Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2020(VII.7.) számú önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2020. 07. 07

Liptód Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Liptód község közigazgatási területén a rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő az a szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek nem minősülő magatartás, amelyet a rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősít.

(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, továbbá, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható.


2.§ A rendelet alkalmazásában:

a)  hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott anyag.

b)  jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet I. függelék II. fejezetében meghatározott közlekedési eszköz.

c) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában meghatározott terület.



  1. Közigazgatási bírság


3.§ (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személy esetében 200.000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja.

(3) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(4) A közigazgatási bírság kiszabása az első elkövetés alkalmával mellőzhető, és figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövető személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel, azokat mérlegelve a kívánt visszatartó hatás várhatóan figyelmeztetéssel is elérhető.

(5) 14 életévét betöltött, de a nagykorúságot el nem ért személlyel szemben közigazgatási bírságot kizárólag akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme, vagyona van.



  1. Az eljárás lefolytatása


4.§ (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási bírság kiszabására a Liptód Község Önkormányzata Képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.

(2) A jegyző határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, Liptód Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő ülésén dönt.


5.§ (1) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

(2) A kötelezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem illetékmentes.

(3) Ha a kötelezett a közigazgatási vagy a helyszíni bírságot az (1) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást a jegyző foganatosítja.



  1. A közterület rendjével kapcsolatos szabályok


6.§ Aki a közterületet olyan tevékenységre használja rendeltetésétől eltérő célra, amelyre a közterületek használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján közterület-használati engedély nem adható, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.


7.§ Aki a közterületen elhelyezett utcabútort, virágágyást, lépcsőt, pihenésre szolgáló eszközt, köztéri műalkotást (együtt: utcai berendezés) nem rendeltetésének megfelelően használ - kivéve a rend-, a katasztrófavédelmi- és az életmentő szervek feladatellátásával összefüggő, továbbá vis maiornak minősülő olyan eseményt, amely során a rendeltetésszerű használat nem biztosítható - megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.


8.§ Aki

a) a közparkban a gyepet károsítja, a gyomnövények kivételével a növényeket leszedi, bármely okból a parkosított területre, ezek sétányaira - kivéve a parkfenntartás céljára szolgáló munkagépek munkavégzési célú, valamint a rend-, a katasztrófavédelmi- és az életmentő szervek feladatellátásával összefüggő, továbbá vis maiornak minősülő olyan esemény esetében, amely során elkerülhetetlen a behajtás, parkolás - járművel behajt, parkol,

b) nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, valamint a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen, azok állapotától függetlenül járművel közlekedik, ott parkol, a gépjárművet ott javítja vagy tisztítja,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.


9.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, és közigazgatási bírsággal sújtható, aki a közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit nem rendeltetésüknek megfelelően használja.



  1. A köztisztaság fenntartása


10.§ (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg -a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról, gondozásáról, szükség szerinti takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről, fűfélék rendszeres kaszálásáról,

b) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1,5 méter széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról,

c) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról,

d) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1,5 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,

e) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse.


(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki

a) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,

b) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot a munka befejezésétől számított 5 napon belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

c) közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat közterület-foglalási engedély nélkül tárol, illetve munkaterületet a polgármester engedélye nélkül létesít.


(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki

a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában 1,5 méter széles területsáv síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,

b) síkosság elleni védekezésről nem gondoskodik.



  1. Állattartás


11.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a felügyelete alatt álló háziállatot úgy visz vagy bocsát közterületre vagy nyilvános helyre, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására szolgáló megfelelő eszközt, az állat ürülékét nem takarítja fel,

b) a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre, vagy közterületre való át-, illetve kijutását nem akadályozza meg,

c) közterületen haszonállatot tart vagy legeltet, valamint azt az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedi.



  1. Fás szárú növények belterületi telepítésével kapcsolatos magatartások


12.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki belterületen úgy telepít fás szárú növényt, hogy annak az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem éri el:

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 1,00 métert,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetében a 3,00 métert,

c) 3 méternél magasabbra növő önállóan ültetett cserje, bokor, sövény esetében a 3,00 métert,

d) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 5,00 métert,

e) nyírt sövény, valamint 1,00 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében a 0,5 métert.




  1. Záró rendelkezések


13.§ (1) Ez a rendelet 2020. július 7. napján lép hatályba.


L i p t ó d, 2020. július 6.



            Heilmann Mária                                                                   dr. Lévai Bálint

              polgármester                                                                               jegyző


Ez a rendelet Liptód községben kihirdetésre került.


L i p t ó d, 2020. július 7.




                                                                                                        dr. Lévai Bálint

                                                                                                               jegyző