Hirics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (X.10.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és megállapításuk szabályairól
Hatályos: 2013. 10. 11- 2013. 12. 31Hirics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (X.10.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és megállapításuk szabályairól
Hirics Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25. §. (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. §. (3) bekezdés, 50. §. (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében 37. § (1) bekezdés d) pontjában,és 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében 45. §. (2) bekezdésében, 46. §. (1) bekezdésében, 58/B. §. (2) bekezdésében, 62. §. (2) bekezdésében, 92. §. (1) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény21. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. tv. 19. §. (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa az Önkormányzat által a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját és feltételeit.
2. § (1) A rendelet hatálya- a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Hirics község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés körébe tartozó sürgős, azonnali ellátás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) az Sztv. 32/B. §. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik
(4) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(5) Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
3. § (1) Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet az önkormányzat hivatalához, az önkormányzat polgármesteréhez vagy képviselőjéhez lehet benyújtani vagy az önkormányzat hivatalában jegyzőkönyvbe mondani. Amennyiben a kérelmet az önkormányzat polgármesteréhez, képviselőjéhez nyújtották be, az érintett köteles gondoskodni az iratok önkormányzati hivatalhoz való haladéktalan továbbításáról.
(2) A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell:
1. a kérelmező személyi adatait
2. a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók nevét és személyi adatait, valamint a hozzátartozói minőséget
3. a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók jövedelemigazolását
4. Az 2. §. (2) és (3) bekezdése alá tartozó személyek esetében az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélyt.
(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adati irányadók.
(4) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető:
4. § (1) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevett ellátás esetén az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Havonta rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, vagy a Közös Hivatalban.
(3) Az eljárás során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az eljárás során a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni.
5. § (1) A képviselő-testület határozatát a polgármester írja alá.
(2) A polgármester határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a Közös Hivatalban írásban lehet benyújtani vagy szóban jegyzőkönyvbe mondani. A Hivatal a fellebbezésről 3 napon belül értesíti a polgármestert. A polgármester a fellebbezést – ha az alapján határozatát nem vonja vissza, vagy nem módosítja – a szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület másodfokú döntéséről – az Ket. szabályainak megfelelő határozattal – kell a kérelmezőt értesíteni. A határozatot a polgármester írja alá.
(4) Jogszabály által meghatározott esetben egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
6. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki
a) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton „nem alkalmas” minősítést kapott, vagy az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg,
b) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,
c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.
d) 14 éven aluli gyermeknek egészségügyi, vagy egyéb okból otthoni felügyeletét látja el a felügyelet szükséges, és indokolt időtartamára.
e) a háziorvos igazolása alapján szenvedélybetegségére tekintettel, aki kábítószer, vagy alkoholfüggő
7. § .
(1) Aki az Szt.37 § b.) d.) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesül, a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával,melynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15
8. § .
(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja a Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint:
bb) amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése,
bc) az ott található szemét és lom eltávolítása.
d) A kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartása, téli síkosság mentesítése.
Lakásfenntartási támogatás
9. § (1) A lakásfenntartási támogatást kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megóvására, valamint higiénikus állapotának biztosítására a 8. 0-ban meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle útján ellenőrzi.
(3) Az (1) bekezdésében foglaltak teljesítetlensége esetén a jegyző 5 napon belül felszólítást küld a kérelmező részére az elvégzendő munkák megjelölésével a munka elvégzésére.
(4) Meg kell szüntetni annak a lakásfenntartási támogatásra jogosultságát, vagy el kell utasítani a támogatásra irányuló kérelmét annak, aki az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.
10. § (1) Kérelemre ápolási díj állapítható meg 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végző közeli hozzátartozónak, ha
1. a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.
2. A gondozó alkalmas a gondozott ellátására és a gondozottal egy háztartásban lakik.
(2) A kérelemhez csatolni kell a háziorvosi szakvéleményt arról, hogy az ápolásra szoruló tartósan beteg, valamint a kérelmező illetve családja jövedelem- és vagyonnyilatkozatát.
(3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
(4) Az ápolási díj megállapítására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(5) A jegyző a Sellyei Családsegítő Szolgálat, vagy a Szociális Háló Egyesület közreműködésével ellenőrizheti az ápolt ellátásának megfelelőségét.
(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni ha
11. § (1) Vissza nem térítendő átmeneti segélyben részesíthető kérelemre az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.
(2) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiadások enyhítésére átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a kérelmező és családja havi jövedelmének 20 %-át.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal – jövedelmére tekintet nélkül – átmeneti segélyben részesíthető.
(4) Tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére legfeljebb hat hónap időtartamra havi rendszerességgel is megállapítható átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként.
(5) Az átmeneti segély természetben nyújtott ellátásként is megállapítható az alábbi célokra:
1. élelmiszer-, ruhanemű-, tüzelővásárlás
2. tankönyv és füzetcsomag vásárlás
3. gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárlás.
12. § (1) Átmeneti segélyt ugyanannak a családnak egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal lehet adni. Az átmeneti segélyezés gyakoriságánál a család részére biztosított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseteit is figyelembe kell venni.
(2) Az átmeneti segély összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan 15.000,-Ft-ig terjedő mértékig lehet megállapítani.
(3) Egy család évente a nyugdíjminimum 100 %-ának megfelelő összegű átmeneti segélyben részesíthető, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiadások enyhítése céljából megállapított segély összege – az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetein felül – a nyugdíjminimum 80 %-ig terjedhet.
(4) Az átmeneti segély kérelemben meg kell határozni azt a konkrét élethelyzetet, amely indokolja a kérelem benyújtását, valamint a segély felhasználásának célját (bántalmazás, elemi kár, bűncselekmény áldozatává válás, kórházba szállítás, gyógyszer kiváltás stb.).
13. § (1) Elemi kár miatt megállapításra kerülő segély mértéke a nyugdíjminimum kétszereséig terjedhet. Az elemi kár miatt megállapításra kerülő átmeneti segély az egyébként megállapítható átmeneti segélyen felül illeti meg a kérelmezőt.
14. § .
(1) Temetési segélyt kell nyújtani annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segély nyújtható annak az eltemettetőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.
(3) A helybeli legolcsóbb temetés költsége 2012. évben 115.000 -Ft. Az Szt. figyelembe vételével a temetési segély összege 30.000.-Ft., a segély összege elérheti a temetési költség teljes összegét,ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A segély összegét a képviselő-testület a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg minden évben felülvizsgálhatja.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a halotti anyakönyvi kivonat egyidejű bemutatásával lehet előterjeszteni a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Körjegyzőség hivatalánál, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló számlákat.
(5) A temetési segély ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el.
15. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermek(ek) születését követően egyszeri támogatásban részesíti az újszülött családját.
(2) A támogatás iránti kérelmet a születési anyakönyvi kivonat egyidejű bemutatásával lehet előterjeszteni a születéstől számított 30 napon belül a Közös Hivatalnál.
1. A támogatás mértéke gyermekenként 10.000,-Ft.
1. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szülők valamelyike a szülés napját megelőzően legalább 1 éves Hirics községi állandó lakóhellyel rendelkezzen és életvitelszerűen Hirics községben tartózkodjon.
Természetben nyújtott szociális ellátások
16. § A köztemetésre a Sztv. 48. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a köztemetést elsősorban, hamvasztásos temetés formájában kell biztosítani.
17. § (1) Kérelmére közgyógyellátásban részesíthető az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül álló esetén 200 %-át, igazolt havi gyógyszerköltsége eléri nyugdíjminimum 25 %-át.
(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a kérelmezőnek a háziorvosával igazoltatni kell.
18. §
Szociális szolgáltatások
19. § (1) Hirics község Önkormányzata 2010. január 1. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására szerződést kötött a Szociális Háló Egyesülettel (7960 Sellye, Batthyány u. 4)
1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. jelzőrendszeres segítségnyújtás
4. időskorúak nappali intézményi ellátása
(2) A Szociális Háló Egyesület vezetője minden évben átfogó értékelést nyújt Hirics község képviselő - testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.
20. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.
(2) Az étkeztetés , házi segítségnyújtás , idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a Szociális Háló Egyesület vezetője határozza meg.
21. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
1. nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban időskorúak ellátásában részesülnek,
2. akik krónikus , vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk ellátásáról – részbe vagy teljesen- gondoskodni nem tudnak
3. Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
4. Hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkezés hiánya az életüket , testi épségüket veszélyezteti.
(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.
Házi segítségnyújtás
22 .§
23. § .
(1) A települési Önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg, ha a Gytv. 19. §-a szerint számított jövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140% -át.
(2) A képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét rászorultságtól függően 10.000,-Ft-ig terjedő mértékben határozhatja meg.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
24. § Az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. §-ában meghatározott személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás (SKTT) Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata ( 7960 Sellye, Zrínyi u. 13. ) valamint a SKTT Vajszlói Aprófalva Óvoda (7838 Vajszló, Iskola u. 3.) útján a társulási megállapodásban foglaltak szerint látja el.
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátásról és megállapításuk szabályairól szóló 3/2012. (IX. 30.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv. valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.