Palkonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2024. 12. 14

Palkonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

2024.12.14.

Palkonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. § (2) bekezdésében valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § (1) A rendeletet alkalmazni kell az Palkonya Község Önkormányzata közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)

bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Palkonya közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Palkonya Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: közös hivatal) vagy a falugondnoknál lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(3) Jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással

b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással

c) társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal

d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolással a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

c) A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek a szociális vetítési alap összegét meghaladó részét.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, házipénztárból kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. A rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre.

(2) Ivánbattyán község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.

(3) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselő testület soron következő ülése elé terjeszti.

(4) A képviselő testület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,

a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe

c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik.

7. § Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

8. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozzék.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) gyógyszertámogatást

b) rendkívüli települési támogatást állapít meg

c) temetési segélyt

d) születési segélyt

e) Rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatást

f) természetbeni támogatást nyújt.

Gyógyszertámogatás

11. § (1) (1) A polgármester évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,ha

a) egyedül élő esetén a jövedelme a szociális vetítései alap 150 % -át nem haladja meg,

b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 100 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke, de alkalmanként legfeljebb maximum 4.000,- lehet. A gyógyszertámogatást az önkormányzat természetben, gyógyszerek kiváltásával biztosítja.

Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti

a) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 100 %-át nem haladja meg és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.

d) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul

h) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély) került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes lenne.

(4) Katasztrófahelyzet estén a polgármester maximum 100.000,-Ft települési támogatást biztosíthat mindenféle jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül. Az ilyen jellegű kifizetésekről a képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol.

(5) Ha a támogatás többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptári éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.

(6) Indokolt esetben a támogatásban részesített személyt kötelezni lehet a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(7) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!

(8) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik

(9) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(10) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

Temetési segély

13. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2)1 A temetési segély összege 30.000,-Ft.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

(4) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő 15 nap.

Születési segély

14. § (1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében születési segélyt nyújt a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez. A születési segély megállapítására átruházott hatáskörben a község polgármestere jogosult.

(2) A születési segély összege 20.000 Ft, azaz Húszezer-forint.

(3) A születési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

Rendkívüli élethelyzethez nyújtott visszatérítendő támogatás

15. § (1) Rendkívüli élethelyzet következtében átmenetileg hátrányos szociális helyzetbe kerülő személy támogatásban részesíthető évente egy alkalommal, maximum 50.000 Ft- ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, és akinek részére

a) rendszeres ellátás megállapítása folyamatban van

b) igazoltan olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl. temetés, betegség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását,

c) rendelkezik olyan jövedelemforrással, vagy vagyonnal, amely garanciát jelenthet a kölcsön visszafizetésére.

(2) Nem részesíthető támogatásban az, aki

a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe

b) rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel krízishelyzetét megoldhatja

c) korábban már igénybe vett szociális kölcsönét nem vagy késedelmesen fizette vissza

d) az önkormányzattal szemben bármilyen visszafizetési kötelezettsége áll fenn

(3) A támogatást részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.

(4) A támogatás felvételét követően kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a támogatás visszafizetésétől a testület eltekinthet.

(5) A támogatásban részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a támogatás késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.

(6) A támogatás folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

(7) A támogatás nyújtásáról a polgármester dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Szociális tűzifa támogatás

16. § (1) Természetben nyújtott szociális tűzifa támogatásra az a tűzifával fűtő palkonyai lakos jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

a) egyedül élő esetén a szociális vetítési alap összegének 150 %-át,

b) családban élő esetén a szociális vetítési alap összegének 100 %-át.

(2) A támogatásra való jogosultság megállapításánál a (1) bekezdésre figyelemmel előnyt élvez

a) az a család amelyik halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,

b) az a személy vagy az, akinek családjában élő hozzátartozója

ba) aktív korúak ellátásában

bb) időskorúak járadékában

bc) lakhatási támogatásban részesül.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.

(4) Az önkormányzat a szociális tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

Köztemetés

17. § Az Szt.-ben szabályozott köztemetés biztosítása esetén a polgármester jár el.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

18. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) falugondnoki szolgáltatás.

Az ellátások igénybevétele

19. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet szociális étkeztetés estén a hivatalhoz egyéb esetekben az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről szolgáltató központ vezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

20. § (1) A község képviselő-testülete szociális étkeztetést biztosít azoknak a rászorult személyeknek, akik:

a) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték

b) súlyos fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek

c) szenvedélybetegek

d) hajléktalanok

e) egészségi állapotukból kifolyólag rászorultak

f) aktív korú, szociális segélyezett vagy bérpótló juttatásban részesülő, munkanélküliek és önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

a) súlyos fogyatékosságról szóló NRSZH szakvélemény

b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás

c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás

d) munkaképesség csökkentésről szóló NRSZH igazolás

e) munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)

f) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás .

(3) Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére állnak (így különösen: életkor igazolása, rendszeres szociális segély tényének igazolása) .

(4) Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen. A szociális étkeztetésről az önkormányzat Újpetre Község Önkormányzatával kötött ellátási szerződés keretében gondoskodik.

(5) Az étkezés igénybevételéért az étkeztetés alapszolgáltatást fenntartó Újpetre Község Önkormányzata Képviselő-testülete által meghatározott, az igénylő rendszeres havi jövedelmétől függő összegű személyi térítési díjat kell fizetni.

(6) Megszűnik az étkeztetés:

a) ha arról a gondozott lemond

b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn

c) a jogosult halálával,

d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget és tartozásának összege eléri a két havi összeget.

(7) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

Házi segítségnyújtás

21. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – Szt.foglalt kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(6) Az ellátás iránti kérelmet a helyi házi gondozón keresztül a Beremendi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. rendelkezéseinek megfelelően történik.

Családsegítés

22. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület a Beremendi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.

Falugondnoki szolgáltatás

23. § A falugondnoki szolgáltatás részletszabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Térítési díjak megállapítása

24. § (1) Szociális étkeztetés térítési díjkedvezményről, illetve mentességről egyedi kérelemre a képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő- testület a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybe vevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl.

a) elemi kárt szenvedett,

b) bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

c) lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

d) egészségében állapotrosszabbodás következett be,

e) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

f) havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 50 %-át.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.

Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás

25. § Az intézményvezető illetve szociális étkeztetés esetén a polgármester az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

26. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése a polgármester illetve az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető illetve a polgármester írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/C. §-ában foglaltak az irányadók.

27. §2

28. § (1) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A 13. § (2) bekezdése a Palkonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.