Borjád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 07. 16Borjád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Borjád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017.(VI.26.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Borjád Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.
(3) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.
2. § (1) A rendelet területi hatálya Borjád Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.
2. A helyi védelem feladata, kategóriái
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai
a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) építmények és építményrészek,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,
af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása,
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.
(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton, vagy a borjad.hivatal@boly.hu e-mail címre benyújtott kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az 5. § szerinti értékvizsgálatot.
5. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.
(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.
6. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az 5. § szerinti értékvizsgálatot.
7. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton, vagy a borjad.hivatal@boly.hu e-mail címre benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.
8. § (1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.
9. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) az érintett ingatlan tulajdonosát,
ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
c) az érintett közterületek fenntartóit.
(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.
(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.
4. A védett értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)
c) helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),
f) a védelem elrendeléséről szóló képviselő-testületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,
g) a védettségi kategória meghatározását,
h) fotódokumentációját,
i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) Borjád településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 3. melléklet tartalmazza.
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények
12. § (1) Tetőfedő anyagként utcai épületen
a) hullámpala,
b) bitumenes hullámlemez nem alkalmazható.
(2) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, mázas kerámia anyagú utcai kerítés nem építhető.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
13. § (1) Az 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) betartandó építészeti követelmények.
(2) Területi építészeti követelmények
a) Kerti építményt - hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével - az építési helyen belül kell elhelyezni.
b) Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.
c) Az utcai építési vonal az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.
d) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként,
db) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
dc) Az épületegyüttes lezárásaként keresztbe fordított udvari épület építése esetén az az utcai telekhatártól legalább 30 m-rel hátrahúzva és legfeljebb 50 m-re építendő.
(3) Egyedi építészeti követelmények
a) A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát kerülni kell (különösen kék, lila, citromsárga).
b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
c) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem helyezhető el.
d) A területen lapostetős utcai épület nem építhető.
e) Utcai épület esetében 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
f) Utcai lakóépület esetén hagyományos cserépfedéstől eltérő színezésű tetőfedő anyag nem alkalmazható.
g) Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén közhasználatú épület vagy a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 10 m-nél nagyobb nem lehet.
h) Utcai telekhatáron álló épület esetén az utca felé erkély, terasz nem nyílhat.
i) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 4. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
j) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
ja) Hőszivattyú, klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 3,0 m-re lévő homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
jb) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
jc) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
jd) Napelem, napkollektor szabályos négyszög befoglaló kontúrtól eltérő, szabálytalan elrendezésben nem helyezhető fel.
je) Parabola-antenna, távközlési vagy műsorszóró műszaki létesítmény közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.
14. § (1) A 2. jelű területen (a pincesor területe) betartandó építészeti követelmények
(2) Területi építészeti követelmények: Épület földszintes legyen.
(3) Egyedi építészeti követelmények
a) A területen 6,5 m-nél szélesebb és 11 m-nél hosszabb épület nem építhető.
b) A területen 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
c) A területen lapostetős épület nem építhető.
d) A tető nem kontyolható.
e) Az oromfali tetőtúlnyúlás fél cserépnél nagyobb nem lehet.
f) Hagyományos cserépfedéstől eltérő színezésű tetőfedő anyag nem alkalmazható.
g) A tetőfelületet tetőfelépítmény, padlásablak nem bonthatja meg.
h) A területen fehérre, vagy világos pasztell színre festett, egy további színnel díszített vakolt felülettől eltérő felületképzés nem alkalmazható.
i) A hagyományos nyílászáróktól eltérő nyílászárók alkalmazása tilos. A hagyományos nyílászáró tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres, faszerkezetű ablak.
15. § A 3. jelű, a Karasica völgye és az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának, valamint az erdők területeit érintő beépítésre nem szánt övezetekben betartandó építészeti követelmények:
a) az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen,
b) az építmények tetőfedő anyaga hullámpala, síkpala, táblás fémlemezfedés nem lehet,
c) az építmény csak földszintes lehet, tetőfelépítmény nem alkalmazható,
d) az építmények külső megjelenésében kizárólag a földszínek használata a megengedett,
e) közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
8. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények
16. § (1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Oldalhatárral párhuzamosan álló utcai épülethez keresztszárny nem építhető.
(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
(6) A védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését, valamint az építmény felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését követően kerülhet sor. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása
17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek:
a) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,
b) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
c) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) országos és helyi védelem alá tartozó területek,
b) országos ökológiai hálózathoz tartozó területek,
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével.
(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.
(4) A település közigazgatási területén az új infrastruktúrákat a táji és ökológiai fragmentáltságot nem fokozó módon, az értékes tájelemek figyelembe vételével (különösen az idős fák, kilátások, temetők, keresztek) kell tervezni és kialakítani.
(5) A belterületen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni.
10. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.
(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében annak időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.
(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.
(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el.
(5) Hirdetmények, reklámok utasváró és kioszk oldalfalain nem helyezhetők el.
19. § (1) Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1,5 m2 területű lehet, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.
(2) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.
(3) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek, max.100.lumen,
b) fényreklám nem alakítható ki villogó effektussal.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló 1,0 m2-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, cégér, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(6) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
(7) Országos védettségű építmény és annak műemléki környezetében lévő, valamint helyi védelem alatt álló építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
(8) 1,5 m2-t meghaladó felület nagyságú óriásplakát, illetve reklámhordozó a Község közigazgatási területén nem helyezhető el.
(9) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett egyéb reklámhordozót a tulajdonosnak 15 napon belül el kell távolítania.
11. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
20. § (1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról az önkormányzati főépítész (továbbiakban Főépítész) gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van a településképi követelmények egyeztetésére, valamint a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,
b) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,
c) információs eszközök elhelyezése.
21. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével a kérelmező, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a Főépítésznek címzett levélben vagy az önkormányzat hivatali kapujára űrlap sablon használatával elektronikus úton.
(2) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció) pdf formátumban, amely a következőket tartalmazza:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe,
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe,
c) műszaki leírás,
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (meglévő és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával),
da) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények feltüntetésével,
db) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
dc) közterületi kapcsolatok (úttest, járda, kapubehajtó, közművek) ábrázolásával,
dd) építési hely jelölésével, (amennyiben szükséges, ez a szomszédos ingatlanokra is vonatkozik),
e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (meglévő és tervezett állapot),
f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (meglévő és tervezett állapot),
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (meglévő és tervezett állapot),
h) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
i) látványterv vagy modellfotó, amelyek alapján az összes homlokzat látható,
j) színes, az ingatlant és környezetét, valamint a szomszédos közterületeket bemutató fotódokumentáció.
(3) A Főépítész válaszlevelében az értesítés kiküldésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.
(4) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról a Főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét valamint a Főépítész lényeges nyilatkozatait, és 8 napon belül megküldi azt az építtetőnek, tervezőnek.
(6) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz azonosítható módon tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.
(7) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban a kérelmező, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
12. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról
22. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen, az 1. mellékletben megtalálható egyedi védelem alatt álló építmény telkén
a) új építmény építésére,
b) meglévő,
ba) közterületi építmény,
bb) magánterületen álló utcafronti épület bővítésére, átalakítására
irányuló eljárásokban, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak.
(2) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
23. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását, aki szakmai álláspontját az e rendeletben foglalt követelmények figyelembe vételével, valamint a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.
(4) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az (4) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(6) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
13. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról
24. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester - a műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) helyi védett épület esetében
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,
c) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,
esetén.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 48. § -a szerinti, az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása tárgyában kért hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester települési bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területére vonatkozóan
a) közterületen reklám és reklámhordozó, információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása
b) magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése
esetén.
(4) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(5) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy az önkormányzat hivatali kapujára űrlap sablon használatával elektronikus úton benyújtott, kérelemre indul.
(6) A postai úton benyújtott kérelemhez 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást és az ugyanezt pdf formátumban tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(7) Az elektronikusan benyújtott kérelemhez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást kell mellékelni pdf formátumban.
(8) A településképi bejelentési eljárásért a kérelmezőnek 3000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Borjád Község Önkormányzata bankszámlájára kell befizetni a „Településképi bejelentési eljárás” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot az eljárás kérelméhez mellékelni kell.
25. § A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 23. § (6) és (7) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,
ac) a tervezett reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg a 23. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,
bc) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
26. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 26. § szerint jár el, vagy
b) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
14. Rendelkezés a településképi kötelezésről
27. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:
a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi bejelentés elmulasztása.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, azt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a mindenkor hatályos közigazgatási eljárási törvény szabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi kötelezésről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
15. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról
28. § (1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki az e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.
(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(4) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
16. Hatálybalépés
29. § Ez a rendelet 2023. július 15. napján lép hatályba.
17. Hatályon kívül helyező rendelkezések
30. §1
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.