részére a haláleset miatt átmeneti segély került megállapításra,
c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg,
d) ha a kérelmet, a temetést követő 90 napon túl nyújtották be,
e) ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
f) ha a kérelmező az elhalt személlyel korábban eltartási szerződést kötött.
42. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(2) Ha a haláleset nem Kisnyárád község illetékességi területén történt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve határozat számát a Körjegyzőség a számlákra rávezeti.
(4) A Körjegyzőség az így záradékolt eredeti számlát másolatban az ügyiratban mellékletként csatolja.
43. § A temetési segély összege 10.000.- Ft. Kivételesen indokolt esetben, méltányosságból a temetési segély összege ezt meghaladhatja, de nem lehet több, mint a mindenkori helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 50 %-a.
III. Természetben nyújtott szociális ellátások
44. §60 (1) Az e rendeletben szabályozott egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a) a lakásfenntartási támogatás,
b) az átmeneti segély,
c) a temetési segély.
d) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén.
(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtását e rendelet eljárási szabályai alapján, a körjegyző kezdeményezésére, a (3) bekezdésben nevesített természetbeni juttatás formájában lehet nyújtani, azzal a kikötéssel, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.
(3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, valamint a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
(4) Nevesített természetbeni segélyeken túl az önkormányzat köztemetést rendelhet el, illetve közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg.
Köztemetés
45. § (1) Kisnyárád község illetékességi területén elhalálozott személy közköltségen történő eltemettetéséről Kisnyárád Község Polgármestere gondoskodik -a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül-, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
46. § Az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését, a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül.
47. § (1) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos után vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
(2) Ha közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt, vagy az örököst a köztemetés költségeinek megfizetésére kell kötelezni.
48. § A köztemetés módjára a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módozatot kell választani.
Közgyógyellátás
49. §61 Az önkormányzat közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak,
a) akinek az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri, vagy meghaladja.
50. §62 (1) A közgyógyellátásra való jogosultságról a körjegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.
(2) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
51. §63 (1) A rendelet 49. §-a alapján a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára, nyilvántartására az Szt. 49-53. § rendelkezései irányadóak.
52. §64 (1) A rendelet 49. §-a alapján kiállított igazolvány után az önkormányzat -a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során megállapított magasabb gyógyszerkeret esetén a különbözetre eső összeg időarányosan számított 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére.
(2) Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, a települési önkormányzatnak nem kell térítést fizetnie.
(3) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal vagy elveszíti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét.
IV. Szociális szolgáltatások
53. § (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújt.
(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
d)65
(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a nappali ellátást nyújtó intézmények biztosítják.
(4)66 E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(5)67 A jogviszony keletkezéséről, és az ellátás iránti kérelemről a Lánycsóki Gondozási Központ intézményvezetője dönt.
(6)68 Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(7)69 Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
53/A. §70 (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik.
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
(5) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 25%-át étkeztetés,
b) 20%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak,
esetében.
(7) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezés esetén.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(9) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
53/B. §71 (1) A személyi térítési díjat az Idősek Klubja szolgáltatásaiért havonta utólag kell megfizetni a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet rendelkezései szerint.
(2) Az intézmény szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,
a) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell megfizetni;
b) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.
(3) A személyi térítési díjat az igénybeétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézményvezetőnél készpénzben.
(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban szóban kell bejelenteni az intézményvezetőnek.
53/C. §72 (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
53/D. §73 (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:
a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
b) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c) elhalálozik,
d) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal állapítja meg.
(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
53/E. §74 Az Idősek Klubja szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és szakmai programját a Képviselő testület hagyja jóvá.
Alapellátások
Szociális étkeztetés
54. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki
55. § (1) A szociális rászorultak étkezési térítési díját az alábbi jövedelemhatárok között az l. számú melléklet alapján a következők szerint állapítja meg:
Jövedelem |
3000 Ft alatt |
3000 Ft és az öregségi nyugdíj minimum összeghatár között |
Öregségi nyugdíjminimum felett |
Jövedelemből fizetendő nyersanyag-költség |
0% |
5 % |
100% |
Gyermekek napközbeni ellátása
56. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása óvodában és iskolai napközi otthonban történik.
(2) Az iskolai, napközi otthoni, óvodai felvétel, valamint a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos térítési díj megállapítása a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.
(3) Az óvodai nevelés, az iskolai előkészítés és iskolai napközi otthoni és napközbeni ellátásban étkezők intézményi nyersanyag normáját az l. számú melléklet tartalmazza.
Házi segítségnyújtás
57. § (1)75 Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
58. § (1) A házi segítségnyújtás a Falugondoki Szolgálat által, a falugondnok bevonásával történik.
(2)76 A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjénél kell benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Gondozási Központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
(3)77 A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a körjegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4)78 A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5)79 A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6)80 Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
(7)81 A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
59. § A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás teljesen térítés mentes.
Családsegítés
60. § (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve a személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.
(2)82 A családsegítés feladatait a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál foglalkoztatott családsegítők végzik, az Sztv. 64-65. §-ában foglaltak alapján.
(3)83 Családsegítés keretében a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, az életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, továbbá mentális problémáinak megoldásában,
b) az igénylő kérelmére életvezetési és egyéb tanácsokat ad,
c) figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét,
d) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében.
60/A. §84
Szakosított ellátásiformák
61. § Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, igénybe véve a megyei és más önkormányzatok által fenntartott intézményeket.
V. Eljárási rendelkezések
62. § (1)85 Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet – a közgyógyellátásra való jogosultság jelen rendelet 49. §-a alapján történő megállapítása kivételével - első fokon Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el, és a kérelemről határozatban dönt.
(2) A kérelmező az első fokon hozott döntés ellen jogszabálysértés esetén a Baranya Megyei Bírósághoz lehet fordulni.
(3)86 A temetési segély, a lakásfenntartási támogatás, valamint sürgős szükség esetén, ha az igénylő körülményei a mielőbbi segítségnyújtást indokolják az átmeneti segély ügyében, a polgármester a két ülés között, átruházott hatáskörben döntést hozhat, kifizetést engedélyezhet, amelyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.
(4) A polgármester határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az első fokon eljárt hatósághoz benyújtott, illetékmentes fellebbezéssel élhet.
(5)87 Az ellátás iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.
(6)88 Az ellátás iránti kérelemről a Gondozási Központ vezetője dönt.
(7)89 A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
63. §90 A szociális ellátást megállapító határozatnak tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában foglaltakat, továbbá, ha a rendelet másként nem rendelkezik,
64. §91 (1) A szociális ellátást a Körjegyzőség folyósítja.
(1) Szociális ellátásra való jogosultság esetén az ellátást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
(3) A megállapított ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(4) A Körjegyzőség tájékoztatást nyújt
a) az Szt., valamint e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,
b) az Szt-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.
65. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőnél kell írásban benyújtani, melyhez csatolni kell a jogszabályban megjelölt igazolást, nyilatkozatot kérelmező jövedelméről, valamint a kezelő háziorvos igazolását is a közösségi részvétel lehetőségéről.
(2) Az ellátás igénybevételét Kisnyárád Község Polgármesterének intézkedése alapozza meg. A döntést legkésőbb a rendelkezésre álló adatok és a Körjegyzőség által készített környezettanulmány alapján a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell meghozni. A Körjegyző a kérelem átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás feltételeiről. Ha az igénylő a szükséges adatokat nem közli, vagy a kért igazolásokat nem csatolja, a körjegyző 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt a pótlásra.
(3) A körjegyző az ellátás megkezdésének időpontjáról értesíti a jogosultat.
(4) A Körjegyző külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan. Az ilyen ellátás biztosításáról a körjegyzőnek feljegyzést kell készítenie és az akadály megszűnését követő 8 napon belül az eljárást le kell folytatnia.
66. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei:
a) a Falugondoki Szolgálat jogutód nélküli megszűnése,
b) a jogosultnak, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentésével,
c) a jogosult halálával.
VI. Értelmező és záró rendelkezések
67. § (1)92 A jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, a szociális szolgáltató, a szociális intézmény, a rendszeres pénzellátás, a keresőtevékenység, az aktív korú, egyedülálló, fenntartó, valamint a fogyasztási egység fogalmának, továbbá a hajléktalan, valamint a súlyosan fogyatékos személy értelmezésére az Szt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján súlyos mozgáskorlátozott;
b) súlyos látáskárosult: az a személy, aki látásfogyatékossága következtében vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
c) súlyos halláskárosult: az a személy, aki szakorvosi vizsgálati eredmény (audiogramm) alapján súlyos halláskárosultnak minősül vagy hallásfogyatékossága következtében fogyatékossági támogatásban részesül.
68. § (1) E rendelet mellékleteit képezik:
1. melléklet93
Térítési |
|
1./ Szociális étkező Ebéd |
442,00 |
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 3. §-a, módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Hatályon kívülhelyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Beiktatta a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Hatályon kívül helyezte a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatálytalan 2008. április 29-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Beiktatta a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 6. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2006. július 20-tól
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatálytalan 2006. március 31-től
Módosította a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 16. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2006. július 20-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 16. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 18. §
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2006. július 20-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 20. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2005. november 1-jétől
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 7/2006. (VI.2.) önkormányzati rendelet 6. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 8/2005. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a és 1. melléklete, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 22. §-a és 1. melléklete, hatályos 2007. február 16-tól