1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Téseny Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 7834 Téseny, Rákóczi u. 97.

(2) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Baksai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Székhelye: 7834 Baksa, Petőfi u. 5.

(3) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit, a címer, a zászló és a pecsét leírását külön rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület üléstermében el kell helyezni az önkormányzat, Magyarország és az Európai Unió zászlaját.

3. § A település ünnepe: június 19.

4. § (1) A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik, melynek feladatellátására és működési feltételeinek biztosítására az önkormányzat együttműködési megállapodást köt.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a testület ülésein.

5. § A képviselő-testület díszpolgári címet adományozhat külön rendeletben szabályozott eljárás szerint a település érdekében kiemelkedő, elismerést érdemlő tevékenységet folytató személynek.

6. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: (Mötv.) 13. §-ban foglalt rendelkezések szerint látja el feladatait.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátásában együttműködik és támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit és társadalmi egyeztetést kezdeményez velük a település polgárait érintő fontos kérdésekben, különösen a rendeletek megalkotása előtt.

(3) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeinek függvényében határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreire a Mötv. rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testület ott fel nem sorolt hatásköreit a polgármesterre, a jegyzőre, a képviselő-testület bizottságára, a közös önkormányzati hivatalra vagy a társulásaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a döntést követő legközelebbi testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testület előtt. Bármelyik települési képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntések felülvizsgálatát.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

7. § (1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére testületi ülésének megtartására, ügyeinek intézésére, egyéb feladatainak ellátására térítésmentesen biztosít helyiséget és infrastruktúrát a Hivatalban.

(2) A Hivatal köteles segítséget nyújtani a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésében, különösen a meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek elkészítésében, postázásban. A nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyveit a Hivatal terjeszti fel a Kormányhivatalhoz.

(3) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban a költségvetés, beszámolók, adóbevallások elkészítése, banki ügyintézés, törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el, külön megállapodás alapján. Ezekkel kapcsolatban felmerült költségeket a települési önkormányzat viseli.

(4) A nemzetiségi önkormányzat ülésein az aljegyző vesz részt.

8. § (1) Az önkormányzat rendelet alkotása előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében a testületi ülést megelőző 14. naptól – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – biztosítja a rendelet-tervezet véleményezését az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a falutévén és az önkormányzat honlapján történő közzététellel.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) Az egyeztetésben résztvevők előzetes javaslatot fogalmazhatnak meg, melyet a rendelet tervezet tárgyalásakor a testületi ülésen ismertetni kell. A javaslat elvetését a képviselő-testületnek indokolnia kell.

(4) A rendelet előkészítése során azon szervezetekkel, amelyek az adott terület szabályozásában érintettek, közvetlen egyeztetést kell lefolytatni. A képviselő-testület mérlegelési jogkörben dönthet, hogy más szervezeteket, személyeket is bevon a közvetlen egyeztetésbe vagy lehetőséget biztosít számukra véleményük kifejtésére.

9. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésre meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság elnökét, az eskü szövegét ő olvassa elő.

(2) Az ülés ünnepélyes megnyitása után a polgármester felkéri a HVB elnökét a választás eredményének ismertetésére, majd a képviselők, azt követően pedig a polgármester esküt tesznek.

(3) Az eskütételt követően kerülhet a sor a polgármester programjának ismertetésére, melyet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal fogad el.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendjei :

(5) Az alakuló ülésen a képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, és minősített többséggel egy alpolgármestert választ.

10. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap első hetének hétfő napján tartja. Ettől el lehet térni, ha az ülések időpontját jogszabály által meghatározott döntések határidejéhez kell igazítani, különösen: költségvetés és zárszámadás, beszámolók elfogadása. Az üléseket lehetőleg 17.00 órára kell ütemezni.

(2) A képviselő-testület szükség szerint rendkívüli üléseket tarthat, ilyenkor el lehet térni az (1) bekezdésben foglalt időponttól. A képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal kihelyezett és más képviselő-testületekkel együttes ülést is tarthat.

(3) Két ülés között a halaszthatatlan ügyekben – kivéve az Mötv. által szabályozott kizárólagos hatásköröket – a polgármester jár el, hoz döntéseket, erről a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjének és azok előterjesztőinek megjelölésével. A meghívót az ülés előtt legalább öt nappal korábban kell kézbesíteni, és a falutévén is közzé kell tenni.

(5) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni:

(6) A rendkívüli ülést az ok felmerülésétől számított legkésőbb 3 napon belül össze kell hívni. Az összehívás történhet telefonon, vagy elektronikus úton is a közlést követő napra, a napirend megjelölésével.

(7) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, melyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(8) A testületi ülésre a nemzetiségi önkormányzat elnökét is meg kell hívni, és az érintett napirendi pontok anyagának megküldésével mindazokat, akik érintettek a napirend tárgyalásában.

(9) Az önkormányzat területén bejegyzett székhellyel rendelkező, bíróság által nyilvántartott önszerveződő közösség: egyesület, alapítvány –- képviselőit a tevékenységi körükben illeti meg tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

(10) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a döntéshez több képviselő-testület egybehangzó állásfoglalására van szükség, s az érintettek együttes képviselő-testületi ülésről határoznak - és minden más esetben, ha az önkormányzat székhelyén való ülésezéstől bármely ok miatt el kíván térni a képviselő-testület - annak helyét úgy kell megállapítani, hogy az ülés helyszíne a választópolgárok számára jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.

11. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülésen tartható meg.

(2) Az alábbi témakörökben kötelező a közmeghallgatás tartása:

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testület üléseire előírt szabályok vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, illetve más közérdekű kérdésben minden helybeli lakos, valamint helyi civil szervezet, vállalkozás képviselője kérdést intézhet, vagy javaslatot tehet.

(4) A kérdésre a közmeghallgatáson válaszolni kell, amennyiben azonnal nem lehet megválaszolni, akkor az arra illetékes kijelölésével 30 napon belül kell írásban megválaszolni.

(1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (falugyűlést ) is összehívhat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy jogosult.

(3) A fórumon a képviselő-testület nem köteles határozatképes létszámban részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak. Mérlegelési jogkörben történő zárt ülés, név szerinti, vagy titkos szavazás elrendeléséhez minősített többséggel hozott döntés szükséges. A zárt ülésen hozott döntéseket – ide nem értve az adatvédelmi okból kivételt képező egyes hatósági döntéseket – a képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében ki kell hirdetni.

(2) Ha a képviselő-testület az ülés megkezdésekor határozatképtelen, és nem lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkezzenek, az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendi tárgyalásra össze kell hívni. A polgármesternek az ülés elnapolása előtt telefonon meg kell győződnie arról, hogy az ülés nem lesz határozatképes.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) Az ülés vezetőjének jogköre:

13. § (1) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Csak írásban lehet benyújtani a rendelet tervezeteket, valamint ha az ügy bonyolultsága, előzményeinek megismerése azt indokolja.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet be a képviselő-testület tagja, a jegyző, aljegyző, nemzetiségi önkormányzat elnöke, intézményvezetők.

(3) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely nem szerepel az ülés meghívójában és tárgy olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása nem tűr halasztást, és a meghívó megküldése után vált aktuálissá.

(4) A sürgősségi indítványt rövid indokolással legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternek. A sürgősségi indítvány ügyében a képviselő-testület minősített többséggel dönt, ha az indítványnak helyt ad, azt első napirendként tárgyalja.

14. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A kiegészítés csak az előterjesztésben nem ismertetett új kérdésekre terjedhet ki.

(2) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, a válaszok elhangzása után a polgármester megnyitja a vitát.

(3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót.

(4) A jegyzőnek, aljegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő kérdésben észrevételt kíván tenni.

(5) Az ülés vezetője indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek időtartamát is megállapítja. Tárgyalási szünetet rendel el az ülés vezetője, ha

15. § (1) A vitát az ülés vezetője zárja le. Ezt követően először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzottak sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítése mellett, alakszerű határozat nélkül dönt:

(3) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A titkos szavazásra a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak abban az esetben lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merült fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolná. A körülmények újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

16. § (1) A képviselő-testület minősített többsége szükséges a Mötv-ben foglaltakon felül:

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazáshoz három tagú ad hoc bizottságot kell alakítani a képviselő-testület tagjaiból. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet aláírásával lát el és csatol az ülés jegyzőkönyvéhez. A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon, az igen, a nem vagy a tartózkodom válasz elé tett „X” jelöléssel adják le szavazatukat az ülés vezetője által feltett kérdésre. Érvénytelen a szavazólap amelyen a képviselő nulla vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani:

(5) A szavazás személyenkénti eredményét a jegyző - a szavazás tárgyának megjelölését is tartalmazó - összesítő nyilvántartáson rögzíti, melyet a döntést hozók aláírását követően, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

17. § Amennyiben a javaslat nem kapta meg a szükséges „igen” szavazatot, viszont a képviselő-testület köteles jogszabály, vagy helyi érdek miatt köteles a döntésre, a képviselő-testület tovább tárgyal, majd dönt az alábbiak szerint:

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során figyelmezteti a felszólalót, ha eltér a tárgyalt témáról, vagy túllépi az SZMSZ-ben meghatározott időkorlátot. Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy más, a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében ismételt figyelmeztetés után felfüggesztheti az ülést, eltávolíthatja azokat a személyeket, akik nem képviselőként vesznek részt az ülésen.

(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy miattuk vitába szállni nem lehet.

(3) A testületi üléseken a mobiltelefon használatát lehetőleg mellőzni kell.

19. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak a polgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, az adott napirend előterjesztőjéhez kérdéseket intézhetnek, interpellációt tehetnek.

(2) Kérdés: a képviselők, vagy a tanácskozási joggal meghívottak által a tárgyalt napirendhez kötődően az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(3) Interpelláció: A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, intézményvezetők magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. Az interpellációt képviselő nyújthatja be, és a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) Ha az interpellációt a testületi ülést megelőző 5 nappal korábban nyújtották be, arra a testületi ülésen válaszolni kell. Egyéb esetekben a válaszadási kötelezettség 15 nap, amit írásban kell megtenni az interpelláló és a képviselő-testület felé. A válaszról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

20. § (1) A testületi ülésekről a jegyzőkönyv egy példányban készül, a jegyzőkönyv tartalmi elemeire a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyvet a kormányhivatalnak a jegyző, aljegyző elektronikus formában 15 napon belül terjeszti fel, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell:

21. § (1) A képviselő-testület határozata egyértelműen meghatározott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős megnevezéséből, és a határidő megjelöléséből áll.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatoknak alaki és tartalmi szempontból meg kell felelniük az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásainak.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselő-testülethez lehet jogorvoslattal élni 15 napon belül. A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva az illetékes bíróságtól keresettel lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell megindítani.

22. § (1) Önkormányzati rendeletalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél írásban, a képviselő-testületnél szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) Az indítvány tárgyában a jegyző, aljegyző a törvényességi szempontok és a szakmai megvalósíthatóság figyelembe vételével előzetesen állást foglal.

(4) A képviselő-testület meghatározza a rendelet tervezet előkészítésének főbb elveit, eseti bizottságot, vagy munkacsoportot hozhat létre és közmeghallgatásról rendelkezhet, amennyiben az indokolt.

(5) A rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, egyidejűleg a falutévén tájékoztatni kell a lakosságot a rendelet megalkotásáról. A rendeletek a Hivatalban megtekinthetők, abból térítési díj ellenében másolat kérhető.

(6) A hatályos rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a rendelet számát és tárgyát, a meghozatalának időpontját, módosító rendeletnél az alaprendelet számát. A módosító rendeletet az alaprendelettel azonnal egységes szerkezetbe kell foglalni és közzétételéről ebben a formában is gondoskodni kell.

(7) A normatív határozatok közzétételére az (5)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23. § (1) A polgármester , az alpolgármester ,a képviselők jogaira és kötelezettségeire az Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. A polgármester fogadóórája: szerda : 10.00- 13.00 óra.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiány

23/A. § Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be. Az alpolgármester fogadóórája: szerda 8.00- 12.00 óra.

23/B. § Ha a képviselő az adott napirendi ügyben fennálló személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, azok végrehajtásának ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésük képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(3) A képviselő-testület az összeférhetetlenségi és méltatlanági ügyek kivizsgálására négy fős ad-hoc bizottságot hoz létre amennyiben ez szükségessé válik,melynek egyik tagja a jegyző,aljegyző. A bizottság ülésén a jegyző,aljegyző tanácskozási joggal vesz részt,a döntéseknél szavazati joggal nem rendelkezik.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén három tagból álló állandó bizottságot hoz létre, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnevezéssel. A bizottság mindhárom tagját a képviselő-testület soraiból választják. A bizottság a működésének szabályait maga állapítja meg.

(5) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság feladat és hatásköre:

(6) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottságnak állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörei nincsenek.

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011.(IV. 04.) számú rendelet, valamint az azt módosító rendeletek.