Téseny Község Önkormányzata Kéviselő-testületének 12/2013.(XII.10.) rendelete
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 01. 10
Téseny Község Önkormányzata Kéviselő-testületének 12/2013.(XII.10.) rendelete
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
2014.01.01.
I. Fejezet
1. § A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) (1)-(3) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik Téseny község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és életvitelszerűen Téseny községben élnek.
II. cím CÍM
2. § (1) Jelen rendeletben használt fogalmak tekintetében az Sztv. 4. §-a az irányadó.
(2) A rendelet alkalmazásában szociálisan rászorultnak azt a személyt kell tekinteni, aki e
az e rendeletben szabályozott egyes ellátásiformáknál meghatározott jövedelemhatárokat
nem lépi túl.
(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai
az irányadóak.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálása – az önkormányzati segély kivételével
kérelemre indul. Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható.
(5) Hivatalból kezdeményezheti az önkormányzati segély megállapítását: a családsegítő-és
gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvodavezető és iskolaigazgató, védőnő, háziorvos,
és bármely önkormányzati képviselő.
(6) A kérelmet a Baksai Közös Önkormányzati Hivatalnál, vagy a polgármesternél lehet
benyújtani az egyéb jogszabály által előírt, illetve az önkormányzati segély esetében e
rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.
3. § (1) A szociális ellátását igénylő köteles saját és családtagjai, valamint ha jogszabály azt írja
a háztartásában élők vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni.
Ennek elmulasztása esetén hiánypótlásra kell felszólítani kérelmezőt, és amennyiben
az előírt határidőn belül kérelmező pótolja azokat, a jogosultságot a kérelem
benyújtásának időpontjától kell megállapítani.
(2) A jövedelem igazolható:
a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói
igazolással,
b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását
megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével (nyugdíjas szelvény) ennek
hiányában az utolsó havi bankszámlakivonattal,
c) munkanélküli ellátásról a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző
év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A rendszeres ellátásokat havonta utólag kell folyósítani úgy, hogy jogosult legkésőbb
a következő hónap 5. napjáig megkapja, függetlenül attól, hogy a kifizetés banki
átutalással, vagy készpénzben történik. Amennyiben ez munkaszüneti, vagy pihenőnap,
akkor az azt megelőző munkanapon. Az önkormányzati segélyt a jogerős döntést
követő három napon belül folyósítani kell.
4. § (1) Amennyiben az ellátás iránti kérelemben előadott vagyoni viszonyok, vagy
életkörülmények vitathatóak, és a kérelem megalopozott elbírálása szükségessé
teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Amennyiben kérelmező a környezettanulmány lefolytatásához nem járul hozzá, vagy
azt bármely módon meghiusítja, a kérelmet el kell utasítani.
III. cím CÍM
5. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) a rendszeres jelleggel nyújtott önkormányzati segély,
b) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
formájában nyújtott segély megállapítása.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatáskörét:
a) az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély
(3) Az aljegyző hatáskörébe tartozik:
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
b) a rendszeres szociális segély,
c) a lakásfenntartási támogatás megállapítása.
(4) A döntést határozatba kell foglalni és 5 napon belül közölni kell az ügyféllel. A polgár-
mesteri hatáskörben hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a
Képviselő-testülethez, a jegyző hatáskörében hozott döntés ellen a Baranya Megyei
Kormányhivatalhoz lehet illetékmentes fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület
határozata ellen jogszabálysértés esetén 30 napon belül a Baranya Megyei Munkaügyi és
Közigazgatási Bírósághoz lehet keresetet előterjeszteni, amely szintén illetékmentes.
II. Fejezet
I. cím CÍM
Rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettsége
6. § (1) Téseny község önkormányzata az együttműködésre kötelezett személy részére az Sztv. 37/A. § szerinti együttműködést Pécs Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti
Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja.
(2) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében
a) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően a területileg illetékes
jegyzőnél nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzattal és a beilleszke-
dést segítő programban való részvételt, és
b) a határozatban megjelölt időn belül az
(1) bekezdésben megnevezett intézménynél
jekentkezik, és
c) a rendszeres szociális segély megállapítását követően a beilleszkedést segítő programról
írásban megállapodik az együttműködésre kijelelölt szervvel, majd teljesíti a beilleszkedést
segítő programban foglaltakat.
(3) A Szolgálat feladata:
a) az együttműködésre kötelezett személy nyilvántartásba vételéről, illetve a megjelenési
kötelezettség elmulasztásáról három munkanapon belül értesíti a jegyzőt.
c) megállapodást köt az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő
program kereteiről.
d) nyolc napon belül jelzi a jegyzőnek, amennyiben az együttműködésre köteles személyt a beilleszkedést segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlő módon nem igazolja.
(4) A beilleszkedést segítő program típusai:
a) egyéni tanácsadás,
b) csoportos tanácsadás,
c) képzésben történő részvétel,
d) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel.
II. cím CÍM
Az együttműködési kötelezettség megszegése és következményei
7. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre
köteles személy:
a) a település önkormányzat jegyzősjénél nyilvántartás céljából nem jelenik meg,
b) az együttműködésre kijelölt szervvel a megállapodást nem köti meg, illetve az abban
foglaltakat nem teljesíti,
c) a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során az önkormányzattal és a Szolgálattal
fennálló együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságát annak a személynek,
aki az
(1) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven
belül ismételten megszegi.
III. cím CÍM
8. § (1) Önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, aki önhibáján kívül létfenntartást
veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, időszakosan, vagy tartósan létfenntartási
gonddal küzd, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul, ezért önmaga és
családja létfenntartásáról más módon nem tud godoskodni és családjában az egy főre
számított havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 130 %-át.
(2) Az önkormányzati segély megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető
rendkívüli élethelyzet különösen:
a) krónikus, hosszan tartó betegésg, kórházi ápolás, műtét miatti jövedelem kiesés,
b) betegség miatt megnövekedő gyógyszerköltség,
c) haláleset,
d) előre nem felismerhető elemi kár okozta helyzet elhárítása, melynek megelőzése nem
várható el kellő körültekintéssel sem,
e) kettő, vagy több gyermek iskoláztatása,
f) munkahely elvesztése, amennyiben kérelmező bizonyíthatóan együttműködik a
kijelölt szervekkel és önmaga is próbál enyhíteni a kialakult élethelyzeten.
(3) Az
(1) bekezdésben írt önhibának minősül különösen az alkoholista, szerencsejáték
függő életmód.
(4) Haláleset miatt akor jogosult önkormányzati segélyre a kérelmező, amennyiben az
elhunyt eltemettetésére a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.
20. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján volt köteles gondoskodni. (végrendelet,
házastárs, vagy élettárs, vagy Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozó)
(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000,-Ft. Az önkormányzati segély
legkisebb összege temetés céljára nyújtott támogatásnál 15.000,-Ft.
9. § (1) Az önkormányzati segély tartós betegség, vagy legalább 3 gyermek iskoláztatása
esetén rendszeres jelleggel is adható. a rendszeres segély legrövidebb időtartama három
hónap, de legfeljebb egy év lehet.
(2) Egy naptári éven belül ugyanazon személy (család) legfeljebb két alkalommal kaphat
önkormányzati segélyt.
(3) Az önkormányzati segély összege 5.000-10.000,-Ft közötti összegben állapítható meg.
(4) Amennyiben a kérelmezőnek az önkormányzat közmunkát tud biztosítani, azt fel kell
kínálni. Ha a felkínált munkára kérelmező alkalmas fizikai és egészségügyi szempontból,
de a munkát nem fogadja el, kérelmét el lehet utasítani.
10. § (1) Jövedelemre tekintetpénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
nyújtható annak a személynek, akinek előre nem tervezett és szükséges kiadása merül fel,
és azt önerőből nem tudja megoldani. Ilyen lehet különösen a viharkár utáni javítási,
munkákhoz, vagy építkezéshez való hozzájárulás.
(2) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segélyt egy családban csak
egy személy veheti fel, legfeljebb 3 évente egyszer. A kamatmentes kölcsön összege
50.000,-Ft. A kamatmentes kölcsön legfeljebb 12 hónapra igényelhető, visszafizetésének
módjáról és az egyéb feltételekről külön megállapodásban kell rendelkezni.
(3) Nem jogosult kamatmentes kölcsönre az a személy, aki korábban kapott kölcsönét
még nem fizette vissza, illetve, aki önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy
életvitele alapján a visszafizetés nem látszik biztosítottnak.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
I. cím CÍM
Lakásfenntartási támogatás és önkormányzati segély
11. § (1) A lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás
formájában is nyújtható, amennyiben az ellátás célja csak így érhető el, illetve ha az
az ellátás csak ilyen formában jut el a rászorulóhoz.
(2) A lakásfenntartási támogatás természetbeni nyújtásának módjai különösen:
a) téli tüzelőanyag beszerzése,
b) közüzemi számla kifizetése,
c) építőanyag vásárlása
(3) Az önkormányzati segély természetbeni nyújtásának módja:
a) közlekedési bérlet vásárlása,
b) oktatási intézmény térítési díjának kifizetése,
c) tanszervásárlás,
d) Erzsébet utalvány
b)-c) pontok esetében csak természetben nyújtható az ellátás.
II. cím CÍM
Méltányossági közgyógyellátás
12. § (1) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló
személynek, akinek:
a) a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, egyedül élő esetébenannak 200 %-át és
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 25 %-át.
(2) Méltányossági közgyógyellátást az egy háztartásban élők közül csak egy családtag
igényelheti. A jogosultságot egy évre lehet megállapítani. Nem jogosult méltányossági
közgyógyellátásra az, aki alanyi, vagy normatív jogcímen jogosult az ellátásra.
(3) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorovossal, vagy a szakorvossal kell
igazoltatni.
IV. Fejezet
I. cím CÍM
13. § (1) A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a legalább napi
egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve
eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk, egészségi állapotuk, betegségük,
b) testi vagy egyéb fogyatékosságuk miatt.
(2) Szükség esetén az étkeztetés melegíthető tartós élelmiszer vásárlásával is megoldható.
(3) Az önkormányzat az étkeztetést a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás
közreműködésével szervezi meg.
II. Cím CÍM
Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása
14. § (1) Házi segítségnyújtás keretében saját lakókörnyezetében az önálló életvitel fenntartása
érdekében a szociálisan rászorult személynek az alábbi ellátást biztosítja az
önkormányzat:
a) nagytakarítás, mosás, vasalás
b) vásárlás, gyógyszerkiváltás,
c) tüzelőanyag előkészítése, bekészítése
d) ápolási, gondozási teendők, passzív betegfelügyelet,
e) hólapátolás
(2) A házis segítségnyújtás szociális gondozó alkalmazásával, a Pécs és Környéke
Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével történik. Az ellátás iránti
kérelmet az önkormányzatnál lehet benyújtani, a kérelemről a Társulás intézménye
dönt.
15. § Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Sztv. rendelkezései
szerint a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével
biztosítja.
16. § Az önkormányzat a családsegítés szolgáltatást az Sztv. rendelkezései szerint a Pécs és
Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével biztosítja.
17. § Az önkormányzat az idősek nappali ellátását az Sztv. rendelkezései szerint a Pécs és
Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével biztosítja
V. Fejezet
18. § A rendelet társadalmi egyeztetése az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabály-
zatáról szóló 2/2011.(IV. 04.) rendeletének 24/A. §-a alapján megtörtént.
19. § Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.
20. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat pénzbeli
természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló
2/2009. (III. 2.) rendelete.