Kisszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2012. 08. 30- 2019. 04. 11Kisszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Kisszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Kisszentmárton község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával szabad.
2. Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(2) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
(3) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet előírásai és a SZT szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:
a) irányadó telekhatár
b) megszüntető jel
c) helyi művi értékek
d)1
4. § (1) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:
a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:
ba) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.
bb) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
bc) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.
(2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. § Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
(1) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
(2) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
(3) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
(4) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bővítés nem engedélyezhető, bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
(5) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
4. Építési engedélyezés általános szabályai
6. §2
7. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén idegenforgalmi célú különleges területen, mezőgazdasági üzemi területen, gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet.
A tervben a külterületen, valamint a belterület és a külterület határán fekvő gazdasági területek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek tájbaillesztésének megoldására. A telepítendő növényzet kiválasztásakor a gyors növekedésű fajok, előnevelt egyedek előnyt élvezzenek.
b) a tájképet jelentősen megváltoztató ( 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet
(2) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.
(3) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK előírásai szerint kell kialakítani.
(4)3 Az építészeti tervek elkészítése azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségeen kiképzett (part) falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen, a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében geotechnikai dokumentáció alapján történhet.
5. Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások
8. § (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények
a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
c) 2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése a település belterületén, valamint tájképvédelmi területen tilos.
(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
(3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
(4) Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
(5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
(6) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások:
a) Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, vagy meglévő épületre, építményre elhelyezni tilos.
b) Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével helyezhető el.
6. Közterületen elhelyezhető építmények
9. § (1) Árusítópavilon közterületen nem építhető.
(2) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
7. A belterületi határvonal
10. § (1) A település területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók.
(2) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
8. A beépítésre szánt és nem szánt területek
11. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a) falusias lakóterület
b) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
c) különleges terület
ca) intézményi célra,
cb) temetkezési célra,
cc) idegenforgalmi célra,
cd) mezőgazdasági üzemi terület céljára,
ce) hulladékgazdálkodási célra.
(2) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület,
f) természetközeli terület.
9. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírások
12. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a) Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa) műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok
ab) más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből
d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
10. Falusias lakóterület - Lf
13. § (1) A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
Lakóterületen használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(3) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások
a) Az „Lf- 1” jelű építési övezet
aa) építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
ab) nyeles telek nem alakítható ki
ac) legkisebb telekterület 720 m2
ad)4 legkisebb utcai telekszélesség 13 m
ae) beépítési mód oldalhatáron álló
af) legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2
ag) legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
ah) legkisebb előkert SZT szerint, az ott tervezett építési vonallal nem jelölt esetekben az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon
ai) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
aj) legkisebb hátsókert SZT szerint, az ott nem jelölt esetekben 6 m
ak) zöldfelületi mutató min. 40%
b) Az „Lf- 2” jelű építési övezet
ba) nyeles telek nem alakítható ki
bb) legkisebb telekterület 2000 m2
bc) legkisebb utcai telekszélesség 20 m
bd) beépítési mód oldalhatáron álló
be) legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2
bf) legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
bg) legkisebb előkert 10 m
bh) legkisebb oldalkert 10 m
bi) legkisebb hátsókert 10 m
bj) zöldfelületi mutató min. 40%
c) Az „Lf- 3” jelű építési övezet
ca) építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
cb) nyeles telek nem alakítható ki
cc) legkisebb telekterület 500 m2
cd) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
ce) beépítési mód szabadon álló
cf) legnagyobb beépítettség 30%
cg) legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
ch) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
ci) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
cj) legkisebb hátsókert 3 m
ck) zöldfelületi mutató min. 40%
d) Az „Lf- 4” jelű építési övezet
da) építési telkenként 1db, legfeljebb 4 lakásos lakóépület építhető
db) nyeles telek nem alakítható ki
dc) legkisebb telekterület 300 m2
dd) legkisebb utcai telekszélesség 10 m
de) beépítési mód zártsorú
df) legnagyobb beépítettség 30%
dg) legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m , udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
dh) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
di) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
dj) legkisebb hátsókert 6 m
dk) zöldfelületi mutató min. 40%
(4) Egyéb előírások
a) Tetőidom és hajlásszög
aa) ”Lf- 1” és „Lf- 3” építési övezetben magastetős épületek építendők, a tetőidom és a hajlásszög az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. Az utcára merőleges elhelyezésű épületek utcai homlokzata oromfalas legyen, illetve maradjon. Új utcasoron magastető építendő, a fő tetőgerinc az utcára merőleges legyen, a tető hajlásszöge 35-45 fok. Az utcai homlokzatot oromfalasan kell kialakítani, kontyolás nem megengedett.
ab) ”Lf- 2” építési övezetben magastetős épületek építendők, a tömegformálás a táj építési hagyományaihoz illeszkedjen.
ac) „Lf- 4” építési övezetben magastető 35-45 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc az oldalhatárra merőleges legyen.
b) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (Elsősorban fehér festés-meszelés, egyéb színekből a meleg színek világos árnyalatai: pl. homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna, olajzöld alkalmazandó. A hideg és erős színek használatát kerülni kell, mint pl. kék, lila, citromsárga.).
d) Épületszélesség legfeljebb 9 m
e) Közterület felőli kerítés
Épített jellegű, 1,5- 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
f) Udvari épületek létesítése, kialakítása
fa) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
fb) Zártsorú beépítési mód esetén az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 9 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás). E területsávon kívül tervezett udvari épületek, épületszárnyak az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint épüljenek az fa) alpont előírásainak figyelembevételével..
fc) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
11. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz
14. § (1) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(3) Az építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) legkisebb telekterület 2000 m2
b) legkisebb utcai telekszélesség 25 m
c) beépítési mód szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség 50%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,50 m
f) legkisebb előkert SZT szerinti beültetési kötelezettség figyelembevételével, az ott nem jelölt esetekben 5 m
g) legkisebb oldalkert SZT szerinti beültetési kötelezettség figyelembevételével, az ott nem jelölt esetekben 6 m
h) legkisebb hátsókert 10 m
i) zöldfelületi mutató min. 25%, ennek legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni.
j) A beültetési kötelezettségről szóló képviselő-testületi határozat figyelembevételével
ja) az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességű háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt oldalsó és hátsó telekhatárok mentén legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn,
jb) a belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal (ld. 2. számú függelék) fásítani kell.
k) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen
12. Különleges területek - K
15. § (1) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
Különleges területen használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(3) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Kint” jelű építési övezet elsősorban közcélú intézmények elhelyezésére szolgál.
aa) legkisebb telekterület 400 m2
ab) beépítési mód oldalhatáron álló
ac) legnagyobb beépítettség 40%
ad) legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
ae) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
af) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ag) legkisebb hátsókert 0 m
ah) zöldfelületi mutató min. 40%
ai) közterület felőli kerítés épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas legyen, a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
aj) tetőidom és hajlásszög az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
ak) tetőhéjalás elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
al) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (elsősorban fehér festés-meszelés, egyéb színekből a meleg színek világos árnyalatai pl.: homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna, olajzöld. A hideg és erős színek használatát kerülni kell, mint pl. kék, lila, citromsárga.).
b) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra
ba) legkisebb telekterület kialakult
bb) beépítési mód szabadon álló
bc) legnagyobb beépítettség10%
bd) legnagyobb építménymagasság 4,50 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
be) legkisebb előkert 10 m
bf) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bg) legkisebb hátsókert 10 m
bh) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján kell elvégezni
bi) közterület felőli kerítés épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas legyen, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepítendő
c) A „Kid” jelű különleges terület idegenforgalmi célra
ca) legkisebb telekterület 5000 m2
cb) beépítési mód szabadon álló
cc) legnagyobb beépítettség 20%
cd) legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 6,50 m
ce) legkisebb előkert 7 m
cf) legkisebb oldalkert 10 m
cg) legkisebb hátsókert 10 m
ch) zöldfelületi mutató min. 60%
ci) A beültetési kötelezettségről szóló képviselő-testületi határozat figyelembevételével az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességű, a 0199 hrsz. árok mentén gyepsávként kialakított, egyebekben háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt telekhatárok mentén legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal (ld. 3. számú függelék) fásítani kell.
cj) közterület felőli kerítés épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas legyen, a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
d) A „Kmü” jelű különleges terület mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára
da) legkisebb telekterület 10.000 m2
db) legkisebb utcai telekszélesség 50 m
dc) beépítési mód szabadon álló
dd) legnagyobb beépítettség 40%
de) legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 6,50 m , a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja
df) legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők
dg) legkisebb oldalkert 10 m
dh) legkisebb hátsókert 10 m
di) zöldfelületi mutató min. 40%, a belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal (ld. 2. számú függelék) fásítani kell. A beültetési kötelezettségről szóló képviselő-testületi határozat figyelembevételével az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességű háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt telekhatárok mentén legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
dj) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,0 m magas legyen
e) A „Khu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra – szennyvíz átemelő
ea) legkisebb telekterület 60 m2
eb) beépítési mód oldalhatáron álló
ec) legnagyobb beépítettség 40%
ed) legnagyobb építménymagasság 3,00 m
ee) legkisebb előkert 0 m
ef) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
eg) legkisebb hátsókert 0 m
eh) zöldfelületi mutató min. 40%
ei) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,0 m magas legyen
13. Közlekedési és közműterület
16. § (1) A közúti közlekedési területek („Köu-„)
a) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
b) Közlekedési terület fásítása
ba) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
bb) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (ld. 3. számú függelék) kell alkalmazni.
bc) Utcai fasor a 3. számú függelék figyelembevételével telepíthető.
bd) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.
(2) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
a) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
b) A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
c) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
d) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
e) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(3) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
(4)5 Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m, közforgalom számára megnyitott magánút telekszélessége legalább 7 m legyen.
14. Zöldterület - Z
17. § (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).
(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:
a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.
b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető
c) Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.
d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
(3) Az övezetben épület nem építhető.
(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.
(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
15. Erdőterület - E
18. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, valamint védelmi rendeltetésű – „Ev- 1” (védett) és „Ev- 2” (védő) jelű erdők.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ea) az épület földszintes legyen
eb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
f) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
fa) legnagyobb építménymagasság 5,0 m
fb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok (ld. 3. számú függelék) alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
a) Védő erdőben építmény nem helyezhető el.
b) Védett erdőben épületet elhelyezni nem szabad. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el.
c) Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a táj- és természetvédelmi hatóság állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az erdészeti hatóság engedélye szerint végezhető.
(4) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók. Erdő megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet.
(5) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.
16. Mezőgazdasági terület
19. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető.
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
17. Általános mezőgazdasági terület - Má
20. § (1) Telekalakítási előírások
a) legkisebb telekterület 1500 m2
b) legkisebb telekszélesség 18 m
(2) Az építés feltételei
a) az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen
b) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
Lakóépület építése esetén használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:
ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás
bc) egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)
(3) Az „Má” jelű övezetben az ingatlan művelési ágához köthető funkciójú építmények, építhetők a következő előírások szerint:
a) legnagyobb beépítettség OTÉK szerint
b) beépítési mód szabadonálló
c) legkisebb előkert 10 m
d) legkisebb oldalkert 10 m
e) legkisebb hátsókert 10 m
f) az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
g) Gazdasági épületre vonatkozó előírások:
ga) az épület földszintes legyen
gb) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m
h) Lakóépületre vonatkozó előírások:
ha) megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m
hb) épületszélesség legfeljebb 8,0 m
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK, valamint a (2) és (3) bekezdés előírásai szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (ld. 2. számú függelék) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
18. Vízgazdálkodási terület - V
21. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).
(2) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)6 szabadon álló beépítési mód
b) legfeljebb 3% beépítettség
c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság, amely értéket technológiai jellegű építmény (pl. víztorony) magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja
d) tájbaillő tömegformálás és színezés
e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
(4) A „V- 3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.
A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) szabadonálló beépítési mód
b) tavanként legfeljebb 1 épület építhető, legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel
c) földszintes épület építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal
d) 37-45 fok hajlásszögű magastető
e) tájbaillő színezés
f) 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
g) legfeljebb 8,5 m épületszélesség
h) terepszint alatti építmény nem építhető
(5) A „V- 4” jelű övezetbe az árvízvédelmi töltések területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzített előírások tartandók be.
(6) A „V-ev” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli ártéri erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, az erdők védelmi rendeltetésűek.
a) Az övezetben építményt a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi és az erdővédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban kijelölt területeken és előírtak szerint lehet elhelyezni.
b) Az övezetben bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a természetvédelmi kezelő hozzájárulásával, a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, az erdészeti hatóság engedélye szerint végezhető.
c) Az övezetben a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
(7) A „V-má” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban előírtak szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.
(8) A „V-tk” jelű övezetbe az ártéri mocsarak területe tartozik. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban előírtak szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.
19. Természetközeli terület - Tk
22. § (1) Természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) Természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
20. Kulturális örökségvédelem
23. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 1. számú függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és e rendelet együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
21. Az élővilág, a táj és a természet védelme
24. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeinek listáját a 2.sz. melléklet tartalmazza és a SZT tünteti fel. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt magterület) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni. Az országos ökológiai hálózaton belüli védettségi kategóriák a következők:
a) Védett természeti területen (Duna-Dráva Nemzeti Park) a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
b) Ex lege védett természeti területen (lápok) a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint kell eljárni.
c) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
d) Érzékeny természeti területen a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
e) Országos védelemre tervezett természeti területen (Ormánsági Természetvédelmi Terület) a védelem bejegyzéséig és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
(3) A település területén található helyi védettséget élvező természeti értékek listáját a 2. sz. függelék tartalmazza.
a) Helyi védettséget élvező területen a védetté nyilvánító határozatban és a kezelési tervben foglaltak szerint kell eljárni. A területen tarvágás és véghasználat nem engedélyezett.
(4) Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.
(5) Fa és cserje a település területén a 3. számú függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.
(6) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 3. számú függelék figyelembevételével az építésügyi hatóság határozza meg.
22. A környezet védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza)
25. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
f) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Kisszentmárton a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
23. Tűzvédelmi rendelkezések
26. § A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőség7ét tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.
24. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
27. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges.
25. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
28. § E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
Településrendezési kötelezések
Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben - az ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.
1. melléklet
1. Alaki:
KÖH azonosító: 24799.
Érintett helyrajzi számok: 034/1, 2, 3, 4, 9, 10, 11.
2. Török-domb:
KÖH azonosítók: 24796 és 24797.
Érintett helyrajzi szám: 010/9.
3. Szigetecske:
KÖH azonosító: 24798.
Érintett helyrajzi szám: 088/1.
4.8 Fenyerföldek:
KÖH azonosító: 25179.
5. Kisszentmárton:
KÖH azonosító: 37451.
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
1. Templomi földek: A néphagyomány és az elnevezés alapján a falu egykori temploma található ezen a területen (Baranya megye földrajzi nevei II. 845. oldal, 6. szám).
2. Temető dűlő: Régen temető volt a területen (Baranya megye földrajzi nevei II. 845. oldal, 19. szám). Érintett helyrajzi számok: 017/15, 16.
3. Temető: Az elnevezés egykori temetőre utal (Baranya megye földrajzi nevei II. 849. oldal, 92. szám). Érintett helyrajzi számok: 0144/26-38.
2. melléklet
0208/2, 0208/3, 0209-0227, 0202/2, 0145/2, 0146-0150, 0138/2, 0136/3, 0137/2 hrsz.
EX LEGE VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK
Lápkataszterben szereplő területek
0131/a-b, 0132/a-b-c, 0132/c, 0133, 0134/b, 0135, 0136/1, 0137/1a, 0137/b, 0138/1, 0140/1, 0141, 0142, 032, 034, 035/2, 035/3, 035/4, 035/5, 038/1, 039/2, 040/1, 044, 05/1, 054/a-f, 058/a-f, 060/a-b, 064/a-b, 065/a-g, 068/a-b, 069/a-b, 07/1, 072/a-b, 075, 076/1, 077/a-g, 09/1, 08, 039/4-6, 038/1-2088/2,089/2 hrsz.
NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE
3. melléklet
A. |
B. |
C. |
|
|---|---|---|---|
1. |
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége |
2. |
58131. j. Majláthpusztai bekötőút |
KÖu-1 |
meglévő |
3. |
58132. j. Kisszentmártoni bekötőút |
KÖu-1 |
meglévő |
4. |
Kisszentmárton és Hirics közötti út (58132. j. út folytatása) |
KÖu-1 |
22 m |
5. |
Egyéb közutak és mezőgazdasági utak |
KÖu-2 |
meglévő vagy min. 10,0 m |
6. |
Kossuth L. utca |
KÖu-3 |
meglévő |
7. |
58132. j. út Majláthpusztai átkelési szakasza |
KÖu-3 |
meglévő |
8. |
Tervezett kiszolgáló út |
KÖu-4 |
10,0- 12,0 m |
9. |
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-4 |
meglévő |
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
1. függelék
1. Országos védelemre javasolt építmény, a védettség bejegyzéséig H1 jelzésű védettség
1.1. Kossuth Lajos u. 16. hrsz.: 62 református templom
2. Védendő, a szükséges javításokkal megőrzendő – H 1 jelzésű – épületek:
2.1. Kossuth Lajos utca 1. Hrsz.: 47 - lakóház
2.2. Kossuth Lajos utca 18. Hrsz.: 64 - lakóház
2.3. Kossuth Lajos utca 33. Hrsz.: 15 - lakóház
2.4. Kossuth Lajos utca 35. Hrsz.: 17 - lakóház
2.5. Kossuth Lajos utca 38. Hrsz.: 20 - teljes porta: lakóház, melléképületek
2.6. Szabadság utca 3. Hrsz.: 38 - teljes porta: lakóház, istállós pajta
2.7. Szabadság utca 6. Hrsz.: 35 - volt pásztorház
2.8. Kossuth Lajos utca 15. Hrsz.: 61 - istállós pajta
2.9. Kossuth Lajos utca 30. Hrsz.: 12 - istállós pajta
2.10.Kossuth Lajos utca 34. Hrsz.: 16 - istállós pajta
2.11.Kossuth Lajos utca 44. Hrsz.: 28 - istállós pajta,disznóól, kerítés
2.12.Kossuth Lajos utca 51. Hrsz.: 33 - istállós pajta
2.13.Majláth-puszta Hrsz.: 0123/4 - kastély
2.14.Majláth-puszta Hrsz.: 0123/3 - istálló
2.15.Kossuth Lajos utca 22. Hrsz.: 68 - lakóház, istállós pajta
3. Teljes felújításra szoruló, védelemre érdemes, ha a felújítás nem lehetséges, dokumentálandó – H 2 jelzésű – épületek:
3.1. Szabadság utca 1. Hrsz.: 40 - talpas pajta
4. Védendő – H 3 jelzésű – építmények:
4.1. Kossuth Lajos utca 31. Hrsz.: 13 - kerítés
4.2. Kossuth Lajos utca 37. Hrsz.: 19 - kerítés
4.3. Kossuth Lajos utca 52. Hrsz.: 42 - kerítés
2. függelék
1. Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon
2. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén
3. Mezőgazdasági üzemi területen
4. Idegenforgalmi célú különleges területen
3. függelék
1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:
1.1. Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
1.2. 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m
2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:
2.1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
2.2. minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
2.3. kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
2.4. 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m
3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:
3.1. cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
3.2. 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m
4. Fapótlás szabályai
4.1. A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.
4.2. A kivágott fát pótolni kell.
4.3. Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.
4.4. A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.
4.5. A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.
5. Őshonos és honos fafajok
5.1. Őshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kőris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.
5.2. Honos fajok: kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fűz, stb.
4. függelék
a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
c) Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.
d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.
e) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
i) Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a tartalmazza.
j) A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
c) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
d) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.
f) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.
g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
h) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait.
i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j) A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
k) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. melléklet9
A(z) 3.§ (2) d)-t a(z) 5/2012.(VII.12.) 1.§-a hatályon kívül helyezte.
A(z) 6.§-t a(z) 5/2012.(VII.12.)2.§-a hatályon kívül helyezte.
A(z) 7.§ (4)-t a(z) 5/2012.(VII.12.) 3.§ iktatta be.
A(z) 13.§ (3) a) ad)-a a(z)5/2012.(VII.12.)4.§-a szerint módosított szöveg.
A(z) 16.§ (4)-t a(z) 5/2012.(VII.12.) 5.§ iktatta be.
A(z) 21.§ (3) a)-c)-a a(z) 5/2012.(VII.12.) 6.§-a szerint módosított szöveg.
A(z) 26.§-a a(z) 5/2012.(VII.12.) 7.§-a szerint módosított szöveg.
A(z)1. melléklet 4.-5.-t a(z) 5/2012.(VII.12.) 8.§ (1) iktatta be.
A(z) 7. melléklet-t a(z) 5/2012.(VII.12) 8.§ (2) iktatta be.