1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

• 1. számú melléklet: Övezeti előírások összefoglaló táblázata
• 2. számú melléklet: A régészeti és építészeti védettséghez
• 3. számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000 léptékű és az SZ-2 jelű 1:4000 léptékű szabályozási tervlapjai.
• 4. számú melléklet: Örökségvédelmi hatástanulmány, amely tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek helyét és leírását, a védelemre kötelezett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását.

2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.„K” kialakult állapot:Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a spontán módon kialakult szabályokat kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Amennyiben az alkalmazandó jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell meghatározni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betüvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban. A kialakult állapot figyelembe veendő jellemzőit az építési hatóság határozza meg a megyei, annak hiányában a területi főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.

3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II., vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy telek mélységig.

(4) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű szabályozási elemek a rendezési terv módosítása nélkül, hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.

• a) Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható
  • aa) az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősáv és –terület,
  • ab) telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó, a telekhatár rendezés által érintett övezet-, építési övezet- és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
• b) Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható
  • ba) a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
  • bb) a sajátos jogintézmények,
  • bc) a helyi védelem, szakvélemény alapján.

(6) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek – informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési terv módosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem országos jelentőségű elemei.

4. § (1) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

• a) a 3. § (5) bekezdésben meghatározott telekalakítási tervhez,
• b) helyi értékvédelem alatt lévő területet, vagy épületet érintő engedélyezési tervhez,

(2) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a területi főépítész szakvéleményét a Kp jelű különleges présházegyüttes és a Ki jelű különleges intézményi területen.

(3) Az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú

• a) természetvédelmi hatóságot a szabályozási terven jelölt országos jelentőségű természetvédelmi területeken belüli építkezés esetén,
• b) örökségvédelmi hatóságot
  • ba) a jelen szabályzat mellékletében felsorolt nyilvántartott régészeti lelőhelyen belüli,
  • bb) és a kijelölt műemléki környezeten belüli építkezés esetén,
• c) geológiai szolgálatot
  • ca) a bányaudvar területén, vagy annak határához 10 m-nél közelebb lévő,
  • cb) a 3,0 m-nél magasabb megtámasztatlan földparthoz magasságának kétszeresénél közelebb lévő,
  • cc) az 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építkezéseknél,
  • cd) a 4,0 m-nél kisebb főtetakarással rendelkező pincék hatástávolságán belüli építkezéseknél,
  • ce) a 4,0 m-nél kisebb főtetakarású pince építése esetén, ha hatástávolságában más építmény is van,
  • cf) a 10 %-nál nagyobb lejtőn 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetén.

(4) A szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területen az építési engedélyezési tervnek talajmechanikai szakvéleményt is tartalmaznia kell.

(5) A Kp jelű présházas területen az építési engedélyezési tervben ábrázolni kell a szomszédos pincéket is.

(6) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédő tető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

• a) Beépítésre szánt területek:
  • aa) lakóterület L
  • ab) vegyes terület V
  • ac) gazdasági terület G
  • ad) különleges K
• b) Beépítésre nem szánt területek:
  • ba) közlekedési terület KÖ
  • bb) zöldterület Z
  • bc) erdőterület E
  • bd) mezőgazdasági terület M
  • be) vízgazdálkodási terület V

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló utakra bontható.

6. § (1) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.

(2) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a zárójelben szereplő értéket éri el.

(3) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő beépítés a tömegén belül korszerűsíthető a zárójelben meghatározott mértékig.

(4) A telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 60 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(5) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig a telekalakítási tervben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(6) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A közüzemi szennyvízelvezetés kiépültéig az építés feltételeként a részleges közművesítettséget is el kell fogadni.

7. § (1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más az OTÉK 14. §-ában megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

(3) A terület övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

8. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület - borászat kivételével – valamint üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.

(2) A terület övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. §-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.

(2) Az ipari területen az OTÉK 20. §-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.

(3) A terület övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. § (1) Kt jelű temetői övezet

• a) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 10 % beépítettséggel létesíthető.
• b) A temető 150 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(2) Kp jelű présház együttes övezetei

• a) Az övezetek a történetileg kialakult présház együttest foglalja magába
• b) Az övezetekben az eredeti funkción kívül az épített környezetet tiszteletben tartó méretű vendéglátó funkció helyezhetők el.
• c) Új épület csak a valamikor volt présházak helyére, és méretével építhető.
• d) Meglévő épületek bővíteni csak kiszolgáló helység céljára, legfeljebb 12,0 m2 nagyságban, a terepszint alatt, vagy a tömeg gerinc irányú toldásával lehet.

(3) Ki jelű különleges intézményi terület: A terület szakrális épület elhelyezésére szolgál.

(4)^[1] K-t jelű különleges turisztikai terület

• a) Az építési övezet szálláshely, vendéglátás, szabadidős és a borturizmushoz kapcsolódó kereskedelem rendeltetésű épületek, illetve rendeltetések elhelyezésére szolgál.
• b) Az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakásrendeltetésű épület, illetve a meglévő vagy elhelyezésre kerülő épületben lakás rendeltetés is elhelyezhető, telkenként 2 lakás számban.
• c) Az építési övezetben medence elhelyezhető.
• d) Az építési övezet a helyi építési szabályzat 1. mellékletét képező "Övezeti előírások összefoglaló táblázata" által meghatározott beépítési paraméterekkel építhető be.
• e) Az építési övezeten telken belül az előkert 5 m, az oldalkert 4m és a hátsókert 4 m.

11. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

• a) településszerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület övezete
• b) kiszolgáló közlekedési célú közterület övezete
• c) csúcsidejű parkolók övezete
• d) kötöttpályás közlekedés övezete

(2) A csúcsidejű parkoló övezetben a parkolóhelyek csak vízáteresztő módon burkolhatók. A parkolókat az OTÉK szerint fásítani kell.

(3) Trafó, gáznyomás-szabályozó építménye a területen elhelyezhető.

(4) A kötöttpályás közlekedési övezet területén telekosztás nem engedélyezhető, és csak a vasúti üzemmel összefüggő épületek helyezhetők el.

12. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

13. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők illetve Ee jelű egészségügyi-, szociális-, sport-, turisztikai- és üdülőerdők lehetnek.

(2) Véderdőben és turisztikai erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

(3)^[2] Az Ev-1 jelű övezet területén épület nem helyezhető el, faanyagú berendezések (rönkfa asztal, padok, testedzést szolgáló, illetve tornapálya jellegű berendezések, bútorok stb.) illetve kis elemes burkolat elhelyezhető. A védőerdő területe több szintes növényállománnyal is kialakítható.

14. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók

• a) Má jelű általános mezőgazdasági terület
• b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

(2) Má jelű általános mezőgazdasági terület: A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.

(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

• a) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
• b) Az terület földrészletein a gyepgazdálkodást, a legeltetéses állattartást, valamint a, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
• c) Az övezeten belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

(1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók

• a) Má jelű általános mezőgazdasági terület
• b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

(2) Má jelű általános mezőgazdasági terület: A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.

(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

• a) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
• b) Az terület földrészletein a gyepgazdálkodást, a legeltetéses állattartást, valamint a, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
• c) Az övezeten belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

(4) A mezőgazdasági területek közös előírásai:

• a) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
• b) Az I. és II. osztályú szőlőterületek művelési ága nem változtatható meg. A területen új építéssel nem jöhet létre a telek területének 0,5 %-nál nagyobb beépítettség, mindemellett telkenként legfeljebb 1 db 30 m2-nél kisebb épület helyezhető el.
• c) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen helyezhető el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.
• d) Ma és Mko jelű mezőgazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak albetétben lehatárolt, művelésből kivont telekrészen ^[1] , talajvédelmi szakhatósági vélemény birtokában lehet.
• e) Az Ma és Mko jelű övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
• f) A területen birtokközpont részeként nagylétszámú állattartó telep belterülethez, védett természeti területhez, illetve országos főúthoz 300 méternél közelebb nem helyezhető el
• g) A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

15. § (1) A vízgazdálkodási terület az állandó vízfolyások és állóvizek területét és partját foglalja magába.

(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

16. § (1) A táji és természeti értékek országos és helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területet érintő engedélyezési eljárási szabályokat a 4. § tartalmazza.

17. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg [4] :

• a) védetté nyilvánított lelőhely területe, [5]
• b) nyilvántartásba vett lelőhely területe [6] és
• c) régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(2) Az illetékes elsőfokú Örökségvédelmi Hivatal az (1) bekezdésben felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő. A harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.

(3) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 2. számú melléklet tartalmazza

18. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak. A védelem alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja és a HÉSZ melléklete felsorolja.

(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőket - a műemlékeket - és az azokkal kapcsolatos előírásokat országos érvényű rendeletek határozzák meg. Építési ügyeiben az Örökségvédelmi Hivatal jár el. A műemléki környezetet építési ügyeiben az Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.

(3) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát [7] azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 2. számú melléklete, illetve az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.

(4) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. Az egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),

(5) Az egyedi védelemre kötelezett építmények jegyzékét és a védendő elemek leírását, illetve a javasolt módosítást a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen – a gazdasági területek kivételével - az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

• a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult fésűs vagy hajlított beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
• b) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögének 37-50° között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
• c) Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk a főépületnél simított vakolattal, a gazdasági épületeknél az előbbi mellett még telihézagolt nyerstéglával is történhet.
• d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban az elsőfokú építési hatóság döntése szerint kell elvégezni.
• e) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
• f) Nem létesíthető fém kémény
• g) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
• h) 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró funkciójú épület, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal a főépülettel szemben lévő oldalhatár utcai részén elhelyezhető, illetve megtartható az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
• i) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.
• j) Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthető.
• k) Kialakult állapot esetén – az OTÉK 35. § szerinti oldalkert méretére 4,0 m is elfogadható az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
• l) Az utcai kerítést a védett kerítésekkel analóg módon téglából, tömören , felületét nyersen hagyva vagy a helyben szokásos módon festve kell kialakítani, legfeljebb 1,8 m magassággal.

(7) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor

(8) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése.

19. § (1) A település területe a felszín alatti vizek védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny kategóriába tartozik, ezért a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő bevezetése csak engedély alapján történhet.

(2) Az álló vizek és vízfolyások partjától számított 50 m-es sávban külterületen - a halgazdálkodás céljait szolgáló építmények kivételével - épület nem helyezhető el és csak olyan mezőgazdasági termelés folytatható, amelyből káros anyag az élővízbe nem juthat.

(3) Az építési övezetben folytatott tevékenységek környezeti hatásai az övezet határán nem haladhatják meg a szomszédos területre megengedett mértéket.

(4) A település nitrátérzékeny területen található. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „ jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

20. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani az épülettel egyidőben.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag hatósági engedéllyel történhet. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni

(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.

(4) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

• a) sövény, cserje esetén: 1,0 méter
• b) fa esetén:
  • ba) külterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 2/3 része
  • bb) belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 1/3 része
• c) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter

(5) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, csak 2,20 m törzsmagasságnál nagyobb, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.

(6) Fasoroknak az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolsága a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a.

(7) 18 m közterület szélességet elérő közutakon kétoldali fasort kell telepíteni.

(8) A lombkoronafedettség kiszámításánál a fák lombkoronájának átmérőjét a Schmidt-féle táblázat (lásd 4. számú mellékletben) teljes kifejletre vonatkozó adataival kell figyelembe venni. A számításnál a meglévő fákon kívül csak a legalább 25 cm törzskörméretű többéves előnevelt fák kiültetése vehető figyelembe.

(9) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

21. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

22. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Légvezeték és oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.

(3) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó, parabola antenna, telefon doboz az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

23. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.

(2) Nyeles telek nem alakítható ki.

24. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

25. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.