Palkonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012.(IV.1.)önkormányzati rendelete

az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól

Palkonya község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (1) bekezdés b.) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Jelen rendelet célja, hogy meghatározza Palkonya község Önkormányzatának nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát, amelynek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszútávon indokolt.

1. E rendelet hatálya kiterjed Palkonya község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára.

1. E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, értékpapírok és gazdasági társaságokban lévő részesedések.

1. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása:

az ingatlanvagyon – kataszterben,

az értékpapír-nyilvántartásban,

az üzemeltetésre átadott vagyon-nyilvántartásban történik, mely adatok e rendelet mellékletét képezik.

1. Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzati bérlakásra, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

törzsvagyonból, valamint

üzleti vagyonból

áll.

1. Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján:

forgalomképes,

korlátozottan forgalomképes,

forgalomképes.

1. A forgalomképtelennek besorolt, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgy, vagyonrész nem elidegeníthető, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba be nem vihető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 1. melléklet; a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket az 2. melléklet tartalmazza;

1. Indokolt esetben – elsősorban településrendezési érdekből – a Képviselő-testület egyedi határozatával eltérhet és külön jogszabály alapján lefolytatott, - telekrendezési – eljárásban az adott vagyontárgy jellegét megváltoztathatja, korlátozottan forgalomképes, illetőleg forgalomképes vagyonná nyilváníthatja.

1. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklete tartalmazza.

1. Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon egyéb vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába. Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 4. melléklet tartalmazza.

1. Az önkormányzatot illető tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozott módon a képviselő-testület gyakorolja.

2. A képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyes tulajdonosi jogok gyakorlását átruházhatja a polgármesterre.

3. A polgármester a pénzvagyon felett – a költségvetési előirányzat keretein belül, támogatás biztosítása kivételével – 100.000,-Ft-ig jogosult rendelkezni. Döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

1. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Ötv-ben meghatározott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok eredményes ellátása és magasabb szintű közszolgáltatás biztosítása.

2. Az Önkormányzat vagyontárgyainak hasznosítási formái:

tulajdonba adás, - vétel, csere, ajándékozás,

bérbeadás,

használatba adás, haszonbérletbe adás,

gazdasági társaságba, vállalkozásba, társulásba, alapítványba vitele az Áht-ben foglaltakkal összhangban, az alapfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül,

koncesszió,

közérdekű kötelezettség vállalás,

egyéb módon terhelés.

1. Az önkormányzati vagyon hasznosítása a kötelező alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

1. A vagyon elidegenítéséről, egyéb hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

1. A vagyonkezelők kötelesek a rájuk bízott vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos ellátni.

1. A vagyonkezelők jogosultak a rendeletben foglaltak szerint a rájuk bízott vagyontárgyakat birtokolni, használni.

1. A vagyonkezelők vagyongazdálkodásáról az önkormányzat éves költségvetéséről, valamint a megelőző év gazdálkodásának beszámolójáról szóló rendeletekben a mérlegkészítés során kell számot adni.

1. A vagyon képviselő-testületi döntést igénylő hasznosításáról szóló határozati javaslat előterjesztése és a rendelet mellékleteiben a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartott vagyon adat módosítása, a vagyonkataszter létrehozása a jegyző feladata. A jegyző e feladat ellátásakor külső szakmai szervet is igénybe vehet.

1. A nettó 100.000,-Ft-ot meghaladó forgalomképes vagyont a képviselő-testület kizárólag pályázat útján értékesíti.

1. Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adatott vagyontárgy forgalmi értékét ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

1. Az önkormányzat tulajdonában kerülő

- ingatlanvagyon értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

- ingó vagyon, valamint vagyoni értékű jog értékét pedig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIV. törvény 30-34. §-ainak rendelkezései figyelembevételével kell meghatározni.

1. Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

1. Az ajánlati eljárás szabályait kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a pályázati eljárás szabályai alá nem tartozó (6. §. (1) bek.) vagy vagyontárgy elidegenítésére kerül sor.

1. Az ajánlati eljárás nyílt, vagy zárt formában folytatható le. Mind a nyílt, mind a zárt ajánlati eljárás lefolytatásához legalább két ajánlat szükséges.

- a nyílt ajánlati eljárás olyan hirdetmény útján közzétett ajánlattételi eljárás, amelyben a hatáskörrel rendelkező kezdeményezésére valamennyi érdekelt ajánlatot tehet és az ajánlattevők köre előre nem határozható meg.

- A zárt ajánlati eljárás a hatáskörrel rendelkező kezdeményezésére induló olyan eljárás, ahol az ajánlattevők köre előre meghatározható, így az ajánlat kérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot.

1. Az ajánlati eljárásra vonatkozóan a (4) bekezdésben megfogalmazott pályázati tárgyalás szabályait kell alkalmazni.

1. A pályázati eljárás szabályait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

1. Az Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyon vállalkozásba nem vihető be.

1. Az önálló vállalkozások, valamint gazdasági társaságokba való belépés lehetőségéről, szükségességéről, az ezzel kapcsolatos megkeresésekről, ajánlatokról az előzetes tárgyalásokról az előkészítésért felelős polgármester köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

1. Az önkormányzat betéti társaságnak csak kültagja lehet.

2. Az önkormányzat érdekeltségébe tartozó társaság közgyűlésén, illetve taggyűlésén a szavazati joggal rendelkező képviseletet a polgármester látja el.

1. A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármester és a jegyző útján látja el.

1. A képviselő-testület által kötött jogügyeleteket a polgármester írja alá.

1. E rendelet 2012. április 1-én lép hatályba.

1. A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a 3/2003. (II. 12.) számú. önkormányzati rendelet.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.