Ócsárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról és hatáskör átadásáról
Hatályos: 2014. 02. 18- 2015. 02. 27Ócsárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról és hatáskör átadásáról
2014.02.18.
Ócsárd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya
1. §
.
A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Ócsárd Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szőke község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B. §ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Ócsárd önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.
Eljárási rendelkezések
2. §
.
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3. §
.
(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. §
.
(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem
rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon
belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő
döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe
került személy esetében történhet.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
5. §
.
(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. §
.
(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
Az ellátás 50 %-a természetben nyújtható.
7. §
.
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. §
.
A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
9. §
.
A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
10. §
.
Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba) lakásfenntartási támogatást,
bb) méltányossági ápolási díjat,(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)
bc) átmeneti segélyt,
bd) temetési segélyt
állapít meg.
Rendszeres szociális segély
11. §
.
(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására a hatáskör gyakorlója a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pécs szervvel köteles együttműködni.
12. §
.
Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai
(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.
(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(3) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:
a ) környezetvédelmi, kommunális munka ( pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás)
b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését Görcsön Önkormányzata és a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás .látja el.
(5) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.
(6) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a polgármesteri hivatalba.
(7) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a polgármesteri hivatal ügyintézője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.
(8) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított 30t munkanapon belül köteles a Családsegítő (munkaügyi központtal) a kapcsolatot felvenni.
(9) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.
(10) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(11) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:
a.) Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással szervvel való kapcsolattartásra
b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
c.) a felajánlott és számára – az Szt. 37/H. § (6) bekezdése szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására
d.) a munkaügyi központnál (kirendeltségnél) álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.
(12) A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
b.) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Sztv. 37/D § (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d.) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.
(13) A P.M.J.V. Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata köteles:
a.) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
b.) e rendelet 11. § (12) e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
13. § Az együttműködési kötelezettség megszegése
(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a) e rendelet 11. § (1)- (3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
b) a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,
d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,
e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget,
f) a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be.
14. § Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése
(1) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,
b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,
c.) a képzést önhibából nem fejezi be.
15. §
Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei
(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 3 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.
(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be.)
16. §
.
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
Időskorúak járadéka
17. §
.
(1) Az időskorúak járadékának megállapítására vonatkozó Szt. rendelkezéseit a körjegyző változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a nyomtatványban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.(pl: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás).
(3) Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. (Szt. 32/C §)
Lakásfenntartási támogatás
18. § Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.
(1) Ócsárd község Képviselő-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti:
a./ azt a személyt- lakásonként 1 fő – akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja,
b./ azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a Képviselő-testülete a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.
(3) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.
19. § (1) Ócsárd Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át (ez törvényi minimum, ennél magasabb jövedelemhatárt előírhat az önkormányzat, de alacsonyabbat nem) és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem
30%-át elérő költséghányad.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:
- lakbér vagy albérleti díj
- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
- távhő-szolgáltatás díja
- közös költség
- csatornahasználati díj
- szemétszállítás költsége
- villanyáram költsége
- víz-és gázfogyasztás díja
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft. (Ez törvényi minimum)
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Körjegyzőségen lehet benyújtani minden év június l5-ig és december l5 .-ig.
(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása.
(6) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
20. § (1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
21. §
.
(1) Megszűnik a támogatás:
a megállapított idő elteltével,
a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.
(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.
Ápolási díj
22. §
.
(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
23. §
.
Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. (Az Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.)
24. §
.
E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
Átmeneti segély
25. §
.
Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.
26. §
.
(1) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:
a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 150 %-át nem haladja meg.
b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.
(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 1000.- Ft, maximum 5000.-Ft.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 3.000-.Ft-ot nem haladhatja meg.
(4) A rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmezők esetében a rendszeres pénzellátásuk terhére rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (korházi ápolás, betegség, családot terhelő nagyobb igazolt kiadás ) előleg folyósítható. A folyósított előleg visszafizetése a tárgyévet nem haladhatja meg.
(5) Ha az önkormányzat csatlakozik a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási
hallgatók, illetőleg felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására
létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra,
akkor kérelem alapján ösztöndíjat állapít meg a hallgató részére. Az ösztöndíj
összege 1000-5000 Ft-ig terjedhet. Az Önkormányzat szociálisan hátrányos
helyzetűnek tartja mindazokat a hallgatókat, akiknek a családjában az egy főre
eső jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg.
27. §
.
(1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.
28. §
.
a./ Az átmeneti segély iránti kérelmet a körjegyzőségen lehet benyújtani.
b./ Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
c./ A polgármester rendkívül méltánylást érdemlő esetben maximum 3000,-Ft átmeneti segély
állapíthat meg.
d./ Az átmeneti segély általában utalás útján pénzben kell kifizetni, de a segély adható
vásárlási utalvány formájában és természetben is.
e./ Egy naptári éven belül a kérelmező egy határozatban legfeljebb 6 alkalommal részesíthető
átmeneti segélyben.
Amennyiben egy döntésben többszöri segélyezés történik, a kifizetések időpontját
és összegét fel kell tüntetni.
f./ Az óvodáskorúak és iskoláskorúak részére kérelemre megállapított átmeneti segély
természetbeni formában az étkezési, illetve napközis ellátás díjának teljes vagy
részbeni átvállalásával is nyújtható.
Temetési segély
29. §
.
Polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott
a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve
családja létfenntartását veszélyezteti,
és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét nem haladja meg valamint aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban.
30. §
.
A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000.-Ft
31. §
.
(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a körjegyzőségen.
(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt- ,valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
(3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
32. § Köztemetés
(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörbe gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésétől a sztv. 48. §.(l) bekezdésében felsorolt feltételek mellett.
(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:
- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének150.%-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg;
- vagyonnal nem rendelkezik;
- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
33. §
.
Közgyógyellátás
(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Szociálisan rászorultnak az a személy tekinthető akinek a családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 210 %-át, továbbá
(3) A havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(4) Intézményi ellátottak méltányossági alapon közgyógyigazolványt nem kaphatnak.
(5) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9.számú melléklet szerinti formanyomtatványon a körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
(6) Az önkormányzat méltányossági alapon történő közgyógyellátás megállapítását a polgármesterre ruházza át.
IV. Fejezet
34. §
.
Szociális szolgáltatások
a./ Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- a közösségi ellátások
- támogató szolgáltatás
b./ Az Önkormányzat a felsorolt alapszolgáltatásokat a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás valamint a Pécs Megyei Jogú Város Intézményein keresztül biztosítja.
c./ A szolgáltatásokat az intézmény vezetője a szociális igazgatásról és szociális ellátásról
szóló törvény szerint biztosítja.
A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás
igénybevételét megelőzően.
d./ A térítési díjat a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa állapítja meg az étkeztetés és
a házi segítségnyújtás vonatkozásában.
e./ Az önkormányzat kedvezményeket és mentességet nem biztosít.
f./ E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. §
.
E rendelet 2008 szeptember 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4/1993.(V.29) sz. rendelet.
Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.