1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Kisszentmárton község közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra, amely Kisszentmárton Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

(2) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat-És lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

3. § Kisszentmárton Község Önkormányzata a lakásokat szociális helyzet alapján adja bérbe.

4. § (1) A rendelet alkalmazásában a képviselő-testület a család, az egyedülálló, egyedül élő, háztartás, jövedelem fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerinti, a közeli hozzátartozók fogalmának meghatározásánál a Ptk. Szerinti fogalom-meghatározásokat alkalmazza.

(2) Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja

(3) Szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözőknek tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház.

5. § (1) A lakások tulajdonosi feladatait Kisszentmárton Község Önkormányzata látja el. E feladatokat a bérleti szerződés részletezi.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a képviselő-testület hozza.

(3) A bárlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat az önkormányzat hivatala – a továbbiakban hivatal – látja el. A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(4) Az e rendeletben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

6. § (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben írásos hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

(4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(6) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. (1. melléklet) A formanyomtatványon tett jövedelemnyilatkozatot jövedelemigazolással kell alátámasztani.

7. § (1) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt.

(2) A pályázat eredményéről a pályázókat a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.

(3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(4) A képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.

(5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának jogát, ha a (3) ás (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.

(7) A (3) és (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.

8. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki:

(2) A pályázat benyújtásának az (1) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki.

(3) Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, akinek az önkormányzattal érvényes lakásbérleti szerződése van; valamint aki előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

(4) Ha a pályázó nem egyedül élőként kíván bérleti jogviszonyt létesíteni, az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat a vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójára is alkalmazni kell.

9. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A Hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett – elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja. A bérlő az önkormányzattal szemben fennálló lakbér és egyéb szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének az önkormányzat fizetési számlájára történő átutalással tehet eleget.

(5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.

(6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

(2) Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához

11. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.

12. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

13. § (1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább két alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) A képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

(5) A hivatal a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

14. § (1) A bérlő a lakásba más személyt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény ( a továbbiakban : Ltv.) rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a képviselő-testülettől

(3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4) A képviselő-testület a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

(5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

15. § (1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a képviselő-testület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli.

(3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

16. § A bérbeadó a teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul hozzá.

17. § (1)² A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni, melynek mértéke havi 130.- Ft/m².

(2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet ( kertet) térítés nélkül jogosult használni. A bérlő a lakáshoz tartozó területen – az építésügyi előírások betartásával – melléképületet létesíthet.

18. § Az önkormányzati lakbértámogatást a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani.

19. § (1) A képviselő-testület a szociális bérlakásokat legfeljebb az adott lakás bérlakásként való működtetési kötelezettsége időtartamára adja bérbe.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

(3) A lakásbérleti díj befizetését a Hivatal negyedévente ellenőrzi.

(4) A 10 000 Ft alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(5) Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja.

(6) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

20. § (1) A szociális bérlakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(2) A lejárt lakásbérleti szerződést a képviselő-testület a bérlő kérésére meghosszabbíthatja, ha a kérelmező továbbra is megfelel a rendelet feltételeinek, nincs lakbér vagy közüzemi díj tartozása és a lakás szociális bérlakásként való működtetési kötelezettsége továbbra is fennáll.

(3) A szerződés meghosszabbításának további feltétele, hogy a kérelmező és a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak.

(4) A bérleti szerződés meghosszabbítására meghatározott határidő elmulasztása esetén, vagy ha a kérelmező nem felel meg a szerződés meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlő a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül cserelakás biztosítása nélkül köteles elhagyni a lakást.

21. § (1) Ez a rendelet 2014. december 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról 4/2001. (V. 11.) rendelet.