Tengeri Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III.2.) rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról

Hatályos: 2015. 03. 15- 2015. 05. 07

Tengeri Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015/III.2. rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról

2015.03.15.

Tengeri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a hulladékról szóló szóló 2012. évi CLXXXV.. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 34. pontjában meghatározott ingatlan használókra, a Ht. (1) bekezdés 15. pontja szerinti gazdálkodó szervezetekre, és közszolgáltatóra.

(2) A rendelet hatály Tengeri község közigazgatási területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, különösen az alábbi tevékenységekre terjed ki:

a) a Ht. 2. § (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott tevékenység végzésére,

b) az ingatlanon összegyűjtött lomhulladék – kivéve veszélyes hulladék és építési törmelék – évente két

alkalommal, a közszolgáltató által meghatározott helyen és időpontban történő gyűjtésére és elszállítására,
c) a települési hulladék Ht. 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerintit elkülönített gyűjtésre.
(3) a rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékra és a települési folyékony hulladékra.

2. § E rendeletben használt fogalmakra a Ht. 2. § (1) bekezdése az irányadó.

2. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

3. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Tengeri község közigazgatási területén kizárólagosan a Dél-Kom Kft. jogosult ellátni.

(2) Közszolgáltató a közszolgáltatást az önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződés alapján 10 éven keresztül látja el.

(3) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.

4. § (1) A közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a szerződés tárgya,

c) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja,

d) a szerződött tároló edény térfogata, annak azonosítására vonatkozó előírások,

e) az ellenérték megállapításának, számlázásnak, a számla kiegyenlítésének módja,

f) a szerződés időbeli hatálya.

(2) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha az írásbeli közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlanhasználó két naptári hónapnál hosszabb ideig az ingatlant nem használja, és az üresedés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőző 8 munkanappal korábban – a közszolgáltató részére írásban, levél, e-mail, vagy fax formájában – bejelenti a közszolgáltatónak.

(3) Az ingatlan további lakatlansága esetén a szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés – 8 nappal a szünetelés lejárta előtt – írásban megismételhető.

(4) A bejelentésben foglaltak valóságtartamát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni és jogszerűtlen igénybevétele esetén a szüneteltetést visszavonhatja.

(5) Ha az ingatlan a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból lakottá válik, annak tényét a közszolgáltatóval legalább 3 nappal írásban be kell jelenteni.

(6) A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonni, a közszolgáltatási díjat pótlólagosan kiszámlázni.

5. § (1) A hulladékszállítási közszolgáltatás igénybe vétele heti 1 alkalommal kötelező. A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos tároló edények használata kötelező. A tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 70 liter tároló kapacitás rendelkezésre álljon ingatlanonként.

(2) A tárolóedények beszerzéséről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. Amennyiben a tárolóedény nem elegendő a hetente egyszeri szállítás mellett felgyülemlett hulladék mennyiségének, az ingatlanhasználó köteles saját költségén a közszolgáltató által rendszeresített zsákot vásárolni, és a hulladékot abban kihelyezni. A közszolgáltató csak az általa rendszeresített zsákban elhelyezett hulladék elszállítását vállalja. A zsák ára tartalmazza a hulladék elszállításának, kezelésének, ártalmatlanításának költségét.

6. § (1) A közszolgáltató a lomhulladék gyűjtéséről és elszállításáról évente legfeljebb két alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás keretében kizárólag a lakosságnál a háztartásban képződött, de a szabványos gyűjtőedényben el nem helyezhető nagydarabos, lomhulladékot szállítja el a Közszolgáltató.

(3) A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék,

b) veszélyes hulladék,

c) elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag-és fémhulladék,

d) kerti biohulladék.

3. Az ingatlanhasználókra vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A települési hulladékot a szállítási napokon reggel 6 óráig az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében kell elhelyezni. Az ingatlanhasználó a tárolóedényben a hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint a hulladékszállítás során a Közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza. A tárolóedényeket bekerített ingatlanoknál a kerítésen belül kell tárolni, azokat csak a szállítás napján lehet közterületre kitenni.

(2) A tárolóedényben nem szabad olyan anyagot elhelyezni, ami veszélyeztetheti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét. Ilyen különösen: forró ha mu, maró anyag, állati hulla, gyúlékony, vagy robbanó anyag, kő-és épülettörmelék.

(3) Amennyiben a Közszolgáltató alkalmazottja megállapítja, hogy a (2) bekezdésben megjelölt anyagot helyeztek el a tárolóedényben, a kiürítést jogosult megtagadni. A közszolgáltató ilyenkor az ok feltüntetésével értesíti az ingatlanhasználót.

(4) A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni. Az ingatlanhasználó köteles a tárolóedény biztonságos megközelítését lehetővé tenni. A gyűjtés alkalmával szennyezett közterület tisztításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(5) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a mindenkori ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(6) Az ingatlanhasználó személyében és az alkalmazott tárolóedény méretében bekövetkezett változást a Közszolgáltatónak 15 napon belül írásban be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztása esetén a bejelentés megtörténtét követő hónap 1. napjáig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlanhasználó köteles megfizetni.

4. A közszolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

8. § (1) A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot e rendeletben foglaltak szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, és annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályok szerint gondoskodni.

(2) A lomtalanítás időpontjáról a Közszolgáltató közlemény útján értesíti a lakosságot.

(3) A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni. A tárolóedényben okozott károkat a Közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A javítás időtartamára helyettesítő edényt kell biztosítania.

5. A közszolgáltatási díj

9. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Tengeri község közigazgatási területén az ingatlanhasználók közszolgáltatási díjat nem fizetnek, azt a közszolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az önkormányzat fizeti meg közszolgáltatónak.

6. A települési szilárd hulladék elkülönített gyűjtése

10. § (1) A települési hulladék elkülönítetten is gyűjthető. Az elkülönített gyűjtés kiterjed a természetes személy ingatlanhasználó háztartásában keletkező települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött:

a) fém,

b) műanyag,

c) papír,

d) üveg

gyűjtésére és kezelésére.

(2) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék hulladékgyűjtő pontra szállítható, és ott külön gyűjtőedényben elhelyezhető.

7. Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása

11. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztán tartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.
Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.
E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.
A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

12. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

13. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek (illetve az ingatlan használójának, tulajdonosának) kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

14. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

15. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(3) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

16. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

17. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

18. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

19. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

- a gyalogos közlekedési útvonalon,
- az útkereszteződésben,
- az úttorkolatban,
- a kapubejárat elé, annak szélességében,
- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
- a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
(3) A járdáról a havat hóesés után azonnal el kell takarítani.

8. Avar és kerti hulladék égetése

20. § (1) Az égestés során a helyben (telken belül, illetve az azt határoló közterületen keletkezett avar, kerti hulladék semmisíthető meg.

(2) A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék, vagy veszélyes hulladék (műanyag, gumi, vegyszer, festék, illetve ezek maradékai) nem égethető.

(3) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

21. § (1) Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése csak február 01. és április 30, valamint szeptember 15. és november 30. közötti időszakban, minden hét szerdai és szombati napján, 06-16 óra között engedélyezett. Tilos az égetés vasár-és ünnepnapokon.

(2) Avar és kerti hulladék nem égethető tűzgyújtási tilalom időtartama alatt.

(3) Avart és kerti hulladékot csak a kialakított tűzrakó helyen és telken belül szabad égetni, úgy hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa.

A tűzrakó helyet épülettől és egyéb éghető anyagtól olyan távolságra kell helyezni, hogy arra veszélyt ne jelentsen.
(4) Közterületen avar és kerti hulladék égetése csak az önkormányzat szervezésében, illetve engedélyével végezhető.
(5) Az égetést szélcsendes időben, kellően száraz avar, kerti hulladék esetében szabad végezni, az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani.
(6) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék nem alkalmazható.
(7) A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén a tüzet azonnal el kell oltani. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.
(8) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt, és gondoskodni kell a visszamaradt parázs, vagy hamu belocsolásáról, vagy földréteggel történő lefedéséről.

9. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2015. március 15-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9 /2004.(X.04. ) rendelet a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a település köztisztaságáról