Piskó Község Önkormányzata képviselő-testületének 4/2006 (IX.28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2006. 10. 28- 2019. 08. 12
Piskó Község Önkormányzata képviselő-testületének 4/2006 (IX.28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2006.10.28.
Piskó Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII, törvény alapján, a területi sajátosságok és a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet területi hatálya Piskó község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építési telket vagy területet kialakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó tervlapok (Dévényi és Társa Kft. 2004-14 munkaszámú, V-2 és V-3 jelű tervlapja) együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 25.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásait kell alkalmazni.
2. § (1) A szabályozási tervek és jelen szabályozási előírások kötelező elemeit csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Kötelezőnek kell kezelni a 2) bekezdésben nem említett elemeket.
(2) Jelen rendelet módosítása nélkül módosítható, pontosítható, kiegészíthető elemek:
- telekhatárhoz kötött szabályozási elem a telekhatár változása esetén,
- védősávok és -területek az illetékes szakhatóság előírásai szerint,
- a sajátos jogintézmények közül az elővásárlási jog, a helyi közút céljára történő lejegyzés, az útépítési és közművesítési hozzájárulás és a településrendezési kötelezések (1997. évi LXXVIII. tv. 17-§),
- a helyi építési szabályzat mellékletei
(3) Az övezeti előírásokban szereplő "épületszélesség" fogalom értelmezése:
- Négyszög alaprajz esetén a rövidebb, tetővel fedett alaprajzi méret,
- Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az egyes, külön tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1) Engedélyhez kötött építési munkák:
Az önkormányzat Képviselő-testülete a külön jogszabályban meghatározottakon túl a következő építési tevékenységeket is engedélykötelessé teszi:
- helyi védettségű építményen végzett, a homlokzati megjelenést befolyásoló bármilyen munkálat végzése,
- helyi védettségű építményen vagy telkén reklám, hirdetés elhelyezése,
- természet- vagy látványvédelmi korlátozással érintett területen reklám, hirdetés elhelyezése.
4. § (1) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben:
- 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
- abban az esetben, ha a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(2) A településeken végzett tervezési, építési munkálatok során keletkező földtani, talajmechanikai és geotechnikai adatok MGSZ-hez történő adatszolgáltatása kötelező. (4/1997 (III,5.) IKIM-KTM-KHVM rendelet)
(3) A szabályozási terv előírásai szerint egyébként engedélyezhető építmény nem építhető, ha létesítése a felszíni vizek természetes elfolyását gátolja.
5. § (1) Termőföld más célú hasznosítását csak a területileg illetékes Földhivatal engedélyezheti. Termőföldön történő beruházások engedélyezéséhez, illetve a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását, illetve engedélyét meg kell kérni. (Ld.: 1994. évi LV. törvény 62-70. §)
(2) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények:
- Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló törvényben meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
- A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.
6. § (1) Építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
- az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul,
- a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
(2) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell, de a jelenlegi szabályozásnak meg nem felelő épületek, ill. épületrészek megtarthatók, meglévő alaprajzi kontúrjukon belül felújíthatók, korszerűsíthetek,
(3) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművei közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(4) Beépítésre szánt területen az építési telkek legalább az alábbi közműellátással építhetők be, újíthatok fel, illetve alakíthatók át:
- közműves villamosenergia,
- belterületen közműves, külterületen egyedi ivóvízellátás,
- zárt szennyvízgyűjtő, vagy egyedi közműpótló berendezés,
- csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerben, befogadóig elvezetéssel, vagy zárt ciszternában, vagy vízügyi hatósági engedéllyel telken belüli szikkasztással.
(5) Beépítésre nem szánt területen a közművesítettség szükséges mértékét az építési hatóság az illetékes szakhatóságok állásfoglalása alapján határozza meg.
7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
8. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek, állattartásra szolgáló épületté átalakításkor az engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Állategészségügyi Állomás véleményét.
(3) Trágya- és trágyalétároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
9. § (1) A szabályozási terv
- a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
- a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
- a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
- az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(2) A község beépítésre szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
- lakóterület
- gazdasági terület,
- különleges terület.
(3) A község beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
- közlekedési és közműelhelyezési terület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület.
(4) A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsukat a V-2 és V-3 jelű szabályozási terv tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Falusias lakóterület (Lf)
10. § (1) A település teljes lakóterülete falusias lakóterületbe tartozik, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, valamint nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyes építési övezetek lehatárolását részletesen a V-3 jelű tervlap ábrázolja.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a lakófunkciót kiszolgáló tároló és egyéb épületek,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- mezőgazdasági építmény,
- az
OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
(4) Telekalakítási előírások:
- A területen nyeles telek nem alakítható ki.
- Új telket kialakítani megosztással csak akkor lehet, ha az új és a visszamaradó telek mérete is eléri az előírt minimális értéket.
- Meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek beépítettsége az övezeti előírásoknak megfelel.
(5) Az épületek utcai homlokzatmagassága nem lépheti túl az építménymagasság övezetben megengedett értékét.
(6) A telkek homlokvonalán a településen általános, legfeljebb 1,80 m magas, áttört jellegű kerítés építhető, max. 1,10 m. magas tömör lábazattal.
(7) A főrendeltetésű épületet az utcasorba illeszkedve kell elhelyezni. A kialakult utcaképhez (élőkért, épületszélesség, építménymagasság, tetőforma, stb.) minden esetben illeszkedni kell.
(8) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületeket a főrendeltetésű épület mögött, annak takarásában, az előírt védőtávolságok megtartásával kell elhelyezni.
(9) Részletes beépítési előírások:
A kialakítható telek |
legkisebb területe |
2000 |
m2 |
legkisebb szélessége |
16 |
m |
A beépítés módja (építési hely) |
oldalhatáron álló (északi, ill. nyugati) (x) |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
Élőkért mérete |
kialakult |
m |
Oldalkert legkisebb mérete |
OTÉK
szerint (**) |
m |
Hátsókért legkisebb mérete |
szabályozási terv szerint, vagy 6,0 |
m |
Az elhelyezhető építmények |
legnagyobb építménymagassága |
4,5 |
m |
legnagyobb épületszélessége |
8,0 (utcára merőleges szárny) |
m |
10,0 (utcával párhuzamos szárny) |
m |
Főrendeltetésű épületek tetőidoma |
környezethez igazodó gerincű és hajlásszögű magastető, cseréppel, vagy ahhoz hasonló megjelenésű héjazattal |
Terepszint alatti építmény (közműpótló berendezés kivételével) |
elő- oldal- és hátsókért minimális méretébe nem nyúlhat |
(x)= Zártsorúsíthatók - legfeljebb az építési vonaltól számított 10 m mélységig - azok a (nem védett) beépítések, amelyeken, vagy amelyeknek egyik oldali szomszédos telkén utcával párhuzamos gerincű utcai épületszárny áll. A telekre gépjárművel történő behajtási ebben az esetben is biztosítani kell.
(
XX)=A kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az
OTÉK 36. § (2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de a csökkentés mértékének pontosítására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
Gazdasági terület Egyéb ipari terület
11. § (1) A Gip jelű építési övezet a mezőgazdasági major területe.
(2) A területen elhelyezhető:
- a természetvédelmi értékekre és a lakóterületre káros hatást nem jelentő gazdasági tevékenységi célú épület,
- a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási, egyéb irodaépület,
(3) Telekalakítás csak telekalakítási terv alapján engedélyezhető.
(4) A telkek határán legfeljebb 1,80 m magas, áttört jellegű kerítés építhető, max. 0,60 m. magas tömör lábazattal.
(5) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség megvalósulását építési engedélyezési eljárás esetén a használatba vétel feltételéül kell szabni.
(6) Az építési övezetre vonatkozó irányadó beépítési előírások:
A kialakítható legkisebb telekterület |
10000 |
m |
A beépítés módja |
szabadon álló |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 |
% |
Élőkért mérete |
10(x) |
m |
Oldalkert mérete |
OTÉK
szerint |
m |
Az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága |
6,0 (xx) |
m |
(x) = Az előkertben egy, legfeljebb 25 m‘ beépített területű portaépület elhelyezhető.
(XX)= Technológiai létesítmények esetén az építésügyi hatóság a maximális építménymagasságnál megengedőbb értéket is meghatározhat.
12. § (1) A Kt jelű építési övezet a temető területe.
b) A temető területén csak a használatához és fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
c) A területen max. 10 %-os beépítettséggel elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m, mely nem vonatkozik harangtoronyra ill. haranglábra.
(2) A Ki jelű építési övezet a Versági-tó melletti a sporthorgászathoz kapcsolódó tevékenységek céljára szolgáló épületek elhelyezésére felhasználható terület.
a) A területen telekmegosztás nem engedélyezhető.
b) Terepszint alatti létesítmény nem építhető.
c) Az övezetre vonatkozó részletes telekalakítási és beépítési előírások:
A beépítés módja |
szabadon álló |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
Elő- oldal és hátsókért legkisebb mérete |
3,0 |
m |
Az
elhelyezhető
építmények |
legnagyobb
építménymagassága |
4,5 |
m |
legnagyobb épületszélessége |
10,0 |
m |
tetőidoma |
25-45° közötti hajlásszögű magastető |
Kerítés |
legfeljebb 1,8 m magas, növényzettel takart, áttört jellegű |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműelhelyezési terület
13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Közúti közlekedési területek szabályozása:
Jel |
Út |
Kategória |
Közl.terület
szélessége |
|
|
Jelenleg |
távlatban |
|
KöU-1 |
5821 sz. összekötő út
5822 sz. összekötő út |
külterületi mellékút, összekötő út (K.VI.C.) |
külterületi mellékút, összekötőút (K.VI.C.) |
meglévő (14-30 m) |
KöU-2 |
Mezőgazdasági és külterületi egyéb utak |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.) |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.) |
meglévő (6-12 m) |
KöU-3 |
Kossuth Lajos utca Petőfi Sándor utca |
belterületi gyűjtőút (B.V.c.C.) |
belterületi gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő (14-30 m) |
KöU-4 |
Lakó és kiszolgáló utak |
(B.VI.d.C) |
(B.VI.d.C.) |
meglévő |
(3) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
(4) Közúti közlekedési területek szabályozása:
(5) Az utak mellett nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes gyűjtéséről és elvezetéséről.
(6) A szabályozási terven jelölt út melletti fasorok telepítését az út létesítésével, illetve korszerűsítésével együtt kell elvégezni.
(7) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A „Fák védelméről" szóló jogszabályt be kell tartani. (Jelenleg: 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet)
14. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.
(3) A csapadékvizek elvezetésére:
- a meglévő nyílt árkos rendszer fenntartható,
- új beépítésű területeken a csapadékvíz elvezetési rendszert legalább nyílt árkokkal kell kiépíteni a végbefogadóig, és annak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell,
- a közút műtárgyának minősülő vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területről származó vizeket csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad beengedni,
- a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(4) Új nyomvonalas létesítmény elhelyezése a település teljes területén csak a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával történhet.
(5) Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni. Tájképvédelem alá tartozó területeken új légvezetékek nem építhetők.
(6) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési hálózatok szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell elhelyezni.
(7) A 20 kV-os villamos vezeték védőtávolsága a szélső száltól 5-5 méter, amelybe épület vagy épületrész nem nyúlhat.
(8) Gáznyomásszabályozó berendezés az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető.
(9) Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) belterületen és tájképvédelem alatt álló területeken nem létesíthető, egyéb helyen elhelyezése egyedi elbírálás alapján, a Dél-Dunántúli KÖTEVIFE szakvéleményének megfelelően történhet, és csak az Önkormányzat hozzájárulása esetén építhető meg.
15. § (1) A Z jelű közparkok lehatárolását a V-3 jelű terv tünteti fel.
(2) A területen elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ban foglalt épületek és építmények, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 3,5 m-es építménymagassággal.
(3) Az egyedi tájértékű központi zöldterületen telekalakítás és építés csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. (1. lépcső: a telek kialakítását, és/vagy a beépítés építészeti követelményeit tisztázó, megyei főépítésszel, vagy kamarai tervtanáccsal véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
(4) A központi zöldterületen növényzet-telepítés csak kertészeti terv alapján végezhető. (A kertészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat" 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.)
16. § (1) A településen található - a szabályozási terven lehatárolt - erdőterületek az erdő rendeltetése szerint
- védelmi rendeltetésű erdők (Ev)
- egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)
- gazdasági rendeltetésű erdők (Eg)
(2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezetben építmény csak a természetvédelem céljára helyezhető el. Ide tartoznak az ökológiai hálózat részét képező erdők is. Tarvágás nem, csak szálalóvágás vagy természetes felújítás végezhető.
(3) Az Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai és az Eg jelű gazdasági célú erdőövezetekben az
OTÉK 28. § szerint helyezhetők el építmények. Az elhelyezhető épületek beépített területe nem lehet nagyobb 200 m
2-nél, építménymagassága (kilátótorony kivételével) nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(4) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
- az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
- a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
- a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
(5) Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet.
(6) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénynek vonatkozó rendelkezéseit kell megtartani. (Jelenleg: 1996. évi Lili. törvény,
1996. évi LIV. törvény)
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) A termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló, valamint a természet védelméről szóló törvények vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni. (Jelenleg: 1994. évi LV. tv.; 1996. évi Lili. tv.)
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. Minden beruházáshoz (építmény építése, ültetvény telepítése, stb.) be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
(3) A művelési ágak megváltoztatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(4) A területen található fasorok, cserjefoltok, idős fák, mezsgyék, gyepes táblaszegélyek megőrzendők.
(5) Melioráció, drénezés, altalajjavítás csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén végezhető.
(6) „Energiaerdő" létesítése a szántó besorolású földrészleteken a művelési ág változtatása nélkül lehetséges, de a telepítéshez az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok együttes hozzájárulása szükséges.
(7) Az általános mezőgazdasági terület övezetei:
- korlátozott használatú (Má-1)
- természetvédelem alatt álló (Má-2)
(8) Az Má-1 jelű övezetekben az
OTÉK 29. § (1) és (3)-(8) előírásai alkalmazandók,
a) 500 m2 összes szintterületet meghaladó nagyságú épület csak kétlépcsős engedélyezési eljárással építhető. (1. lépcső: a beépítési és az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv)
b) Az elhelyezhető épületekre vonatkozó részletes előírások:
- beépítési mód: szabadon álló
- legnagyobb építménymagasság szabadon álló 4,5 m (Technológiai létesítmények esetén az építésügyi hatóság maximális építménymagasságnál megengedőbb értéket meghatározhat.)
- terepszint alatti létesítmény: a megengedett beépítettség legfeljebb kétszeres értékéig
- kerítés: max. 1,8 m magas, áttört jellegű, növényzettel takart
(9) Az Má-2 jelű övezetek természet- vagy tájképvédelem miatt fokozottan védendők.
a) A kialakult földrészletek tovább nem oszthatók.
b) A területen csak ideiglenes építmények, és a hagyományos külterjes állattartás épületei építhetők.
c) A területen önálló kerítés nem építhető, az esetleges lehatárolás csak növényzettel együtt létesített kerítéssel történhet.
d) A gyepterületeket feltörni, más művelési ággal hasznosítani csak a DDNP Igazgatóság és a DKTV Felügyelőség hozzájárulásával lehet.
18. § (1) 1) A vízgazdálkodási területbe
- a folyóvizek (patakok, állandó és időszakos vízfolyások, árkok) medre és partja (V)
- a hullámterek (Vh)
- a mocsarak és vízállásos területek (Vm) tartoznak.
(2) A területeken csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet telekalakítást és építést engedélyezni. (Jelenleg:
OTÉK 30§ (2), 21/2006.(1.31.) Korm.r.)
(3) Vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesitmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz vízjogi engedély szükséges. (Jelenleg: 1995. évi LVII. tv.)
(4) A vízfolyások partjának mindkét oldalán 20-20 m szélességű sávban a természetközeli állapotú növényzetet meg kell tartani, itt épület, építmény nem helyezhető el.
(5) A Dráva hullámtere egyben a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, ahol a természetvédelemre vonatkozó jogszabályokat is érvényesíteni kell. A hullámtérbe eső szántók gyepként hasznosítása javasolt.
III. Fejezet
A környezet védelme Általános követelmények
19. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény tartalmazza.]
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a "telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetten vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
(6) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (1.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(7) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
20. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001, (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWlh-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
(2) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előirt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előirt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
Speciális eljárási szabályok
21. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]
(2) Piskó a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti és egyben kiemelten érzékeny vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (111.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
(7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kel! eljárni. [Jelenleg: az
1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében kötelező jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a "helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a
49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
(9) Piskó településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított
16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
(11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló
45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]
Az élővilág, a táj- és a természet védelme
22. § (1) Táj- és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a természet védelméről szóló jogszabály (jelenleg: 1996. évi Lili. tv. - továbbiakban TVT) hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Piskó közigazgatási területén a következők:
- Duna-Dráva Nemzeti Park (szabályozási terven és természetvédelmi tervlapon jelölve)
- ökológiai folyosó (szabályozási terven és természetvédelmi tervlapon jelölve)
- Natura 2000 területek (szabályozási terven és természetvédelmi tervlapon jelölve)
- tájképvédelmi övezetek (természetvédelmi tervlapon jelölve)
- egyedi tájértékek (természetvédelmi tervlapon jelölve)
- az ex lege védett értékek
- a 13/2001 (V. 9.) KöM r. szerinti védett fajok és élőhelyeik.
(2) Piskó teljes területe a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM e. r. alapján 23506 települési kóddal a Kiemelten Érzékeny Természeti Terület - Baranyai fás legelők kategóriába tartozik, a vonatkozó jogszabályok betartandók.
(3) A településen a területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.
(4) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a 30/2001 (XII.28.) KÖM r. szerinti kezelési tervben meghatározott előírások a hatályosak.
(5) Az országos ökológiai hálózatra, természeti területre, Natura 2000 területekre a vonatkozó jogszabályokat kell érvényesíteni. (TVT, 275/2004. (X. 8.) Korm. r, 13/2001. (V. 9.) KöM r.)
(6) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológiai sokféleség csökkenését.
(7) Tájképvédelmi övezetben csak tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
(8) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagokat kell használni (pl.: kö, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
(9) A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, melyhez a tájba illesztést igazoló munkarész csatolandó.
(10) Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területek, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és az egyéb életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása, amely érdekében a természet védelméről szóló törvény vonatkozó előírásai betartandók. (TVT)
(11) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalas létesítmények (út, vasút, vízfolyás, stb.) építésekor biztosítani kell az állatok mozgásának lehetőségét.
(12) Az egyedi tájértékeket az 1. sz. melléklet sorolja fel. Az egyedi tájértékeket a DDNP Igazgatósága tartja nyilván. Bármely, az egyedi tájértéket érintő beavatkozás csak a DDNP hozzájárulásával és a DKTVF engedélyével végezhető.
(13) Helyi természeti értékek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(14) A természeti értékeket, valamint a szabályozási tervben védendőként jelölt fasorokat, Ül. növényzetet meg kell őrizni, a folyamatos ápolásról, karbantartásról a tulajdonosok gondoskodni kötelesek. Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
Kulturális örökségvédelem
23. § (1) Országos műemléki védelem alatt áll:
Lakóház és favázas gabonás (népi)
Kossuth Lajos u. 61. - 109 hrsz.
Műemléki törzsszám: M 8368
Bírság-kategória: M III
A gabonás már nem áll, a lakóépület teteje beszakadt, utcai homlokzatát átalakították. Mivel helyreállítására remény sincs, a tulajdonos kötelezése eredményre nem vezetne, a műemlékjegyzékből történő törlés folyamatban van.
(2) A település különböző fokozatú régészeti védettségű területeinek részletezését a 2. sz. melléklet, elhelyezkedését a szabályozási tervek tüntetik fel.
a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és környezetük:
- Luzsok felé vezető út K-i oldala - 038/2 hrsz
Bronzkori telep; középkori telep.
- Baski Szilvás - 019/5,019/9-10,020, 021,022 hrsz
Középkori faluhely.
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, a jelenlegi használattól eltérő hasznosításhoz, építéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges. Az előkerülő objektumok vagy leletek bejelentése kötelező a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a BMMI Janus Pannonius Múzeumának részére.
b) Régészeti érdekű terület.
- Nagyszállás, Csősz - 052, 053/2-4, 053/6,053/8, 053/10 hrsz
A középkori Csöszi falu feltételezett helye.
Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
(3) Amennyiben a település területén bárhol - a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül - építés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
(4) A település jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében a 2. sz. mellékletben felsorolt épületek, építmények helyi védelem alá tartoznak.
(5) A helyi védettségű épületek és építmények felújítási, építési munkái esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Bármilyen építési munka esetén a homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, a tetőforma és -héjalás megőrzendők. A nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok az alátámasztó munkarészben részletezett módon megőrzendők, vagy analógiák alapján helyreállítandók.
b) Az épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
c) Lakóépület bővítése az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal történhet az utcai telekhatártól legalább 10 m-rel hátrahúzva. A bővítés épületszélessége a védett épület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
d) Felújítás esetén az eredeti felületi textúrákat (sima vakolt felület, telifugázott nyerstégla, stb.) nem szabad megváltoztatni. Nem fehér színezés, vagy nem nyerstégla felület esetén homlokzati színtervet kell benyújtani az engedélyezési tervhez.
e) Az esetleges belső átalakításokat az eredeti szerkezetek és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
f) Helyi védettségű épület, építmény bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület, építmény teljes felmérési és fotódokumentációját.
g) Helyi védettségű épületen, építményen végzendő építési tevékenység engedélyezéséhez be kell szerezni a települési (annak hiányában a megyei) főépítész írásos szakvéleményét.
24. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. (1996, évi XXXI. tv.) Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell biztosítani. (35/1996.(XII.29.)BM rendelet)
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás. (35/1996.(XII.29.)BM rendelet)
(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
IV. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítás érdekében – azok aktualitása esetén – az ÉTV 17. §-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül.
a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:
A tervezett közutak létesítésére, illetve bővítésére kijelölt területsávok.
b) Beültetési kötelezettség
A szabályozási terv szerinti beültetési kötelezettséget az építési engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódóan kell előírni és megvalósítani.
V. Fejezet
26. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadásától számított 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.