Piskó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (I. 17.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások rendszeréről
Hatályos: 2014. 12. 04- 2015. 02. 28Piskó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (I. 17.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások rendszeréről
Piskó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. §. (3) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1/2014.(I.17.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban „R”) az alábbiak szerint módosítja:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Piskó Község közigazgatási területén megállapítsa az önkormányzat által a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját és feltételeit.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Piskó településen állandó lakóhellyel rendelkező és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §- ában meghatározott személyekre.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül az önkormányzati segély elbírálása - a temetési segély kivételével - a képviselő-testület, a méltányossági közgyógyellátás és a temetési segély - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a polgármester hatáskörébe tartozik.
(3) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Szociális ellátás megállapításának hivatalból történő kezdeményezésére jogosult:
a) polgármester,
b) jegyző
c) önkormányzati képviselő,
d) egészségügyi szervek,
(5) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó, közeli hozzátartozó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-i.) pontjában szereplő adatokat.
(6) A jogosultság megállapításakor csatolni kell
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvedenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(7) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
(8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt:
közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét
(9) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
(10) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. § (1) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
c) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
d) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 32/1993. (II.17.) Korm. számú rendelet 1. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
e) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának esetében a kérelem benyújtását megelőző tanulmányi félévben kapott ösztöndíj összegéről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást.
(2) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet, melyet a polgármester engedélyez.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
6. § (1) A Hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá az Szt. 10. § (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.
7. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a) a lakásfenntartási támogatás,
b) az önkormányzati segély,
(2) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt a családsegítő szolgálat gondozója részére kell kifizetni.
(4) A házi szociális gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolhat, és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni.
8. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, szükséges, hogy a kérelmező családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
9. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári kétévente legalább egyszer ismételten vizsgálni köteles, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Aktívkorúak ellátása
10. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki
a) 40 %-ban rokkant és jövedelme nincs;
b) mentális állapota miatt nem foglalkoztatható.
c) 62. életévét betöltötte és jövedelme nincs.
Az együttműködés eljárási szabályai
12. § (1) Aki az Szt.37 § b.) - d.) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesül, a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Sellyéi Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával, melynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát.
(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik, és a következőkre terjed ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(4) A Családsegítő Szolgálat az együttműködés keretében
a) figyelemmel kíséri az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban a határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, mely tartalmazza - a program tartalmát,
- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének leírását,
- az előírt kötelezettségek teljesítésének rendjét, időtartamát, ill. határidejét,
- azokat az eseteket, körülményeket, amelyek a megállapodás nem teljesítését, az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.
(5) Az együttműködésre kijelölt szerv
a) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
b) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról,a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(6) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja
a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.
Aktív korúak ellátásának további feltételei
13. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja a Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására a folyósítás teljes időtartama alatt az alábbiak szerint:
a) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntartásáról a jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodni, valamint speciális szakértelmet és munkaeszközöket nem igénylő munkálatokat maga elvégezni,
b) a lakóhelyiségek rendszeres takarítására, higiéniájának biztosítására,
c) a háztartási hulladékának rendszeresen az arra rendszeresített hulladékgyűjtő edényben történő elhelyezésére,
d) a kerítéssel határos, azon kívül eső terület, járda tisztántartására, téli síkosság mentesítésére,a ház előtt, mögött, vagy oldalhatáron levő árkok, átereszek tisztántartására, lehetőség szerinti gondozására, gyommentesítésére,
e) a házhoz tartozó udvar, és/vagy kert vonatkozásában annak gondozásáról, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő elvégzéséről, gyom- és parlagfűmentesítéséről gondoskodni,
f) a háziállat, haszon és kedvtelésből tartott állat tartása esetén olyan helyet, eszközt biztosítani, hogy megakadályozza az állatok elkóborlását, és köteles az állat tartására kijelölt helyet tisztán tartani.
(2) A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 15 napon belül, szükség esetén helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(3) Ha a kérelmező vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kifogásolt hiányosságok) felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.
(4) Amennyiben a kérelmező vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettséget a kitűzött határidőig nem biztosítja, részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg illetve a már megállapított és folyósított ellátását meg kell szüntetni.
Lakásfenntartási támogatás
14. § (1) A lakásfenntartási támogatást kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, síkosság-mentesítésére, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megóvására, valamint higiénikus állapotának biztosítására a 13. §-ban meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatal — bármikor — helyszíni szemle keretében ellenőrizheti.
(3) Amennyiben a támogatásban részesülő személy az (1) bekezdésében foglaltak nem teljesíti, a jegyző 5 napon belül felszólítást küld a kérelmező részére az elvégzendő munkák megjelölésével.
(4) Meg kell szüntetni annak a lakásfenntartási támogatásra jogosultságát, vagy el kell utasítani a támogatásra irányuló kérelmét annak, aki az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.
Önkormányzati segély
15. § (1) Vissza nem térítendő önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.
(2) Az önkormányzati segély ügyekben - a temetési segély kivételével - a képviselő-testület jár el.
(3) A Testület - az (1) bekezdésben foglaltak egyidejű fennállása mellet - önkormányzati segélyt nyújt az alábbi esetekben:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, vagy
b) eseti vagy rendszeres gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen:
Természetben nyújtott szociális ellátások
Méltányossági közgyógyellátás
16. § (1) A polgármester – az ügyfél írásban vagy szóban benyújtott kérelmére – az 1993. évi III. törvény rendelkezésein túl közgyógyellátási jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-t, egyedül élő esetén a 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége mindkét esetben meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
(2) A kérelemről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Szociális alapszolgáltatások
17. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a szociális alapszolgáltatások körében
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) a családsegítéshez való hozzáférést.
Házi segítségnyújtás és családsegítés
18. § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási, szociális étkeztetési és a családsegítési feladatokat a Szociális Háló Egyesülettel kötött megállapodás által látja el.
Gyermekvédelmi alapellátások
Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátások rendszeréről szóló 3/2008. (III. 25.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.