Palkonyai Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.20.)önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2021. 03. 08- 2021. 06. 13Palkonyai Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.20.)önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Palkonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. § (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendeletet alkalmazni kell az Palkonya Község Önkormányzata közigazgatási területén élő
- a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra
- b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
- c) hontalanokra
- d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
- e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát
megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó
állampolgáraira is.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Palkonya közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Palkonya Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.
1.Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: közös hivatal) vagy a falugondnoknál lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat-és lakcím nyilvántartás adatai az irányadók.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
1. a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
1. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
2. munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
4. vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
3. A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig
folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, postai úton történő
utalással kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés
létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. A rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre.
1. Palkonya község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.
1. A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselő testület soron következő ülése elé terjeszti.
1. A képviselő testület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.
(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,
- a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben
- b) nem önhibájából került rossz szociális helyzetbe
- c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik
- d) környezete rendezett.
6. § (1) Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény ( Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
9. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a)települési támogatást és
b)rendkívüli települési támogatást
állapít meg.
1. Települési támogatás
1. Gyógyszertámogatás
10. § . (1) A polgármester évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető,
rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási
gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,ha
1. egyedül élő esetén a jövedelme az öregségségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % -át nem haladja meg,
2. családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.
1. Gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke, de alkalmanként legfeljebb maximum 4.000,- lehet. A gyógyszertámogatást az önkormányzat természetben, gyógyszerek kiváltásával biztosítja.
3. Rendkívüli települési támogatás
11. § (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti
a. azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
b. azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg
és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a. tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b. elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c. körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
d. Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
e. gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
f. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
g. nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
h. a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul
3. Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély) került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes
4. Az alkalmanként megállapított támogatás összege esetenként max. 10.000,-Ft.
(5) Katasztrófahelyzet estén a polgármester maximum 100.000,-Ft települési támogatást biztosíthat mindenféle jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül. Az ilyen jellegű kifizetésekről a képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol.
6. Ha a támogatás többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptári éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.
7. Indokolt esetben a támogatásban részesített személyt kötelezni lehet a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.
(8) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!
(9) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik
(10) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
11. A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.
3.1. Temetési segély
12. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) A temetési segély összege 10.000,-Ft.
3. A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.
4. Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.
3.1.Születési segély
13. § (1) A polgármester születési segélyt nyújt a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez. A születési segély megállapítására átruházott hatáskörben a község polgármestere jogosult.
2. A születési segély összege 20.000 Ft, azaz Húszezer-forint.
3. A születési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi
kivonatát.
3.2.Rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatás
14. § (1) Rendkívüli élethelyzet következtében átmenetileg hátrányos szociális helyzetbe
kerülő személy támogatásban részesíthető évente egy alkalommal, maximum 50.000 Ft-
ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és
akinek részére
a. rendszeres ellátás megállapítása folyamatban van
b. igazoltan olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl. temetés, betegség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását,
c. rendelkezik olyan jövedelemforrással, vagy vagyonnal, amely garanciát jelenthet a kölcsön visszafizetésére.
2. Nem részesíthető támogatásban az, aki
a. önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe
b. rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel krízishelyzetét megoldhatja
c. korábban már igénybe vett szociális kölcsönét nem vagy késedelmesen fizette vissza
d. az önkormányzattal szemben bármilyen visszafizetési kötelezettsége áll fenn
3. A támogatást részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.
4. A támogatás felvételét követően kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a támogatás visszafizetésétől a testület eltekinthet.
5. A támogatásban részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a támogatás késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.
6. A támogatás folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
7. A támogatás nyújtásáról a polgármester dönt.
1. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak ellátásra jogosító feltételeinek szabályai
15. § (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, a szociális ellátásokról szóló Szt.ben foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének lakóházával határos, kerítésen kívüli terület (járda, közterület) rendben tartására az alábbiak szerint:
a. az általa lakott vagy bérelt ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használatára,
b. a lakáshoz tartozó elő és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
c. a lerakott anyagok – különösen építési, növényi - az udvaron jól elkülönüljenek,
d. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése; amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya,
e. az ingatlanon nem lehet parlagfű,
f. az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése; téli időszakban a hó és síkosság mentesítése,
g. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
ga) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
gb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
h. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
i. amennyiben az ingatlan nincs körbekerítve, az állatok zárt helyen, állattartásra szolgáló épületben történő tartása,
j. állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása,
k. a komposzt termőföldbe történő bedolgozása,
l. benti illemhely hiányában árnyékszék megléte.
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a kérelem benyújtásának időpontjában bizonyítani.
(3) Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításáról szóló határozatot hoz a járási hivatal, a határozat rendelkező részében az e rendelet 17. § (1) bekezdésében előírt feltételek folyamatos teljesítésére kell kötelezni a jogosultat, és a kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeiről tájékoztatást kell adni.
4. Amennyiben a polgármester az (1) bekezdésben foglaltakat nem teljesítését észleli, azt jelzi a járási hivatalban, és kéri annak intézkedését.
III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások
5. Szociális tűzifa támogatás
16. § (1) Természetben nyújtott szociális tűzifa támogatásra az a tűzifával fűtő palkonyai lakos
jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:
a) egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,
b) családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át.
(2) A támogatásra való jogosultság megállapításánál a (1) bekezdésre figyelemmel előnyt
élvez
a)az a család amelyik halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,
b) az a személy vagy az, akinek családjában élő hozzátartozója
ba) aktív korúak ellátásában
bb) időskorúak járadékában
bc) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési
támogatásban
bd) lakásfenntartási támogatásban részesül.
(3) A támogatási igényeket a szociális tűzifa vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás
felhasználására megállapított határidő lejártát megelőző 5. napig lehet.
6 .Köztemetés
17. § Az Szt.-ben szabályozott köztemetés biztosítása esetén a polgármester jár el.
IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
18. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:
- a) szociális étkeztetés
- b) házi segítségnyújtás
- c) családsegítés
- d) falugondnoki szolgáltatás
7. Az ellátások igénybevétele
19. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről szolgáltató központ vezetője dönt.
3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
4. Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
8. Étkeztetés
20. § (1) A község képviselő testülete szociális étkeztetést biztosít azoknak a rászorult személyeknek, akik:
- a) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték
- b) súlyos fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek
- c) szenvedélybetegek
- d) hajléktalanok
- e) egészségi állapotukból kifolyólag rászorultak
- f) aktív korú, szociális segélyezett vagy bérpótló juttatásban részesülő, munkanélküliek
és önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
a. súlyos fogyatékosságról szóló ORSZI szakvélemény
b. pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás
c. szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás
d. munkaképesség csökkentésről szóló ORSZI igazolás
e. munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)
f .egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás.
(3) Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére
állnak (így különösen: életkor igazolása, rendszeres szociális segély tényének igazolása) .
(4) Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell
gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen.
(5) Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.
(6) Megszűnik az étkeztetés:
a. ha arról a gondozott lemond
b. az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn
c. a jogosult halálával,
d. ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.
(7) Az ellátás iránti kérelemről az ellátást intézmény vezetője dönt.
9. Házi segítségnyújtás
21. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
- a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
- b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
- c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – Szt.foglalt kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(6) Az ellátás iránti kérelmet a helyi házi gondozón keresztül a Beremendi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. rendelkezéseinek megfelelően történik.
10. Családsegítés
22. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés keretében a képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítést a képviselő-testület a Beremendi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.
(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.
11. Falugondnoki szolgáltatás
23. § (1) A falugondnoki szolgálat célja a Palkonyán élők életfeltételeinek javítása, a
közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítése,
a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, községfejlesztés, valamint a jobb életminőség elérése. Igény szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való
részvétel.
2. A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatásokat (ezen belül alap- és kiegészítő feladatokat), valamint az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásokat végez.
3. A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási és szolgáltatási feladatok:
a. közösségi, művelődési, sport- és szabadidős rendezvények szervezése, segítése, sportolók szállítása
b. egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása
c. egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés (mindennapi megélhetéshez szükséges áruk beszerzése, házhozszállítás, nagybevásárlás stb.)
d. a falugondnoki szolgálat által nyújtott közvetett – az önkormányzati feladatok megoldását segítő – szolgáltatások
e. falugondnoki szolgálat által nyújtott egyéb szolgáltatások
(4) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak köre:
a településen életvitelszerűen tartózkodó lakosság, akiknek szociális körülményei, ezen belül kora, egészségi állapota és egyéb aktuális élethelyzete alapján alkalmilag vagy tartósan jogosulttá válik a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére.
(5) A falugondnoki szolgálat valamennyi eleme térítésmentes.
12. Térítési díjak megállapítása
24. § (1) Szociális étkeztetés térítési díjkedvezményről, illetve mentességről egyedi kérelemre a
képviselőtestület dönt.
(2) A képviselőtestület a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybe vevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl.
- elemi kárt szenvedett,
- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,
- egészségében állapotrosszabbodás következett be,
- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,
vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési
díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.
- havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 50 %-át.
(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.
13. Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás
25. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
- a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
- b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
- c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
- d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
- e) az ellátás megkezdésének időpontjára
- f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
- g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
14. Az intézményi jogviszony megszűnése
26. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
- a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
- b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
- c) elhalálozik,
- d) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az
intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
3. A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott
kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
VI. FEJEZET Záró rendelkezések
27. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 12/2013.(XI.30.) számú rendelet.
(2) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.