Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Hatályos: 2014. 04. 30- 2015. 02. 28Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdés b)pontja, a 26. §-a, a 32. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (3) bekezdése, 37/D. § (3) bekezdése 38. § (1) bekezdés c) pontja, 43/B. § (1) bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, 92. § (1) bekezdése, valamint 132. § (4) bekezdése alapján az egyének és családok szociális biztonságának, működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja.1
I. Általános rendelkezések
A rendelet célja és hatálya
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
2. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Kisnyárád Község közigazgatási területén
a)2 Kisnyárádi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Kisnyárád község illetékességi területén élő magyar állampolgárokra,
b)3 bevándoroltakra és letelepedettekre,
c)4 hontalanokra,
d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,
e) a hajléktalan személyekre.
(2)5 A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed:
a) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, és
b) Kisnyárád Község közigazgatási területén lakóhellyel, ill. tartózkodási hellyel nem rendelkező, de önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást kérő rászoruló magyar állampolgárokra,
ha az intézkedés elmulasztása életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(3)6 A rendelet hatálya kiterjed
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az eljárás alapja
3. § (1)7 Az ápolási díj, az önkormányzati és temetési segély, valamint a természetben nyújtott szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2)8 A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban vagy írásban benyújtani.
(3) A kérelemnek az Szt., illetve e rendelet eltérő rendelkezései hiányában tartalmaznia kell a kérelmező:
a) alapvető személyazonosító adatait,
b)9 állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett vagy menekült státuszát,
c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét, hajléktalan személy esetén azt a címet, melyre a szociális ellátás folyósítását kéri,
d) által kért szociális ellátási forma megnevezését, indokolását,
e) nyilatkozatát a családban együttélők számáról, személyi adatairól,
f) nyilatkozatát saját, és a vele egy háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyairól,
g)10
h)11 a 2. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.
(4) A Körjegyzőség a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet készít.
(5)12 A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló nyilatkozatot, illetve a kérelmező azokat köteles igazolni.
(6)13 A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(7)14 Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
(8)15 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c)16 a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
(9)17 Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(10)18 A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
4. §19
5. §20
6. §21
7. §22
8. §23
9. §24
10. §25
A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetése
11. § (1)26 A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozóan az Szt. 17. § rendelkezései az irányadók.
(2) Az (1) bekezdés alapján a szociális ellátás megtérítését a szociális hatáskört gyakorló szerv rendeli el.
(3)27 Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben fizettetheti meg.
(4) A (3) bekezdés gyakorlása során mindig vizsgálni kell a visszafizetésre kötelezett személy köztartozási kötelezettségét, és amennyiben ezt nem teljesítette, méltányosságot nem lehet gyakorolni.
A szociális ellátások forrása
12. § (1) Az e rendelet alapján megállapított és folyósított szociális ellátások fedezetére Lánycsók Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetésében előirányzatot biztosít.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátások visszatérített összegét az (1) bekezdés szerinti mindenkori előirányzat javára kell jóváírni.
II. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
13. §28 A jogosult részére jövedelme pótlására, kiegészítésére a következő pénzbeli szociális ellátás nyújtható:
a) méltányossági ápolási díj,
b) önkormányzati segélyt állapít meg.
14. §29
15. §30
Aktív korúak ellátása
16. §31 (1)32 A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a szociális törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára az Szt. rendelkezései szerint.
(2) Valamennyi aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára a rendelet 17/A. §-ában előírt, a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályokat teljesíteni.
Rendszeres szociális segély
17. §33 (1) Az aktív korúak ellátására jogosult – egészségkárosodottnak nem minősülő – Sztv. 37/B§ (1) bek. b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - Kisnyárád községben a Mohácsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Lánycsóki Kirendeltségével (7759 Lánycsók, Kossuth utca 39., továbbiakban: Szolgálat), mint együttműködésre kijelölt szervvel együttműködésre köteles. Ennek keretében:
a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,
b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,
c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,
d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.
(2) Az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról és a teljesítés módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(3) Azon aktív korúak ellátására jogosult – egészségkárosodottnak nem minősülő – Sztv. 37/B § (1) bek. b)-c) pontja szerinti személy esetében, aki
a) az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja, a kérelmét el kell utasítani;
b) az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.
(4) A beilleszkedést elősegítő program kiterjed az Sztv. 37/D§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra.
(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő – egészségkárosodottnak nem minősülő – személy a (3) bekezdés b) pontja esetében együttműködési kötelezettségét megszegi, amennyiben:
a) Az együttműködésre kijelölt szervvel nem veszi fel a kapcsolatot, azt folyamatosan nem tartja fenn,
b) Nem köt írásbeli megállapodást az együttműködésre kijelölt szervvel, nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,
c) Az akadályoztatásáról, távolmaradásáról szóló igazolást 3 napon belül nem nyújtja be az együttműködésre kijelölt szervnek.
(6)34 A 17. §-ban szabályozott esetekben a rendszeres szociális segélyt a megszüntetésre okot adó körülményről történő hivatalos tudomásszerzés napjával, határidő elmulasztásában megnyilvánuló együttműködési kötelezettségszegés esetében – igazolási kérelem hiányában - a határidő lejártát követő naptól kell megszüntetni.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás35
17/A. §36 (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)
(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha
a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 15 cm-t,
b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nem foglal el több
18. §38 (1)39 Kisnyárád Község Önkormányzata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek számára az Szt-ben előírt kötelező jelleggel közfoglalkoztatást szervez az érvényes Közfoglalkoztatási terve rendelkezéseinek megfelelően..
(2) A közfoglalkoztatás lehet
a) közhasznú munka, amely
aa) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása
ab) az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása
ac) közhasznú tevékenység
b) közmunka, vagy
c) közcélú munka: közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről – jogszabály alapján –a helyi önkormányzat gondoskodik (Sztv. 36. § (2) bek.).
(3) Közcélú munka keretében az Sztv. 36. § (3) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztathatók. A közcélú munkavégzésre - legalább hat órás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal- határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni (Sztv. 36. § (4) bek.).
(4) Az önkormányzat a közfoglalkoztatást – a Körjegyzőség közreműködésével – a polgármester irányításával látja el.
(5) A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak munkavégzésére a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadóak.
(6) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.
(7) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Körjegyzőségen.
(8) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a Körjegyzőség ügyintézője vizsgálja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.
19. §40 (1) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
f)41 haladéktalanul -de legkésőbb nyolc napon belül- jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy önhibájából együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet,
h) munkaközvetítő tevékenységet végez a munkát kereső és a munkát kínálók között.
(2)42 A jegyző kötelezettségei:
a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,
b) tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot
20. §43 (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a
a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:
a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
b) szinten-tartás, társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
21. §44
Lakásfenntartási támogatás
22. §45 (1) A lakásfenntartási támogatás megállapítására való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező lakókörnyezete rendezett legyen.
(2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)
(3) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja gondoskodik arról:
a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 15 cm-t,
b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nem foglal el több
23. §47
24. §48
25. §49 (1) Nem állapítható meg a helyi lakásfenntartási támogatás annak,
a) aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg,
b) akinek, valamint a vele közös háztartásban élők tulajdonában a kérelemmel érintett lakott lakáson kívül olyan ingó, vagy ingatlan vagyon van, mely meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket;
c) aki olyan lakásra kéri a támogatást, melyre már megállapítottak lakásfenntartási támogatást, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik,
d) akinek az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást állapított meg.
(2) Helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál az alábbi költségek vehetők figyelembe:
a) a lakbér, vagy albérleti díj,
b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
c) a szemétszállítás költségei,
d) a villanyáram költsége,
e) vízfogyasztás költsége,
f) tüzelőanyag költsége.
(3) Lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakok:
a) a lakbér, vagy albérleti díj esetén egy havi díj,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön egy havi törlesztő részlete,
c) és a szemétszállítás díj 6 havi díj átlaga,
d) a villanyáram 6 havi költségének átlaga,
e) ivóvízfogyasztás 6 havi költségének átlaga, és a
f) tüzelőanyag vásárlás esetében 3 téli hónap költségének átlaga.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan egész évben lehet a Körjegyzőségen előterjeszteni.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását (tekintettel az Szt. 10. § (1) bekezdésére);
b) a kérelmező és a háztartásában élők tekintetében az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot a lakott lakáson felüli vagyontárgyakról.
c) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási kiadásait egyedül fizeti és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,
d) a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl.: adásvételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolata,)
e) a lakásfenntartás költségeit igazoló számlákat, azok másolatait.
26. §50 (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Ápolási díj
27. §51 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
28. §52 (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, ha
a) az ápoló az ápolási tevékenység miatt munkaviszonyát megszüntette, vagy emiatt megszűnt, illetőleg fizetés nélküli szabadságon van, vagy napi 4 órát nem meghaladó, illetve otthon történő kereső tevékenységet folytat, és
b) az ápoló és az ápolt Kisnyárád község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, továbbá
c) az ápoltnak más, az ápolást biztosítani képes hozzátartozója nincs, valamint d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
29. §53 Az ápolási díj megállapításáról Kisnyárád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete dönt az Szt. 41-44. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazva.
30. §54 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a) orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá az ápoló nyilatkozatát arról, hogy reá nézve az Szt. 42. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn, és a munkáltató igazolását a munkaviszony megszüntetéséről vagy a fizetés nélküli szabadságról.
31. §55 (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
32. §56 (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b)57 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
e)58
(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)59 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
33/A. §60 (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, a Lánycsóki Gondozási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.
Önkormányzati segély61
33. §62 (1) Kisnyárád Község Önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati segély megállapítására vonatkozó hatáskörét – a 34. § kivételével – a polgármesterre átruházza.
(3) Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(4) Önkormányzati segélyben –34. § és 35. § kivételével – az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) családban élő esetében a 130 %-át
b) egyedülélő esetében a 150 %-át
c) kiskorú gyermeket nevelő család esetében a 200 %-át.
(5) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel (pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában).
(6) Eseti önkormányzati segély háztartásonként évente legfeljebb 5 alkalommal állapítható meg, és összege alkalmanként 2.000.- és 20.000.- forint között lehet. Havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély összege éves szinten legfeljebb 120.000.- forint lehet. Ezen bekezdés tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a 34. § és 35. § szerint megállapított önkormányzati segélyeket.
(7) Önkormányzati segély adható
a) készpénzben,
b) gyógyszertámogatásként,
c) egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként,
d) utazási támogatásként,
e) Erzsébet utalványban,
f) természetben tüzelő, élelmiszer, ruházat, tanszer, tankönyv formájában, vagy közmunka programban előállított termény formájában.
(8) A pénzbeli önkormányzati segély kifizetése történhet átutalással, illetve pénztári készpénz kifizetéssel. A pénztári kifizetés esetén a jogosult a segélyösszeget a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, pénztári órák idején veheti fel az önkormányzat házipénztárában.
(9) Önkormányzati segély kérelemre és hivatalból -különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére- is megállapítható. Az önkormányzati segélyt kezdeményezni a Hivatalnál kell.
(10) Önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmány készíthető.
34. §63 (1) Önkormányzati segély állapítható meg elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a család létfenntartását veszélyezteti, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.
(3) Nem lehet temetésre tekintettel önkormányzati segélyt megállapítani,
a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 34. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja,
b) ha a kérelmező vagy családja részére a haláleset miatt önkormányzati segély került megállapításra,
c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg,
d) ha a kérelmet a temetést követő 90 napon túl nyújtották be,
e) ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
f) ha a kérelmező az elhalt személlyel korábban eltartási szerződést kötött.
(4) Az önkormányzati segély kérelemhez ha temetésre tekintettel nyújtották be mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(5) Ha a haláleset nem Lánycsók község illetékességi területén történt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve határozat számát a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal a számlákra rávezeti.
(7) A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal az így záradékolt eredeti számlát másolatban az ügyiratban mellékletként csatolja.
(8) Az önkormányzati segély összege temetésre tekintettel 10.000.- Ft. Kivételesen indokolt esetben, méltányosságból a temetésre tekintettel az önkormányzati segély összeget ezt meghaladhatja, de nem lehet több, mint a mindenkori helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 50 %-a.
(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költsége 100 000 forint.
35. §64 (1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a képviselő-testület egyedi döntése alapján önkormányzati segélyben részesíthető az,
a) akinek lakásában elemi csapás, tűzeset kárt okozott
b) akit, vagy akinek családtagját legalább 1 hét kórházi ápolással járó betegség, baleset ért,
c) aki legalább 2 hónapja tartós táppénzes állományban van,
d) aki gyermekének betegségére, balesetére tekintettel nagyobb kiadásra kényszerül.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet
a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át meghaladja;
b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;
c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, krízishelyzet, különösen betegség, elemi kár, vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett.
(3) Nem állapítható meg az önkormányzati segély rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha
a) a család egy főre jutó jövedelme
aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
bb) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át meghaladja,
b) ha a család az e rendeletben szabályozott egyes rendkívüli élethelyzetekre vonatkozóan az önkormányzat rendelete alapján már részesült önkormányzati segélyben vagy arra jogosult,
c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg.
(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben önkormányzati segély egy háztartásban egy személy részére évente legfeljebb egy alkalommal adható, a segély legmagasabb összege 50.000 forint lehet.
36. §65
37. § (1)66 Az önkormányzati segély helyett részben vagy egészben természetbeni segély állapítható meg, ha az a veszélyeztetést elhárítja és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető, illetve feltételezhető a segély összege nem rendeltetésének megfelelő felhasználása.
(2)67 A természetbeni segélyre való jogosultság feltételeinek meghatározására az önkormányzati segély szabályai az irányadók.
(3) A természetbeni támogatások (utalványok) egyszerűsített eljárással a Szolgálat, a családgondozók közreműködése útján is eljuttatható a rászorulókhoz.
38. § (1) A természetbeni segély olyan nem pénzbeli juttatás, amely a kérelmezőnek a rendkívüli élethelyzetre, valamint a létfenntartási problémákra átmeneti segítséget nyújt.
(2) A természetbeni segély formái különösen
a) élelmiszerjuttatás,
b) vásárlási utalvány,
c) tűzelőutalvány.
39. § Az Önkormányzat a természetbeni segély megállapításakor meghatározhatja az utalványok beváltására kijelölt kereskedelmi üzletek, illetve az utalvány ellenében szolgáltatható árucikkek körét.
40. §68
41. §69
42. §70
43. §71
III. Természetben nyújtott szociális ellátások
44. §72 (1) Az e rendeletben szabályozott egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a)73
b)74 az önkormányzati segély,
c)75
d) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén.
(2)76 Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtását e rendelet eljárási szabályai alapján, a jegyző kezdeményezésére, a (3) bekezdésben nevesített természetbeni juttatás formájában lehet nyújtani, azzal a kikötéssel, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.
(3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, valamint a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
(4) Nevesített természetbeni segélyeken túl az önkormányzat köztemetést rendelhet el, illetve közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg.
Köztemetés
45. § (1) Kisnyárád község illetékességi területén elhalálozott személy közköltségen történő eltemettetéséről Kisnyárád Község Polgármestere gondoskodik -a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül-, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
46. § Az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését, a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül.
47. § (1) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos után vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
(2) Ha közköltségen eltemetett kisnyárádi lakos tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt, vagy az örököst a köztemetés költségeinek megfizetésére kell kötelezni.
48. § A köztemetés módjára a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módozatot kell választani.
Közgyógyellátás
49. §77 Az önkormányzat közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak,
a) akinek az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri, vagy meghaladja.
50. §78 (1)79 A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.
(2) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
51. §80 (1) A rendelet 49. §-a alapján a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára, nyilvántartására az Szt. 49-53. § rendelkezései irányadóak.
52. §81 (1) A rendelet 49. §-a alapján kiállított igazolvány után az önkormányzat -a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során megállapított magasabb gyógyszerkeret esetén a különbözetre eső összeg időarányosan számított 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére.
(2) Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, a települési önkormányzatnak nem kell térítést fizetnie.
(3) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal vagy elveszíti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét.
IV. Szociális szolgáltatások
53. § (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújt.
(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
d)82
(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a nappali ellátást nyújtó intézmények biztosítják.
(4)83 E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(5)84 A jogviszony keletkezéséről, és az ellátás iránti kérelemről a Lánycsóki Gondozási Központ intézményvezetője dönt.
(6)85 Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(7)86 Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
53/A. §87 (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik.
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
(5) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 25%-át étkeztetés,
b) 20%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak,
esetében.
(7) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezés esetén.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(9) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
53/B. §88 (1) A személyi térítési díjat az Idősek Klubja szolgáltatásaiért havonta utólag kell megfizetni a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet rendelkezései szerint.
(2) Az intézmény szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,
a) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell megfizetni;
b) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.
(3) A személyi térítési díjat az igénybeétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézményvezetőnél készpénzben.
(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban szóban kell bejelenteni az intézményvezetőnek.
53/C. §89 (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
53/D. §90 (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:
a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
b) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c) elhalálozik,
d) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal állapítja meg.
(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
53/E. §91 Az Idősek Klubja szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és szakmai programját a Képviselő testület hagyja jóvá.
Alapellátások
Szociális étkeztetés
54. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki
55. §92 A szociális rászorultak étkezési térítési díját a 2. számú melléklet alapján állapítja meg, de nem haladhatja meg a rendszeres havi jövedelem 30 %-át.
Gyermekek napközbeni ellátása
56. §93 (1) A gyermekek napközbeni ellátása óvodában és az általános iskolába történik.
(2) Az iskolai, óvodai felvétel, valamint a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos térítési díj megállapítása a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.
(3) Az óvodai nevelés, az iskolai előkészítés és iskolai napközbeni ellátásban étkezők étkezési térítési díját az 1. számú melléklet tartalmazza.
Házi segítségnyújtás
57. § (1)94 Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
58. § (1) A házi segítségnyújtás a Falugondoki Szolgálat által, a falugondnok bevonásával történik.
(2)95 A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjénél kell benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Gondozási Központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
(3)96 A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4)97 A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5)98 A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6)99 Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
(7)100 A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
59. § A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás teljesen térítés mentes.
Családsegítés
60. § (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve a személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.
(2)101 A családsegítés feladatait a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál foglalkoztatott családsegítők végzik, az Sztv. 64-65. §-ában foglaltak alapján.
(3)102 Családsegítés keretében a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, az életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, továbbá mentális problémáinak megoldásában,
b) az igénylő kérelmére életvezetési és egyéb tanácsokat ad,
c) figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét,
d) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében.
60/A. §103
Szakosított ellátásiformák
61. § Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, igénybe véve a megyei és más önkormányzatok által fenntartott intézményeket.
V. Eljárási rendelkezések
62. § (1)104 Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet – a közgyógyellátásra való jogosultság jelen rendelet 49. §-a alapján történő megállapítása kivételével - első fokon Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el, és a kérelemről határozatban dönt.
(2) A kérelmező az első fokon hozott döntés ellen jogszabálysértés esetén a Baranya Megyei Bírósághoz lehet fordulni.
(3)105 Sürgős szükség esetén, ha az igénylő körülményei a mielőbbi segítségnyújtást indokolják az önkormányzati segély ügyében, a polgármester a két ülés között, átruházott hatáskörben döntést hozhat, kifizetést engedélyezhet, amelyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.
(4) A polgármester határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az első fokon eljárt hatósághoz benyújtott, illetékmentes fellebbezéssel élhet.
(5)106 Az ellátás iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.
(6)107 Az ellátás iránti kérelemről a Gondozási Központ vezetője dönt.
(7)108 A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
(8)109 Az Idősek Klubja tagjai részére biztosított ellátás óradíját a 2. számú melléklet tartalmazza.
63. §110 A szociális ellátást megállapító határozatnak tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában foglaltakat, továbbá, ha a rendelet másként nem rendelkezik,
64. §111 (1) A szociális ellátást a Körjegyzőség folyósítja.
(1) Szociális ellátásra való jogosultság esetén az ellátást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
(3) A megállapított ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(4) A Körjegyzőség tájékoztatást nyújt
a) az Szt., valamint e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,
b) az Szt-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.
65. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőnél kell írásban benyújtani, melyhez csatolni kell a jogszabályban megjelölt igazolást, nyilatkozatot kérelmező jövedelméről, valamint a kezelő háziorvos igazolását is a közösségi részvétel lehetőségéről.
(2) Az ellátás igénybevételét Kisnyárád Község Polgármesterének intézkedése alapozza meg. A döntést legkésőbb a rendelkezésre álló adatok és a Körjegyzőség által készített környezettanulmány alapján a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell meghozni. A Körjegyző a kérelem átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás feltételeiről. Ha az igénylő a szükséges adatokat nem közli, vagy a kért igazolásokat nem csatolja, a körjegyző 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt a pótlásra.
(3) A körjegyző az ellátás megkezdésének időpontjáról értesíti a jogosultat.
(4) A Körjegyző külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan. Az ilyen ellátás biztosításáról a körjegyzőnek feljegyzést kell készítenie és az akadály megszűnését követő 8 napon belül az eljárást le kell folytatnia.
66. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei:
a) a Falugondoki Szolgálat jogutód nélküli megszűnése,
b) a jogosultnak, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentésével,
c) a jogosult halálával.
VI. Értelmező és záró rendelkezések
67. § (1)112 A jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, a szociális szolgáltató, a szociális intézmény, a rendszeres pénzellátás, a keresőtevékenység, az aktív korú, egyedülálló, fenntartó, valamint a fogyasztási egység fogalmának, továbbá a hajléktalan, valamint a súlyosan fogyatékos személy értelmezésére az Szt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján súlyos mozgáskorlátozott;
b) súlyos látáskárosult: az a személy, aki látásfogyatékossága következtében vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
c) súlyos halláskárosult: az a személy, aki szakorvosi vizsgálati eredmény (audiogramm) alapján súlyos halláskárosultnak minősül vagy hallásfogyatékossága következtében fogyatékossági támogatásban részesül.
68. § (1)113 E rendelet mellékleteit képezik:
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a, a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 3. §-a, módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Hatályon kívülhelyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Beiktatta a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2006. július 20-tól
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Módosította a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 8. §-a, a 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2012. február 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a, a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Beiktatta a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Beiktatta az 5/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, módosította a 13/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2011. szeptember 19-től
Beiktatta az 5/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, módosította a 13/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2011. szeptember 19-től
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a, a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Módosította az 5/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 13/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2011. szeptember 19-től
Módosította 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a, a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatálytalan 2011. szeptember 19-től
Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatálytalan 2011. szeptember 19-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 12/2004. (XI.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2004. november 5-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2005. szeptember 15-től
Módosította a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatálytalan 2006. március 31-től
Módosította a 3/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2006. március 31-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 16. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Módosította (1) Az önkormányzati segély helyett részben vagy egészben természetbeni segély állapítható meg, ha az a veszélyeztetést elhárítja és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető, illetve feltételezhető a segély összege nem rendeltetésének megfelelő felhasználása.
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatálytalan 2012. február 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatálytalan 2014. január 1-jétől
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2006. július 20-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 16. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 19.§-a, a 2/2009. (II.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2010. (II.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2010. február 12-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 20.§-a, hatályos 2008. május 1-jétől
Módosította a 3/2005. (II.15.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2005. február 15-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 18. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 18. §
Hatályon kívül helyezte a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2007. február 16-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2006. július 20-tól
Módosította a 9/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 20. §-a, a 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 16/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2014. január 1-jétől
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Beiktatta a 3/2009. (IV.10.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2009. április 10-től
Módosította a 16/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2005. november 1-jétől
Módosította a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 21. §-a, hatályos 2007. február 16-tól
Módosította a 7/2006. (VI.2.) önkormányzati rendelet 6. §-a, a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2008. április 29-től
Módosította a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 25. §-a, a 2/2009. (II.13.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 3/2010. (II.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a, az 5/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, a 6/2012. (II.10.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 2/2014. (II.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 5/2014. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2014. április 30-tól
Módosította a 8/2005. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a és 1. melléklete, a 3/2007. (II.16.) önkormányzati rendelet 22. §-a és 1. melléklete, 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. melléklete, a 2/2009. (II.13.) önkormányzati rendelet 1. melléklete, a 3/2010. (II.12.) önkormányzati rendelet 1. melléklete,az 5/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet 1. melléklete, a 6/2012. (II.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete, a 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. melléklete, 2/2014. (II.6.) önkormányzati rendelet 1. melléklete, hatályos 2014. március 1-jétől
Beiktatta a 7/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, módosította a 2/2009. (II.13.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, a 3/2010. (II.12.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, az 5/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, a 6/2012. (II.10.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, a 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, 5/2014. (IV.29.) önkormányzati rendelet melléklete, hatályos 2014. április 30-tól