Liptód Község Önkormányzat Képviselő – testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) felhatalmazása alapján, a szociális ellátások helyi szabályairól, az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed:

(1)  Liptód önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2)  A Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor tett nyilatkozatában Liptód község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4)  A Szmtv. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Eljárási rendelkezések

2.§

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a központ vezetőjéhez is lehet
szóban vagy írásban előterjeszteni.

 (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, melynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a
lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében a saját, valamint a vele egy háztatásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a)  az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a)c)h) pontjaiban szereplő adatait,

b)  az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak hiteles másolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

a)  a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap             jövedelmét,

b)  a nem havi rendszerességgel  szerzett , illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással, munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással. 

b) A társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását                 megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi                bankszámla kivonattal,
c) vállalkozó esetében az illetékes APEH – kérelem benyújtását megelőző gazdasági év                személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolással.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra, azon adatok esetében, melyek a körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló  2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §

(1) A rendszeres ellátások kifizetése havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Közös Önkormányzati Hivatalban, az önkormányzat pénztárából történik.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori
 legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, melynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

5. §

 (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

 (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező köteles családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozni.

7. §

(1) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik –az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – vagyis a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiraton rögzíteni kell.

8. §

(1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. §

(1) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

10. §

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő testülete az Sztv.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást állapít meg.

11. §

(1) Az önkormányzat, az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként, előírja, hogy az ellátás jogosultja, a lakókörnyezete rendezettségére vonatkozó feltételeket biztosítja – e. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy: a jogosult lakókörnyezete – az általa életvitelszerűen lakott ház, annak kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda – rendezett-e.
(2) Ha a lakókörnyezetet nem tartja rendezettnek, a jogosultat a Járási Hivatal – legalább öt napos határidő tűzésével – felszólítja a munkálatok elvégzésére.

(3) Ha a jogosult a felhívásnak a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, illetve a juttatást meg kell szüntetni.

Települési támogatás

12. §   

(1) Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Kérelmére települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt:

a) akinek  1 főre számított családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg. 

b) egyedülálló esetén az 1 főre számított családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(4) A megállapított önkormányzati segély összege – rászorultsághoz igazodva – legalább 3.000,- Ft, legfeljebb 20.000,- Ft.

(5) Települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján nyújtott segély mértéke sem haladhatja meg a 20.000.- Ft-ot.

13. §

(1) Az települési támogatás megállapítása előtt – indokolt esetben – környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítéléséhez a kérelmező lakhatási vagy életkörülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő felelős nyilatkozata alapján is kiutalható.

14. §

(1) Települési támogatás évente négy alkalommal adható.

(2) A települési támogatás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.

(3) A települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

15. §

Szociális szolgáltatások

(1) Az Sztv. értelmében szociális alapszolgáltatások:

a)  étkeztetés
b)  falugondnoki szolgáltatás
c)  házi segítségnyújtás
d) családsegítés

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet megléte.

(3) Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra. Kivétel:

Halaszthatatlan esetben vagy átmeneti jelleggel legfeljebb 3 hónapig. Ha a gondozás 3 hónapon túl is indokolt, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. A vizsgálatról az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő gondoskodik.

(4) A szociális alapszolgáltatásokért – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – térítési díjat

kell fizetni. Az alapszolgáltatásokért fizetendő díjak összegét a rendelet 1. sz. Melléklete tartalmazza.

(5) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat

- aki jövedelemmel nem rendelkezik,
- étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

16. §

Az ellátások igénybevétele

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható az ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. A polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

17. §

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
     miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki

jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzathoz vagy a körjegyzőséghez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről – mivel az önkormányzat szakfeladatként gondoskodik a feladat ellátásról – a polgármester dönt.

18. §

Falugondnoki szolgáltatás

(1) Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájárulást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

(2) Az önkormányzat a falugondnoki szolgáltatás keretében biztosítja:
     a) közreműködést:
            - az étkeztetésben (a szociális étkeztetésben részesülők meleg ebédjének házhoz

szállítását),
            - a házi segítségnyújtásban (bevásárlás, gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök

beszerzése.  tüzelő bekészítése, stb.),

- a közösségi és szociális információk szolgáltatásában,
- az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításában (igény és szükség esetén beteg háziorvoshoz, szakrendelőbe, kórházba szállítása)

   b) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítását:
            - az óvodába, az iskolába,
            - egyéb rendezvényekre, nyári táborokba.
   c) Liptód község lakosainak szállítását:
            - a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős rendezvényekre,
            - a helyben el nem érhető kiskereskedelmi egységekbe.

(3) Az önkormányzat a falugondnoki szolgáltatás keretében elősegíti:
  a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek megszervezését,
  b) az egyéni hivatalos ügyek intézését, lakossági igények továbbítását,
  c) az egyéb lakossági alapszolgáltatások igénybevételét.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a körjegyzőséghez kell benyújtani.
(5) A kérelemről a polgármester dönt.

19. §

Házi segítségnyújtás

(1) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a Lánycsóki Gondozási Központ útján gondoskodik.

(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell  biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges  ellátást.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítség-nyújtást.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8)bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatási kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének felülvizsgálatát.

(5) A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi. A vizsgálat eredménye megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(8) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról az (1) bekezdésben megjelölt intézmény útján köteles gondoskodni.

(9) Az ellátás iránti kérelmet a körjegyzőséghez lehet benyújtani, amely azt haladéktalanul továbbítja az (1) bekezdésben megjelölt intézmény vezetőjéhez.

(10) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(11) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

20. §

Családsegítés

(1) Az önkormányzat a feladat ellátását a Bólyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata közreműködésében biztosítja.

(2) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(3) A családsegítés keretében Liptód Község Önkormányzata az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.

(5) A kérelemről a intézmény vezetője dönt.

21. §

Nappali ellátás

(1) Az ellátás szabályozása az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) A települési önkormányzat a nappali ellátást igénylő személyek ellátásáról a Lánycsóki Gondozási Központ útján gondoskodik.

(3) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő  rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

A fizetendő személyi térítési díj

22. §

(1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes ellátást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjak megállapítására, módosítására, az Szt 114 § - 119 § - ban

meghatározottak figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

23. §

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) A szolgáltatások, illetve az ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első
 napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell az intézményvezetőnek bejelenteni.

24. §

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sztv.94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,
c) a személyi térítési díj összegére és amegfizetés időpontjára, módjára,
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,
e) az ellátás megkezdésének időpontjára,
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára

25. §

Az intézményi jogviszony megszűnése

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Sztv. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:
a) a térítési díjat kettő hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell
részesíteni,
b) a szolgáltatást három hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c) elhalálozik,
d) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás (2) bekezdés szerinti megszűnésének megállapítása

 - szociális étkeztetés esetében a polgármester,
 - egyéb ellátások vonatkozásában az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a hatáskörrel rendelkező írásban értesíti az ellátásban részesülőt, elhalálozása esetén közvetlen hozzátartozóját.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1)  Ez a rendelet 2014. március 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a – többször módosított illetve kiegészített –
Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.