Liptód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 14Liptód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Liptód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
Általánis rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
a) Áttört kerítés:
Amelynél a tömör felületek aránya a talapzatot nem számítva a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.
b) Reklámtorony:
Reklám elhelyezésére létrehozott toronyszerű építmény.
c) Közjóléti berendezés: A pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék, az ismeretszerzés és egészséges- tiszta környezet megőrzés célját szolgáló, ingyenesen használható építmény, tárgy.
d) Cégfelirat:
A rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.
e) Cégtábla:
Jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, vagy egyéb egyedi ismertetőjegyét az épület, vagy ingatlan bejáratánál, közterületről jól látható módon feltüntető tábla.
f) Információs célú berendezés:
a reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő információt hordozó, hirdetést vagy hirdetményt tartalmazó berendezés, így különösen az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.
g) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
Helyi védelem
2. A helyi védelem feladata
2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
3. A helyi védelem fajtái
3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.
(2) A helyi védelem egyedi védelem lehet.
(3) A helyi egyedi védett művi értékeket rendelet 1. mellékletének 1. fejezete tartalmazza.
4. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését az érték tulajdonosa (természetes és jogi személy egyaránt, a település önkormányzata és bármely természetes, vagy jogi személy egyaránt kezdeményezheti írásos formában, Liptód Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését,
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész),
d) a védendő érték rövid dokumentálását,
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, a kezdeményezőnek jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) vagy a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(6) Helyi védettség megállapító módosított rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
5. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség
5. § (1) A településkép javítása érdekében a helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő.
(2) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építményre írható elő.
(3) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
b) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
c) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek), vagy a teljes építmény megnevezését,
d) a helyrehozatali kötelezettség teljesítésének végső határidejét,
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
f) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).
(4) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
6. Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Liptód Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
c) a helyreállítási javaslatot,
d) továbbá a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
7. § Védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.
7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § A rendelet 1. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
9. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
10. § (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.
(2) A bontást megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.
A településképi szempontból meghatározó területek
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § Liptód település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Településközponti területek
b) Sváb falu
c) Új házak
d) Pincék, présházak
e) Gazdasági épület
f) Természeti területek, egyéb külterületek
12. § A 11. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A településképi követelmények
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.
14. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.
15. § Közterületen álló közmű kapcsolószekrénye csak természetes anyagokkal (különösen kő, bontott tégla, égetett cserép) takart módon építhető.
16. § Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
17. § Közterületen a rendelet 4. melléklete szerinti agresszív pollentermelő növényt tilos ültetni.
18. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
19. § Összefüggő rendeltetésű területek, adott esetben az egyes közparkok beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani.
20. § A település területén „Természeti területek, egyéb külterületek” településképi szempontból meghatározó területek kivételével gerendaház, rönkház nem építhető.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak, kerítések és kapuzatok kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való illeszkedést.
(2) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél tilos a festékeken feltüntetett RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) kódszámú színtartományokba tartozó színek használata.
(3) Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.
(4) Épületeken fém, műgyanta kötőanyagú, mázas égetett homlokzatburkolat nem alkalmazható.
(5) Látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 30%-án alkalmazható.
(6) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kő, műkő burkolat nem helyezhető el.
(7) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (úgy, mint kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető a falsíkon kívül látható módon.
(8) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
22. § Telken belül kizárólag áttört kerítés létesítése megengedett.
23. § Támfal borítása csakis természetes anyagok felhasználásával, terméskő, tégla készülhet.
24. § A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyeket a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, deszkázat, kő, tégla) felhasználásával kell megépíteni.
11. Településközponti területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
25. § Meglévő épület bővítése, felújítása esetén az épület tömegében meghatározó gerincvonalat, párkányzatot kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.
26. § (1) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(2) Tetőfedő anyagként csak égetett kerámiacserép és betoncserép, valamint cserepeslemez alkalmazható.
(3) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.
(4) Közparkok területén építmény tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, valamint 45°-nál meredekebb nem lehet.
27. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal kivéve a temető telkén természetben a 178-as helyrajzi számon álló ingatlanok vonatkozásában, ahol élő sövény telepítése is megengedett.
28. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.
29. § Pihenő- és kilátóhelyen csak fából készült bútorzat helyezhető el.
12. Sváb falu területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
30. § Utcai lakóépületek kizárólag magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, valamint 42°-nál meredekebb nem lehet.
31. § (1) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(2) Tetőfedő anyagként csak égetett kerámiacserép és betoncserép, valamint cserepeslemez alkalmazható.
32. § (1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Új kerítés élő sövénnyel történő kialakítása, meglévő kerítés élő sövénnyel történő borítása megengedett.
33. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.
13. Új házak területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
34. § Utcai lakóépületek kizárólag magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 40°-nál meredekebb nem lehet.
35. § (1) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(2) Tetőfedő anyagként csak égetett kerámiacserép és betoncserép, valamint cserepeslemez alkalmazható.
36. § (1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Új kerítés élő sövénnyel történő kialakítása, meglévő kerítés élő sövénnyel történő borítása megengedett.
14. Babarcpuszta területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
37. § Meglévő épület bővítése, felújítása esetén az épület tömegében meghatározó gerincvonalat, párkányzatot kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.
38. § Utcai lakóépületek kizárólag magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, valamint 42°-nál meredekebb nem lehet.
39. § (1) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(2) Tetőfedő anyagként csak égetett kerámiacserép és betoncserép, valamint cserepeslemez alkalmazható.
40. § (1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Új kerítés élő sövénnyel történő kialakítása, meglévő kerítés élő sövénnyel történő borítása megengedett.
41. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.
15. Pincék, présházak területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
42. § Meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincvonalat, párkányzatot kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.
43. § (1) Épületek csak magas-tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
(2) Tetőidom csakis szimmetrikus oromzatos nyeregtető lehet, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb a héjaláshoz használt fél cserépnyi mélységű lehet.
(3) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(4) Tetőfedő anyagként csak hódfarkú agyag-kerámiacserép és betoncserép alkalmazható.
44. § (1) Nyílászárók vonatkozásában az ajtó csakis tömör faajtó lehet, fölötte bevilágító sáv megengedett
(2) Ablak csakis spalettás, zsalugáterrel ellátott formában alakítható ki.
(3) Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület csak tetősíkablakokkal nyitható meg.
45. § (1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Új kerítés élő sövénnyel történő kialakítása, meglévő kerítés élő sövénnyel történő borítása megengedett.
16. Gazdasági üzemterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
46. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.
47. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal
48. § Kerítés csakis áttört formában létesíthető.
17. Természeti területek, egyéb külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
49. § Épületnél, melléképítménynél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő anyag alkalmazása nem megengedett.
50. § (1) Épületek, melléképítmények csak magas-tetővel létesíthetők.
(2) Épületek, melléképítmények tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
51. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
52. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.
18. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
53. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt épületek esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.
(2) Védett épületen utcai homlokzaton nem helyezhető el:
a) napenergia gyűjtő panel
b) hőszivattyú
c) parabola antenna
d) turbókazán kéménye
e) klímaberendezés kültéri egysége
f) közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés
g) központi porszívó szellőzőnyílása
(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el.
(5) Keresztszárny építése esetén annak szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus tűzfalas vagy oromfalas nyeregtetővel létesíthető.
19. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
54. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos 48. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:
55. § „Természeti területek, egyéb külterületek” elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, tájba illeszkedő módon alakítható ki.
56. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
20. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
57. § Liptód közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
58. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.
(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő és a településképi szempontból meghatározó karakterű terület építészeti arculatához illeszkedő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.
(4) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.
59. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el;
b) továbbá azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
60. § (1) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(2) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(3) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
61. § (1) Közterületen reklámhordozó berendezés kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasváróban, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el, kivéve kijelölt gyalogos átkelőhely és útkereszteződéstől számított 15 méteren belül.
(2) Utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(3) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
62. § Közterületein reklámhordozó kizálólag:
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,
e) egymástól horizontálisan, vertikálisan számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – helyezhető el.
63. § Liptód közigazgatási területén a közművelődési intézmények számának háromszorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető.
64. § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklámközzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
65. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy, mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
66. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
67. § Tilos 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó, vibráló forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.
68. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, magánszemély saját lakhatását biztosító építési tevékenységtől eltérő esetben az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.
Településkép-érvényesítési eszközök
21. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
69. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.
70. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az említett terveket is.
71. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat. Ennek tényét az emlékeztetőben szintén meg kell állapítani.
72. § A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
22. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
73. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester - a műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
23. Településképi bejelentés eljárási szabályai
74. § A Polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 73. §-an meghatározott követelményeknek, és a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,
ab) megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek, azaz
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
ad) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
ae) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, látványához, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz;
af) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
ag) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
ah) a reklám, reklámhordozó, tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó,információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg 73. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg az e rendeletbe foglalt követelményeknek,
bc) reklám, reklámhordozó,információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
75. § A Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 76. § szerint jár el, vagy
b) reklám, reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
24. Rendelkezés a településképi kötelezésről
76. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:
a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi bejelentés elmulasztása.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, azt a Polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi kötelezésről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
25. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról
77. § (1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.
(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(3) A településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.
(4) A bírság a jogsértő cselekményről való tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(6) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzat határozatában megjelölt előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
78. § Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével Liptód Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 12/2005.(Xl.29.) sz. rendeletének
a) 2. § (4) bekezdésének a), d) pontjai,
b) 3. § (2) bekezdése,
c) 8. § (2) bekezdésének a) pontja az épületekre vonatkozó megkötései közül a tetőidom és hajlásszög, tetőhéjalás, homlokzatszínezés és díszítés, utcai kerítés arculati szabályozások,
d) 8. § (7) bekezdése,
e) 9. § (2) bekezdésének a) pontja az épületekre vonatkozó megkötései közül az utcai kerítés arculati szabályozások "épített jellegű, áttört" szövegrészlete,
f) 9. § (2) bekezdésének b) pontja az épületekre vonatkozó megkötései közül az utcai kerítés arculati szabályozások „épített jellegű, áttört” szövegrészlete,
g) 10. § (2) bekezdésének a) pontja „épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű” és „vagy hasonló magasságú élősövénnyel” szövegrészletei,
h) 10. § (3) bekezdésének épületekre vonatkozó megkötései közül a tetőidom ,tetőgerinc, tető hajlásszöge, kerítés, támfal, nyílászárók, homlokzatképzés arculati szabályozások
i) 19. § (2) bekezdése; továbbá a 2. számú melléklete.
79. § Ez a rendelet 2021. december 14-én lép hatályba.