Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004.(III.10.) önkormányzati rendelete
Hásságy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004.(III.10.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2004. 04. 10Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004.(III.10.) önkormányzati rendelete
Hásságy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004.(III.10.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
[1a] Hásságy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. § (1) A rendelet hatálya Hásságy község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) E rendelet alkalmazásában:
a) Épületszélesség:
aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret
ab) Épületszárnyakkal tagolt (L,T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során
ba) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
bb) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
bc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
bd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(5) Értelmező rendelkezések
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba) irányadó telekhatár
bb) tervezett utak tengelyvonala
bc) helyi művi értékek
bd) megszüntető jel
c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”
1/A. § (1) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a) Adótorony a település belterületén, kertes mezőgazdasági területen, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 4. melléklet) nem helyezhető el.
(2) A 122 hrsz. építési telek és bővítési területe, valamint a rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
(3) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (vízfolyások, tavak telkével szomszédos telkek) veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.
(4) Tájképvédelmi területen az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(5) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az építési övezeti és övezeti előírásokban meghatározott legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.
(6) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
Településszerkezet, terület-felhasználás
2. § A település igazgatási területe tagozódik:
(1) Beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %
(2) Beépítésre nem szánt területre, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
Lakóterületek
3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az alábbi lakóterületi kategóriák találhatók:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Kertvárosias lakóterület (Lke)
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a jelen szabályzat tartalmazza.
(4) A kialakult (K) beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások azonban bővítés esetén nem léphetők túl.
(5)
(6) A területeket teljes közművesítéssel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztározókba történhet.
3/A. § (1) Kertvárosias lakóterületen négy szobaszámot meghaladó szállás jellegű épület, közösségi szórakoztató és kulturális épület kivételével, az OTÉK 13. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az Lke-1 jelű építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhető
b) legkisebb telekterület 800 m
c) legkisebb utcai telekszélesség 16 m
4. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Vegyes terület
5. § Településközpont vegyes terület
6. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2)
(3) A szabályozási terven a terület jele: „Vt”. A szabályozási terven Vt1 jelű övezet jelölt, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza.
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20 %-a
(5) A területen az OTÉK 16. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
7. § Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető építmények a következők:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
b) irodaépület,
c) üzemanyagtöltő,
d) sportépítmény,
e) az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.
(2) A „Gksz-1” jelű építési övezet
a) legkisebb telekterület 1000 m2
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 40%
d) legnagyobb építménymagasság 6,0 m
e) legkisebb zöldfelület 20%
(3) A „Gksz-2” jelű építési övezet
a) legkisebb telekterület 1500 m2
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 35%
d) legnagyobb építménymagasság 6,0 m
e) legkisebb zöldfelület 20%
f) legkisebb utcai telekszélesség 30 m
g) legkisebb telekmélység 50 m
Különleges területek
9. § (1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt) és a sportterület (Ksp) és különleges turisztikai terület (Ktu) soroltak.
(2) A sportterületen a sportolással kapcsolatos építmények, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.
(3) A sportterület és belterületi temető beépítési elírásait a szabályozási terv tartalmazza.
(4) A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.
(5) A „Ktu” jelű különleges turisztikai terület a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségű szórakoztató épület, szociális épület, sportépítmény, a tulajdonos és az alkalmazottak részére lakóépület, üdülő épület, sportépítmény elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető nem zavaró egyéb gazdasági építmény.
a) legkisebb telekterület 2000 m2
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 35%
d) legnagyobb építménymagasság 5,50 m
e) legkisebb zöldfelület 40%
f) legkisebb utcai telekszélesség 40 m
g) legkisebb telekmélység 35 m.
10. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu - közutak)
(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közutak és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.
(4)
(5) A közlekedési területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
(7)
(8) A község beépítésre szánt területén, belterületén, erdő területén, valamint országos és helyi védelem alatt álló területen és annak környezetében új hírközlési adótorony nem létesíthető.
11. § (1) A tervezési területeken a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak
(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A közparkok területén a z OTÉK 27. §. (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el a terület 2 %-os beépítettségével.
12. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű erdők találhatók.
(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
Mezőgazdasági területek
13. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.[39]
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.[40]
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.[41]
14. § (1) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.
(2) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti területű telken és beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Az épületeket szabadon állóan kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján legalább 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni
b) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
c) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,50 m építménymagasságú lehet
d) Lakóépület legfeljebb 4,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 8,50 m.
Kert, szőlő és gyümölcsös területek
15. § (1) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 12 m legyen.
(2) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti területű telken és beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Az épületeket szabadon állóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) Az épületek tömege, fedése, anyaghasználata, homlokzati elrendezése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse. A tetőtér beépítése esetén loggiás megnyitás nem létesíthető.
c) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet, az épület szélessége legfeljebb 8,0 m.
15/A. § Általános előírások
(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (M0)
(2)
(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem építhető.
Vízgazdálkodási területek
16. § Általános övezeti előírások:
(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a terven „V”-el jelöltek.
(2) A vízgazdálkodási területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a tavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(3)
(4)
(5)
16/A. §
Környezet-, táj-, természet-, műemléki és helyi védelem.
17. § .
(1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
18. § .
(1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
19. § (1) Nemzeti emlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nemzeti emlékeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
b) Az 1. melléklet szerinti védett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
c) A nemzeti emlékek esetében az örökségvédelmi hatóság jár el, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a törvényhez kapcsolódó örökségvédelmi végrehajtási rendeletek szerint.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját az 1. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
Keresztszárny építése esetén annak szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
19/A. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen található védett természeti értékkel érintett területeket a szabályozási terv határolja le. Ezeken a területeken a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.
19/B. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
19/C. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
IV.FEJEZET
20. § Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
21. § Útépítési és közművesítési hozzájárulás
22. § Településrendezési kötelezések
23. §
Záró rendelkezések
24. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi – amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.
(2) Építési bírsággal sújtható az az építtető – külön jogszabályi előírás alapján- aki építéshez vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.