Ivánbattyán Község Önkormányzaat Képviselő-testületének 2/2015.(II.16.)önkormányzati rendelete
szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2019. 02. 16- 2021. 06. 15Ivánbattyán Község Önkormányzaat Képviselő-testületének 2/2015.(II.16.)önkormányzati rendelete
szociális ellátások helyi szabályairól
Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. § (2) bekezdésében valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
1.A rendelet hatálya
1. § (1) A rendeletet alkalmazni kell az Ivánbattyán Község Önkormányzata közigazgatási területén élő
- a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
- b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
- c) hontalanokra
- d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
- e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Ivánbattyán közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Ivánbattyán Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.
1. Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: közös hivatal) vagy a falugondnoknál lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
a. a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
a. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b. munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
d. vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a.a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c. A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, házipénztárból kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. A rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre.
2. Ivánbattyán község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.
3. A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselő testület soron következő ülése elé terjeszti.
4. A képviselő testület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.
(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,
- a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben
- b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe
- c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik.
6. § (1) Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény ( Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
9. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a)települési támogatást
b)rendkívüli települési támogatást
c)rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatást
d)nyelvvizsga megszerzéséhez biztosított támogatást
e)temetési költségekhez hozzájárulást
f)gyermek születésével kapcsolatos költségekhez hozzájárulást
állapít meg.
1. Települési támogatás
2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása
10. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
2. Az önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a település polgármestere lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek
a. egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
b. családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át
és az Szt. szerinti vagyona nincs
3. Egy háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.
4. A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a. egy - két fős háztartás esetén 2.000 Ft
b. három és annál több személyből álló háztartás esetén 3.000 Ft.
5. A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 12 hónap időtartamra jár.
6. A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapíthat meg, függetlenül a lakásban élők személyek és háztartások számától.
(7) A lakhatási kiadások igazolásának módja:
a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása
b)közüzemi (villany, gáz, víz, szemétszállítási díj) számla
tüzelőanyag számlával történő igazolása.
8. A lakhatási támogatás kifizetésének módja – tekintettel az igénylő szociális körülményeire – vagy szolgáltatóhoz történő utalással, vagy házipénztárból történő kifizetéssel teljesíthető.
9. Megszűnik a támogatás:
a. a megállapított idő elteltével,
b. a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.
2.2.Rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatás
11. § (1) A település képviselő-testülete egyedi elbírálás alapján évente egy alkalommal visszatérítendő támogatásban részesítheti azt a rendkívüli élethelyzetbe került személyt, aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről csak önkormányzati segítséggel tud gondoskodni.
c. A visszatérítendő támogatás összege maximum 100.000 Ft.
d. A támogatást részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.
e. A támogatásban részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a támogatás késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.
f. A támogatás folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
3. Rendkívüli települési támogatás
12. § (1) A képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a település polgármestere rendkívüli települési támogatásban részesíti
a. azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
b. azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg,
és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.
2. Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a. tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b. elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c. rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
d. gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
e. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
f. nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
g. a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul
3. . Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.)került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes
(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.
13. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 4.000,-Ft-ig
terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb két alkalommal.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb 30.000,-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek.
(3) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!
(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik
(5) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
6. A rendkívüli települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.
3.1. Nyelvvizsga megszerzéséhez biztosított támogatás
14. § (1) Az önkormányzat 20.000,-Ft támogatást biztosít a nappali tagozaton tanuló középiskolai tanuló, illetve nappali tagozaton felsőoktatásban részt vevő, a kérelem benyújtásakor 25 életkorát be nem töltött tanuló nyelvvizsgájának megszerzéséhez.
(2) Támogatás az államilag bejegyzett vizsgaközpontban megszerzett angol vagy német nyelvű, minimum középfokú A, B típusú nyelvvizsgához igényelhető.
(3) A kérelemhez csatolni kell
- a) a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát,
- b) a tanulói jogviszony igazolására szolgáló dokumentumot.
4. A támogatásról a polgármester dönt.
3.2 . Temetési költségekhez hozzájárulás
15. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a település polgármestere temetési költségek viseléséhez hozzájárulást ad az elhunyt hozzátartozójának, (szociális rászorultság vizsgálata nélkül) aki a temetés tényét számlával igazolja.
2. A temetési segély összege 20.000 Ft, azaz Húszezer forint.
3. A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.
4. Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.
3.3. Gyermek születésével kapcsolatos költségekhez hozzájárulás
16. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a település polgármestere gyermek
születésével kapcsolatos költségek viseléséhez támogatást nyújt a községben állandó
bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez.
2. A születési segély összege 20.000 Ft, azaz Húszezer-forint.
(3) A születési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
3. 4Tartós élelmiszercsomag osztás[1]
16/B. § (1) A képviselő-testület természetbeni hozzájárulásként – élelmiszercsomag formájában – élelmiszer adományt oszt. Az élelmiszer adományokhoz szükséges fedezetet a képviselő-testület a tárgy évben a szociális előirányzatok között tervezi meg a költségvetésről szóló rendeletében.
(2) Az élelmiszercsomag-adományra jogosult a képviselő-testület egyedi mérlegelése alapján a
- a) 55 év feletti
- b) 3 vagy több gyermeket nevelő
- c) munkanélküli
- d) aktív korúak ellátásában részesülő
- e) gyermekét egyedül nevelő
- f) lakhatási támogatásban részesülő
- g) ápolási díjban részesülő személy.
III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások
4. Szociális tűzifa támogatás
17. § (1) Természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatásra az a tűzifával fűtő ivánbattyáni
lakos jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a. egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át
b. családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdj legkisebb összegének 120 %-át.
(2) A támogatásra való jogosultság megállapításánál az (1) bekezdésre figyelemmel előnyt élvez:
a) az a család, amelyik halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel
b) az a személy vagy az, akinek családjában élő hozzátartozója
ba) aktív korúak ellátásában
bb) időskorúak járadékában
bc)[2] lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatásában részesül.
(3) A támogatási igényeket a szociális tűzifa vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználására megállapított határidő lejártát megelőző 5. napig lehet benyújtani. A kérelmek elbírálására a képviselő-testület jogosult.
(4) [3] Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.
(5) [4] Az önkormányzat a szociális tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.
5. Köztemetés
18. § Az Szt.-ben szabályozott köztemetés biztosítása esetén a polgármester jár el.
IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
19. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:
- a) szociális étkeztetés
- b) házi segítségnyújtás
- c) családsegítés
- d) falugondnoki szolgáltatás
6. Étkeztetés
20. § (1) A község képviselő-testülete szociális étkeztetést biztosít azoknak a rászorult személyeknek, akik:
- a) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték
- b) súlyos fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek
- c) szenvedélybetegek
- d) hajléktalanok
- e) egészségi állapotukból kifolyólag rászorultak
- f) aktív korú, szociális segélyezett vagy munkanélküli
és önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem
képesek biztosítani.
(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
a. súlyos fogyatékosságról szóló NRSZH (ORSZI) szakvélemény,
b. pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás
c. szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás
d. munkaképesség csökkentésről szóló NRSZH (ORSZI) szakvélemény
e. munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)
f. egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás
(3) Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére állnak (így különösen: életkor igazolása)
(4) Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen.
(6) Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.
(7) Megszűnik az étkeztetés:
a. ha arról a gondozott lemond
b. az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn
c. a jogosult halálával,
d. ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget és fizetési elmaradása több mint 2 hónap.
7. Az ellátás iránti kérelemről e szakaszban foglaltak figyelembevételével a főzőhely intézményvezetője dönt.
21. § (1) Térítési díjkedvezményről, illetve mentességről egyedi kérelemre a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület főzőkonyhán alkalmazott mindenkori legalacsonyabb személyi térítési díj és az igénylő részére megállapított személyi térítési díj közötti különbözetet támogatásként biztosítja annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegét.
(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.
7. Házi segítségnyújtás
22. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
- a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
- b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
- c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(7) Az ellátás iránti kérelmet a helyi házi gondozón keresztül a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Társulás intézményvezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. 93. § - 94/A § rendelkezéseinek megfelelően történik.
8. Családsegítés
23. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítést a képviselő-testület a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján biztosítja
9. Falugondnoki szolgáltatás
24. § (1) A falugondnoki szolgálat célja a településen élők életfeltételeinek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítése, a település szolgáltatási funkcióinak bővítése, községfejlesztés, valamint a jobb életminőség elérése. Igény szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való részvétel.
(2) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatásokat (ezen belül alap- és kiegészítő feladatokat), valamint az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásokat végez.
(3) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási és szolgáltatási feladatok:
- a) közösségi rendezvények szervezése, segítése,
- b) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása
c)egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés (mindennapi
megélhetéshez szükséges áruk beszerzése, nagy bevásárlás stb.)
d)a falugondnoki szolgálat által nyújtott közvetett – az önkormányzati feladatok megoldását segítő – szolgáltatások
e)falugondnoki szolgálat által nyújtott egyéb szolgáltatások
4. A szolgáltatás igénybevételére jogosultak köre: a településen életvitelszerűen tartózkodó
lakosság, akiknek szociális körülményei, ezen belül kora, egészségi állapota és egyéb aktuális élethelyzete alapján alkalmilag vagy tartósan jogosulttá válik a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére.
5. A falugondnoki szolgálat valamennyi eleme térítésmentes.
10. Az ellátások igénybevétele
25. §
(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt.
3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
4. Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
11. Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás
26. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
- a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
- b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
- c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
- d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
- e) az ellátás megkezdésének időpontjára
- f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
- g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
12. Az intézményi jogviszony megszűnése
27. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
- a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
- b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
- c) elhalálozik,
- d) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
3. . A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott
kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
V. FEJEZET Záró rendelkezések
28. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2008.(IV.8.) számú rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
3. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.