Kisszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013 (XI.18.) rendelete

a szociális igazgatási és szociális ellátás helyi szabályairól

Hatályos: 2013. 11. 19- 2013. 12. 31

Kisszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 10. §-ának (1) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ábans 32. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 32. §-ának (3) bekezdésében, 37/A. §-ának (3) bekezdésében. 38. §-a (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. íj­ában, 46. §-ában, 48. §-ának (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében 92. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) b-c bekezdés kapott felhatalmazás alapján; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 8. pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

                          I. FEJEZET

                                                                     Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy Kisszentmárton Község  Önkormányzata a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, az illetékességi területén meghatározza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtható ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, azok igénybe vételének feltételeit és rendjét.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1)       A rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Kisszentmárton  község  közigazgatási területén élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

  1. magyar állampolgárokra,
  2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
  3. hontalanokra,
  4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.


  1. Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében (átmeneti segély,
    étkezés, szállás biztosítása, ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti) a
    rendelet   hatálya   kiterjed   az   Európai   Szociális   Kartát   megerősítő   országoknak   az
    Önkormányzat illetékességi területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
  2. A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
    beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban:  Szmtv.) szerint a szabad
    mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének
    időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot
    meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi

adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik az Önkormányzat illetékességi területén.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya a Kisszentmárton Község Önkormányzata által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre és az azok által nyújtott ellátásokra terjed ki.

3. Hatásköri  és eljárási szabályok

3. §

(1) Az  Önkormányzat Képviselő-testülete által e rendeletben foglalt szabályok szerint biztosított  pénzbeli és természetbeni ellátások:

a.) aktív korúak ellátása ( rendszeres szociális segély, foglakoztatást helyettesítő támogatás)

b.) méltányossági ápolási díj,

c.) átmeneti segély,

d.) temetési segély,

e.) normatív lakásfenntartási támogatás,

f.) köztemetés,

g.) méltányossági  közgyógyellátás,

h.) szociális földprogramos támogatás

i.) szociális tűzifa támogatás

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által e rendeletben foglalt szabályok szerint, szociális alapszolgáltatás körében  biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a.) családsegítés,

b.) étkeztetés,

c.) házi segítségnyújtás

d.) falugondnoki szolgáltatás. 

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c.) pontja szerinti ellátások közül a születési támogatással és a házasságkötési támogatással,az 5.000.-Ft összeghatárt meg nem haladó létfenntartási támogatással, valamint az (1)bekezdés d.) pontja szerinti támogatással kapcsolatos feladat és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.                                    

(4) A polgármester  döntésével szemben a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül jogorvoslati kérelmet lehet előterjeszteni Kisszentmárton Község  Önkormányzat  Képviselő-testületéhez.          

(5)A jogorvoslati kérelmet a polgármester az első fokú eljárásban keletkezett iratokkal együtt
köteles a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszteni, kivéve ha az első fokú határozatot
hozó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.)114. §-a alapján jár el.

(6) A Képviselő-testület döntése jogerős, a határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a
közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz.

(7)A szociális rászorultság alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátások közül a
jegyző hatásköre - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az aktív korúak ellátásához
kapcsolódó rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a normatív
lakásfenntartási támogatás, és méltányossági közgyógyellátás megállapítása.

4. §


(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátások
megállapítása iránti kérelmet Kisszentmárton  Község Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalában  lehet előterjeszteni.


(2 ) A szociális tárgyú önkormányzati hatósági ügyekben eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók

 (3)  A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Közös
Önkormányzati Hivatal megkeresheti:

  1. a nemzeti adóhatósságot
  2. a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet;
  3. az igazolást kiállító szervet, 
  4. a munkáltatót,
  5. Járási Hivatalt

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező
szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok
szerint, valamint környezettanulmányt készíthet a kérelmező lakásán.

(5) A környezettanulmányként felhasználható a szociálpolitikával, illetve gyermek-, ifjúság-és
családvédelemmel foglalkozó  szerv vagy  személy, vagy  a nevelési-oktatási intézmény
gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársának a környezettanulmány tartalmi
elemeivel rendelkező feljegyzése, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal által korábban
készített környezettanulmány, feltéve, ha a feljegyzés, illetve a környezettanulmány hat
hónapnál nem régebben tapasztalt tényeken alapul.    .          

(6) Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatal az elvégzett környezettanulmány alapján a
kérelmező  életkörülményeire  tekintettel  a jövedelemnyilatkozatban  foglaltakat  vitatja,
felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő
közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok
benyújtására.

5.§


  1. A rendszeres. szociális ellátásokra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
  2. Az ellátott köteles az ellátás alapjául szolgáló feltételek módosulásáról - a módosulást
    követő naptól számított 15 napon belül - a változást bejelenteni. Nem nyújtható szociális
    ellátás annak, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt vagy adatot közöl.

A rendszeres és a nem rendszeres ellátások folyósítása a tárgyhónapot követő hónap 5-ig
történik, a főszabály szerint folyószámlára utalással, vagy lakcímre utalással, amennyiben ez
nem lehetséges, pénztári kifizetéssel.

4. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


6.§

(1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás Szt. szabályai szerinti megtérítése esetében a szociális hatáskört gyakorló szerv a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét

  1. méltányosságból elengedheti
  2. 50%-kal csökkentheti, illetve
  3. legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt biztosíthat,

amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

1. Aktív korúak ellátása

7. §

(1)  Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételrendszere, az ellátás összege, a
rendszeres szociális segélyben részesülő személy segély folyósításának időtartama alatti
együttműködési kötelezettség szabályozása az Szt.-ben foglaltakkal megegyező.

(2)   Az aktív korú, a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként
köteles a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti  Szolgálatával együttműködni, a Családsegítő Szolgálat által kidolgozott beilleszkedést segítő programokban (3)Az együttműködésre kötelezett személy köteles: részt venni.

  1. a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon
    belül a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni,
  2. nyilvántartásba vetetni magát,
  3. a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal, és
  4. teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat.

(4) Az együttműködésre kötelezett személy jogosult a Családsegítő Szolgálattól írásban kérni:

a)  indokolással alátámasztva más program kidolgozását, ha a Családsegítő Szolgálat által
elkészített javaslattal nem ért egyet,                                                               .

b) kezdeményezheti  a  programja  megváltoztatását, módosítását,  amennyiben   szociális
körülményeiben, egészségi állapotában változás áll be.

(5) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális
helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiakra terjedhet ki:

a) egyéni képességet fejlesztő program,

b). életmódot formáló program,                                                                     .

  1. konfliktust kezelő program,
  2. tanácsadás,
  3. munkavégzésre történő felkészítési program;
  4. képzési, továbbképzési program.

(6) Nem  állapítható  meg  a rendszeres  szociális  segély  annak  a  személynek,   aki az együttműködési kötelezettséget nem vállalja.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha


  1. a segélyben részesülő személy a (3) bekezdés a) pontja szerinti határidőben nem keresi fel a
    Családsegítő Szolgálatot, vagy
  2. az együttműködési megállapodást nem írja alá, vagy
  3. az előírt időpontban legalább két alkalommal nem jelenik meg, vagy
  4. a beilleszkedési programban előírt kötelezettségeit két hónapig nem teljesíti.

(8)       Az együttműködésre kötelezett a megjelenési kötelezettség elmulasztását kizárólag orvosi  igazolással igazolhatja.

(9)   Amennyiben   az   együttműködésre   kötelezett   személy   az   előírt   kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget együtt nem működőnek minősül.

(10) Az együttműködési kötelezettség teljesítését a Családsegítő Szolgálat vezetője igazolja, annak megszegését 15 napon belül írásban jelzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak.

8. §  

(1)  Az aktív korú személyek köréből azok, akik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye szerint 40%-ban egészségkárosodottak kérésükre a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból kikerülnek és jogosulttá- válnak a rendszeres szociális segélyre.

(2)       Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltétele a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túl az alábbiak szerint:

a)  a lakókörnyezet – művelés alól kivett  és művelésbe vont udvar, kert - gyom és parlagfű mentes,

b) a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztításáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról  gondoskodik,

c) a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról  gondoskodik,

d) a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben  gondoskodik.

(3)       A rendezett lakókörnyezet vizsgálatának eljárási szabályai:

a)  A rendezett lakókörnyezet biztosítása hatósági ellenőrzés útján kerül vizsgálatra.

b) Ha a helyszíni ellenőrzés az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltak teljesítése
vonatkozásában hiányosságot vagy szabálytalanságot állapít meg, úgy az eljáró szociális
hatáskört gyakorló szerv legfeljebb tíz napos határidő tűzésével a kérelmezőt vagy jogosultat
a hiányosság pótlására, a szabálytalanság megszüntetésére hívja fel.

c)  A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlását, szabálytalanság megszüntetését
a megadott határidő leteltekor utóellenőrzéssel kell vizsgálni.

d)   A rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosításának ellenőrzése érdekében legalább
negyedévente, illetve szükség szerint utóellenőrzés megtartása szükséges.

(4)  Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a felszólítás ellenére sem tesz eleget az
előírt kötelezettségeinek.

(5)Az önkormányzat az aktív korúak ellátásában részesülő személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás megszervezéséről és bonyolításáról az Önkormányzat a mindenkori pályázati kiírásoknak megfelelően gondoskodik.

2. Ápolási díj

9. §

(1) Ápolási díj állapítható meg méltányosságból azon kérelmező részére, aki 18. életévét

betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben családjában az egy

főre eső jövedelem nem haladja meg az Öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő  esetén a 150%-át.

(2)Az ápolási díj megállapítására akkor kerülhet sor, ha

  1. a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen
    igénybe venni, vagy
  2. a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani.

(3) Ápolási díjban családonként egy személy, részesülhet:

  1. Nem állapítható meg ápolási díjs ha a kérelmező az ápolt személlyel tartási, vagy
    életjáradéki szerződést kötött.
  2. Az ápolási díj iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező köteles az Szt. 43. §
    (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő orvosi igazolást és az egy háztartásban élők
    jövedelméről szóló igazolást benyújtani,
  3. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott
    alapösszeg 80%-a
  4. Az ápolási díj azon eseteiben, ahol az ápoló a (6) bekezdésben szereplő összeget el nem
    érő rendszeres pénzellátásban részesül, az ápolási díj összege a (6) bekezdésben szereplő
    összeg és a rendszeres pénzellátás összegének a különbözete, de legalább 1000.-Ft.

10. §

(1)   Az ápolási  díjra való jogosultság megállapításával ápolási kötelezettség keletkezik,
melynek   teljesítését   a Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatási feladatait ellátó    munkatársa félévente ellenőrzi környezettanulmány készítésével az ápolt tartózkodási
helyén.

Amennyiben az ellenőrzés során az ápolás nem megfelelő voltát, vagy nem teljesítését tapasztalják, az ápolási díj soron kívüli felülvizsgálatára kerül sor.

(2) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettséget nem teljesíti, ha:

a)    a   szükséges   lakhatási,   ápolási   feltételeket   nem   biztosítja   (az   ápolt    személy
lakókörnyezetének tisztán tartásáról, a szükséges élelmiszerekről, gyógyszerekről, és az
ápolási eszközökről nem gondoskodik,

  1. az ápolt felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén
    arról nem gondoskodik (az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem
    található),
  2. az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését nem teszi lehetővé,
  3. a háziorvos az ápolt állapotának az ápolás nem megfelelő voltával összefüggő romlását
    állapítja meg.

            3. Átmeneti segély

                      11. §

(1) Átmeneti segélyt az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére lehet megállapítani, feltéve, hogy nappali tagozaton középiskolai, illetőleg nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat nem folytat.

(2) Létfenntartási gonddal küzd az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.

(3) Átmeneti segély pénzbeli, vagy természetbeni ellátásként lehet megállapítani.

 ( 4 ) Az átmeneti segély összege egy naptári évre vonatkozóan kérelmezőként a 20000 forintot nem haladhatja meg.


(5) Átmeneti segély lehet:

            a) Krízis segély

            b) Eseti gyógyszertámogatás,,

            c) Kamatmentes szociális kölcsön,

            d) Születési támogatás,

            e) Házasságkötési támogatás,

            f) Létfenntartási támogatás

(6) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek

            a)     aki az őt megillető tartásdíj megállapítását nem kéri, arról lemond

                   vagy végrehajtását nem kezdeményezi,

            b)    aki teljes körű intézményi ellátásban részesül.

            c.)   aki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vett fel szociális rászorultságtól függő   

                     pénzbeli ellátást és visszafizetési kötelezettségének a kérelem benyújtásáig

                     nem tett eleget.


(7) Átmeneti segélyben egy naptári éven belül ugyanazon személy vagy család legfeljebb két  alkalommal részesülhet.

 (8) A (2), (4)  és  (7) bekezdésbe foglalt rendelkezéseket a krízis segély ,a születési támogatás, házasságkötési támogatás,kamatmentes kölcsön esetében nem kell alkalmazni.

Krízis segély


12. §


(1) Krízis segélyben kell részesíteni azt a személyt, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról azért nem tud gondoskodni, mert a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe (krízishelyzetbe) került.

(2) Rendkívüli élethelyzetbe került az a munkaviszonyban álló személy,  aki megszakítás nélkül  legalább 5 vagy azt meghaladó napig kórházi fekvőbeteg ellátásban   részesült.

(3) A (2) bekezdésben  meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kórházi kezelés időtartamáról  szóló igazolást.

(4) A krízis segély összege 10000 forint, mely kérelmezőként és évente két alkalommal állapítható meg.

Eseti gyógyszertámogatás


13.§



(1 ) Az alkalmankénti átmeneti segélyt gyógyszertámogatásként is meg lehet állapítani.

(2 ) A gyógyszertámogatási segély iránti kérelemhez mellékelni kell

            a) jövedelemnyilatkozatot

            b) az igazolást a gyógyszerköltségről

(3 ) A gyógyszerköltség igazolása számlával történik.

Kamatmentes szociális kölcsön


14. §


(1) Kamatmentes szociális kölcsön állapítható meg:

            a) Temetési költségek megelőlegezésére

            b) A kérelmező által lakott lakást ért elemi kár esetén.        

(2) A kamatmentes kölcsön megállapításakor meg kell határozni a visszafizetés módját, a futamidő kezdetét és egyéb feltételeit.

(3) A kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét.

(4) A kölcsön visszafizetésének futamideje maximum egy év lehet.

(5) Szociális kölcsön csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik az Szt. 4. §-ában meghatározott jövedelemmel, vagy rendszeres pénzellátással.

( 6) Az elemi kár tényét szakértői (tűzoltóság, biztosító ) véleménnyel kell igazolni.

Születési támogatás


15. §


(1) Születési támogatás adható a gyermeket nevelő szülő részére, jövedelemkorlát nélkül, ha állandó bejelentett lakcíme Kisszentmárton községben van

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 10000 Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 60 napon belül lehet előterjeszteni.

(4) A kérelemhez csatolni kell a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát

Házasságkötési  támogatás


16. §


(1) Házasságkötési támogatás adható a házaspár részére első házasságkötése alkalmával – jövedelemkorlát nélkül- ha legalább az egyik házasuló állandó bejelentett lakcíme  több mint egy éve Sámod községben van.

(2) A házasságkötési támogatás összege 10000 Ft.

(3) A támogatás iránti kérelmet a házasságkötést követő 60 napon belül lehet előterjeszteni.

(4) A kérelemhez csatolni kell  az eredeti  házassági anyakönyvi kivonatot .

Létfenntartási támogatás


17. §


(1) Létfenntartási támogatás állapítható azon családok vagy személyek részére, akik alacsony jövedelmük miatt időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek.

(2) A létfenntartási támogatás megállapítható alkalmanként és havi rendszeres pénzellátásként is legfeljebb a tárgyév végégig terjedő időszakra. 

(3) Havi rendszeres pénzellátásként különösen orvosilag igazolt rendszeres kezelés alatt álló beteg esetében adható a támogatás.

18.§ 

Az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével   intézményi, képviselői javaslat alapján  az év végi  ünnepekhez kötötten átmeneti segélyt nyújthat.

4. Temetési segély

19. §


(1) A polgármester temetési segélyt állapít meg annak, aki Kisszentmárton településen bejelentett lakcímmel rendelkező személy eltemettetéséről gondoskodik, feltéve ha

            a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

            b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.

(2) A temetési segély megállapítása iránti kérelmet, az eltemettetést követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(3) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a temetést követő 30 napon belül a kérelmező köteles a temetést igazoló számláit bemutatni. .

(4) A temetési segély összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 115 %-a, melyet ezer forintra kell kerekíteni.

(5) A szociális ügyintéző minden év április 20.-ig kimutatást kér a temetést bonyolító környező vállalkozóktól a legolcsóbb helyi temetés költségeinek összegéről.

5. Normatív lakásfenntartási támogatás

            20. §

A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét, a jogosultság megállapításának egyéb feltételeit, valamint a támogatás mértékét az Szt. 38. § (2)-(4). valamint (6)-(8) bekezdései határozzák meg.

III. FE JEZET

Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások 1. Köztemetés  

          21. §

A köztemetéssel kapcsolatos ügyekben a polgármester az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint jár el

2. Közgyógyellátás

             22. §

(1) Méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványban részesíthető az a személy,

  1. aki egyedül él, havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
    összegének a 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja
    az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.
  2. akivel egy háztartásban több személy él és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja
    meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át és a.havi rendszeres
    gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
    összegének a 20 %-át.

(2) A kérelem beadásával egyidejűleg be kell nyújtani az igazolást a kérelmező, valamint a vele egy háztartásban élők jövedelméről és a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéről. Az igazolás a kérelem benyújtását megelőző harminc napnál régebbi nem lehet.

3. Átmeneti segély természetbeni formában

            23. §

(1) Ha a hatáskört gyakorló az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja
biztosítottnak, a támogatást természetben is nyújthatja. Természetbeni ellátás lehet különösen:

  • vásárlási utalvány juttatása
  • tüzelőanyag juttatása

(2) A segély célzott felhasználásához a Családsegítő Szolgálat segítsége igényelhető.

4. Szociális földprogramos támogatás

24.§


1) A szociális földprogram keretében az önkormányzat támogatja a mezőgazdasági tevékenységet. A támogatatás az alábbi területre terjed ki:

            a) Növénytermesztés feltételeinek kedvezményes biztosítása,

            b) A háztáji állattenyésztés támogatása haszonállatok kihelyezésével.

2) A támogatások összegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg.

3) Az önkormányzat minden évben meghatározza azokat a területeket, melyeket a szociális földprogram keretén belül támogat.

4) A szociális földprogramban támogatott termelési módokra a településen állandó lakcímmel rendelkezők jelentkezhetnek. A jelentkezés feltétele, hogy a kapott támogatás meghatározott százalékát egy éven belül a település számlájára vissza kell fizetni.

5) A szociális földprogramra beadott pályázatokat a képviselő-testület bírálja el. A nyertes pályázókkal az önkormányzat szerződést köt, melyet a polgármester ír alá.

6) A programban részt vevő pályázók a támogatást természetben kapják meg. A szerződés részleges feltételeit a képviselő-testület határozza meg.

7) A program pénzügyi lebonyolítását Kisszentmárton  község Közös Önkormányzati Hivatala végzi.

5. Szociális tűzifa támogatás

25.§


(1 ) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként maximum 2 m3 tűzifát biztosít azon kisszentmártoni  állandó lakóhellyel rendelkező lakos számára, aki

a.) lakásfenntartási támogatásra jogosult,

b.) rendszeres szociális segélyben részesül,

c.) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül,

d.) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,

e.) 70 éven felüli egyedül élő nyugdíjas,

és az önkormányzat felé nem áll fenn köztartozása.

(2) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) Üresen álló, nem lakott ingatlanra, amelyben életvitelszerűen senki  nem él, vagy nem a támogatást kérő él, támogatás nem kérhető.

(4) A támogatás megállapítása iránti eljárás kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány az Önkormányzat hivatalában igényelhető. A kérelmek benyújtási határideje 2013. november 30. napja. A határidő jogvesztő.

(5) A kérelmeket a képviselő- testület a benyújtásukat követő 30 napon belül bírálja el.

(6)  A  támogatás kizárólag a támogatott által lakott lakás fűtésére használható fel. Minden más hasznosítási mód jogszerűtlennek minősül, mely esetben a támogatott a következő évben  szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.

IV. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének  szabályai

1.Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

              26. §

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az
ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik, illetve indokolt
esetben jelzéssel élhet bármelyik társadalmi, állami, vallási, karitatív szervezet.

2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális  ellátások  Családsegítés

27. §

A családsegítés a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett személyek.
családok preventív és krízis ellátása, melyről  az Önkormányzat társulásos formában, a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján gondoskodik.

Étkeztetés

             28.  §

Az Önkormányzat az étkezést a szociálisan rászorultak részére a SZOCEG Kht-vel kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint biztosítja.

Házi segítségnyújtás

              29. §

(1)    Házi   segítségnyújtás   keretében   a   szolgáltatást   igénybevevő   személy   saját   lakó
környezetében kell biztosítani - gondozási szükségletnek megfelelő, de legfeljebb napi 4 óra
időtartamban - az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást  a szociálisan rászorultak részére a SZOCEG Kht-vel kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint biztosítja.

Falugondnoki szolgáltatás

30.§

A falugondnoki szolgáltatás helyi működésének rendjét a képviselőtestület önálló rendeletben szabályozta.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. §



  1. Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  2. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell. 
  3. Hatályát veszti Kisszentmárton  Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2006.(VI.29.) rendelete, és az azt módosító 2/2009.(II.18.) , 2/2011.(IV.1.), 6/2011.(VIII.25.), 9/2011. (IX.11.)  és 8/2012. (XII.31.) önkormányzati rendelet.

Kisszentmárton ,2013.november 13.



                     /  Bogdán Gábor  /                                   /Takácsné Jauk Ibolya /

                         polgármester                                                    jegyző

Záradék:


A képviselő-testület fenti rendelete az önkormányzat SZMSZ-ben foglaltak szerint a mai napon kihirdetésre került.



Kisszentmárton, 2013.november 18.




                                                                                              /Takácsné Jauk Ibolya /                                                                                                                                                      jegyző