Téseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodás rendjéről
Hatályos: 2012. 11. 07Téseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodás rendjéről
Téseny Község Önkormányzat Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakra, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv (továbbiakban: Nvt.) 18. § (1) bekezdésére - az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:
I.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Téseny Község Önkormányzata vagyonára, szervi, illetve személyi hatálya kiterjed Téseny Község Önkormányzatára, az önkormányzat költségvetési szerveire.
II.
Önkormányzati vagyon és vagyon-nyilvántartás
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Téseny Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: vagyon)
A törzsvagyon
3. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló,
b) törvény vagy önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, {az a) és b) pont továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon}
c) korlátozottan forgalomképesnek minősített
vagyon.
(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:
4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona – a nemzeti vagyonról szóló törvény 6. § (2)-(3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak csak kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthetők el, hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra a tulajdonjog megtartása mellett vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalom létesíthető.
(4) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait a rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza, az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban, az Ntv. 5. § (5)-(9) bekezdései szerint.
Üzleti vagyon
5. § (1) A üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból és a forgalomképes vagyoni jogokból áll. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) Forgalomképes ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Forgalomképes egyéb vagyon:
Vagyonnyilvántartás
6. § (1) Önkormányzat vagyonáról a számviteli törvényben és ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt nyilvántartásokat kell vezetni.
III.
Vagyongazdálkodás
Az önkormányzati vagyon kezelése
7. § (1) A vagyongazdálkodás során az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselőtestület rendelkezik.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet részt venni.
Vagyonkezelői jog
8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesíthető.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
9. § (1) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. Önkormányzati vagyont ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(2) Önkormányzati vagyont hasznosítani, a hasznosítás jogát átengedni 1.000.000,- Ft értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, átlátható szervezet részére lehet. 3.000.000,- Ft értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(4) Az ingatlan értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a használó költségvetési szerv feladata a versenyeztetés lebonyolítása.
(5) A versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a képviselő-testület állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az érintett vagyonelem megjelölését,
b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,
c) az érintett vagyon ellenértékét,
d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,
f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(6) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a testület hozza meg.
(7) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(8) Az önkormányzat képviselőtestülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározás
10. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a névérték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
11. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, követelés elengedése
12. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon – a nemzeti vagyonról szóló törvény 13-14. §–ban foglaltakra figyelemmel - lehet.
(2) Az önkormányzat és szerve csak törvényben meghatározott módon és esetben, valamint az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő, vagy az önkormányzat költségvetési szerve elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselőtestület jóváhagyására.
14. § (1) A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, bérbeadása,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, társadalmi szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
i) 100.000,- Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
j) behajthatatlan követelések törlése, 100.000,- Ft értékhatár felett.
(2) A Képviselő-testület dönt a közszolgáltatáshoz nélkülözhető ingatlan vagyon határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosításáról.
(3) Az önkormányzat intézményvezetőjének hatáskörébe tartozik:
A helyiségek értékesítése és hasznosítása
15. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével, hasznosításával kapcsolatos ügyekben az Önkormányzat által e témakörben alkotott rendeletek alkalmazásával kell eljárni.
IV.
Vegyes és záró rendelkezések
16. § (1) E rendeletben meghatározott értékek ÁFA nélkül értendők.
(2) E rendeletben a polgármester hatáskörébe utalt döntések esetén, ha a jogosítottak között nincs egyetértés, akkor az adott ügyben a döntés a képviselőtestülete hatáskörébe tartozik.
(3) E rendeletben meghatározott és képviselőtestület hatáskörébe utalt döntések elfogadása során a megválasztott képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.
(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Téseny Község Képviselőtestületének az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 10/2005.(IX. 06.) rendelete.
(5) Ez a rendelet a 2006/129/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet
2. melléklet