Kemse Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2006. 10. 15- 2016. 07. 04
Kemse Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2006.10.15.
Kemse Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a területi sajátosságok és a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1) A rendelet területi hatálya Kemse község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építési telket vagy területet kialakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó tervlapok (Dévényi és Társa Kft. 2004-14 munkaszámú, V-2 és V-3 jelű tervlapja) együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 25.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban
OTÉK) előírásait kell alkalmazni.
2. § 1) A szabályozási tervek és jelen szabályozási előírások kötelező elemeit csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Kötelezőnek kell kezelni a 2) bekezdésben nem említett elemeket.
2) a) Jelen rendelet módosítása nélkül módosítható, pontosítható, kiegészíthető elemek:
b) Irányadó szabályozási elemek, melyek a szabályozás egy lehetséges változatát jelentik, módosításuk, illetve pontosításuk jelen rendelet keretei között a szabályozási terv módosítása nélkül történhet:
3) Az övezeti előírásokban szereplő "épületszélesség" fogalom értelmezése:
- Négyszög alaprajz esetén a rövidebb, tetővel fedett alaprajzi méret,
- Épületszámyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az egyes, külön tetővel fedett épületszámyak szélességi mérete.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
3. § 1) Engedélyhez kötött építési munkák:
Az Önkormányzat Képviselőtestülete a külön jogszabályban meghatározottakon túl a következő építési tevékenységeket is engedélykötelessé teszi:
helyi védettségű építményen végzett, a homlokzati megjelenést befolyásoló bármilyen munkálat végzése,
helyi védettségű építményen vagy telkén reklám, hirdetés elhelyezése,
természet- vagy látványvédelmi korlátozással érintett területen reklám, hirdetés elhelyezése.
4. § 1) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben:
3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
abban az esetben, ha a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
2) A településeken végzett tervezési, építési munkálatok során keletkező földtani, talajmechanikai és geotechnikai adatok MGSZ-hez történő adatszolgáltatása kötelező. (4/1997 (III.5.) IKIM-KTM-KHVM rendelet)
3) A szabályozási terv előírásai szerint egyébként engedélyezhető építmény nem építhető, ha létesítése a felszíni vizek természetes elfolyását gátolja.
5. § 1) Termőföld más célú hasznosítását csak a területileg illetékes Földhivatal engedélyezheti. Termőföldön történő beruházások engedélyezéséhez, illetve a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását, illetve engedélyét meg kell kérni. (Ld.: 1994. évi LV. törvény 62-70. §)
2) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények:
Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló törvényben meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.
6. § 1) Építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul,
a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
2) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell, de a jelenlegi szabályozásnak meg nem felelő épületek, ill. épületrészek megtarthatók, meglévő alaprajzi kontúrjukon belül felújíthatok, korszerűsíthetek.
3) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
4) Beépítésre szánt területen az építési telkek legalább az alábbi közműellátással építhetők be, újíthatok fel, illetve alakíthatók át:
közműves villamosenergia,
belterületen közműves, külterületen egyedi ivóvízellátás, zárt szennyvízgyűjtő, vagy egyedi közműpótló berendezés, csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerben, befogadóig elvezetéssel, vagy zárt ciszternában, vagy vízügyi hatósági engedéllyel telken belüli szikkasztással.
5) Beépítésre nem szánt területen a közművesítettség szükséges mértékét az építési hatóság az illetékes szakhatóságok állásfoglalása alapján határozza meg.
7. § 1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
8. § 1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek, állattartásra szolgáló épületté átalakításkor az engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Állategészségügyi Állomás véleményét.
3) Trágya- és trágya létároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül.
11. FEJEZET
Településszerkezet, területfelhasználás
9. § 1) A szabályozási terv
a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
2) A község beépítésre szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak: lakóterület vegyes terület, gazdasági terület, különleges terület.
3) A község beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak: közlekedési és közműelhelyezési terület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület.
4) A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsukat a V-2 és V-3 jelű szabályozási terv tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Falusias lakóterület (Lf)
10. § 5) A település teljes lakóterülete falusias lakóterületbe tartozik, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, valamint nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
6) Az egyes építési övezetek lehatárolását részletesen a V-3 jelű tervlap ábrázolja.
7) Az építési övezetekben elhelyezhető: legfeljebb kétlakásos lakóépület, a lakófunkciót kiszolgáló tároló és egyéb épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,
.. - mezőgazdasági építmény,
az
OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
8) Az épületeket a telek homlokvonalától számított 70 m-en belül lehet csak elhelyezni.
9) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületeket a főrendeltetésű épület mögött, annak takarásában, az előírt védőtávolságok megtartásával kell elhelyezni.
10) A telkek homlokvonalán a településen általános, legfeljebb 1,80 m magas, áttört jellegű kerítés építhető, max. 1,00 m. magas tömör lábazattal.
11) Részletes beépítési előírások:
12) A védett településszerkezeten belül betartandó további előírások:
a) A meglévő telekstruktúrát meg kell őrizni, új telek csak a szabályozási tervben jelölt helyeken alakítható ki. Telekhatár-rendezés kivételesen, az indokoltságát igazoló, elvi építési engedély szintű tervvel alátámasztott telekalakítási terv alapján történhet.
b) Beépítetlen telken új főrendeltetésű épület csak a jelölt építési helyeken helyezhető el.
c) Meglévő épület bontása esetén az új épületet a korábbi épületnek megfelelő beépítési móddal, a kialakult utcaképhez (épületszélesség, építménymagasság, tetőforma, stb.) illeszkedve kell elhelyezni.
d) Meglévő épület bővítése csak a környezethez illeszkedően, az eredeti értékek megtartásával történhet.
e) Az utcaképet megváltoztató bármilyen építési tevékenység (a jelenlegitől eltérő színezés, nyílászáró-csere, tetőhéjazat csere, stb.) csak építési engedély alapján végezhető.
f) Az építési engedélyezési terveket a települési főépítésszel (ennek hiányában a kamarai tervtanáccsal) véleményeztetni kell. A tervekhez legalább 1:200 léptékű, a szomszédos két-két épületet is bemutató utcaképi rajzot, valamint az érintett épületek fotóit csatolni kell.
Településközpont vegyes terület
11. § 1) A Vt jelű övezetek a jelenleg is meglévő, nem lakófunkciókat befogadó területek:
- 19
- 27/1
- 27/2
- 27/3
hrsz-ú telkek.
2) A területen elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb, a lakófunkciót nem zavaró közösségi szórakoztató, kulturális épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- nem zavaró hatású gazdasági építmény.
3) A területen a meglévő beépítések megtartandók, és legfeljebb 70 %-os beépítettségig bővíthetők a meglévő építménymagasságokhoz és épületformálásokhoz igazodóan.
4) Új funkció létesítése esetén az előírt számú parkoló elhelyezését az Önkormányzat közterületen is engedélyezheti, de kizárólag közforgalmú parkolóként üzemeltetve.
Gazdasági terület
Egyéb ipari terület
12. §
1) A Gip jelű építési övezet Zehi-puszta mezőgazdasági majorsági területe.
2) A területen elhelyezhető: a természetvédelmi érdekekre káros hatást nem jelentő gazdasági tevékenységi célú épület, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület
3) Telekalakítás csak telekalakítási terv alapján engedélyezhető.
4) Az építési övezetre vonatkozó irányadó beépítési előírások:
A kialakítható legkisebb telekterület |
10 000 |
m2 |
A beépítés módja |
szabadon álló |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
Élőkért mérete |
5,0 |
m |
Oldalkert mérete |
OTÉK
szerint |
m |
Az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága |
6,0 (x) |
m |
Kerítés |
áttört jellegű, max 2,0 |
m |
(x) = Technológiai létesítmények esetén az építésügyi hatóság a maximális építménymagasságnál megengedőbb értéket is meghatározhat.
13. § 1) A Kt jelű építési övezet a temetők területe.
a) A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. (Jelenleg: 1999. évi XLIIL törvény és az ennek végrehajtásáról szóló
145/1999.(X.1.) Korm. rendelet) b) A temető területén csak a használatához és fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
c) A területen max. 10 %-os beépítettséggel elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m, mely nem vonatkozik harangtoronyra ill. haranglábra.
2) A Ki jelű építési övezet a község fejlesztési területe, ahol az idegenforgalom és turisztika céljára szolgáló, illetve azt kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
a.) A területen telekalakítás és építés csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. (1. lépcső: a teljes területre vonatkozó, a települési főépítésszel, ennek hiányában a kamarai tervtanáccsal véleményeztetett beépítési terv, amely tisztázza a tervezett létesítmények elhelyezését, megközelítését, nagyságrendjét és építészeti követelményeit. 2. lépcső: engedélyezési terv)
b.) A területen meglévő facsoportok, erdőfoltok idős fáit meg kell tartani, védelmüket szakszerű gondozással kell biztosítani.
c.) Az övezetre vonatkozó részletes telekala |
dtási és beépítési előírások: |
A kialakítható legkisebb telekterület |
5000 |
m2 |
A beépítés módja |
szabadon álló |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
15 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
70 |
% |
Élőkért legkisebb mérete |
5,0 |
m |
Oldalkert legkisebb mérete |
OTÉK
szerint |
m |
Hátsókért legkisebb mérete |
20,0 |
m |
Az legnagyobb
elhelyezhető építménymagassága |
4,5 |
m |
építmények
|
legnagyobb épületszélessége |
12,0 |
m |
tetőidoma |
25-45° közötti hajlásszögű magastető |
Kerítés |
legfeljebb 1,8 m magas, növényzettel takart, áttört jellegű |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműelhelyezési terület
14. §
1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
2) Közúti közlekedési területek szabályozása:
Jel |
Út |
Kategória |
Közi .terület szélessége |
Jelenleg |
távlatban |
KöU-1 |
5822 sz. összekötő út
5823 sz. összekötő út |
külterületi mellékút, összekötő út (K.VI.C.) |
külterületi mellékút, összekötőút (K.VI.C.) |
meglévő (14-30 m) |
KöU-2 |
Mezőgazdasági és külterületi egyéb utak |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.) |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.) |
meglévő (6-12 m) |
KöU-3 |
Rákóczi Ferenc utca |
belterületi gyűjtőút (B.V.c.C.) |
belterületi gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő (14-30 m) |
KöU-4 |
Lakó és kiszolgáló utak |
(B.VI.d.C) |
(B.VI.d.C) |
meglévő |
3) A közúti közlekedési területen az
OTÉK 26. § (1) bekezdése, és a
(3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 1 %- át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
4) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
5) Az utak mellett nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes gyűjtéséről és elvezetéséről.
6) A szabályozási terven jelölt út melletti fasorok telepítését az út létesítésével, illetve korszerűsítésével együtt kell elvégezni.
7) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A „Fák védelméről” szóló jogszabályt be kell tartani. (Jelenleg: 21/1970 (VL21.) kormányrendelet)
15. § 1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
2) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.
3) A csapadékvizek elvezetésére:
a meglévő nyílt árkos rendszer fenntartható,
új beépítésű területeken a csapadékvíz elvezetési rendszert legalább nyílt árkokkal kell kiépíteni a vég befogadóig, és annak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell,
a közút műtárgyának minősülő vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területről származó vizeket csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad beengedni,
a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
4) Új nyomvonalas létesítmény elhelyezése a település teljes területén csak a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával történhet.Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni. Településszerkezeti védettség alatt álló, és tájképvédelem alá tartozó területeken új légvezetékek nem építhetők.
5) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési hálózatok szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell elhelyezni.
6) A 20 kV-os villamos vezeték védőtávolsága a szélső száltól 5-5 méter, amelybe épület vagy épületrész nem nyúlhat.
7) Gáznyomásszabályozó berendezés az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető.
8) Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) belterületen és tájképvédelem alatt álló területeken nem létesíthető, egyéb helyen elhelyezése egyedi elbírálás alapján, a Dél-Dunántúli KÖTEVIFE szakvéleményének megfelelően történhet, és csak az Önkormányzat hozzájárulása esetén építhető meg.
16. § 1) AZ jelű közparkok lehatárolását a V-3 jelű terv tünteti fel.
2) A területen elhelyezhetők az
OTÉK 27. §-ban foglalt épületek és építmények, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 3,5 m-es építménymagassággal.
3) A településszerkezeti védettség alatt álló központi zöldterületeken telekalakítás nem engedélyezhető, épület nem építhető.
4) A központi zöldterületen a rálátás biztosítása érdekében kertészeti tervet kell készíteni a meglévő fás növényzet ritkítására. További növényzet-telepítés csak kertészeti terv alapján végezhető. (A kertészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmémök készíthet.)
17. § 1) A településen található - a szabályozási terven lehatárolt - erdőterületek az erdő rendeltetése szerint
- védelmi rendeltetésű erdők (Ev)
- egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)
- gazdasági rendeltetésű erdők (Eg)
2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdöövezetben építmény csak a természetvédelem céljára helyezhető el. Ide tartoznak az ökológiai hálózat részét képező erdők is. Tarvágás nem, csak szálalóvágás vagy természetes felújítás végezhető.
3) Az Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai és az Eg jelű gazdasági célú erdőövezetekben az
OTÉK 28. § szerint helyezhetők el építmények. Az elhelyezhető épületek beépített területe nem lehet nagyobb 200 m
1 2-nél, építménymagassága (kilátótorony kivételével) nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
4) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
- az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
- a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
- a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
5) Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet.
6) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénynek vonatkozó rendelkezéseit kell megtartani. (Jelenleg: 1996. évi Lili, törvény,
1996. évi LIV. törvény)
Mezőgazdasági terület
Általános mezőgazdasági terület
18. §
3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. Minden beruházáshoz (építmény építése, ültetvény telepítése, stb.) be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
4) A művelési ágak megváltoztatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
5) A területen található fasorok, cserjefoltok, idős fák, mezsgyék, gyepes táblaszegélyek megőrzendők.
6) Melioráció, drénezés, altalajjavítás csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén végezhető.
7) „Energiaerdő” létesítése a szántó besorolású földrészleteken a művelési ág változtatása nélkül lehetséges, de a telepítéshez az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok együttes hozzájárulása szükséges.
8) Az Má-1 jelű övezetekben az
OTÉK 29. § (1) és (3)-(8) előírásai alkalmazandók.
a) 500 m2 összes szintterületet meghaladó nagyságú épület csak kétlépcsős engedélyezési eljárással építhető. (1. lépcső: a beépítési és az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv)
b) Az elhelyezhető épületekre vonatkozó részletes előírások:
- beépítési mód: szabadon álló
- legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
(Technológiai létesítmények esetén az építésügyi hatóság a maximális építménymagasságnál megengedőbb értéket is meghatározhat.)
- terepszint alatti létesítmény: a megengedett beépítettség legfeljebb kétszeres értékéig
- kerítés: max. 1,8 m magas, áttört jellegű, növényzettel takart
9) Az Má-2 jelű övezetek természet- vagy tájképvédelem miatt fokozottan védendők.
a) A kialakult földrészletek tovább nem oszthatók.
b) A területen csak ideiglenes építmények, és a hagyományos külterjes állattartás épületei építhetők.
c) A területen önálló kerítés nem építhető, az esetleges lehatárolás csak növényzettel együtt létesített kerítéssel történhet.
d) A gyepterületeket feltörni, más művelési ággal hasznosítani csak a DDNP Igazgatóság és a DKTV Felügyelőség hozzájárulásával lehet.
Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
19. §
1) Az Mk jelű övezet a belterületi, csak mezőgazdasági hasznosításra szánt terület.
2) Az övezet telkei tovább nem oszthatók.
3) Az övezetben csak ideiglenes építmények építhetők.
20. § 1) A vízgazdálkodási területbe
a folyóvizek (patakok, állandó és időszakos vízfolyások, árkok) medre és partja (V)
a hullámterek (Vh)
a mocsarak és vízállásos területek (Vm)
tartoznak.
2) A területeken csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet telekalakítást és építést engedélyezni. (Jelenleg:
OTÉK 30. § (2), 21/2006.(1.31.) Korm.r.)
3) Vizimunka elvégzéséhez, illetve vizilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz vízjogi engedély szükséges. (Jelenleg: 1995. évi LVII. tv.)
4) A vízfolyások partjának mindkét oldalán 10-10 m szélességű sávban a természetközeli állapotú növényzetet meg kell tartani, itt épület, építmény nem helyezhető el.
5) A Dráva hullámtere egyben a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, ahol a természetvédelemre vonatkozó jogszabályokat is érvényesíteni kell. A hullámtérbe eső szántók gyepként hasznosítása javasolt.
Védelmi rendelkezések
A környezet védelme
Általános követelmények
21. §
1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi Lili, törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi Lili, törvény tartalmazza.]
2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédö gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg:
1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a
367/2004. (XIL26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (111.1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetten vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVIL törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (1.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIIL6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott
21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
9) Új jelentős levegőterhelési okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a
21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 6,§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
22. § 1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KÖM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MW^-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KÖM rendelet rendelkezik.]
2) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XIL25.) KvVM rendelet szerint.]
3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zaj ki bocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a
8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
Speciális eljárási szabályok
23. § 1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]
2) Kemse a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti és egyben kiemelten érzékeny vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a
367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (111.1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a
123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az
1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében kötelező jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a
49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
9) Kemse településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia
kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIIL törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított
16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet tartalmazza.]
11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló
45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]
Az élővilág, a táj- és a természet védelme
24. § 1) Táj- és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a természet védelméről szóló jogszabály (jelenleg: 1996. évi Lili. tv. - továbbiakban TVT) hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Kemse közigazgatási területén a következők:
- Duna-Dráva Nemzeti Park (szabályozási terven és természetvédelmi tervlapon jelölve)
- ökológiai folyosó (szabályozási terven és természetvédelmi tervlapon jelölve)
- Natura 2000 területek (szabályozási terven és természetvédelmi tervlapon jelölve)
- tájképvédelmi övezetek (természetvédelmi tervlapon jelölve)
- egyedi tájértékek (természetvédelmi tervlapon jelölve)
- az ex lege védett értékek
- a 13/2001 (V. 9.) KÖM r. szerinti védett fajok és élőhelyeik.
2) Kemse teljes területe a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM e. r. alapján 06789 települési kóddal a Kiemelten Érzékeny Természeti Terület - Baranyai fás legelők kategóriába tartozik.
3) A településen a területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.
4) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a 30/2001 (XI1.28.) KÖM r. szerinti kezelési tervben meghatározott előírások a hatályosak.
5) Az országos ökológiai hálózatra, természeti területre, Natura 2000 területekre a vonatkozó jogszabályokat kell érvényesíteni. (TVT, 275/2004. (X. 8.) Korm. r., 13/2001. (V. 9.) KÖM r.)
6) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológiai sokféleség csökkenését.
7) Tájképvédelmi övezetben csak tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
8) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagokat kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
9) A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, melyhez a tájba illesztést igazoló munkarész csatolandó.
10) Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területek, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és az egyéb életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása, amely érdekében a természet védelméről szóló törvény vonatkozó előírásai betartandók. (TVT)
11) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalas létesítmények (út, vasút, vízfolyás, stb.) építésekor biztosítani kell az állatok mozgásának lehetőségét.
12) Az egyedi tájértékeket az 1. sz. melléklet sorolja fel. Az egyedi tájértékeket a DDNP Igazgatósága tartja nyilván. Bármely, az egyedi tájértéket érintő beavatkozás csak a DDNP hozzájárulásával és a DKTVF engedélyével végezhető.
13) A szabályozási tervben védendőként jelölt fasorokat, ill. növényzetet meg kell őrizni, a folyamatos ápolásról, karbantartásról a tulajdonosok gondoskodni kötelesek. Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
Kulturális örökségvédelem
25. § 1) A település különböző fokozatú régészeti védettségű területeinek részletezését a 2. sz. melléklet, elhelyezkedését a szabályozási tervek tüntetik fel.
a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és környezetük:
- Zehipuszta - 062 hrsz
Újkori tégla kápolna és sírok maradványa
- Meződomb dűlő - 088, 089 hrsz
Középkori cserepek
- Balacka - 078/3 hrsz
Középkori cserepek
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, a jelenlegi használattól eltérő hasznosításhoz, építéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges. Az előkerülő objektumok vagy leletek bejelentése kötelező a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a BMMI Janus Pannonius Múzeumának részére.
b) Régészeti érdekű területek:
- Csányoszrói határnál - 02, 013, 014/4 hrsz
A középkori Kemse falu feltételezett helye.
- Zehipuszta - 062,063/2,060/1,066 hrsz
A középkori Zehi falu feltételezett helye.
- Gradistye, Gilistya - 0106,0107 hrsz
A középkori Geredistye falu feltételezett helye.
- Régi temető - 012 hrsz
Felhagyott temető.
- Hídelő - 056,041,057 hrsz
Ismeretlen korú híd helye.
- Zehi temető - 059 hrsz
Ismeretlen korú felhagyott temető.
Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
2) Amennyiben a település területén bárhol - a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül - építés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
3) A település jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében a 2. sz. mellékletben felsorolt utcaképek, épületek, építmények helyi védelem alá tartoznak.
4) A helyi védettségű épületek és építmények felújítási, építési munkái esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Bármilyen építési munka esetén a homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, a tetőforma és -héjalás megőrzendők. A nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok az alátámasztó munkarészben részletezett módon megőrzendők, vagy analógiák alapján helyreállítandók.
b) Az épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
c) Lakóépület bővítése az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal történhet az utcai telekhatártól legalább 10 m-rel hátrahúzva. A bővítés épületszélessége a védett épület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
d) Felújítás esetén az eredeti felületi textúrákat (sima vakolt felület, telifugázott nyerstégla, stb.) nem szabad megváltoztatni. Nem fehér színezés, vagy nem nyerstégla felület esetén homlokzati színtervet kell benyújtani az engedélyezési tervhez.
e) Az esetleges belső átalakításokat az eredeti szerkezetek és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
f) Helyi védettségű épület, építmény bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület, építmény teljes felmérési és fotódokumentációját.
g) Helyi védettségű épületen, építményen végzendő építési tevékenység engedélyezéséhez be kell szerezni a települési (annak hiányában a megyei) főépítész írásos szakvéleményét.
26. § 1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. (1996. évi XXXI. tv.) Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell biztosítani. (35/1996.(XII.29.)BM rendelet)
2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás. (35/1996.(XII.29.)BM rendelet)
3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
IV. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
27. § 1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítás érdekében - azok aktualitása esetén - az ÉTV 17. §- ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül.
a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:
A tervezett közutak létesítésére, illetve bővítésére kijelölt területsávok.
b) Beültetési kötelezettség
A szabályozási terv szerinti beültetési kötelezettséget az építési engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódóan kell előírni és megvalósítani.
V. Fejezet
28. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadásától számított 30. napon lép hatályba.
Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 3/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelethez
TERMÉSZETVÉDELEM
1. Központi park 15,25,26 hrsz.
2. Anyagnyerőgödör 57 hrsz.
3. Útmenti fák 017, 049 hrsz.
4. Szalkó völgy Ny-i része (sásos berek idős füzekkel) 08 hrsz
5. Cseresznyeszéli berek (sással, rekettyével benőtt berek 02 hrsz
6. Körisös erdő, köriscsoport 025/15 hrsz
7. Kocsányos tölgy 024/1 hrsz.
8. Nagy-völgyi mocsárerdő 024/1-2 hrsz
9. Folyócsa berek és Lapos rét 031 hrsz
10. Erdősáv 057,058, 0121,0115,0117 hrsz
11. Füzesi rét 0102/1a hrsz
13. Ligeti berek 043-045 hrsz.
14. Szérüs kerti kaszáló és legelő 040 hrsz
15. Zehi-pusztai temető 059 hrsz
16. Fás legelő (Kocsányos tölgyek) 061/1-2 hrsz
18. Csöndes és környéke (holtág) 0821 hrsz,
19. Gilistyei-tó és környéke (holtág) 0108 hrsz
20. Kiserdő 0109, 0112 hrsz.
2. melléklet a 3/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelethez
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
HELYI VÉDETTSÉG ALÁ TARTOZÓ INGATLANOK:
1. |
Rákóczi Ferenc u. |
19 |
hrsz |
ref. templom |
- |
H1 |
2. |
Rákóczi Ferenc u. 3. |
4/1 |
hrsz |
lakóház |
- |
H1 |
3. |
Rákóczi Ferenc u. 4. |
5 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
4. |
Rákóczi Ferenc u. 5. |
6 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
5. |
Rákóczi Ferenc u. 15. |
18 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
6. |
Rákóczi Ferenc u. 20. |
30/2 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
7. |
Rákóczi Ferenc u. 24. |
37 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
8. |
Rákóczi Ferenc u. 33. |
50 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
9. |
Rákóczi Ferenc u. 36. |
54 |
hrsz |
lakóház |
- |
H 1 |
10. |
Rákóczi Ferenc u. 3. |
4/1 |
hrsz |
kereszt |
- |
H 3 |
RÉGÉSZETI TERÜLETEK
Jel |
Hely |
Elemzés (régészeti örökség) |
Hrsz. |
Védettség |
A lelőhely állapota Feltárhatóság, bemutathatóság, megtartás. |
1 |
A csányoszrói határnál Összefügg az 6. lelőhellyel. |
A középkori Kemse (Kemche 1292) falu feltételezett helye |
012, 013, 014/4 |
- |
Jelenleg szántó, gyep. Változás nem tervezett.
Régészeti érdekű terület. |
2 |
Zehipuszta Összefügg a 3. és 8. lelőhellyel. |
A középkori Zehi (Zeüh) falu feltételezett helye. |
062
063/2
060/1
066 |
- |
Jelenleg major, gyep, út. Változás nem tervezett.
Régészeti érdekű terület. |
3 |
Zehipuszta Összefügg a 2. és 8. lelőhellyel.
A Dráva gátjának tövében. |
Újkori tégla kápolna és sírok (pártával és bronz gombokkal) maradványa |
062 |
- |
Jelenleg major.
Változás nem tervezett.
Régészeti lelőhely. |
4 |
Gradistye Gilistya |
A középkori Geredistye (Greddischye 1632) falu feltételezett helye. |
0106
0107 |
- |
Jelenleg szántó, erdő. Változás nem tervezett.
Régészeti érdekű terület. |
5 |
Meződomb-dűlő Zehi-pusztától Dk-re, a Dráva fölött, a volt laktanyánál. |
Középkori cserepek. |
078/3 |
- |
Jelenleg szántó. Változás nem tervezett.
Régészeti lelőhely. |
6 |
Régi temető Összefügg az 1. lelőhellyel. |
Ismeretlen korú felhagyott temető. |
012 |
- |
Jelenleg szántó.
Változás nem tervezett.
Régészeti érdekű terület. |
7 |
Hídelő
EOV: E561653
N052259 |
Ismeretlen korú hid állott itt. |
056 út
041
057 |
- |
Jelenleg út, erdősáv. Változás nem tervezett.
Régészeti érdekű terület. |
8 |
Zehi temető
Összefügg a 2. lelőhellyel |
Ismeretlen korú felhagyott temető |
059 |
- |
Felhagyott temető. Változás nem tervezett.
Régészeti érdekű terület. |
9 |
Balacka
Zehi-pusztától D-re, Háromfa-pusztától ÉK-re. |
Az úttól É-ra középkori cserepek a felszínen. |
078/3 |
- |
Jelenleg szántó. Változás nem tervezett.
Régészeti lelőhely. |