Kásád Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §      (1) Az önkormányzat megnevezése: Kásád Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7827 Kásád, Kossuth u. 31/A.

2. §      (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) A címer leírása:

Pajzs:         Álló, háromszögű, ezüsttel és kékkel vágott pajzs. A felső, ezüst mezőben két lebegő helyzetű, stilizált, sokác népművészeti, arannyal ékített vörös rózsa. Az alsó, kék mezőben vízszintes ezüst hullámpólya felett jobbról úszó ezüst hal.

Sisak:         Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz:   A sisakkoronából emelkedő küllős arany kerék.

Takarók:    Jobbról vörös-arany, balról kék-arany.

Felirat:        A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KÁSÁD felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

(3) Kásád lobogójának és zászlójának leírása:

Lobogó:     Álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér textillap, aljában kék, felette vörös pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas, alján arany rojtozat.

Zászló:        A lobogó 90°-kal történő elforgatásával jön létre. A feliratos szalag nélküli címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas. A zászló szabad végén arany rojtozat.

(4) Kásád község címeres pecsétje:

Köralakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező középvonalában Kásád címerének kontúrrajza. A címert felülről nagybetűs körirat övezi: KÁSÁD KÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat előtt, után és szóközökben egy-egy díszpont.

(5) Kásád község címeres pecsétjét kell használni:

1. a képviselőtestület által adományozott okleveleken,
   
2. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétje:

A képviselőtestület hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven a következő felirattal: Kásád Község Képviselőtestülete

(7) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
   
2. a polgármester által a képviselőtestület felhatalmazásával kötött szerződéseken,
3. az önkormányzat számlája felett történő rendelkezések alkalmával.

(8) A polgármester  hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven a következő feliratok olvashatók: Kásád Község Polgármestere.

(9) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(10) Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Díszpolgári cím adományozására valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzat rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3. §      (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket.

            (2) Önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, bizottságai, a Beremendi Közös Önkormnyzati Hivatal, a jegyző, a társulás.

(3) A képviselőtestület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre ruházza át. Polgármester a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni az átadott hatáskörökben hozott döntésekről.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

1. Képviselőtestület ülése

4. §      (1) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzati hivatal tanácskozó termében tartja szerdai napokon 16.00-tól. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése máshová is összehívható.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdető tábláján  ki kell függeszteni.

(3) A képviselők vagy bizottság indítványára összehívott rendkívüli ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

1. nemzetiségi önkormányzat elnöke
2. önkormányzati intézmények vezetői,
3. helyi alapítványok kuratóriumi elnökei,
4. napirend tárgya szerint illetékes személyek,
5. és azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tart.

2. Munkaprogram, munkaterv

5. §      (1) A képviselőtestület félévenként/évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az munkatervre javaslatot tehetnek:          

a)   a települési képviselők,

b)   a bizottságok elnökei,

c)   az alpolgármester és

d)   a jegyző.

(4) Az munkaterv tartalmazza:

a)   a képviselőtestület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

b)   a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, a napirendet véleményező bizottságok  megjelölését,

c)   a napirendhez meghívandók felsorolását.

3. A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai

6. §      A képviselőtestület nyilvános ülésén bármely választópolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.

7. §      (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester távollétében a jelenlévő a korelnök hívja össze és vezeti.

(2)^[1] Az ülés vezetője:

1. megállapítja, s az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
2. javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
3. előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a napirendre nem került indítványokról, az elmaradás okáról,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a javaslatokat,
5. figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői személyes érintettség bejelentését,
6. fenntartja a rendet a tanácskozás alatt,
7. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
8. a napirendek lezárása után tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

4. Előterjesztések

8. §      (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy munkaterven kívüli beszámoló, tájékoztató, döntést igénylő javaslat, rendelet és határozattervezet, melyet a polgármester, jegyző, a képviselőtestület valamely bizottsága terjeszt a képviselőtestület elé.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Csak írásos előterjesztés nyújtható be a Mötv. 42. §-ban előírt képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

9. §      (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni annak címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (korábbi képviselőtestületi határozatok), a tárgykört rendező jogszabályokat. Több döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, ide értve a költségkihatásokat is.

(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (javaslatokat) tartalmazza, a végrehajtásért felelős személyek megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi észrevételt követően az önkormányzati hivatal útján gondoskodik az előterjesztések továbbításáról.

(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

5. A sürgősségi indítvány

10. §    (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

1. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
2. Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja
3. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők,
4. Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester is megteheti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
5. a jegyző, a helyi nemzetiségi a  önkormányzat testülete.
6. meg.

6. A vita

11. §    (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében nyit vitát minden előterjesztés felett.

(2) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(4) A kérdések után hozzászólásokra kerül sor.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az ülésen tanácskozási joggal megjelentekre, valamint azokra a jelenlévőkre is, akiknek a polgármester a hozzászólást engedélyezte.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) Amennyiben a testületi ülés időtartama az 5 órát meghaladja, úgy azt a polgármester berekeszti, egyben intézkedik az ülés egy héten belüli összehívásáról az elmaradt napirendek megtárgyalására.

12. §    (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

7. döntéshozatal módja

13. §    (1)^[2] A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról. A személyes érintettség miatt kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(2) A képviselőtestület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

1. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
2. tájékoztatók tudomásul vételéről,
3. interpellációra adott válasz elfogadásáról.

14. §    (1)  Minősített többség szükséges a Mötv. 50. § foglaltakon túl:

a)   2 millió forint értékhatáron felüli önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés és

b)   2 millió forint értékhatáron felüli hitel felvétele

esetén.

15. §    (1) A képviselőtestület ülésén hozott döntésekor a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.

(3) A képviselőtestület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(4) Képviselőtestület név szerinti szavazást rendelhet el ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak. 

(6) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

8. Kérdés, interpelláció

16. §    (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelessége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. 

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

(4) A kérdés felvetésére és megválaszolására esetenként maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(5) A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(6) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek csak akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

(8) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendelheti a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását (polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző), melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §    A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)   figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, hozzászólása hosszúra nyúlt, új információt nem tartalmaz, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b)   ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólóktól megvonhatja a szót,

c)   rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

d)   tartós rendzavarás, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, elnapolhatja az ülést.

18. §    (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el az ülésteremben. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására - indokolt esetben karhatalom igénybevételével - kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

IV. Fejezet

A jegyzőkönyv

19. §    (1) A képviselőtestület minden üléséről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az ülés bezárásának idejét is tartalmazza.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a)   a meghívó,

b)   az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c)   a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

d)   a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,

e)   a név szerinti szavazásról készült névsor,

f)    az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv, írásba foglalásától számított 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintési jog a Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével biztosított. Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról – zárt ülés kivételével - költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

V. Fejezet

A képviselőtestület döntései

20. §    A Képviselőtestület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

10. A határozat

21. §    (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön - évenként egytől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kásád Község Önkormányzata Képviselőtestületének ...../...... év (..... hó .... nap) határozat.

(2) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

11. A rendelet

22. §    A rendeletek szövegszerű tervezetét a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői készítik elő. A tervezetet csak a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.

23. §    (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat honlapján elektronikus elérhetőségen keresztül is biztosíthatja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselőtestület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári és elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kásád Község Önkormányzat Képviselőtestületének ....../20.... (........ hó ....... nap) önkormányzati rendelete. A megjelölés tartalmazza a rendelet címét is.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján is megjelenjenek.

VI. Fejezet

Képviselőtestület bizottsága

24. §    (1) A polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatait az Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy bárki által tett bejelentése alapján vizsgálja azokat, a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet.

            (2) Bármely képviselő indítványára az Ellenőrző Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.

(3)^[3] Bizottság működésére a Mötv. 60. §-ban foglaltak vonatkoznak.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

13. A polgármester

25. §    (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.

(2)  A polgármester a képviselőtestület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl elősegíti a képviselők munkáját, képviseli a képviselőtestületet.

(3) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

a)   véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

b)   hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

14. Az alpolgármester

26. §    (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére megválasztott alpolgármestert társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

15. A jegyző

27. §    A jegyzői feladatokat Kásád község illetékességi területén Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a közös hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás szerint látja el. A megállapodás az e rendelet 2. mellékletét képezi.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás, közmeghallgatás, Önkormányzat társulásai

Helyi népszavazás

28. §^[4]   Helyi népszavazás feltételeit a „népszavazást kezdeményezéséről, európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazás eljárásáról szóló 2013. évi CCXXXVIII törvény” szabályozza. Népszavazást Kásád község választópolgárainak 20%-a kezdeményezhet.

16. A közmeghallgatás

29. §    (1) A képviselőtestület évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

30. §    Az önkormányzat hatályos társulásainak felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

Nemzetiségi Önkormányzat

 31. §   (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az együttműködési megállapodás e rendelet 1-2. számú függeléke.

(2) Az önkormányzat az együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:

1. helyiséghasználatot az ülések lebonyolításához, illetve közmeghallgatásokhoz, fórumokhoz szükséges a önkormányzati hivatal tanácskozó termében;
   
2. az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát a kásádi önkormányzati hivatal helyéségében;
3. a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket;
4. a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés

előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése,);

5. a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása.
   

(3) A nemzetiségi önkormányzat (1) és (2) bekezdésében foglalt működési feltételeinek biztosításáról a kásádi önkormányzat gondoskodik.

(4) A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem épül be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe, azt a nemzetiségi önkormányzat saját határozatával állapítja meg. A nemzetiségi önkormányzatok költségvetéseiről külön-külön elemi költségvetést kell készíteni.

(5) A jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is – és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(6) A képviselőtestület évente a költségvetési rendeletében határozza meg nemzetiségi önkormányzat támogatásának mértékét.”

X. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §     (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti

1. a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2010.         (XI. 30.) Önkormányzati rendelet,
2. képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2006.             (XI. 30.) Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2007. (VI. 27.) Önkormányzati rendelet,
3. képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2006.               (XI. 30.) Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2008. (VII. 10.) Önkormányzati rendelet.

           Bosnyák Zoltán Lyubinkó                                                                Zátrok Anna

                    polgármester                                                                        helyettes jegyző

Kihirdetve: 2014. december 18-án

                                                                                                                  Zátrok Anna

                                                                                                               helyettes jegyző

1. számú melléklet ^[5]

Polgármesterre és az Ellenőrzési Bizottságra

átruházott hatáskörök

A képviselőtestület a polgármesterre ruházza át az alábbi jogszabályban meghatározott hatáskörei gyakorlását:

1. A gyermekek védelméről és gyámügyi feladatokról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 18. § (2) bekezdésben kapott „pénzbeli támogatás”

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében meghatározott „települési támogatás”

Ellenőrző Bizottság feladatai

1. Lebonyolítja a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választásokat, valamint a Képviselőtestület működésével kapcsolatos titkos szavazást.

2. Ellátja a Mötv. 36§ - 39. §.-ában foglalt összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos bizottsági feladatokat.

3. Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.

4. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.

2. számú melléklet

MEGÁLLAPODÁS

Közös Önkormányzati Hivatal

alakításáról és fenntartásáról

Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (7827 Beremend, Szabadság tér 1.; képviseli: Orsokics István polgármester), Kásád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7827 Kásád, Kossuth utca 31/A.; képviseli: Bosnyák Zoltán Lyubinkó polgármester), Kistapolca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7823 Kistapolca, Jókai utca 4.; képviseli: Ambrus Lajosné polgármester) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § - 85.§-ban foglalt felhatalmazással élve az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester- és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az alábbiak szerint állapodnak meg.

1. 2013. március 1-jével – határozatlan időre – Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre, és tartanak fenn, Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

2. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye, címe:

      7827 Beremend, Szabadság tér 1.

3. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal jogállása:

Önálló jogi személy. A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatai feletti jogosultság tekintetében teljes jogkörű, önálló adószámmal s pénzintézeti számlával rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szerv. Ellátja munkamegosztási megállapodás alapján az önállóan működő helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdálkodási feladatait, valamint gondoskodik a Kásádi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Beremendi Német Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel, kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól, továbbá ellátja működésükkel kapcsolatos feladatokat.

4. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal irányító szerve:

Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

székhelye: 7827 Beremend, Szabadság tér 1.

5. Alapítói jogokat gyakorló irányító szervek neve és székhelye:

1. Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

7827 Beremend, Szabadság tér 1.

1. Kásád Község önkormányzat Képviselőtestülete

7827 Kásád, Kossuth u. 31/A

1. Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestülete

7823 Kistapolca, Jókai u. 4.

6. A Képviselőtestületek kölcsönösen rögzítik, hogy a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működése jogfolytonos, - jelen Megállapodás a helyi önkormányzati költségvetési szerv jogi személyiségét nem érinti, törzskönyvi nyilvántartási száma, adószáma, pénzintézeti számlaszáma változatlan.

7. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője: a Jegyző.

1. A jegyző illetékességi területe Kásád, Beremend, Kistapolca települések teljes közigazgatási területére terjed ki.

1. Az érintett képviselőtestületek polgármesterei megállapodnak abban, hogy a Mötv. 146/C. § (2) bekezdése értelmében a megszűnő Beremend Nagyközség Polgármesteri Hivatal jegyzőjét – annak egyetértésével – a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjeként, pályázati kiírás nélkül tovább foglalkoztatja.

1. A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Beremend nagyközség polgármestere gyakorolja.

1. A jegyzői feladatok ellátásával, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat (pl.: a Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, stb.) a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata és mellékletei tartalmazzák.

1. A jegyző Kásád, Beremend, Kistapolca településeken előre meghatározott időpontban igény szerint heti egy alkalommal köteles ügyfélfogadást tartani.

8. Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működése:

1. A Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogkört a jegyző gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlása körében a köztisztviselők, közszolgálati ügykezelő és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottak kinevezéséhez, bérezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához Beremend Nagyközség polgármesterének egyetértése szükséges.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal létszáma 15 fő   

Ebből : jegyző                                                 1 fő

            csoportvezető                                      2 fő

            ügyintéző                                             10 fő

            technikai dolgozó                                 2 fő

A Közös Önkormányzati Hivatal éves költségvetésének megállapítására, a beszámoló adatainak és az éves munkáról történő beszámolás elfogadására, az alapító okirat s annak módosításaira Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete, mint irányító szerv – Kásád Község Önkormányzat Képviselőtestületének és Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének egyetértési jogának gyakorlása mellett - jogosult.

1. Beremend, Kásád, Kistapolca Önkormányzatok Képviselőtestületei a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint együttes ülésen határozhatnak.
2. Kásád Község Önkormányzata és Kistapolca Község Önkormányzata az önkormányzati hivatal működésének állami támogatásának megérkezését követően haladéktalanul – 3 munkanapon belül – a Közös Önkormányzati Hivatal székhely szerinti Beremend Nagyközség Önkormányzat számlájára köteles utalni.

1. Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatal működésének támogatására nyújtott állami támogatás átutalásáról a társult önkormányzatok 3 munkanapon belül nem gondoskodnak, bármely önkormányzat felé a  Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti Önkormányzat egy alkalommal tértivevényes fizetési felszólítást bocsáthat ki, amelyben 8 napos fizetési határidőt jelöl meg fizetési határidőként. Ezen határidő eredménytelen elmúlása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti Önkormányzat, azaz Beremend Nagyközség Önkormányzata jogosult jelen megállapodás melléklete szerinti felhatalmazó levél alapján azonnali beszedési megbízás benyújtására.

9. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal fenntartása:

1. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működési fedezeteként szolgálnak a mindenkor hatályos éves állami költségvetési törvényben a közös hivatali működéséhez meghatározott központi költségvetési hozzájárulások.

1.  Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez kapott állami támogatás beszámítással csökkentett összege nem fedezi a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének kiadásait, úgy annak költségeit kizárólag Beremend Nagyközség Önkormányzata viseli.

1. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének részét képezik a jegyző és a köztisztviselők, munkavállalók rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásai, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal működtetése során felmerülő dologi költségek, valamint az üzemeltetésével kapcsolatos víz, villany, fűtés, csatorna s egyéb közműszolgáltatások költsége, stb.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal önálló elemi költségvetéssel rendelkezik, melyet a Beremend Nagyközség Önkormányzat polgármestere hagy jóvá.

10. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal vagyona:

10.1 Ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.

10.2. Beremend Nagyközség Önkormányzata a Beremendi Közös Önkormányzati        Hivatal feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátja a tulajdonát képező 7827 Beremend, Szabadság tér 1. szám alatti ingatlant és az ingatlanban található valamennyi leltári nyilvántartásban szereplő kis értékű tárgyi eszközt.

11. Az önkormányzatok megállapodnak, hogy bármely tag kilépése vagy a Közös Önkormányzati Hivatal megszűnése esetén egymással szemben tárgyi eszköz és ingatlan vagyon tekintetében elszámolni valójuk nincs, egymással szemben nem támasztanak követelést. A Közös Önkormányzati Hivatal megszüntetésére a Mötv. 85.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

12. A Megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az Önkormányzatok Képviselő-testületei nevében eljáró polgármesterek a képviselt Önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.

Kelt: Beremend, 2013.. ……………………

…………………………………….                         …………………………………….

Orsokics István                                                           Bosnyák Zoltán Lyubinkó

Beremend Nagyközség polgármestere                         Kásád község polgármestere

…………………………………….

Ambrus Lajosné

Kistapolca Község polgármestere

A Beremendi Közös Hivatalban történő továbbfoglalkoztatásommal egyetértek:

……………………………………..

Schönberger Zoltánné jegyző

Záradék:

Jelen megállapodást
Kásád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete             …./2012.(….) számú határozatával,
Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete…../2012.(…) számú határozatával,
Kistapolca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012.(….) számú határozatával  jóváhagyta.

3. számú melléklet

Önkormányzati társulási szerződése

4. számú melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészt a Kásád Községi Önkormányzata és Beremend Nagyközség Önkormányzata, másrészt a Horvát Nemzetiségi Önkormányzata között az alábbiak szerint:

A megállapodást az együttműködő felek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény 80. § és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §. (2) bekezdésének végrehajtására kötik.

A megállapodás szabályainak kialakítása

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX. törvény,

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény (Áht.)

• az államháztartás törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, (Ávr.)

• az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Vhr.) előírásainak figyelembevételével történt.

1.

Együttműködési megállapodás tartalma

1.1. Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatára, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésére;

b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására;

c) a testületi ülések előkészítésére (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátására;

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátására; és

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

g) az a)-f) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselésére vonatkozó szabályokat.

1.2. Tartalmazza  továbbá:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

2.

Nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi,

technikai és személyi feltételek biztosítása

2.1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában Kásád, Kossuth u. 31/A. szám alatti Községháza tanácstermének ingyenes használatát - a helyiséghez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével együtt  - biztosítja.

2.2. Az 1.1. c)-e) és 1.2. a)-d) pontjaiban felsorolt feladatokat a Kásád Község Önkormányzata feladatait is ellátó Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) arra kijelölt igazgatási és pénzügyi előadója végzi.

2.3. Az 2.2. pontban meghatározott feladatok ellátásáért Beremend Nagyközség Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattól költségek megtérítését nem kéri.

3.

Fizetési számlanyitás, törzskönyvi nyilvántartás, adószám igénylés

3.1. Számlanyitás

A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

A nemzetiségi önkormányzat fizetési számla megnyitása, megszüntetése az önkormányzat létesítésének, megszüntetésének időpontja szerinti határnappal a Hivatal gazdasági vezetőjének feladata. A fizetési számla megnyitásáról, megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatni kell a MÁK-ot.

3.2. Törzskönyvi nyilvántartás

A MÁK nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról. A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáért a Hivatal gazdasági vezetője a felelős.

3.3. Adószám igénylés

A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételéhez szükséges – az Art. 17/A. §-a szerinti -  adószám igénylése a Hivatal gazdasági vezetőjének feladata.

4.

A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

4.1. A költségvetési koncepció elkészítése

A jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze. A jegyző által elkészített költségvetési koncepciót a nemzetiségi önkormányzat elnöke november 30-ig, a választás évében legkésőbb december 15-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

4.2. A  helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetének előkészítése

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét jelen megállapodás alapján a költségvetés szerkezetére vonatkozó szabályoknak megfelelően a jegyző készíti elő.

A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

4.3. A költségvetés elfogadását követő feladatok

A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését az elnök hagyja jóvá. A Hivatal gazdasági vezetője az elfogadott elemi költségvetésről az önkormányzati határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) illetékes szervéhez.

4.4. Középtávú tervezés

A nemzetiségi önkormányzat legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

5.

A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

5.1. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

5.1.1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételekés kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a 5.1.2. és 5.1.3 pontban meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

5.1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az elnök számára lehetővé teheti a nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

5.1.3. A nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

5.1.4. Ha a nemzetiségi önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről az elnök a képviselő-testületet tájékoztatja.

5.1.5. A képviselő-testület a 5.1.2. és 5.1.3. szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon – az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.

5.2. A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés

5.2.1.A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

5.2.2.  Kötelezettséget vállalni az Ávr. rendeletben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A pénzügyi ellenjegyzésre a Hivatal gazdasági vezetője írásban jogosult.

5.3. Teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás

A kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni (a továbbiakban: utalványozás) az Ávr. rendeletében meghatározott kivételekkel kizárólag a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

A teljesítés igazolására, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit az Ávr. rendeletben foglaltak szerint a Hivatal ügyrendje és pénzkezelési szabályzata tartalmazza. Utalványozásra a 5.2.1. pontban foglaltak jogosultak.  

5.4. Összeférhetetlenségi szabályok

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

A Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjében arra kijelölt dolgozója a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyeiről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

5.5. A nemzetiségi önkormányzat számlái

A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.

5.6. Pénzellátás

A MÁK az állami támogatást a nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlájára utalja.

A helyi önkormányzat saját támogatásának az éves költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításáról a Hivatal gazdasági vezetője a helyi önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

Készpénz a Hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi képviselő, a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, stb) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző két munkanapon belül a hivatal pénzügyi csoportjánál jelzi.

6.

Költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás szabályai

 A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást kell készíteni.

A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetés évet követő negyedik hónap utolsó napjáig a nemzetiségi önkormányzat elé terjeszti. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz.

A helyi nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és az erről a helyi önkormányzatnak információt úgy szolgáltat, hogy a helyi önkormányzat beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

A nemzetiségi önkormányzat tartozásáért a helyi önkormányzat nem felel.

7.

Adatszolgáltatás, nyilvántartási szabályok

A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársának leadni.

A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, és a Hivatal gazdasági vezetője együttesen felelős.

A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a Hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársa számára.

8.

Záró rendelkezések

Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választást követően az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.

Az együttműködési megállapodást Kásád Község Önkormányzat Képviselőtestülete a ……. határozatával, Kásádi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete a …… számú határozatával, Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete a ……. számú határozatával jóváhagyta.

Beremend, 20……

                    Bosnyák Zoltán Lyubinkó                                                      Theisz Ferenc       

Kásád Község Önkormányzat Polgármestere

                              egyidejüleg                                              Beremend Nagyközség Önkormányzat

Kásádi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke                                    polgármestere