Liptód Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Liptód Község Önkormányzata,

székhelye: 7758 Liptód, Dobó u. 1. 

II. Fejezet

Az önkormányzat feladatai és hatásköre

2. §

Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. (Mötv.) határozza meg.  

III. Fejezet

    Együttműködés

1. Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködése

3.§

(1) Liptód község helyi nemzetiségi önkormányzata:a Liptódi Német Nemzetiségi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködést külön megállapodás szabályozza.

(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény 80.§ (2) bekezdése alapján az önkormányzat a következő módon biztosítja a Babarci Német Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit:

a) a testületi működéshez szükséges helyiség az Önkormányzati Hivatalban ingyenesen biztosított

b) a testületi működés postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatait a helyi nemzetiségi önkormányzat igény szerint, valamint a működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat az Önkormányzati Hivatal látja el, egyúttal az ezzel járó költségeket az önkormányzat viseli.

2. Társulások

4.§

(1) Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására, annak segítésére irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az  Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.

3. A képviselő-testület és a nem önkormányzati szervek együttműködése

5. §

(1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.

(3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben –megállapodásban kell rögzíteni.

IV. Fejezet

A képviselő-testület

4. A képviselő-testület működése

6. §

(1) A képviselő-testület évente legalább 12 a munkatervben meghatározott ülést tart. A testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet és a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával felszólalhat. 

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az anyagok megküldése a képviselők részére postai úton történik, kivéve, ha az idő rövidsége miatt, a meghívók kiküldéséig, az előterjesztés, és az ahhoz szükséges dokumentumok nem készíthetőek el. Ebben az esetben az előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(3) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(4) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a képviselők egynegyedének napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(5) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

-jegyzőt

-járási hivatal vezetőjét

-„külsős” alpolgármestert

-nemzetiségi önkormányzat elnökét

-adott napirendi pont előadóját

-akit a napirendi pontban történő döntés meghozatalához szükséges meghallgatni

7. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el, és terjeszti a képviselő-testület elé, a Képviselő – testület megválasztásától számított hat hónapon belül. .

8. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a)  önkormányzati intézmények vezetőitől,

b)  társadalmi szervek vezetőitől,

c)  közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a)  a testületi ülések tervezett időpontját,

b)  az egyes ülések napirendi pontjainak felsorolását,

c)  a napirendek előadóit,

d)  az előterjesztések elkészítésének határidejét, leadásának időpontját.

(5) A munkaterv-tervezetbe fel kell venni a Mötv-ben és egyéb jogszabályokban kötelezően előírtakat, a képviselő-testület saját határozatával előírtakat, valamint a képviselő-testület bizottságai által javasoltakat.

9. §

 (1) Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére indokolt esetben kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni. A kétfordulós tárgyalást igénylő témákban a képviselő-testület lakossági-társadalmi vitát szervezhet. A társadalmi vitákon túl, a tájékoztatás  egyéb formáit is igénybe kell venni (sajtó, közösségi tv, képviselői fogadónapok).

5. A képviselő-testület ülésének vezetése

10.§

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a)a képviselő-testület határozatképességének megállapítása

b)napirend elfogadása

c)zárt ülés bejelentése

d)napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó  megadása,

db)a vita összefoglalása,

dc)az indítványok szavazásra való feltevése,

dd)határozati javaslatok szavaztatása,

de)a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df)a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése

e)a rend fenntartása

f)ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, a szavazás eredményének kihirdetése

g)időszerű kérdésekről tájékoztatás

h)tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről

i)az ülés bezárása.

(3) A képviselő-testület határozatképességének szabályait a Mötv. tartalmazza.

6. A vita és a döntéshozatal módja

11.§

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal  meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(7) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(8) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.

(9) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, úgy a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

12.§

(1)A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

7. A felvilágosítás kérés szabályai

13.§

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.   

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

8. Előterjesztés

14.§

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

a)   tájékoztató

b)   beszámoló

a)rendelet-tervezet

b)határozat-tervezet

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.

15.§

 Az előterjesztések tartalmi elemei:

a)   az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása

b)   a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk

c)   a téma ismertetése

d)   a jogszabályi háttérbemutatása

c)érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban

d)alternatívák bemutatása

e)anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása

f)egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt

g)határozati javaslat.

16.§

(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.  

9. Határozati javaslat

17.§

(1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a)a határozat szövege

b)végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a  határozat végrehajtásáért felelős személyek neve

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

10. A képviselő-testület döntései

18.§

(1) A képviselő-testület döntései:

a) határozat (egyedi és normatív)

b) rendelet.

(2) Határozat a napirendre felvett tárgykörben hozható.

19.§

(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

20.§

(1)A képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében  meghatározott esetekben rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző és a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(6) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

b) lakossági közvélemény-kutatás.

(7)A képviselő-testület egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére bocsáthatja, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

21.§

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével

b) rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben.

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:

      a) Önkormányzati  Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés

11. Jegyzőkönyv

22.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52.§ (1) bekezdés szerinti tartalommal.

(2) Valamely képviselő kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(3) Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót

b) a jelenléti ívet

c) az írásos előterjesztéseket

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő

12. A polgármester és az alpolgármester

23.§

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A Képviselő – testület a Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján, alpolgármester választ.

13. A települési képviselő

24.§

(1) A települési képviselő jogait, kötelezettségeit az Ötv. szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő köteles:

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott döntésekről

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni

c) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

14. A képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata

25. §

A képviselők és a polgármester, alpolgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Vagyonnyilat kezelő bizottság végzi.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26.§

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

- Vagyonnyilatkozat kezelő és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság. A bizottság tagjait az szmsz melléklete tartalmazza.   

(3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

27.§

(1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor

a) dönt a bizottság elnevezéséről

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról

c) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(2) Egy képviselő maximum két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

28.§

(1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a Mötv-ben szabályozott tartalommal. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, valamint a bizottság által kijelölt tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv két példányát a bizottság 10 napon belül megküldi a jegyzőnek.

(4) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

VII. Fejezet

   A polgármesteri hivatal és a jegyző

29.§

(1)A polgármesteri hivatal ügyrend szerint működik Babarci Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) néven.

(2) Az Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

(3) Liptód Község Képviselő-testülete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. szerinti elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önkormányzati hatósági ügyben nem biztosítja.

30.§

(1) Az Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti és ellátja a Mötv. 81.§ (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(2) A jegyzőt a Mötv. alapján a polgármester nevezi ki.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapja, az önkormányzat vagyona

15. Az önkormányzat vagyona

31.§

Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet  határozza meg.

16. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodásának ellenőrzése

32.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén

a)az első forduló főbb elemei:

aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:

ac) a bevételi források,

ad) azon bővítésének lehetőségei,

ae) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,

af) az igények és a célkitűzések egyeztetése,

ag) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása.

b)a második forduló főbb elemei:

ba) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok az irányadók.

(4) Az önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

33.§

(1)A helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni, ha azt a polgármesternél a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(2) A választópolgárok 10 %-ának aláírása esetén köteles a képviselő-testület a népi kezdeményezést napirendre tűzni.

(3) A jegyző az aláírásgyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti e rendelet alapján szükséges aláírások számát.

(4) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírásgyűjtők képviselőjét, képviselőit.

(5)A népi kezdeményezés tárgyalására – tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.

(6) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:

a)a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek,

b)a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,

c)a közmeghallgatást a polgármester vezeti,

d)a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

X. FEJEZET

Záró rendelkezések

34.§

(1) Ez a rendelet (továbbiakban: SZMSZ) kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ 1 példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.