Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 7.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2023. 02. 08- 2023. 02. 08

Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 7.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

2023.02.08.

Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. § (2) bekezdésében valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § (1) A rendeletet alkalmazni kell az Ivánbattyán Község Önkormányzata közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)

bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Ivánbattyán közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Ivánbattyán Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: közös hivatal) vagy a falugondnoknál lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(3) Jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,

b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal

d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolással, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

c) A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek a szociális vetítési alap összegét meghaladó részét.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az Ákr. 36.§-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, házipénztárból kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. A rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre.

(2) Ivánbattyán község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.

(3) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselő testület soron következő ülése elé terjeszti.

(4) A képviselő testület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,

a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe

c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik.

7. § Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

8. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozzék.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja:

a) rendszeres települési támogatás - lakhatáshoz kapcsoló kiadások támogatása

b) rendkívüli települési támogatás

c) rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatás

d) nyelvvizsga megszerzéséhez biztosított támogatás

e) temetési költségekhez hozzájárulás

f) gyermek születésével kapcsolatos költségekhez hozzájárulás

g) tartós élelmiszercsomag

h) szociális tűzifa támogatás

i) gyógyszertámogatás

Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

11. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a település polgármestere lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek

a) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg 70.000,-Ft-ot

b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 50.000,-Ft-ot és az Szt. szerinti vagyona nincs

(3) Egy háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.

(4) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) egy - két fős háztartás esetén 2.000 Ft

b) három és annál több személyből álló háztartás esetén 3.000 Ft.

(5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 12 hónap időtartamra jár.

(6) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapíthat meg, függetlenül a lakásban élők személyek és háztartások számától.

(7) A lakhatási kiadások igazolásának módja: tüzelőanyag számlával történő igazolása.

(8) A lakhatási támogatás kifizetésének módja – tekintettel az igénylő szociális körülményeire – vagy szolgáltatóhoz történő utalással, vagy házipénztárból történő kifizetéssel teljesíthető.

(9) Megszűnik a támogatás:

a) a megállapított idő elteltével,

b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) A képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a település polgármestere rendkívüli települési támogatásban részesíti

a) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme nem haladja meg a 70.000,-Ft-ot

b) azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 50.000,-Ft-ot

és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja

d) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással

e) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

f) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul

g) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.)került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes

(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

13. § (1) (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 4.000,-Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani és naptári éven belül legfeljebb két alkalommal.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb 30.000,-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

(3) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos.

(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik

(5) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(6) A rendkívüli települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

Rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatás

14. § (1) A település képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester egyedi elbírálás alapján, Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében évente egy alkalommal visszatérítendő támogatásban részesítheti azt a rendkívüli élethelyzetbe került személyt,

a) aki részére rendszeres ellátás megállapítása folyamatban van

b) igazoltan olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl. temetés, betegség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását,

c) rendelkezik olyan jövedelemforrással, vagy vagyonnal, amely garanciát jelenthet a kölcsön visszafizetésére.

(2) Nem részesíthető kölcsönben az, aki

a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe

b) rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel krízishelyzetét megoldhatja

c) korábban már igénybe vett szociális kölcsönét nem vagy késedelmesen fizette vissza

d) az önkormányzattal szemben bármilyen visszafizetési kötelezettsége áll fenn.

(3) A visszatérítendő támogatás összege maximum 100.000 Ft.

(4) A támogatást részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.

(5) A támogatásban részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a támogatás késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.

(6) A támogatás folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

Nyelvvizsga megszerzéséhez biztosított támogatás

15. § (1) Az önkormányzat Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében 20.000,-Ft támogatást biztosít a nappali tagozaton tanuló középiskolai tanuló, illetve nappali tagozaton felsőoktatásban részt vevő, a kérelem benyújtásakor 25 életkorát be nem töltött tanuló nyelvvizsgájának megszerzéséhez.

(2) Támogatás az államilag bejegyzett vizsgaközpontban megszerzett angol vagy német nyelvű, minimum középfokú A, B típusú nyelvvizsgához igényelhető.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát,

b) a tanulói jogviszony igazolására szolgáló dokumentumot.

(4) A támogatásról a polgármester dönt.

Temetési költségekhez hozzájárulás

16. § (1) (1) Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a település polgármestere a temetési költségek viseléséhez a szociális rászorultság vizsgálata nélkül hozzájárulást ad annak a személynek akinek elhunyt hozzátartozója ivánbattyáni lakos volt és aki a temetés tényét számlával igazolja.

(2) A temetési segély összege 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

(4) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő 15 nap.

Gyermek születésével kapcsolatos költségekhez hozzájárulás

17. § (1) Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a település polgármestere gyermek születésével kapcsolatos költségek viseléséhez támogatást nyújt a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez.

(2) A születési segély összege 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint.

(3) A születési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

Gyógyszertámogatás

18. § (1) A polgármester évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg, ha

a) egyedül élő esetén a jövedelme a szociális vetítési alap 200 %-át nem haladja meg,

b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszköz ellenértéke, negyedévente legfeljebb 10.000,-Ft lehet. A gyógyszertámogatás kifizetése a gyógyszertártól kapott számla ellenében történik. Gyógyászati segédeszközről szóló recept/javaslat esetén a támogatás kifizetése a gyógyászati segédeszközt forgalmazó szolgálató számára utalással, számla ellenében történik.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Tartós élelmiszer csomag

19. § (1) A képviselő-testület Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, jövedelemtől függetlenül természetbeni hozzájárulásként – élelmiszercsomag formájában – élelmiszer adományt oszt. Az élelmiszer adományokhoz szükséges fedezetet a képviselő-testület a tárgy évben a szociális előirányzatok között tervezi meg a költségvetésről szóló rendeletében.

(2) Az élelmiszercsomag-adományra jogosult a képviselő-testület egyedi mérlegelése alapján a

a) 55 év feletti

b) 3 vagy több gyermeket nevelő

c) munkanélküli

d) aktív korúak ellátásában részesülő

e) gyermekét egyedül nevelő

f) lakhatási támogatásban részesülő

g) ápolási díjban részesülő személy.

Köztemetés

20. § Az Szt.-ben szabályozott köztemetés biztosítása esetén a polgármester jár el.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) falugondnoki szolgáltatás

Étkeztetés

22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

a) súlyos fogyatékosságról szóló NRSZH szakvélemény,

b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás

c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás

d) munkaképesség csökkentésről szóló NRSZH szakvélemény

e) munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)

f) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás.

(3) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki az 80. életévét betöltötte. Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja

(4) Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére állnak.

(5) Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen.

(6) Az étkezés igénybevételéért az étkeztetés alapszolgáltatást fenntartó Újpetre Község Önkormányzata Képviselő-testülete által meghatározott, az igénylő rendszeres havi jövedelmétől függő összegű személyi térítési díjat kell fizetni.

(7) Megszűnik az étkeztetés:

a) ha arról a gondozott lemond

b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn

c) a jogosult halálával,

d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget és fizetési elmaradása több mint 2 hónap.

(8) A szociális étkezés igénybevételéről a polgármester dönt.

Házi segítségnyújtás

23. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(7) Az ellátás iránti kérelmet a helyi házi gondozón keresztül a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Társulás intézményvezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. 93. § - 94/A § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Családsegítés

24. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján biztosítja.

Ellátások igénybevétele

25. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

26. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

d) az ellátás megkezdésének időpontjára

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

f) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

27. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése a polgármester illetve az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a polgármester illetve az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §.-ában foglaltak az irányadóak.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015.(II.16.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.