Ócsárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VII. 27.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2016. 09. 26Ócsárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VII. 27.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Ócsárd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazása alapján az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § A rendelet területi hatálya Ócsárd község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
(3) 3/2011. (III.22.) 1.§-a hatályon kívül helyezte
(4) A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 16/2003. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
Az engedélyezés általános szabályai
2. § (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §) meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény (2001. évi LXIV. törvény) rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
3. § Az építési engedélykérelmekhez a jogszabály szerint (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12. §, illetve 17. §) egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló (HÉSZ 31. § 3. bekezdés) előírásokat.
4. § (1) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(2) A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit. A bevágások peremvonalát kísérő építési helyeket, vonalakat úgy kell kijelölni, hogy a nyitott állapotú bevágások, kőzetfalak esetleges mozgásos folyamatai a meglévő, vagy létrehozandó építményeket ne veszélyeztessék.
(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
(4) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen. A 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(5) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(6) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(7) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(8) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(9) A jelenleg hatályos (1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 43. § (2), (3) bek., valamint a Bt. 44/A. § és 46. §) jogszabályok szerint ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet) kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6. § 1/b. bek.).
(2) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(3) A 2. bekezdésben lévő korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére. Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
a) nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
b) vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
c) függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetõségét
d) a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
(4) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(5) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(6) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(7) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.
(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
(3) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(4) Rendezettnek kell tekinteni egy telket, ha a szabályozási vonallal jelölt közterületek kialakítása még nem történt meg, de a tervezett építési munka az elő,-oldal,-és hátsókert meghatározásánál a szabályozási vonalat figyelembe veszi, továbbá a telek beépítettségére és zöldfelületi fedettségére vonatkozó mutatószámokat úgy tartja be, hogy azok a közterület számára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek.
7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) 3/2011. (III.22.) 2§-a hatályon kívül helyezte
(4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
8. § (1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közművesítettségűnek minősülnek, azaz - közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz), - közüzemi ivóvíz szolgáltatást, - a szennyvíz elszállítását, - közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést kell biztosítani. A csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése, illetve a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(2) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. A szennyvízcsatornára való csatlakozás lehetőségét a közműpótló építésekor biztosítani kell. Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély (18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet) alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell.
(3) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(4) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
(5) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
(6) A vonatkozó jogszabállyal (24/1994. (IX.29.) KHVM rendelettel) kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a vonatkozó (9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzata és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel) kötelezővé tett MSZ 151. sz. szabvány) előírásokban foglaltak.
9. § (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes
a) elsősorban egyedi tervezésű
b) építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
(5) Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.
(6) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:
a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint, a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa).
(7) Az építési helyen belül az épületet – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen. 9. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.
10. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.
(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.
(3) Betartandó az állattartó telepek építése, felújítása során figyelembe veendő jogszabályok és előírások. * mód. 3/2011. (III.22.) 3.§
(4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. * mód. 3/2011. (III.22.) 3.§
11. § Az OTÉK 42. §. (10), (11) bekezdésben, a várakozó helyek kialakítására és számára vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatározni.
12. § (1) Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.29.) Korm. rendelet 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat a vonatkozó rendelettel (36/2002. (III.7.) korm. rendelet) együtt.
(2) Hatályon kívül helyezte a 3/2011. (III.22.) 4.§-a.
(3) Hatályon kívül helyezte a 3/2011. (III.22.) 4.§-a.
(4) Hatályon kívül helyezte a 3/2011. (III.22.) 4.§-a.
A belterületi határ megállapítása
13. § (1) A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.
(2) Hatályon kívül helyezte a 3/2011. (III.22.) 5.§-a.
14. § A szabályozási terv
a) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
15. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b) üdülőterület: Üü, Üh,
c) gazdasági terület: Gksz, Gip, Gmg,
d) különleges terület: K.
16. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b) zöldterület: Z,
c) erdőterület: E,
d) mezőgazdasági terület: M,
e) vízgazdálkodási terület: V.
17. § (1) Lásd az 1. § 3. bekezdésében.
(2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.
(3) Megjegyzés:
a) az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
b) a K jel a kialakult állapotra utal,
c) szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa (lásd: HÉSZ 9. § 7. b) pontja),
d) A kialakult állapotban a beépítettség mértéke meghaladja az övezeti értéket, akkor az épület felújítása a kialakult beépítettségen belül lehetséges (szerzett jog).
(4) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
18. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
b) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
c) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
ca) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
cb) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
d) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
e) Új kétsoros beépítés a kialakultak kivételével nem létesíthető, az oldalkertben már meglévő mellékfunkciót betöltő (nyári konyha) bontása esetén új épület nem létesíthető.
(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
Lf-1 jelû építési övezet (kialakult nagytelkes) |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-1200 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-16 |
m |
A beépítési mód |
- |
K |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-2 jelû építési övezet (kialakult kistelkes) |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-800 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-16 |
m |
A beépítési mód |
- |
K |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-3 jelû építési övezet (tervezett) |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
1000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
18 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
19. § (1) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló vendéglátó és kereskedelmi építmények, szálláshelyek helyezhetők el.
(2) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Üü jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K* |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke** |
30 |
10 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
20. § (1) A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(2) Egy építési telken csak 1 épület létesíthető, az üdülőegységek száma maximum 2 lehet.
(3) Új épületeknél az elő-, oldal- és hátsókert mérete minimálisan az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.
(4) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Üh jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-550 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-14 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 |
15 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
60 |
60 |
% |
21. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a Dózsa Gy. utca keleti oldalán elhelyezkedő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület tartozik.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gksz jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-1000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K - 20 |
m |
A beépítési mód |
- |
K - |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
K-5,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
60 |
50 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 |
20 |
% |
22. § (1) A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el.
(2) A területen nem helyezhető el:
a) egészségügyi, szociális épület,
b) roncsautó tároló és bontó telepek.
(3) E területfelhasználási egységbe az Ady E. utcától északra kialakult üzemi terület tartozik.
(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-1500 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-30 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* |
- |
3,0-5,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
30 |
% |
23. § (1) A területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő mezőgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, vegyes majorok, stb.).
(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gmg jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-1500 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-30 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* |
- |
6,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
30 |
% |
24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérne.
(2) K-t jelű övezet: temető
K-t jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület mérete |
- |
nincs kikötés |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
nincs kikötés |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,0* |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
K-sp jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs kikötés |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
nincs kikötés |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
3,5-7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
10 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
K-rek jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs kikötés |
m2 |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
3,5-4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
15 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
70 |
% |
K-mg jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-3000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-40 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
6,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
25. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
(6) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
(7) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(8) A belterületi közutak felsorolása:
az út jele, neve |
kategóriája |
tervezési |
szabály. |
övezeti jele |
5812. átk. szak |
gyűjtőút |
B.V.c-D |
min.10 |
KÖu-1 |
5814. átk. szak. |
gyűjtőút |
B.V.c-C |
15 |
KÖu-1 |
5814. átk. szak., |
gyűjtőút |
K.V.C |
15-44 |
KÖu-1 |
5814. átk. szak. |
gyűjtőút |
B.V.c-C |
22 |
KÖu-1 |
Petőfi S .u. |
kiszolgáló út |
B.VI.d-C |
13 |
KÖu-2 |
Ady E. u. |
kiszolgáló út |
K.VIII. B |
(30) |
KÖu-2 |
Rákóczi F. u. |
kiszolgáló út |
B.VI.d-C |
7 |
KÖu-2 |
a többi, meglévő és tervezett utca |
kiszolgáló út |
B.VI.d-C |
12 |
KÖu-2 |
26. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
27. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdő, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.
(2) Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.
(3) A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
(4) A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os borítottsággal kell beültetni, több szinten kialakítani.
(5) Az Erdőről és az erdő védelméről szóló jogszabály (1996. évi LIV. törvény (EVT) 65-71§) szerint az erdőterületek mindennemű igénybevételéhez (művelési ág változás, termelésből való kivonás, belterületbe vonás, időleges igénybevétel, vonalas létesítmény létesítése, stb.) az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(6) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
(7) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.
28. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani.
(3) V-1 jelû terület: vízgazdálkodási terület, tó; V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak, mocsár, vízállás; V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület, hidroglóbusz.
29. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
(2) A termőföldön történő építmény létesítéséhez a vonatkozó jogszabály (1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja) értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe. d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni. e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
(3) Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.
(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
(5) Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.
(6) A mezőgazdasági terület a következő alövezetekre tagolódik:
a) általános (szántó és gyepterület) Má
b) kertes, nem beépíthető terület Mk
(7) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(8) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a) Az Má-0 jelű építési övezet nem beépíthető mezőgazdasági terület, mely természeti értéket hordoz, fás legelő, vízállásos terület. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók. Az övezetben a tórendszer működését, használatát biztosító létesítmények csak a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával helyezhetők el.
b) Az Má-1 – általános mezőgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem és ökológiai érdek. Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 50 000 m2 -nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el. Az övezetben a fent jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni. Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. Magas tető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani. Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
c) Az Má-2 jelű terület olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek. Gyepterületek más művelési ágba való sorolása a Táj- és Természetvédelmi szakhatóság engedélyével történhet. Az övezetben az övezet használatát biztosító létesítmény helyezhető el, a földrészlet beépítettsége max. 0,5%, az építmény földszintes, legfeljebb 3,0 m építménymagasságú lehet.
d) Az Mk jelű terület kertes mezőgazdasági terület, a terület távlatban a lakóterület fejlesztés céljára tartandó fenn, ezért nem beépíthető.
(9) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
c) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
ca) a telek területe a minimális 10 000 m2 -t eléri,
cb) a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
cc) a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
d) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
e) A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.
(10) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
(11) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
(12) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
(13) Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
29/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület (Kk-e) a település külterületének a legalább 50 000 m2-t meghaladó nagyságú, természetközeli, szabadidő eltöltés rekreáció területhasználatú része.
(2) A szabályozási terven a különleges beépítésre nem szánt terület, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.
(3) A K – jelű területeken 50 000 m2 -t (5 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 2%-os beépítettséggel, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.A földrészleteken létesítendő épületek szabadon álló beépítési módon, 6,0 méteres legnagyobb építménymagassággal létesíthető.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület művelési ága, az építési helyen kívül nem változtatható. * 3/2011. (III.22.) 7.§ által elfogadott szöveg.
Értékvédelem
30. § (1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a megyei főépítész szakvéleménye alapján lehet.
(3) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
31. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.
(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
(3) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
(4) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
32. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarbantartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
(4) 4. Utcakép-védelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.
33. § (1) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
(2) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001. évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.
(3) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.
(4) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok ÓCSÁRD község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.
(5) Beépítésre szánt, vagy már beépített területeken az ismert régészeti lelőhelyeken talajbolygatással járó tevékenység (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető. A Hivatal az engedély megadását kötheti előzetes kutatáshoz.
(6) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos), azonban ezt is a Hivatal előzetes engedélyéhez kell kötni.
(7) A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként meg kell keresni.
(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(9) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
(10) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes Múzeumot és a KÖH-t.
(11) Ócsárd közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek a szabályozási terven kerültek ábrázolásra (felsorolás: 3. melléklet).
Környezet- és természetvédelmi szabályok
34. § (1) Általános követelmények: * 3/2011. (III.22.) 8.§-a alapján elfogadott szöveg.
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési módváltozás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvízelvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
l) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.
(2) Környezetterhelési határértékek:* 3/2011. (III.22.) 8.§-a alapján elfogadott szöveg.
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő. illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(3) Speciális eljárási szabályok - * 3/2011. (III.22.) 8.§-a alapján elfogadott szöveg.
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Ócsárd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
35. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad.) és ae.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m; e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m
(2) Az ingatlan északi és keleti határától:
a) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
b) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
c) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
d) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
e) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
f) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
g) cseresznyefa esetében 5,0 m;
h) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(3) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(4) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. 4. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
36. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a) Építésjogi követelmények:
aa) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
ab) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja; közérdeket nem sért; az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
b) Elővásárlási jogi követelmények: Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
ba) A terv szerinti új közterületek területeire,
bb) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
bc) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
c) Településrendezési kötelezések:
ca) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
cb) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.
d) Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés: a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
e) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
Záró rendelkezés
37. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon, 2005. szeptember hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
A 9/2013. (X.14.) hatályon kívül helyezte.