Szerkesztés...

Márok Község Önkormányzat

6 /2013./IX.16./  önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  

Márok Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi  LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 32.§ (1) bek. b.) pontjában és (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d.) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B §.(1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47.§ (2) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdés, 92. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

 

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

 

2. A rendelet hatálya

  1. § (1)   §. A rendelet hatálya kiterjed Márok Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre és a hontalanokra.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Nagyharsány község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-a szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

      Az ellátást biztosító követelheti az átmeneti segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

(4) Az Sztv. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Sztv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Márok Község Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

   

3. Eljárási rendelkezések

2.   §   (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások     megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket Márok Község Önkormányzatánál és a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet írásban előterjeszteni.

 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

      Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
• A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások, és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

 4. §  (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §  (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.  

6. §  (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §  A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET

 

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) a települési önkormányzat jegyzője a Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint

           aa)  foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

           ab) rendszeres szociális segélyt

           ac) lakásfenntartási támogatást

          

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete a Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) átmeneti segélyt,

bb) temetési segélyt,

                bc) születési segélyt,

                bd) szociális kölcsönt,

                be) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

4. Aktív korúak ellátása

10. §  (1)Az aktív korúak ellátása jogosultságának meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő aktív korúak ellátása megállapítására a jegyző a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 (2) Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskört Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gyakorolja.

(3) Aktív korúak ellátására jogosultak az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek.

(4) Az aktív korúak ellátását – a kérelem benyújtásának napjától – határozatlan időre kell megállapítani.

(5) A támogatás összegét a hónap közben keletkezett jogosultság esetén naptári napokra számítva kell megállapítani.

5. Jogosultság egyéb feltételei

11. §. (1) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy a jogosultsági feltételek teljesülésén felül egyéb feltételként köteles háza, udvara, kertje, kerítéssel kívül határos területe, járda tisztántartására, az ingatlant rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, valamint a higiénikus állapotot biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakat a kérelem benyújtását követő 5 napon belül és az éves felülvizsgálat alkalmával a falugondnok a lakókörnyezet állapotát felméri, és írásos tájékoztatást ad a jegyzőnek.

(3) Amennyiben a felmérés során hiányosság merül fel, a jegyző 15 napos határidővel felszólítást küld az elvégzendő tevékenységekről és tájékoztatást ad a kötelezettség elmaradásának jogkövetkezményeiről.

 Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el:

            - foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén a kérelmet el kell utasítani,

            - rendszeres szociális segély esetében a folyósítást egy hónapra fel kell függeszteni.

6. Rendszeres szociális segély

12. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettsége áll fenn.

(2) Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ között létrejött megállapodás tartalmazza a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek foglalkoztatása érdekében történő együttműködésre és információ-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

7. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

13. § (1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az Szt. 35. § (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.

8. A hajléktalan személyekre vonatkozó rendelkezések

14. §. A hajléktalan személyekre vonatkozó Szt. 37/C. § rendelkezéseit a képviselő-testület változtatás nélkül alkalmazza

9. Ápolási díj

15. §. (1) A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ápolási díjat a képviselő-testület 2013. szeptember 17. napján hatályon kívül helyezi, nem alkalmazza.

10.Átmeneti segély( Szt.45.§.)

11.Az ellátás feltételei

16. §. (1) A képviselő-testület létfenntartást  veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek átmeneti segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár, balesetet szenvedett, börtönből szabadultak miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Átmeneti segélyben elsősorban azokat indokolt részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(4) Átmeneti segélyben azok is részesíthetők, akik jövedelme a (2) bekezdésben meg- határozott összeget meghaladja, feltéve, ha rendkívüli élethelyzetbe kerülnek, és létfenntartásuk veszélyeztetve van.

(5) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az Egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként rendszeres nevelési támogatásként is megállapítható.

(6) Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal részesülhet átmeneti segélyben.

(7) A havi rendszerességgel folyósítható átmeneti segély időtartama 6 hónapot nem haladhatja meg.

12.Speciális eljárások

17.§. (1) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

13.Összege

18.§. (1) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként 3.000. – Ft-nál kevesebb és 5.000.- Ft-nál több nem lehet.

(2) A rendszeresen adott átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb 3.000.- Ft-nál       és magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.

(3) Indokolt esetben, a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználá- sáról történő elszámolásra. Ez esetben, a határozatban a felhasználás célját és a felhasz- nálásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(4) Átmeneti segély kérelem elbírálásakor, amennyiben

1. a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni, és
1. a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen dolgokra (pl. élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

 (5) A (4) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következők       lehetnek:

• a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány, vagy
• az élelmiszer közvetlen megvásárlása a hivatal által.

(6) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

14.Temetési segély

15.Az ellátás feltételei

19.§   A képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

 A kérelmező akkor jogosult a támogatás megállapítására, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át (85.500.-Ft/fő), egyedül élő esetén  a  350%-át (99.750.- Ft).

16. Speciális eljárások

20.§. A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a számla másolatát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, ha a haláleset nem az önkormányzat területén történt.

17. Összege

21.§. A temetési segély összege 20.000.- Ft.

18. Születési segély

22. §  (1) Az önkormányzat születési segélyt nyújt a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, gyermeke születéséhez.

(2) A születési segély összege 25.000.- Ft.

(3) A kérelem benyújtásához mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

19. Szociális kölcsön

23. §  (1) Kamatmentes szociális kölcsön támogatásban részesíthető évente egy alkalommal, maximum 100.00.- Ft-ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettójövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és igazolni tudja, hogy olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl.: temetés, betegség, elemi kár, stb.), amely veszélyezteti önmaga és családja létfenntartását.

(2) Nem részesíthető kölcsönben az a személy, aki

            - önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

            - rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel helyzetét megoldhatja,

            - korábban már vett igénybe szociális kölcsönt és késedelmesen fizette vissza

20. Speciális eljárási szabályok

24. §  (1) A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.

(2) A kölcsön felvételét követően kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a kölcsön visszafizetésétől a testület eltekinthet.

(3) A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre került sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.

(4) A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetében mindkét házastársnak kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk.

(5) A kölcsönszerződésben a házastársakat, illetve az élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

(6) A kölcsönösszeg erejéig a kölcsönigénylő ingatlanára az önkormányzat javára jelzálog kerül bejegyzésre.

21. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. § (1) A képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családja átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került, létfenntartási gondokkal küzd.

Különös tekintettel a beiskolázásra és a várandós anya gyermekének megtartása érdekében.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

            a) beiskolázásra tekintettel középfokú intézményben tanuló esetében és felsőoktatási

    intézmény hallgatója esetében iskolalátogatási bizonyítványt,

b) várandós anya esetében egészségi állapotra vonatkozó szakorvosi igazolást.

(3) Nem jogosult a támogatásra, aki:

            - ingyenes tankönyv ellátásra jogosult,

            - Bursa Hungarica ösztöndíjban részesül.

III.FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások.

26.§  (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) A Jegyző  a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

• lakásfenntartási támogatás
• közgyógyellátás,

(4) A Polgármester a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

• köztemetés

(5) A képviselő-testület a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

• szociális célú tűzifa támogatás

22. Lakásfenntartási támogatás

27. §  (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz nyújtott támogatás.

(2) A lakásfenntartási támogatást a Jegyző az Szt. 38-39. § alapján alkalmazza.

(3) A jegyző a lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában biztosítja.

      A megállapított támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Erről a kérelmező a 63/2006./III.27./ sz. Kormányrendelet 12. sz.  melléklet szerinti nyomtatványon nyilatkozik.

                                                                  

 (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

 (5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

 (6) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, akinek közüzemi szerződése van, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától

 (7) Megszűnik a támogatás:

·      a megállapított idő elteltével,

·      a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

23. Méltányossági közgyógyellátás

28.§ (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosításba befogadott  járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges
táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig.

 (3) A gyógyszerkeret

            a.) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből és

            b.) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti

keretből tevődik össze.

(4) A (3) bekezdés alapján meghatározott egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, melyet a központi költségvetésről szóló törvény határoz meg minden évben.

Az eseti gyógyszerkeret éves összegét is a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

29. §  (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

1. akinek a családjában egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.
1. továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.       

24. Speciális eljárási szabályok

30.§  (1) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell

• kérelmező és a családja jövedelemigazolását,
• a háziorvosi igazolást a gyógyító ellátásról.

25. Köztemetés

31. §. A polgármester a Szt. 48.§. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 IV.FEJEZET.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

32.§.  Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat az önkormányzati intézmények útján, illetve 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás  útján látja el.

1. étkeztetés
1. házi segítségnyújtás
1. családsegítés

26. Étkeztetés

33.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

            a) súlyos fogyatékosságról szóló szakvélemény,

            b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás,

            c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás,

            d) munkaképesség csökkentéséről szóló Bm. Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigaz-

                gatási Szerve orvosi véleménye,

            e) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a villányi Alapfokú Oktatási és Nevelési Központnál nyújthatja be.

(4) Az önkormányzat az étkezést a villányi Csillagvölgy étterem konyhájáról biztosítja úgy, hogy a kiszállítást a falugondnok végzi.

(5) Ingyenes ellátásban részesül az, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

(6) A térítési díj 50%-át kell fizetni azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(7) Megszűnik az étkeztetés, ha:

a) arról a gondozott lemond,

b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c) a jogosult elhalálozik,

d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.

26. Házi segítségnyújtás

34.§  A képviselő-testület a házi segítségnyújtásról a 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás  útján gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint.

27. Családsegítés

35.§   Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás  útján látja el.

                                          

V. fejezet

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

36. §  (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

 c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

 e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

37. §  (1) A szociális alapszolgáltatás személyi  térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

 b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

(3) Intézményi térítési díj: a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete.

    

       Szolgáltatási önköltség: a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások / a ráfordítások teljes köre Szt. 115. § (2) bek. , (9) bek./  egy szolgáltatási egységre számított értéke.

Személyi térítési díj: ellátási típustól függően az ellátott jövedelmének meghatározott része. Ezt kell ténylegesen fizetni az ellátásért. Összege nem lehet több, mint az intézményi térítési díj.     

 (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény fenntartójától kell kérni.

28. A személyi térítési díjak megfizetése

38.§  (1) A személyi  térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

 (3)  A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő  hónap 15. napjáig kell megfizetni.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni a szolgáltatást biztosítónak:         

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

29. A szolgáltatást biztosító és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

39.§  (1) A szolgáltatást biztosító az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

30. Az intézményi jogviszony megszűnése

  40.§  (1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.)     a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)     kéri az ellátás megszüntetését.        

(3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltatást biztosító hatásköre. Az ellátás megszűnéséről írásban kell értesíteni az ellátásban részesülőt.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. §  (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

   

(2) E rendelet 2013. szeptember 17. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a 13./2011./IX.08./sz. rendelet.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Márok, 2013. szeptember 12.

                                 Krizics Zsanett                                          Szarkándi Zita

polgármester                                            jegyzõ

Kihirdetve :2013. szeptember 16.

                                     

                                                                                               Szarkándi Zita

                                                                                                  jegyző

                                                                                                     

                                                 1.melléklet a 6/2013.(IX.16) önkormányzati rendelethez

1./ Márok Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Ötv. 9. §. alapján a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörét:

- átmeneti segély megállapítása börtönből szabadultak részére

- átmeneti segély megállapítása elemi kár esetén.

- temetési segély