Kórós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelete

a temetkezés helyi rendjéről

Hatályos: 2023. 02. 10

Kórós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelete

a temetkezés helyi rendjéről

2023.02.10.

Kórós Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, valamint a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdése alapján a temetkezés helyi rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén fekvő, Kórós Község Önkormányzat tulajdonú, 093 hrsz. című, 1.2272 ha területű temetőre, fenntartója: Kórós Község Önkormányzata, üzemeltetője: Kórós Község Önkormányzata, valamint az ott végzett temetkezési, temető-fenntartási és üzemeltetési tevékenységre.

(2) Kórós Község Önkormányzata (továbbiakban tulajdonos, fenntartó, vagy üzemeltető, úgyis, mint önkormányzat) gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról és üzemeltetéséről.

(3) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemetőként működik, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(4) A temetés módja lehet egyházi és világi. A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó. A világi szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(5) E rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint annak, akire nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Temető: a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: TeTv.) 3. § a) pontja szerinti temető.

2. Köztemető: a TeTv. 3. § b) pontjában meghatározott köztemető.

3. Temetési hely: a TeTv. 3. § d) pontja szerinti temetési hely.

4. Kegyeleti közszolgáltatás: a TeTv. 3. § h) pontjában meghatározott kegyeleti közszolgáltatás.

A temető fenntartása, üzemeltetése és az üzemeltető nyilvántartási kötelezettsége

3. § Az önkormányzat gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő, a tulajdonában lévő temető fenntartásáról, üzemeltetéséről.

4. § A temető fenntartása, üzemeltetése során a TeTv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) A temető üzemeltetője a temetőben a temetési helyekről a TeTv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni.

(2) A nyilvántartó és sírbolt könyvbe az eltemettető, és temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

A temető rendeltetésszerű használatához szükséges helyi tárgyi és infrastrukturális feltételek

6. § (1) A temető létesítése során a temetőtulajdonos

a) utat,

b) ravatalozót,

c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,

d) a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását,

e) vízvételi lehetőséget, illemhelyet,

f) az utak sorfásítását,

g) hulladéktárolót

a kormányrendeletben meghatározottak szerint biztosítja.

(2) A temetőben keletkezett hulladék gyűjtésére az üzemeltető hulladéktároló konténert, illetve egyéb hulladéktároló edényzetet biztosít.

7. § Az üzemeltető a tároló edények, konténerek ürítéséről és elszállításáról hetente egyszeri rendszerességgel gondoskodik.

A temető használati és igénybevételi rendje

8. § (1) A temetőt napkeltétől napnyugtáig lehet látogatni, kivéve ünnepnapokon: 0-24 között.

(2) A temető használatával és igénybevételével kapcsolatos, az üzemeltető közreműködését igénylő ügyeket az önkormányzat hivatala ügyfélfogadási idejében lehet elintézni. Az ügyfélfogadási időt az 1. melléklet tartalmazza.

9. § A temető igénybevétele során, valamint a temetés feltételei tekintetében a TeTv. végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: TeR.) vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

10. § A temetőt felnőtt személy felügyelete nélkül 12 évnél fiatalabb személy nem látogathatja.

11. § (1) A temetőt az ott tartózkodók kötelesek rendeltetésének megfelelően és úgy használni, hogy a temető kegyeleti funkciója ne sérüljön, az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzését, ápolását ne zavarják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érvényesülése érdekében tilos

a) a temetőbe vakvezető, rendőrségi kutya kivételével állatot bevinni és beengedni,

b) a temetőben kegyeletet sértő módon hangoskodni, zenét hallgatni,

c) a temető területén olyan magatartást tanúsítani, tevékenységet végezni, amely sérti a kegyeletet, vagy megbotránkozás keltésére alkalmas lehet,

d) a szemetelés, valamint a növényi és a sírokról, sírboltról származó hulladék sírok közötti tárolása.

(3) A temetőben tilos továbbá

a) járművel közlekedni – kivéve a halottaskocsit és a mozgáskorlátozott személyt szállító járművet, valamint az üzemeltető engedélyével síremlék-készítés illetve egyéb vállalkozási tevékenység céljából szállítást végző járművet –,

b) kerékpározni, kerékpárt bevinni

c) a sírokat, a sírokra ültetett növényeket megrongálni, a temetőben nyíló és ott elhelyezett virágokat a temetőből kivinni,

d) a sírok díszítését megrongálni, csonkítani, bepiszkítani, a díszítő tárgyakat illetéktelen személynek elvinni vagy eltávolítani,

e) olyan tárgyak temető területén történő elhelyezése, mely nem a sír, sírbolt díszítésére szolgál,

f) padok, ülőhelyek engedély nélküli elhelyezése, valamint

g) minden olyan magatartás, amely a temetőt, annak jellegét,növényzetét, zöldfelületét, illetve a síremlékeket hátrányosan érinti.

12. § A temetőhasználók kötelesek

a) a ravatalozót, a sírokat, a síremléket, és a temetőt illetve egyéb létesítményeit, építményeit rendeltetésüknek megfelelően használni, azok épségére ügyelni,

b) a temető tárgyaira vigyázni,

c) a temetőben keletkezett hulladékokat, a gyomot, az elszáradt virágokat és koszorút, a gyertyát és mécsest a temetőben elhelyezett hulladékgyűjtőbe elhelyezni.

13. § (1) A temetőhasználó a temetőben tűzveszélyes tevékenységet (gyertyagyújtás) csak a tűzvédelmi előírások betartásával végezhet.

(2) Tilos a köztemetőben avart, elszáradt koszorú-és virágmaradványt elégetni illetve bármilyen célból tüzet rakni.

(3) A temetőhasználó köteles a temetőben a tűzgyújtásra alkalmas eszközöket, gyertyát, mécsest úgy elhelyezni, hogy tűz ne keletkezzen.

14. § A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért, megrongálódásáért a Fenntartót nem terheli felelősség.

A ravatalozó használatának és igénybevételének szabályai

15. § Nem kötelező a temető ravatalozójának használata, ha a temetőbe szállított halott a kötelező azonosítást követően haladéktalanul eltemetésre kerül.

16. § A temetőbe beszállított, - kötelező azonosítást követően - haladéktalanul eltemetésre nem kerülő holttesteket a temetésig a ravatalozó épületben kell tartani.

A temetési hely gazdálkodási szabályai, a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

17. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a Fenntartó jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblák – közös érintkezési szakaszai – között legalább 4 méter széles utat kell biztosítani.

(4) A sírhelytáblákon belül a sírhelysorokat egymástól minimum 1 méter távolságra kell elhelyezni.

(5) A sírhelysorokon belül a temetési helyeket, sírhelyeket egymástól minimum 60 cm távolságra kell elhelyezni.

18. § Az elhunytat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha az eltemettetőnek van a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga, és ezzel a joggal élni is kíván.

19. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog azt a személyt illeti meg, aki a temetési helyet megváltotta.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a bíróság vagy a gyámhatóság döntését kell kérni. A vita lezárásáig a halott nem temethető el.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

a) sírhely esetén 50 év, illetve rátemetés tekintetében a rátemetés napjától számított 50 év,

b) kettős sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 50 év,

c) sírbolt esetén 60 év,

d) urnafülke és urnasírhely esetén 50 év,

e) urnasírbolt esetén 50 év.

(4) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(5) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha az a rendelkezési idő meghosszabbítása hiányában lejár illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(6) Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5, az egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(7) A sírbolt, síremlék fenntartásáról, annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni.

(8) Ha a sírbolt összeomlásától lehet tartani az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról. Ha a felhívás eredménytelen marad, az üzemeltető kérelmére a jegyző elrendelheti a sírbolt eltávolítását, illetve a sírboltba való további temetkezést megtilthatja. Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(9) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírbolt könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

(10) Kórós Község Önkormányzata azon elhunyt személynek, aki a helyi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat. A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan. A díszsírhelyben a sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők. A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában az Önkormányzat, mint üzemeltető saját költségére köteles gondoskodni. A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját írásban kell értesíteni.

(11) Sírhely-tábla, vagy az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt. A temető kiürítését megelőzően azt három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, a közösségi média felületeken, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni, úgy, hogy az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal a továbbiak pedig 2 havonként történjenek. Lezárt temető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlék a használati idő lejártáig- kegyeleti szempontból nem idegeníthetők el és más sírra, sírboltra nem helyezhető át. Kiürítés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínűsíteni kell, mindez csak a temetőrész lezárásakor gyakorolható.

A sírhely, urnahely méretezése, sírjelek alkalmazása

20. § (1) A sírhely, valamint az urna földbe temetése esetén az urnahely mélységére, hosszára és szélességére vonatkozó előírásokat a TeR. vonatkozó szabályainak figyelembevételével a 2. melléklet I. -II. pontja tartalmazza.

(2) Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a 2. számú melléklet III. pontja tartalmazza.

(3) A sírjelek alkalmazása során be kell tartani a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 13–16. §-ában meghatározott szabályokat.

(4) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés szerinti rátemetés esetén a koporsós temetésre szolgáló temetési helyre további legfeljebb egy elhalt vagy maximum három 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. További 25 évnél régebbi holttestmaradvány rátemetéséhez külön kérelem alapján van lehetőség.

(5) Rátemetés esetén – a balesetek elkerülése végett – a síremléket a temettetőnek szükség szerint le kell bontania és újból biztonságosan fel kell állítania.

(6) Koporsós temetésre szolgáló sírhelybe legfeljebb négy urna temethető. Az urna koporsós temetkezési helyen történő elhelyezése nem minősül sírnyitásnak, ezáltal az adott sírhely használati ideje nem hosszabbodik, pótdíjat fizetni nem kell.

(7) A temetési hely, sírbolt felnyitását a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyében foglaltak szerint kell elvégezni.

(8) A hamvak temetőben való szétszórási lehetőségét az önkormányzat nem biztosítja.

21. § (1) A temetési helyre elhelyezni tervezett síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az üzemeltető részére előzetesen be kell mutatni. A bemutatás tényét és a tervezet szabályoknak való megfelelőségét az üzemeltető írásban igazolja. A terv egy példányát megőrzi.

(2) A temetőben végezendő egyéb vállalkozási tevékenység szándékát a munkavégzés megkezdése előtt öt munkanappal írásban kell bejelenteni a temető üzemeltetőjének. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzés temetőbeli helyét és idejét, a munkavégzés tartalmát, a gépjárművel való behajtás igényét, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a temető rendeletben meghatározott előírások betartásra kerülnek.

(3) A temetőben történő munkavégzésre a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 23. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az előirt engedély hiánya, vagy az attól való eltérés, valamint a temető fenntartási hozzájárulás megfizetéséről kiállított bizonylat be nem mutatása esetén továbbá a szabályzatban előírt sírhely gondozási kötelezettség elmulasztásakor az üzemeltető:

1. a munkálatok elvégzését megtilthatja, illetve felfüggesztheti,

2. a sírhely birtokosát – határidő kitűzésével – felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére

3. a felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségét áthárítja a sírhely birtokosára.

(5) Sírbolt és síremlék építésével, felújításával kapcsolatos kivitelezői munka csak március 15. és október 31. napja közötti időszakban, kizárólag munkanapokon, nappali időszakban végezhető.

Kegyeleti tárgyak

22. § (1) A temetőlátogató joga, hogy a temetési helyen olyan kegyeleti tárgya(ka)t helyezzen el, amely(ek) nem sérti(k) mások kegyeleti jogait, illetve a temető jellegét.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő kegyeleti tárgyakat akkor lehet szabadon elhelyezni a sírokon, ha azok – méretüknél fogva – nem kötöttek engedélyhez.

(3) A kegyeleti tárgy mérete tekintetében be kell tartani a sírjelre vonatkozó korlátozásokat is.

Növényzet elhelyezése

23. § (1) A temetési helyeken úgy lehet lágyszárú növényeket elhelyezni a sírhely földjébe vagy cserépbe, hogy azok a sírok közötti mozgást ne akadályozzák.

(2) A kettő méternél magasabbra növő növények ültetési szándékát a temető üzemeltetőjének előzetesen be kell jelenteni. Az üzemeltető írásbeli hozzájárulást adhat az ilyen növények ültetéséhez.

(3) A temető területén belül kizárólag a temetési helyre lehet növényeket ültetni. A temetési helyre elhelyezett növények esetében is biztosítani kell azt, hogy azok a temetési helynél nagyobb területet ne foglaljanak el.

A sírhelygondozás szabályai

24. § (1) A sírhely gondozásáról a temetési hely felett rendelkezési jogosultsággal bíró személy köteles gondoskodni.

(2) Amennyiben a temetési helyen elhelyezett sírjel vagy sírbolt a biztonságos használatot veszélyezteti, a TeR. 16. §-a szerint kell eljárni.

(3) A sírhelygondozás során a keletkezett hulladékot nem szabad a sírhely mellett vagy a sírhelyek között tárolni, azt a hulladékgyűjtőben kell elhelyezni.

(4) A sírhely gondozásakor a szomszédos sírhelyeket nem szabad megrongálni, bepiszkítani.

(5) A sírhelyeken elhelyezett sírjeleket, különösen a síremléket gondozni kell. A sírjelet úgy kell elhelyezni, hogy ne veszélyeztesse a látogatók vagy temetői tárgyak épségét.

(6) A sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező. A felhantolás magassága maximum 50 cm.

(7) A fennmaradt és helytörténeti, vagy helyi/térségi/országos, illetve kulturális szempontból lényeges régi síremlékek megőrzése az üzemeltető önkormányzat feladata és költségére történik.

A temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételei

25. § (1) A temetőben kegyeleti közszolgáltatást a temető tulajdonosa, illetve a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel rendelkező végezhet.

(2) A köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződést köthet. A kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmára vonatozó előírásokat a TeTv. 39. §-a tartalmazza.

(3) A kegyeleti közszolgáltatásokat a TeTv., a TeR, valamint jelen rendelet betartásával kell biztosítani.

(4) A temetőben a kegyeleti szolgáltatások közül az üzemeltető kizárólagos hatáskörébe tartozik a sírhely kijelölése.

A temetési hely megváltásának és újraváltásának díja

26. § (1) A temetési hely és az újraváltás díját a 4. melléklet tartalmazza. A díjakat a Fenntartó évente felülvizsgálja.

(2) A temetési hely és az újraváltás díját az eltemettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie a Fenntartó részére.

27. § A temetőben e rendeletben meghatározott díjakon kívül más díj nem szedhető.

A temetőbe behajtás

28. § (1) A temetőbe behajtani csak koporsó vagy urna szállítása illetve mozgásában korlátozott személy közlekedésének segítése céljából lehet. Az ilyen célú behajtásért díjat nem kell fizetni.

(2) Munkavégzés céljából történő behajtás a temető üzemeltetőjének engedélye és a 3. mellékletben meghatározott behajtásért fizetendő díj megfizetését követően lehetséges.

29. § Az önkormányzat tulajdonában lezárt temető nincs.

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet az 1/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelethez

Ügyfélfogadási idő
Hétfő: 8:30-12:00 és 13:00-15:30, Kedd: 8:30-12:00 és 13:00-15:30 Csütörtök: 8:30-12:00 és 13:00-15:30

3. melléklet az 1/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelethez

1. Behajtásért fizetendő díj: 0Ft/alkalom

A díjjegyzékben szereplő díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!