Páprád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (VII.1.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2006. 07. 01
Páprád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (VII.1.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
2006.07.01.
Páprád község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XI 1.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következő rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.
I. Fejezet
(1) E rendelet hatálya Páprád község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.
(2) A terv területén területet felhasználni, telket alakítani, bármely építési munkát végezni, út egyéb közlekedési létesítményt, valamint bármilyen közművezetéket elhelyezni, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, terep és vízrendezési tevékenységet végezni, valamint ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet, valamint a rendelet mellékletét képező
SZABÁLYOZÁSI TERV (Pécsi Építész Kör Kft, Jsz: V-04.054, Horváth Magdolna, TT-1-02-0104/2001)
SZT-1 és SZT-2 tervlapjai, az ezekben nem szabályozott kérdésekben, pedig az
Étv. és az
OTÉK, valamint a helyi önkormányzati rendeletek előírásai szerint lehet.
A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ÉRTELMEZÉSE
2-§
(1) A Helyi Építési Szabályzat előírásai és a Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) szabályozási elemei a
(3) bekezdésében foglaltak kivételével kötelező érvényűek. A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv módosításával történhet.
(2) Az irányadó jellegű szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak. Indokolt esetben, ill. a konkrét igények függvényében az ezektől való eltérés - a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között - a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhetők.
(3) Az irányadó szabályozási elemek a következők:
(4) A szabályozási tervben jelölt és a rendelet függelékében felsorolt helyi értékek védelméről külön önkormányzati rendelet gondoskodik. A helyi védettségű épületek törlése, vagy
újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül - építészeti szakvélemény alapján - történhet.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
(1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a magasabb szintű jogszabályok kötelezően meghatároznak, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításának.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a terv szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.
(4) Antenna belterületen - a meglévő hidroglóbuszra történő elhelyezés kivételével-, és attól 100 m-en belül, valamint a tájképvédelmi övezet területén nem létesíthető. Egyéb területeken az építési engedélykérelemhez a
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően tájrendezési szakági alátámasztó munkarész benyújtása szükséges a tájbailleszthetőség igazolására.
(5) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalának szakhatósági közreműködése szükséges az építési engedélyezési eljárásokban:
7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű építményeknél
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás),
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen jelenségeket észlel és azok az épített környezet állagát, tartós fennmaradását veszélyeztetik.
II. Fejezet
A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
(1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Páprád község területét
- közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
- építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
- a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
- a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
- a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.
(2) A belterület határa a szabályozási tervnek megfelelően alakítható, a fejlesztések megvalósításával függvényében, ütemezetten.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT, VALAMINT BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
(3) A Terv területe építésügyi szempontból beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre tagolódik.
(4) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:
a) Lakóterületek
Lf - Falusias lakóterületek
b) Gazdasági területek
- Gip-m - Mezőgazdasági üzemi területek
c) Különleges területek
Kz- Jelentős zöldfelületű különleges területek
(5) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:
a) Közlekedési és közműterületek
KÖu - Közúti közlekedési területek
b) Zöldterületek
- Z - Zöldterületek
c) Erdőterületek
- Ev - Védelmi rendeltetésű erdőterületek Eg - Gazdasági rendeltetésű erdőterületek
d) Mezőgazdasági területek
Má - Általános mezőgazdasági területek
e) Vízgazdálkodási területek
- V - Vízgazdálkodási területek
(6) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 és SZT-2 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel.
KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA ÉS HASZNÁLATA
(1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.
(2) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal.
(3) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, további közterületek (bővítések illetve új közterületek kialakítása) az érintettek és az Önkormányzat megállapodása alapján a terv módosítása nélkül is létesíthetők.
(4) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:
- hirdető (reklám) berendezés,
közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELŐÍRÁSOK
(1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó -
OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:
a) A közművesítettség mértéke:
- A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be.
- A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergiaszolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés együttes megléte,
- A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.
- A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.
b) A megengedett környezetterhelési határértékek:
- Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított
21/2001. (11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a
4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KÖM, a 140 kW
th és az ennél nagyobb, de 50 MW
th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik.]
Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyagtartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.] - Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zaj kibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a
8/2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] - Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
c) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
- Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
- A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
- Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
(2) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó -
OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - az
(1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.
III. Fejezet
BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
FALUSIAS LAKÓTERÜLET - „Lf”
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézműipari építmények (beleértve a kereskedelmi szálláshelyeket is) elhelyezésére szolgál.
(2) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.
(3) Falusias lakóterületen, az építési telek utcavonaltól számított 60 méteres sávján kívüli területrésze, illetve SZT szerinti „házikert” mezőgazdasági művelésű területként hasznosíthatók.
(4) Az
OTÉK 36. § (2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni:
a) A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett lakótelkeken az eredetit meg nem haladó épületszélességgel és építménymagassággal ill. kialakult oldalkert-mérettel átépülő, bővülő vagy új lakóépületek esetében.
b) A hagyományos beépítésű telken a meglévő, főépülettel szemközti oldalhatáron álló melléképületek ("nyárikonyha") építése, felújítása, átalakítása, bővítése esetében (nyílás nélküli oldalhomlokzat kialakításának feltételével).
(5) A terület építési övezeteit, valamit az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
„Lf-1” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Elhelyezhető építmények |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén az
OTÉK 14. § (2) bekezdés
ben szereplő építmények - üzemanyagtöltő kivételével |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján kívüli területén mező- és erdőgazdasági építmények |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
1500 m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
16 - 30 m |
Legkisebb, telekmélység |
50 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód (építési hely) |
Kialakult, oldalhatáron álló beépítési mód Az építési helyet meghatározó
■ élőkért mérete: 0,0 m,
■ oldalkert mérete:
OTÉK
szerint
■ hátsókért mérete: min. 6,0 m Építési vonal:
Az épületeket kötelezően az utcavonalra, valamint a kialakult oldalhatárra kell helyezni. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső, illetve a nyugati oldalt kell építési vonalnak tekinteni. |
Legnagyobb beépítettség a telekmélységtől függően |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
30%, |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján kívüli területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
10%, |
Legkisebb zöldfelület a telekmélységtől függően |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
40%, |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján kívüli területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
60%, |
Lakásszám |
legfeljebb 2 db |
4. A lakóépületekre vonatkozó paraméterek |
Legnagyobb építmény magasság |
4,5 m |
Épület legnagyobb szélessége
(keresztirányú mérete) |
8,5 m |
Tetőidom |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető. A tető főgerincvonalát az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kialakítani. |
Tetőhéjalás |
Égetett agyagcserép
Természetes anyagok: nád, fa zsindely, természetes pala |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
„Lf-2” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Elhelyezhető építmények |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén az
OTÉK 14. § (2) bekezdés
ben szereplő építmények |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján kívüli területén mező- és erdőgazdasági építmények |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
900 m2 |
Legkisebb telekszélesség |
16 m |
Legkisebb, telekmélység |
35 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód (építési hely) |
Kialakult, oldalhatáronálló beépítési mód Az építési helyet meghatározó
■ élőkért mérete: minimum 5,0 m,
■ oldalkert mérete:
OTÉK
szerint
■ hátsókért mérete: min. 6,0 m Építési vonal:
Az épületeket a kialakult oldalhatárra kell helyezni. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső, illetve a nyugati oldalt kell építési vonalnak tekinteni. |
Legnagyobb beépítettség a telekmélységtől függően |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
30%, |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján kívüli területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
10%, |
Legkisebb zöldfelület a telekmélységtől függően |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
40%, |
A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján kívüli területén, amelyet az adott telekrészre kell vetíteni |
60%, |
Lakásszám |
legfeljebb 2 db |
4. A lakóépületekre vonatkozó paraméterek |
Legnagyobb építmény magasság |
4,5 m |
Épület legnagyobb szélessége
(keresztirányú mérete) |
8,5 m |
Tetőidom |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető. A tető főgerincvonalát az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kiala- |
|
kítani. |
Tetőhéjalás |
Égetett agyagcserép
Természetes anyagok: nád, fa zsindely, természetes pala |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
„Lf-3” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Elhelyezhető építmények |
Az
OTÉK 14. § (2) bekezdés
ben szereplő építmények, üzemanyagtöltő kivételével |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
Kialakult |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód (építési hely) |
Kialakult
Az építési helyet meghatározó
■ élőkért mérete: 3,0 m,
■ oldalkert mérete:
OTÉK
szerint
■ hátsókért méret: legalább 6,0 m. |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
4. A lakóépületekre vonatkozó paraméterek |
Legnagyobb építmény magasság |
4,5 m |
Mezőgazdasági üzemi területek -„GIP-M”
(1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő mezőgazdasági üzemek területe tartozik.
(2) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a lakóterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.
(3) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú, honos, időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani.
(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
„Gip-m” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Elhelyezhető építmények |
A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el. |
2. Az övezetben kialakítható épíl |
tési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
3000 m2 |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
Kialakult, szabadonálló |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
lakásszám |
Max 1 db „szolgálati lakás” |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max ép magasság |
6,5 m |
JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - „Kz”
10. § (1) A település jelentős zöldfelületű különleges területfelhasználású területei:
a) Kz-1 - tervezett turisztikai, rekreációs terület
b) Kz-2 - vadászházak területe
c) Kz-3 - temető területe
(2) „Kz-1” jelű építési övezet
a) A terület turisztikai-, rekreációs-, szabadidős és sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
b) Az építési övezetben csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély. Az övezet egykori agyagnyerőhellyel érintett részein a beépítés feltételeit talajmechanikai vizsgálatok alapján kell meghatározni.
c) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
„Kz-1” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Elhelyezhető építmények A ? tu,rizm'JS,t: sPortolf"dót szolgáló
es a lakófunkciót is kielégítő epuletek helyezhetők el |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Kialakítható legkisebb telekterület |
5000 m* |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
szabadonálló
Az építési helyet meghatározó:
■ élőkért mérete: min 10,0 m,
■ oldalkert mérete: min. 10,0 m
■ hátsókért mérete: legalább: min. 10,0 m. |
Legnagyobb beépítettség |
10%, |
Legkisebb zöldfelület |
70% |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Tetőidom |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető. A tető főgerincvonalát az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kialakítani. |
Tetőhéjalás: |
Égetett agyagcserép
Természetes anyagok: nád, fa, zsindely, természetes pala. |
Kerítés: |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsoltvas, élő sövény |
(3) „Kz-2” jelű építési övezet
a) A terület erdő- és vadgazdálkodást, valamint turisztikát szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
b) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
„Kz-2” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Elhelyezhető építmények |
A területen az erdő- és vadgazdálkodást, valamint turisztikát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Kialakítható legkisebb telekterület |
2000 m2 |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
szabadonálló
Az építési helyet meghatározó:
■ élőkért mérete: min 5,0 m,
■ oldalkert mérete: min. 5,0 m
■ hátsókért mérete: legalább: min. 10,0 m. |
Legnagyobb beépítettség |
10%, |
Legkisebb zöldfelület |
70% |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Tetőidom |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető. A tető főgerincvonalát az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kialakítani. |
Tetőhéjalás: |
Égetett agyagcserép
Természetes anyagok: nád, fa, zsindely, természetes pala. |
Kerítés: |
kőfal, áttört kerítés, élő sövény |
(4) „Kz-3” jelű építési övezet
a) A temető területe a temetkezés és a temetkezéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
b) A temető 50 m-es körzetében a temető használatát zavaró, valamint kegyeletet sértő létesítmények nem helyezhetők el.
c) 50 évnél régebbi síremlék lebontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
d) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
„Kz-3” jelű építési övezet |
1. Az övezet rendeltetése |
Temető |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
30ÖÖnr |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
szabadonálló |
Legnagyobb beépítettség |
25% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max ép magasság |
4,5 m (harangláb, harangtorony kivételével) |
Tetőzet: |
szabadon formálható |
Tetőhéjalás: |
Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép |
Kerítés: |
kőfal, áttört kerítés, élő-sövény |
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET - „KÖu”
11. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a SZT1. és SZT2. jelű (szabályozási) tervlapok tűntetik fel:
|
kategóriája |
tervezési |
szabály. |
övezeti |
az út jele, neve |
meglévő |
tervezett |
osztálya |
széles
sége
(m) |
jele |
5801. átk. szak., Kossuth L. u |
gyűjtőút |
főút |
B.IV.b-C |
20-26 |
KÖu-1 |
Besence felé vezető új út |
kiszolgáló
út |
gyűjtőút |
K.V.C |
22 |
KÖu-2 |
Arany J. u. |
kiszolgáló
út |
K.VIII.C
B.VI.d-C |
10-22 |
KÖu-3 |
Arany J. u. és besencei út közti utca |
gyalogút |
kiszolgáló
út |
K.VIII.C |
12 |
KÖu-3 |
(3) A közutak elhelyezése céljára - más előírás, vagy a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában - legalább az
OTÉK 26. § (2) bekezdés szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani.
(4) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az
OTÉK. 26. § (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:
a. ) hirdető berendezések,
b. ) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c. ) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
(5) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(6) A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak , utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).
12. § (1) E területfelhasználási egységbe a közparkok tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és -felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(6) A zöldterületeken történő tevékenységek során különös tekintettel kell lenni a fákra. Védelmükről, pótlásukról, ápolásukról a tevékenységet végzőnek gondoskodni kell.
13. § (1) Az erdőterület területfelhasználási egységbe a település jellemzően erdőművelésre szolgáló részei tartoznak.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint
a) Az „Ev” jelű - védelmi (védett és védő),
b) Az „Eg” jelű - gazdasági, erdőkre tagolódnak
(3) Az „Ev” jelű - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(4) Az „Eg” jelű - gazdasági rendeltetésű erdőterületen - de csak 100.000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú telken és legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel - elhelyezhetők az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadászati építmények.
(5) Az erdőterületeken építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 7. § (2) bekezdés a.) pontja szerint meghatározott részleges közművesítettség biztosítása.
(6) Az erdőterületeken építményeket szabadon álló beépítési módban, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal lehet létesíteni. Az épületet magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon kell kialakítani.
(7) Az erdőövezetekben az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét az építési hatóság jelöli ki.
(8) Új erdőtelepítések esetében az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(9) Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
(10) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(11) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
- az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
- a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
- a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK - „M”
14. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.
(2) A község mezőgazdasági területei, - Má - „általános mezőgazdasági terület” területfelhasználási kategóriába sorolódnak, mely építési szempontból az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Má-1 - általános mezőgazdasági terület,
b) Má-2 - korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület.
(3) A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(4) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(5) A mezőgazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. Évi LV. Tv. 70. §
(2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.
(6) A meglévő - és jelen rendelet szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatok, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.
(7) Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) Általános mezőgazdasági területen birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29. § (5) - (8) bekezdése szerint alakítható ki.
b) Birtokközpont létesítésére csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély.
(8) „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik, ahol. az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek.
a) Az övezetben az „árutermelő jellegű” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetők el.
b) Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
c) Az övezetben betartandó építési előírások:
- 10.000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- 10.000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény.
d) Építményekre vonatkozó előírások:
- Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni.
- A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 6,5 m lehet,
- Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35- 45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
(9) „Má-2” jelű övezetbe az olyan korlátozott használatú gyepek (rét, legelő, fás legelő) területe tarozik, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.
a) Az övezetben nem helyezhető el építmény.
b) Csak extenzív, természet- és környezetkímélő gazdálkodás lehetséges, a tájhasználat csak a természeti állapothoz közelítés érdekében módosítható.
c) A gyep természeti területeken és az érzékeny természeti területeken a művelési ág változása esetén a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK - „V”
15. § (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével - külön jogszabályban foglaltak szerint - lehet.
(2) A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:
|
(3) A vízgazdálkodási területeken történő építés esetén a vízügyi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.
V. Fejezet
16. § (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A tervezési terület ismert régészeti lelőhelyeit a szabályozási terv, felsorolását a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
b) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
c) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
d) A terv területén végzett földmunkák során előforduló régészeti leletekről - azok szakszerű mentése érdekében - a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
e) A régészeti felügyelet, esetleges leletmentő feltárás tárgyi és anyagi feltételeit a törvény értelmében a beruházónak kell biztosítania.
(2) Amennyiben település közigazgatási területén bárhol - építés vagy művelés kapcsán - régészeti emlék, illetve lelet kerül elő, az azokat felfedők kötelesek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 24. § (2)-(6) bekezdése szerint kell eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni és a helyszín, vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdeni a mentő feltárást.
(3) A település műemléki védettségű értékei:
Kategória |
Műemléki
törzs
szám |
Hrsz |
Cím |
Megnevezés |
MIM |
10826 |
16 |
Arany János utca 42-43 között |
Ref. Templom, késő klasszicista 1863. Berendezés: romantikus |
MIM |
8383 |
34 |
Arany János utca 27. |
Lakóház, népi |
(4) A műemléki környezet határát a Szabályozási terv jelöli.
(5) Az országosan védett (műemlék) épületen és telken az építési hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t köteles szakhatóságként bevonni. A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény előírásait kell betartani.
(6) A helyi értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A terv területén a helyi védettségre javasolt művi értékeket HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.
b) A település a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.
c) A terv szerint védelemre javasolt értékeket külön eljárás keretében védelem alá kell helyezni.
d) A függelékek szerint védelemre javasolt értékeket a szabályozási terv tünteti fel, - amelyek folyamatos vezetéséről gondoskodni kell.
e) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési, felújítási munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(7) A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe, telekstruktúrája védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére, - a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.
TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME
17. §
(1) Páprád közigazgatási területe a nemzeti ökológiai hálózat (kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezet) része. A megyei területrendezési terv a településen védett természeti területek övezetét és tájképvédelmi területek övezetét határolja le.
(2) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és az egyedi tájértékeknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.
(3) A nemzeti ökológiai hálózatra, természeti területre az életbe lépő jogszabályok hatályosak.
(4) Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A tájképvédelmi övezetben
a) A kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.
b) Tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
c) Művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor a természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
(6) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.
(7) A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyre- állításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.
(8) Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.
(9) A település kül-, és belterületén a meglévő út menti fasorok védelméről és a hiányzó részeken pótlásáról - a közút kezelőjének kötelezettségeként - gondoskodni kell.
(10) Az újonnan épülő közutak mentén, valamint a tervben jelölt helyeken - az útépítés részeként - beültetési kötelezettségként kétoldali fasor telepítése kötelező.
(11) 18 m közterület szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.
(12) A fásításhoz alkalmazható fajok őshonosak legyenek.
(13) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelező
(14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.
(15) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fák védelméről szóló hatályos jogszabály előírásainak betartása mellett lehet.
KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM
18. § (1) Általános követelmények
- A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezet- védelem általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény tartalmazza.]
Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.] - A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (11.14.) Kormány- rendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
- Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
- A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
- A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (111.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
- A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
- Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott
21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.] - A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék- gazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
(2) Speciális eljárási szabályok
- Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezet- használati engedélyezési eljárások részletes szabályait a
193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
- A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekére környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (11.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi Lili. törvény, illetve a 20/2001. (11.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
- Páprád a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
- A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.]
- Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és
18. §-a.]
- Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az
1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.] Páprád településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. - A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított
16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
- Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.] KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
19. § (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(3) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.
(4) A település belterületén új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők. Új vonalas légvezeték a település belterületén nem építhető.
20. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható területnél.
(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
21. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványvagyon - talaj kivételével - esetleges kitermelésével járóépítési, tereprendezési és vízrendezési te
vékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deportálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.