a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

b) az építési vonalat,

c) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

d) a védőterületeket,

e) az egyes területek felhasználásának módját és határát,

f) a közigazgatási és a belterületi határvonalat.

a) A helyi védettségű épületek törlése,vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész szakvéleménye alapján.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (2) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

e) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

f) Szántó művelési ágú terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.

a) az irányadó telekhatár

b) a tervezett utak tengelyvonala

a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően , az övezeti előírások adta lehetőségeken bellül módosítható javaslat.

b) A tervezett utak tengelyvonala,hossz-és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

a) Észak-déli,vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon,ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Keleti-nyugat,vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történelmileg kialakult állapothoz igazodjon.

a) A Kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után,a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L,T stb.)alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzati terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága,melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) Utcai épület az építési telek előkertel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.

b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

a) lakóterület

falusias lakóterület,

b) különleges terület

temető céljára,

sportolási célra.

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meg lévő illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

[Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza . Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001.(iv.19.)kÖm, A 140kW _th és az ennél nagyobb , de 50 MW_th –nál kisebb névleges bemenő hő teljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

b) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

[Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályiról szóló, módosított 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint.]

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

[Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának alapja.]

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű,vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

e) Új út létesítésének, a forgalmim viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszútávra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükségesetés előírni.

[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértéket.

[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a talajvíz várható szintjének figyelembevételével a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b) A település területén önálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.

c)

d)

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanokkal.

a) A területen betartandó építési előírások a következők:

- A területen szabadon állóan , 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 10 m-es hátsókert megtartásával, legfeljebb 100m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

- A terület zöldfelületi mutatója min. 40%

- A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

- legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni.

b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

a) A „Z”jelű övezet a településen kialakítandó rekreációs terület (közpark, játszótér).

a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb, a vadásztatással kapcsolatos szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamos energia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b) A keletkező szennyvízgyűjtésre, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárttározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5 % .

d) A beépítési mód szabadon álló, az épületeket 10m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

e)

f)

g) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

- Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

h) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

- Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

- Az épület szélességi mérete a 8,0 m –t nem haladhatja meg.

Tájképvédelmi területen található erdőben (lehatárolás V-1 tervlapon) csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

a) A kialakítható telek legkisebb területe1500m2, legkisebb szélessége 18m.

b) A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti telekterületen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a) A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.

b) Művelési ág váltás természeti értéket képviselő gyepfelületen a természetvédelmi törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével történhet.

c) Telekalakítás feltételei:

d) Építmény elhelyezésének feltételei:

e) A 081/4hrsz. roncsolt felszínű terület rekultivációját tájépítész szaktervező által készített tájrendezési terv alapján kell végrehajtani.

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 14. §(2) bekezdés b)pont b1)-b6)alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 22. § -ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 22. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40 % -át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

a) A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b) A területen semmiféle építmény nem helyezhető el.

a) Történetileg kialakult külterületi lakófunkció megtartható, a kialakult telken új építés engedélyezhető, ha az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamos energia ellátás biztosított ,(LD. még jelen rendelet 17. § és 2.sz. melléklet előírásait is)

b) A keletkezett szennyvíz gyűjtésre , tárolásra, kezelésre egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A megengedett legnagyobb beépítettség a kialakult állapotra tekintettel 20%.

d) Az épülteteket a kialakult beépítési mód szabályai szerint, új építés esetén 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

e)

f) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

- Az épület földszintes, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lehet

g) Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

- Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

h) Telekalakítás csak a (2),(4) bekezdések szerint művelési ágra váltás, vagy birtokközpont kialakítása esetén engedélyezhető a vonatkozó előírások szerint.

a) Árusító pavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5m-es építménymagassággal, létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetőek. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthető.

a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1.sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében

- az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,

- a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(Jóváhagyáskor a Kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény szerint.)

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja el.

b) Általános előírások

c) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a környezetében

d) Régészeti érdekű terület

a) Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési tervben előírtak szerint kell eljárni.

b) Az országos ökológiai hálózaton belül a településen található fás legelő kiemelten fontos érzékeny természeti terület, kódszáma 06868. Az érzékeny természeti területen betartandó előírásokat külön szabály rögzíti.

( Jóváhagyáskor a 2/2002 (I.23.) KöM- FVM együttes rendelet előírásai szerint)

c) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni (ld.12-13. §-t)

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

[Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény tartalmazza.]

b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

[Jelenleg:1994.évi LV. törvény 70. §-a szerint.]

c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési módváltoztatás)-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

[Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet, vagy a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

d) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő), melynek betervezése és kivitelezése kötelező.

[jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló , a 367/2004.(XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.)Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló, a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint.]

e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell .A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételének betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

[Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkörgyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]

f) A nagyvízi medrek, parti sávok, vízjárta , valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell .

[Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006.(1.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]

g) A vizek közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

[Jelenleg: a vízügyi követelményeket a 21/2006.(I.31.)Kormányrendelet tartalmazza.]

h) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

[Jelenleg: a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]

i) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

[Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

[Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

[Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]

b) Adorjás a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet.

[Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése , továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004.(XII.26.)Korm. rendelettel módosított 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló, a 7/2005.(III.1-)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.)KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]

c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

[Jelenleg: az 1996.évi LIV. törvény és a 29/1997.(IV.30.) FM rendelet szerint.]

d) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírása szerint.

[Jelenleg: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

e) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés ) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

[Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]

f) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

[Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. § - ának előírásai szerint.]

g) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

[Jelenleg: a 27/2006.(II.7) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1.sz. melléklete szerint.]

h) Adorjás településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

i) A hulladék elhelyezésről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell .

Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

[Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. ( VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

j) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

[ Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BMKvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nem idegeníthetők el.

a) Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

· Birtokközpont, valamint a hozzátartozó kiegészítő központ területén.

b) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.