Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2012. 01. 27
Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
2012.01.27.
Ivánbattyán Község Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.törvény (a továbbiakban: Étv) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Étv. 9. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze véleményének kikérésével, valamint az Étv. 9. § (3) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Építési Hivatal, Állami Főépítész; Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Mohácsi,Siklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézet; Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége; Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal; Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala; Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága;Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség; Pécsi Bányakapitányság; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész; Villány Város Jegyzője mint I. fokú Építésügyi Hatóság; Kiskassa Község Önkormányzata; Nagybudmér Község Önkormányzata; Kisjakabfalva Község Önkormányzata;Villánykövesd Község Önkormányzata; Palkonya Község Önkormányzata véleményének kikérésével, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Dél-Dunántúli Területi Fő-mérnökség Baranya Megyei Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. számú melléklet: Övezeti előírások összefoglaló táblázata
2. számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió 488-2011 jelzőszámú dokumentációjának 1:10000 léptékű, valamint az 1:2000 léptékű szabályozási tervlapjai.
II. Fejezet
2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.
a) Homlokzatmagasság: az építmény homlokzata terepcsatlakozás feletti vetületének magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
aa) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
ab) a vizsgált homlokzattól 12 m-nél hátrább lévő építményrészeket,
ac) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú építményrész magasságát,
ad) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét.
b) Telekszélesség: az övezeti előírások között szerelő „telekszélesség” előírásnak az a telek felel meg, amelynél a telekterület több mint a felénél nagyobb a telek szélesség mint az előírt. A telekszélesség megfelelőségét egy az előírt telekszélességgel azonos szélességű téglalap behelyezésével kell bizonyítani.
III. Fejezet
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása,
d) tervezett belterületi határ,
f) telek be nem építhető része,
g) közhasználat számára megnyitott magánterület.
(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.
(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
MÁSODIK RÉSZ
IV. Fejezet
A terület-használat rendszere
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
Beépítésre szánt terület:
kertvárosias lakóterület Lke
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
Beépítésre nem szánt terület:
közúti közlekedési terület
általános mezőgazdasági terület Má
korlátozott mezőgazdasági terület Mko
Vízgazdálkodási terület V
Természetközeli területek
(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
V. Fejezet
Beépítésre szánt területek
5. § (1) A kialakult területen a meglévőségek elfogadása és az adott környezethez való illeszkedés a fő szabály - illeszkedés a beépítés paraméterei, az építési hely, az utcai homlokzatmagasság, a tetőidom vonatkozásában. Az 1. számú mellékletben megadott övezeti paraméterek az illeszkedés jogán sem léphetők át.
(2) (A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani, az Lke, Gksz és Ki övezet kivételével, ahol legalább 5,0 m előkertet kell biztosítani.
(3) A szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.
(1) Lakó területen új épületet a teleknek a közút felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni.
(2) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – a beépítés feltétele a teljes közmű kiépítése.
6. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) A lakóterületeken telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető és a beépítés 1 telken nem lehet több mint 450 m2.
(3) A falusias lakóterületen az általános érvényű szabályokon kívül az alábbiakat kell betartani:
a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
b) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 6,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
c) Az épületeket magas tetővel kell ellátni, a tető lejtésszögének 37-45° között kell megválasztani. Az épület utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 8,0 m-t.
d) Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk telihézagolt nyerstéglával, vagy simított vakolattal történhet.
e) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban az elsőfokú építési hatóság döntése szerint kell elvégezni.
f) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
g) Nem létesíthető fém kémény.
(4) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
7. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
8. § (1) A Ki jelű különleges intézményi területen kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, szálláshely szolgáltató épület, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(2) A Kmg jelű területen mezőgazdasági üzemi épületeken kívül az OTÉK 19. § (2) szerinti épületek is elhelyezhetők.
(3) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
VI. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
5 . Közlekedési és közműterület
9. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
a) I. rendű közlekedési célú közterület övezete
b) II. rendű közlekedési célú közterület (kiszolgáló utak) övezete.
(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó építménye a területen elhelyezhető.
10. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
(3) Közpark létesítése vagy rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) Közpark területén építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki.
(5) A területen telekosztás nem engedélyezhető.
11. § (1) A területen lévő erdők építésjogi szempontból Eg jelű gazdasági erdők, illetve Ev jelű védelmi erdők lehetnek.
(2) A szabályozási tervben erdőként jelölt területen csak akkor lehet építést engedélyezni, ha azon már az erdőtelepítés megtörtént.
12. § (1) Mezőgazdasági területen belül az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint alábbi területfelhasználási egységek találhatók.
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület
b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület.
(2) A területen lakóépület csak 10 000 m2-nél nagyobb telken, illetve birtokközpont részeként helyezhető el.
(3) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen létesíthető.
(4) A területen birtokközpont részeként nagy létszámú állattartó telep belterülethez, védett természeti területhez, illetve országos főúthoz 300 méternél közelebb nem helyezhető el.
(5) Az övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
13. § (1) Má jelű általános mezőgazdasági területhez azok a mezőgazdasági területek
tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet-
és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
14. § (1) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- táj- és természetvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
(2) A terület földrészletein a gyepgazdálkodást, legeltetéses állattartást, valamint a tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(3) Az övezeten belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
9. Vízgazdálkodási terület
15. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
(2) A terület az alábbi övezetekre van felosztva:
a) V1 jelű általános vízgazdálkodási övezet
b) V2 jelű vízmű üzemi övezet
(3) Az általános vízgazdálkodási övezetben 5 %-t meg nem haladó beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 beépített területű, 4,5 m építménymagasságú halászattal összefüggő üzemi épület, valamint vízisporttal és sporthorgászattal összefüggő közösségi épület létesíthető.
16. § (1) Kt jelű temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 5 % beépítettséggel létesíthető.
(2) A zöldfelületi borítottságnak – amibe a sírok területét is be kell számítani – el kell érni a 80 %-ot.
(3) A temető 50 m-es környezetében a nyugalmat zavaró, vagy a kegyeletet sértő tevékenység nem engedélyezhető.
HARMADIK RÉSZ
VII. Fejezet
Az építészeti örökség helyi védelme
17. § (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít.
(2) A helyi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2)
(3) Az egyedi védelem alatt álló építmények jegyzékét és a védendő elemek leírását, illetve a javasolt módosítást a helyi értékvédelmi rendelet melléklete tartalmazza.
(4) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
VIII. Fejezet
18. § (1) Az építési telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(3) A telek zöldfelületébe parkoló, út, járda, terasz, nem számítható be, de beleszámít a nem szilárd (vízáteresztő) burkolatú kerti út.
(4) A beültetési kötelezettség 50 % lombkorona fedettséggel teljesül.
IX. Fejezet
19. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(2) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el.
(3) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
X. Fejezet
20. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
(2) A belterület határát a szabályozási terv tartalmazza.
NEGYEDIK RÉSZ
22. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2002 (II. 21.) számú Önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
Övezeti paraméterek összefoglaló táblázata
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
null1null |
Övezeti jel
|
Beépítési mód
|
Kialakítható minimális telek-nagyság m2 |
Kialakítható legkisebb telek-szélesség |
Legnagyobb beépítettség % |
Legkisebb zöldfelületi aránya % |
Legnagyobb építmény magasság (m) |
2 |
Lf |
O |
800 |
16 |
30 |
50 |
4,5 |
3 |
Lke |
O |
1000 |
25 |
20 |
50 |
6,0 |
4 |
Gksz |
SZ |
2000 |
|
50 |
20 |
7,5 |
5 |
Ki |
SZ |
2000 |
|
30 |
40 |
7,5 |
6 |
Kmg |
SZ |
5000 |
|
40 |
25 |
7,5 |
2. melléklet a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
IVÁNBATTYÁN KÖZSÉG ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKKATASZTERE
2. függelék a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
IRÁNYELVEK A TERVEK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELLENŐRZÉSÉHEZ
(1) A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME
(1.2)A régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet, illetve a műemléki területeket valamint külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő más hatóságok előtt indult - eljárásokban SZAKHATÓSÁGKÉNT a Hivatal jár el.
(2) A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
(2.1)A földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket – a Köv. tv.-ben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
(2.2)A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni. A régészeti feltárások költségeit a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(2.4)Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a Hivatal adja ki.
(2.5)Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a hatóság intézkedéséig gondoskodni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(2.6)A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló
4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárás- ban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.
(2.7)A régészeti lelőhelyet, a régészeti érdekű területeket a régészeti védőövezetek területi lehatárolását a szabályozási tervlapok jelölik.
(2) AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
(3.1) Az építészeti örökséghez tartoznak az egyedi védelem alatt álló műemlékek és a műemléki szempontból védett területek (történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti kert), illetve a temetők, temetkezési emlékhelyek.
Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból
jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.
Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva – műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját.
Műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.
(3.2.) Műemlék, műemléki terület az olyan műemléki érték, amelyet a
Köv.tv. alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
(3.4.) Az egyedi védelem alatt álló műemlékeket és a műemléki területeket a szabályozási terv tervlapjai jelölik.
(3) SPECIÁLIS SZABÁLYOK (építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek)
(4.1) A Hivatal engedélyezi a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket:
a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;
b) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;
c) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek;
d) reklámok műemléken történő elhelyezése;
e) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;
f) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;
g) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;
h) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;
i) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;
j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése;
k) e törvényben meghatározott egyéb esetek.
(4.2.) Műemlékvédelmi érdekből a hatóság a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható.
(5.1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján az Étv. 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (5.2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.
(5.3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat rendeletben dönt.
(5.4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tör-
vény
5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.
(5.5) A helyi védelem alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja.
1. Beruházás: bármely földmunkával együtt járó, az építésügyi jogszabályok hatálya alá eső építési munka, intézkedési terv kivitelezésére, továbbá létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység;
2. Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
3. Illetékes múzeum: a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező megyei (a fővárosban: a Budapesti Történeti Múzeum) múzeum;
4. Nagyberuházás: beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől;
5. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, a emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.
6. Megelőző feltárás: a hatóság által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.
7. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű meg-mentésére irányuló azonnali beavatkozás.
8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
9. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozástudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
10. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység.
11. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
12. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
13. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
14. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.
15. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.
16. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.
17. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
18. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.
3. függelék a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 15/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
IRÁNYELVEK A TERVEK KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET VÉDELMI
Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a település, és környező területeinek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmódváltoztatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete tartalmaz előírásokat.]
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tör- vény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. Ez utóbbi jogszabály 24. § határozza meg a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatásköröket.]
(5) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet (a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról.)]
(6) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet (a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) tartalmazza.]
(7) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a többször módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni. (Megállapította: 36/2006. (II. 20.) Kormányrendelet
2. §-a)]
(8) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény elvárásainak figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél
teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes
rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a
10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
22/2003. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított
23/2001.(XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik. Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről a 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelet tartalmaz előírásokat.]
(1) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelete, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.]
(2) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket, és a bírságtételeket a 340/2004.(XII. 22.) Kormányrendelettel, valamint a 368/2004. (XII. 26.) Kormányrendelettel módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, szabadidős tevékenység úgy engedélyeztethető, létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy feleljen meg a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) előírásainak.
A zajkibocsátás nem haladhatja meg zajterhelési, ill. a zajkibocsátási határértékeket. [Ezek meghatározásának szabályait a
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátásellenőrzésének módjáról) tartalmazza, a zaj- és rezgésterhelési határértékek a27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben kerültek rögzítésre.]
(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású, és új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő beltéri zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] A határértékek megtartását az épület szerkezeti, gépészeti stb. kialakításával kell biztosítani.
Speciális eljárási szabályok
(1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(3) A település egy része a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint (Megállapítja:
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) „fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területen, „kiemelten érzékeny felszín alatti területen” helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint történhet.]
(4) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a módosított 123/1997.(VII. 18.) Kormányrendelet (a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről) szerint].
(5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg:
2007. évi CXXIX. törvény szerint.]
(6) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. Évi XXXVII. törvény és a végrehajtására kiadott
153/2009. (XI.13.) FVM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(7) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatósá-gok előírásai szerint. [Jelenleg: a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepen-gedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a
bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(8) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet (az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) tartalmaz szabályokat.]
(9) Amely terület a MePaR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló
43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet besorolása szerint nitrátérzékeny, ott a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg:
59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről]
(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 192/2003. (XI. 26.) Kormányrendelettel módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a
10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]
kességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tartalmi követelményeket a 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet (a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről).
(12) Az építési engedély és bejelentés kötelezett tevékenységek tervezését megelőzően egyeztetésen szükséges tisztázni a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes követelményeit, majd a
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 9. számú mellékletének II. fejezete szerinti munkarészeket mellékelni kell az építési engedélyezési dokumentációhoz, a tájvédelmi szakhatósági megkereséshez.