Palkonyai Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2013.(XI.30.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Palkonyai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 25.§ (3.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

1. A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendeletet alkalmazni kell  Palkonyai Önkormányzat közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Sztv. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)

bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát

megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó

            állampolgáraira is.

      (2)             A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek

beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad

mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Palkonya közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

     (3)              A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Palkonyai Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

1. Eljárási rendelkezések

 2. § (1)                       Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban, a közös hivatalban, valamint a község falugondnokánál lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2)                   Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)                   Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

 (4)                  A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3.§  (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)       A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

      Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3)       A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
• A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(4)                   A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5)                   Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. 

4.§ (1)                         A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a hó utolsó szerdai napján, házipénztárból kerülnek kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Temetési segélyre, születési segélyre, átmeneti segélyre jogosult személy esetében a megállapítást követően azonnal, illetve a hét keddi, vagy  szerdai napján.

2. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2)                   Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6.§ (1)                         A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2)                   A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján            vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb      jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni               viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon             nyilatkozzék.

8.§ A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály          másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy       alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az           ügyiratban rögzíteni kell.

9.§ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására,       továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános          szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10.§ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a)méltányossági ápolási díjat

b)méltányossági közgyógyellátást

c)önkormányzati segélyt

d)születési segélyt

e)szociális kölcsönt

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

2.Aktív korúak ellátása

2.1.Rendszeres szociális segély

2.1.1.Együttműködési eljárás szabályai

11.§  (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek a folyósítás feltételeként a

            Beremendi Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles

            együttműködni. Ennek keretében

1. a Beremendi Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát
2. írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról
3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni
4. a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

2.  A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:
   1. figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló

határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén          megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult           személyt a jogerős határozat alapján – a Szolgálatnál történő megjelenéskor –            nyilvántartásba veszi,

2. tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
3. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
4. folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
5. évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
6. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
7. a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

2.1.2. A jegyző kötelezettségei

12.§ A jegyző

1. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,
2. tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot
   • az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről
   • a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről sé az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról
   • a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.
   • 
     

2.1.3. Beilleszkedést segítő programok

13.§ (1) A beilleszkedést segítő programok típusai

            a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

            b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

            c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

                        - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

                                   - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és

                                   - csoportos foglalkozások,

- a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),

            d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

            e) munkavállalási tanácsadás,

1. szociális és életvezetési tanácsadás
2. mentálhigiénés tanácsadás
3. közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel
4. pszichológiai tanácsadás.

(2)       Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:

            - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,

            - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

- a munkaügyi központok képzéseiről.

(3)       Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(4)       A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

- program tartalmát,

- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

2.1.4. Az együttműködési kötelezettség megszegése  

14. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, és a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál és nem köt írásos megállapodást,
2. a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását hitelt érdemlően (orvosi igazolás stb.) nem igazolja,
3. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,
4. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre
5. a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl,
6. az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatához szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat, igazolásokat a kért határidőre nem bocsátja rendelkezésre.

2.1.5.  Rendszeres szociális segély megállapításának helyi szabályai

15.§ (1) A település jegyzője azon aktív korúak ellátására jogosult személy részére, aki

      közfoglalkoztatásba családi körülményei, egészségi vagy mentális állapota miatt nem

      vonható be, rendszeres szociális segélyt állapít meg.

(2)A közfoglalkoztatásba történő bevonás akadálya különösen:

5. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy közeli hozzátartozójának ápolásáról gondoskodik, feltéve, ha igazolja, hogy a gondozás-ápolás a napi 4 órát meghaladja, és az ápolást más módon megoldani nem tudja
6. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy legalább 2 kiskorú gyermekét egyedül neveli háztartásában, és a gyermekek napközbeni ellátását más módon megoldani nem tudja
7. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy idült alkoholizmusban szenved, és ebből kifolyólag kialakult egészségi, fizikai állapota miatt a közfoglalkoztatásba nem vonható be
8. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy mentális, vagy más szenvedélybetegségben szenved és az ebből kifolyólag kialakult egészségi, fizikai állapota miatt a közfoglalkoztatásba nem vonható be.

3. A (2) bekezdésben felsorolt esetekben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot háziorvosi,-  kezelőorvosi,-  ORSZI szakvéleménnyel, családgondozói szerv igazolásával, oktatási intézmény igazolásával kell alátámasztani.

4. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit a jegyző 2 évente felülvizsgálja.

16. § A megállapodást kötő rendszeres szociális segélyezett személy ellátására, együttműködésének megszegésére az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2.1.6. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak ellátásra jogosító feltételeinek szabályai

17.§ (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének lakóházával határos, kerítésen kívüli terület (járda, közterület) rendben tartására az alábbiak szerint:

1. az általa lakott vagy bérelt ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használatára,
2. a lakáshoz tartozó elő és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az  esetlegesen ott található  szemét és lom eltávolítására,
3. a lerakott anyagok – különösen építési, növényi - az udvaron  jól elkülönüljenek,
4. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése;  amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya,
5. az ingatlanon nem lehet parlagfű,
6. az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében  az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése; téli  időszakban a hó és síkosság mentesítése,
7. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ga) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

gb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

8. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
9. amennyiben az ingatlan nincs körbekerítve, az állatok zárt helyen, állattartásra szolgáló épületben történő tartása,
10. állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása,
11. a komposzt  termőföldbe történő bedolgozása,
12. benti illemhely hiányában árnyékszék megléte.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a kérelem benyújtásának időpontjában bizonyítani. A kérelem benyújtását követő 8 napon belül a közös önkormányzati hivatal műszaki ügyintézője a helyszínen elvégzi a kérelmező ingatlana és lakókörnyezete állapotának felmérését. Amennyiben a felmérés során megállapítást nyer, hogy kérelmező lakóingatlana és lakókörnyezetének állapota az (1) bekezdésben felsorolt feltételekben hiányt szenved, a jegyző kérelmezőt végzéssel szólítja fel a lakókörnyezet rendezésére, 25 napos határidő megjelölésével. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás  iránti kérelmet kel kell utasítani.

(3) Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításáról szóló határozatot hoz a jegyző, a határozat rendelkező részében az e rendelet 15. § (1) bekezdésében előírt feltételek folyamatos teljesítésére kell kötelezni a jogosultat, és a kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeiről tájékoztatást kell adni.

(4)A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat

            az építésügyi és szociális előadó bevonásával évente – a jogosultsági feltételek éves

            felülvizsgálata keretében - ellenőrzi.

(5) A jogosultsági feltételek rendkívüli felülvizsgálata rendelhető el az önkormányzat képviselő-testülete tagjainak, polgármesterének, műszaki hatóságnak a jelzése alapján abban az esetben, ha az ellátás folyósításának időtartama alatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban  részesülő személy lakóingatlanában és környezetében súlyos – az (1) bekezdésben felsorolt pontokra vonatkozóan – kötelezettségszegés esete merülne fel. Ebben az esetben a jegyző a jogosult figyelmét haladéktalanul felhívja kötelezettségszegésének megszüntetésére, az (1) bekezdésben felsorolt ingatlan- és környezetállapot helyreállítására 25 napos határidő kitűzésével.

(6) Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatási támogatásra jogosult személynek, aki az (1) bekezdésben  foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak (2) és (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő elvégzéséről, illetve folyamatos fenntartásáról.

2.1.7. Természetben nyújtott rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosításának szabályai

18.§ (1) A jegyző által megállapított rendszeres szociális segély és foglalkozatást helyettesítő

            támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható abban az esetben, ha a

            segélyezett családjában a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él, és a jogosult

            életvitele miatt (alkoholizmus, elhanyagolás, anyagi javak beosztási nehézsége) ezen

            kifizetési forma célszerű. A természetbeni kifizetés megállapításáról a képviselőtestület

            javaslata alapján a jegyző határozatban dönt.

2. Természetbeni ellátás védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély és

foglalkozatást helyettesítő támogatás megállapított összegének 20 %-áig, de legfeljebb 60

%-áig terjedő mértékben nyújtható.

3. A természetbeni ellátás élelmiszer, tankönyv, tüzelővásárlás, közüzemi díjak (víz, gáz, villany) , illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére fordítható úgy, hogy a természetbeni ellátásként járó segély összegét a hivatal a megfelelő szolgáltatóhoz, intézményhez utalja. Élelmiszer és tüzelővásárlásra utalványt biztosít meghatározott beváltási hely megjelölésével.

3. Önkormányzati segély

19.§ (1)           Az önkormányzat képviselőtestülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére eseti, vagy havi rendszerességgel megállapított önkormányzati  segélyt nyújthat.

Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

1. tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
2. elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
3. körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel,
4. Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
5. A család havi jövedelmét meghaladó összegű közüzemi tartozása halmozódott fel (villany, víz, gáz, végelszámolási számla)

(2)                   Önkormányzati segélyben  részesíthetők kérelemre, vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadásaik miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjukban az egy főre eső jövedelem:

1. egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át
2. többszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át

nem haladja meg.

(3)                   Különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – átmeneti segélyben részesíthető a kérelmező.

(4)     A képviselőtestület által havi rendszerességgel megállapított pénzbeli támogatások mellett évente legfeljebb három alkalommal adható átmeneti segély a kérelmezőnek, illetve a vele közös háztartásban élőnek.

(5)     A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(6)       Önkormányzati segélyben részesíthető az, akinek közgyógyellátás iránti kérelme jogosultság hiányában elutasításra került, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy létfenntartása veszélyeztetése nélkül a gyógyszereket megvásárolni nem tudja.

20.§ (1) Elutasítható annak a személynek az önkormányzati segély iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.) került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes lenne.

(2)Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a személynek, akinek visszafizetési

            kötelezettsége (szoc. kölcsön, kamatmentes kölcsön, jogosulatlanul felvett rendszeres

            juttatás) vagy adófizetési kötelezettsége áll fenn az önkormányzattal szemben.

21.§ (1) Az alkalmanként megállapított önkormányzati segély összege esetenként 3.000 Ft-nál kevesebb, és 5.000 Ft-nál több nem lehet.

(2)       A rendszeresen adott önkormányzati segély havi összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál és magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.

(3)       Ha az önkormányzati segély többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptári éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.

(4)       Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az  esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(5)       Önkormányzati  segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

(6)       Az önkormányzati megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

22.§ (1)           A megállapított önkormányzati segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, utalás formájában történhet.

(2)       A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül a közös önkormányzati hivatal pénztárában veheti fel.

(3)       Vásárlási utalvány elsősorban élelmiszer, ruhanemű, tanszer, tisztálkodó szer és tüzelőanyag vásárlására adható ki.

A kitöltött utalvány az ellenőrző szelvénnyel együtt kerül átadásra a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az utalványok átvételét a segélyben részesülők aláírásukkal igazolják.

(4)       Az utalvány a céljától eltérően nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni és kiszolgálni tilos. Az utalvány értéke sem egészben, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.

23.§ (1)           A képviselőtestület temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított                 önkormányzati segélyt ( temetési segélyt) ad az elhunyt hozzátartozójának, (szociális      rászorultság vizsgálata nélkül) aki a temetés tényét számlával igazolja. A temetési        segély megállapítására átruházott hatáskörbe a község polgármestere jogosult.

(2) A temetési segély összege 10.000 Ft, azaz Tízezer forint.

3. A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

4. Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

24.§ (1)           Az önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati segélyben részesíti azt a gyermeket, akinek családja átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került, létfenntartási gondokkal küzd.

(2)   Különös tekintettel arra a családra, ahol

1. az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése
2. a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés
3. magas beiskolázási költségek miatt
4. szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében

átmeneti anyagi segítségre szorulnak.

(3)   Tartósan beteg gyermek, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható.

(4)   A támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat hivatalánál, illetve a körjegyzőség hivatalánál terjesztheti elő.

       A kérelemhez mellékelni kell:

• nevelésbe vétel megszűnését megállapító határozatot
• beiskolázási költségre vonatkozó igazolás
• kapcsolattartás szabályozására vonatkozó gyámhatósági határozatot
• a gyermek egészségi állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást

(5)       Ha a segély többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptávi éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.

(6)       A segély  összegét a képviselőtestület az egyedi kérelem alapján állapítja meg.

(7)       A segély összegét természetbeni juttatásként (tandíj, kollégiumi díj, étkezési térítési díj, vásárlási utalvány stb.) is megállapíthatja a testület egyéni elbírálás alapján.

4. Születési segély

25.§ (1) Az önkormányzat képviselőtestülete születési segélyt nyújt a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez. A születési segély megállapítására átruházott hatáskörben a község polgármestere jogosult.

2. A születési segély összege 20.000 Ft, azaz Húszezer-forint.

3. A születési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi

            kivonatát.

5. Szociális kölcsön

26.§ (1) Kamatmentes szociális kölcsön támogatásban részesíthető évente egy alkalommal,

      maximum 100.000 Ft-ig  terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az

      egy főre jutó jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

      összegét, és akinek részére

1. rendszeres ellátás megállapítása folyamatban van
2. igazoltan olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl. temetés, betegség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását,
3. rendelkezik olyan jövedelemforrással, vagy vagyonnal, amely garanciát jelenthet a kölcsön visszafizetésére.

2. Nem részesíthető kölcsönben az, aki

1. önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe
2. rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel krízishelyzetét megoldhatja
3. korábban már igénybe vett szociális kölcsönét nem vagy késedelmesen fizette vissza
4. az önkormányzattal szemben bármilyen visszafizetési kötelezettsége áll fenn

3. A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.

4. A kölcsön felvételét követően kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a kölcsön visszafizetésétől a testület eltekinthet.

5. A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.

6.             A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetén mindkét házastársnak kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk.

7.             A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

8.             A kölcsönösszeg erejéig a kölcsönigénylő ingatlanára az önkormányzat javára jelzálog kerül bejegyzésre.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Közgyógyellátás

 27. § (1)         Az önkormányzat képviselőtestületének e rendeletben meghatározott feltételei szerint a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

2. Szociálisan rászorult az a személy

1. aki egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,
2. családban élő személy esetén az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja.

(3)       A közgyógyellátás  iránti  iránti kérelmet formanyomtatványon a közös önkormányzati hivatalban falugondnoknál lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

7. Szociális tűzifa támogatás

28.§ (1) Természetben nyújtott szociális tűzifa támogatásra az a tűzifával fűtő palkonyai lakos

            jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

            a) egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,

b) családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át.

(2) A támogatásra való jogosultság megállapításánál a (1) bekezdésre figyelemmel előnyt

élvez

a)az a család amelyik halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,

b) az a személy vagy az, akinek családjában élő hozzátartozója

                        ba) aktív korúak ellátásában

                        bb) időskorúak járadékában

                        bc) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési

 támogatásban

                        bd) lakásfenntartási támogatásban részesül.

(3) A támogatási igényeket a szociális tűzifa vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás

            felhasználására megállapított határidő lejártát megelőző 5. napig lehet.

8. Köztemetés

 29. § (1) Az önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2)     Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól szociális rászorultságára tekintettel sem mentesül.

(3)   Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

(4)   Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b)az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (4) bekezdés szerint jár el.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

330. § Az Szt. értelmében az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• falugondnoki szolgáltatás
• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés

9. Falugondnoki szolgáltatás

31.§ (1) A falugondnoki szolgálat célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos kistelepülések            és tanyák esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a

           közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítése,

           a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, községfejlesztés, valamint a jobb            életminőség elérése. Igény szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való

           részvétel.        

2. A falugondnoki szolgálat az önkormányzat saját rendelete, a falugondnoki szolgálatot szabályozó rendelet valamint a napi szükségletek alapján:
   • közvetlen, személyes szolgáltatásokat (ezen belül alap- és kiegészítő feladatokat), valamint
   • az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásokat végez.

3. A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási és szolgáltatási feladatok:

1. közösségi, művelődési, sport- és szabadidős rendezvények szervezése, segítése, sportolók szállítása
2. egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása

3. egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés (mindennapi megélhetéshez szükséges áruk beszerzése, házhozszállítás, nagybevásárlás stb.)
4. a falugondnoki szolgálat által nyújtott közvetett – az önkormányzati feladatok megoldását segítő – szolgáltatások
5. falugondnoki szolgálat által nyújtott egyéb szolgáltatások

(4) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak köre:

           a településen életvitelszerűen tartózkodó lakosság, akiknek szociális körülményei, ezen belül kora, egészségi állapota és egyéb aktuális élethelyzete alapján alkalmilag vagy tartósan jogosulttá válik a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére.

(5)A falugondnoki szolgálat valamennyi eleme térítésmentes.

10. Szociális étkeztetés

32.§ (1)           A község képviselőtestülete szociális étkeztetést biztosít azoknak a rászorult személyeknek, akik:

a) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték

                   b) súlyos fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek

                   c) szenvedélybetegek

                   d) hajléktalanok

                   e) egészségi állapotukból kifolyólag rászorultak

f) aktív korú, szociális segélyezett vagy bérpótló juttatásban részesülő,  munkanélküliek 

és önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)       A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

1. súlyos fogyatékosságról szóló ORSZI szakvélemény
2. pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás
3. szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás
4. munkaképesség csökkentésről szóló ORSZI igazolás
5. munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)
6. egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás .

(3)Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére

            állnak (így különösen: életkor igazolása, rendszeres szociális segély tényének igazolása) .

(4)Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell

            gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen.

 (5)      Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

(6)       Megszűnik az étkeztetés:

1. ha arról a gondozott lemond
2. az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn
3. a jogosult halálával,
4. ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.

(7)       Az ellátás iránti kérelemről az ellátást nyújtó Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ Villány intézmény vezetője dönt.

11. Házi segítségnyújtás

33.§     (1)                  Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)       A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)                   Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – Szt.foglalt  kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4)                   A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5)       A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(6)                   Az ellátás iránti kérelmet a helyi házigondozón keresztül a Beremendi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. rendelkezéseinek megfelelően történik.

12. Családsegítés

34.§ (1)           Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2)                   A családsegítés keretében a képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3)                   A családsegítést a képviselő-testület a Beremendi Alapszolgáltatási  Központ útján biztosítja.

(4)                   Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.

V. fejezet

Személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak

13. 1. Térítési díjak megállapítása

35.§ (1)           Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2)       A személyi  térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3)       A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik,

(4)                   A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési

kötelezettségének nem tud eleget tenni;

3. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben

növekedett.

36.§ (1)           A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi

jövedelmet kell figyelembe venni^.

(2)       A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25 %-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak.

(3)       A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A kötelezett által fizetendő térítési díj (személyi térítési díj) összegét az intézményvezető – az önkormányzat képviselő-testületével történő egyeztetést követően-, konkrét összegben állapítja meg, és erről az ellátást igénylőt írásban tájékoztatja.

(4)Térítési díjkedvezményről, illetve mentességről egyedi kérelemre a képviselőtestület dönt.

(5)A képviselő-testülete a személyi térítési díjhoz 100,-Ft/adag összeg támogatást nyújt azon

            étkező részére, akinek a jövedelme nem haladja meg a 60.000,-Ft-ot.

(6)                   A képviselőtestület a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl.

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési   

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

-  havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 50 %-át.

(7) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.

13.2. A személyi térítési díjak megfizetése

37.§ (1) A személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2)                   A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával korrigálni kell.

 (3)                  A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek az alábbiak szerint: a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni; (az ellátást szüneteltetni csak tartós kórházi elhelyezés, átmeneti elhelyezés, 1 hétnél hosszabb időtartamú távollét esetén lehet)

13.3. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő

között kötendő megállapodás

38.§ (1)           Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. –ben  foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

13.4. Az intézményi jogviszony megszűnése

39.§ (1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt.-ben foglalt esetekben és módon.

(2)       Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

      a)     a térítési díjat az esedékességet követő felszólításban megjelölt határidőig nem fizeti meg,

      b)     a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

      c)    elhalálozik,

      d) kéri az ellátás megszüntetését

      e) a havi étkezési napok 10 %-át meghaladó mértékben az étkezést nem veszi igénybe

(3)                   Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4)                   Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

40.§ (1) E rendelet 2014. január 1.  napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el

             nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatályba lépésével egyidejű-

             leg a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2008.(IV.08.) számú rendelet       

             hatályát veszti.

2. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Becker Leonóra                                                         Spánné Csalos Beáta

polgármester                                                              jegyző

A rendeletet a képviselő-testület a 2013. november 25-i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2013. november 30-án.

                                                                                                          Spánné Csalos Beáta

                                                                                                                      jegyző