Sámod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2008. 11. 25- 2019. 04. 11Sámod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Sámod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Sámod közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0608 jelzőszámú, 1:10.000 m.a. V-1 jelű, és 1:2000 m.a. V-2 jelű szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a külön jogszabályban (a továbbiakban OTÉK) rögzítettek szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c) az egyes területek felhasználásának módját és határát,
d) a védőterületeket,
e) a közigazgatási és a belterületi határvonalat.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó építési övezeti (övezeti) előírás másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
b) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (3) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
c) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
d) Általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás, valamint általános mezőgazdasági terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében engedélyezhető. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az építési övezeti és övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az építési telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában az építési telek keleti oldalhatárára tapadjon.
(9) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(11) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (jelen rendeletben az OTÉK 14. § (2) bekezdés 1-6. pontja szerinti funkciók) megfelelő funkciójú épület.
b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat esetén engedélyezhető fő funkció szerinti, vagy azt kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
(12) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése:
a) Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) Az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt a külön jogszabályban rögzített eseteken túlmenően a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni a következő esetekben:
a) a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken, továbbá a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-en belüli építési igény esetén,
b) A későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására feltöltött területen.
(2) Az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt a külön jogszabályban rögzített eseteken túlmenően a tűzvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni a következő esetekben:
a) a magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén - a kialakult állapotra való tekintettel – lakóterületen, a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok megtartása érdekében, az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására
(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a) Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 4. sz. melléklet) nem helyezhető el.
4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó, tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített kertépítészeti tervet kell csatolni.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
b) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az építési övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket (legfeljebb 40 m ) is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(2) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal csökkentett építési telek paramétereinek figyelembevételével szabad. Ezen engedélyek kiadásának feltétele a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtása.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
a) A település belterületén az építési telkek legalább részleges közművesítettség megléte esetén építhetők be.
b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek megközelítése közterület gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül biztosított.
(6) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a) lakóterület
falusias lakóterület,
b) gazdasági terület
ipari terület,
c) különleges terület
temetkezési célra,
rendezvények lebonyolítása céljára,
idegenforgalmi célra,
közműlétesítmények elhelyezése céljára.
(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(6) A terület-felhasználási egységeket, ezek lehatárolását és jelkulcsát a szabályozási terv mutatja be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) A terepszint alatti építmények
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) A területen üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények, és az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
legkisebb telekterület |
800 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
újonnan kialakítható 16 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30%, de max. 400 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
épületszélesség |
legfeljebb 9 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, vagy tömör, 1,5- 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
legkisebb telekterület |
900 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m |
előkert |
5 m , ez egyben az utcai építési vonal is |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-45 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges legyen. Az utcai homlokzaton kontyolás nem engedélyezhető. |
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
épületszélesség |
legfeljebb 9 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, vagy tömör 1,5- 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárás során tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszerezni.
Nem engedélyezhető.
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület
9. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 7,50 m |
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, 1,8- 2,0 m magas kerítés |
Az építési telkek telekhatárai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 24. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
Ipari gazdasági terület
10. § (1) A terület olyan gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
50% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 10,50 m |
előkert |
10 m |
oldalkert |
6 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
utcai kerítés |
épített jellegű, 1,8- 2,0 m magas kerítés |
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
3000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 10,00 m |
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas kerítés |
Az építési telkek telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 24. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
Különleges területek
11. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője, ahol a következő előírásokat kell betartani:
a) A területen szabadonállóan, 0 m-es előkert, 10 m-es oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
b) A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
c) A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
d) A területet 1,8- 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.
(3) A „Kre” jelű különleges terület települési szintű, illetve idegenforgalmat vonzó rendezvények lebonyolítására szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
5.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 4,50 m |
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 70% |
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
5.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
15% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 4,50 m |
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
1000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 3,50 m |
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
5 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
12. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel:
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége |
---|---|---|
5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út |
KÖu-1 |
meglévő |
58129. sz. Sámodi bekötőút |
KÖu-1 |
meglévő |
Sámod és Adorjás közötti út |
KÖu-1 |
meglévő |
Kisszentmárton és Cún közötti út sámodi szakasza |
KÖu-1 |
22 m |
Egyéb közutak és mezőgazdasági utak |
KÖu-2 |
meglévő vagy min. 10,0 m |
Rózsa F. utca |
KÖu-3 |
meglévő |
Kossuth L. utca |
KÖu-3 |
meglévő |
Tervezett kiszolgáló út |
KÖu-4 |
14,0 m |
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-4 |
meglévő |
Vasúti terület |
KÖk |
meglévő |
Zöldterület
13. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek, rekreációs funkciók elhelyezésére szolgáló terület.
a1) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
a2) Az övezetben épület nem helyezhető el.
Erdőterület
14. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védett) – „Ev” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.
d) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
e) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
f) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
g) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,0 m építménymagasságú lehet.
h) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
a) Védett erdőben (Ev) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
b) Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az erdészeti hatóság engedélye szerint végezhető.
c) Az ökológiai hálózat részét képező földrészleteken telekalakítás során 1 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki.
(5) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók. Erdő megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet.
(6) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben tarvágás nem engedélyezhető, a véghasználat fokozatosságára kiemelt hangsúlyt kell fordítani.
(7) Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.
(8) Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
Mezőgazdasági terület
15. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Általános mezőgazdasági területen a végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján.
(4) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat – a külön jogszabály szerinti talajtani szakvéleményre alapozottan – a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell.
(5) Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető. Egyebekben művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet 2. § előírásait is.
(6) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(7) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Általános mezőgazdasági terület
16. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások
a) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2 , legkisebb szélessége 18 m .
b) A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3) Az épületeket szabadonállóan, 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 8,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
b6) Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
a) A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b) Művelési ág váltás feltételei:
b1) A területen művelési ág váltás a jelen rendelet 2. § (4) bekezdés f) pontján túlmenően a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
c) Telekalakítás feltételei:
c1) A terület ökológiai hálózathoz tartozó részén 1 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki, egyéb területeken telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.
d) Építmény elhelyezésének feltételei:
d1) A területen építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 24. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(5) Mocsár művelési ágú területen betartandó előírások
a) A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása, és építmény elhelyezése tilos.
Vízgazdálkodási terület
17. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek (kutak, tározók) tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) oldalhatáron álló beépítési mód
b) legfeljebb 10% beépítettség
c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság
d) tájbaillő tömegformálás, építőanyag-használat és színezés
e) 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
Közterületek kialakítása és használata
18. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a település külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
c) Zöldterületen épület a jelen rendelet 13. § előírásai szerint helyezhető el.
Kulturális örökségvédelem
19. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 2.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
c1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
c2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
c4) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
c5) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(3) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Általános előírások
b1) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
b3) Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
b4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
c) Régészeti érdekű területen
c1) A munka megkezdéséről a örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.
c2) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
20. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 4.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a) Védett természeti területen a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.
b) Érzékeny természeti területen a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
c) Az ökológiai (zöld) folyosóhoz tartozó területen a Baranya megye Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.
d) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat, valamint az egyéb jogszabályokban rögzítetteket kell betartani.
e) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.
A környezet védelme
21. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Sámod a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan és a sérülékeny vízbázisra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
c) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
d) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes gazdálkodási gyakorlat” szabályait.
i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
Tűzvédelmi rendelkezések
22. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
23. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a bányászati hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
24. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Elővásárlási jog
A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a 2.sz. függelékben felsorolt ingatlanokra.
(4) Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés
a) A települési önkormányzat a szabályozási terven KÖu-4 övezeti jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.
b) A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében, a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint - csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazza, amikor és amennyiben a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
(5) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg a 3.sz. függelékben felsorolt ingatlanokra
b) Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 4.sz. függelékben felsorolt ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
c) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet 2008. november 25-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
2. melléklet a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
HELYI EGYEDI VÉDELEM
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség
H2 (részértékekre vonatkozó) védettség
3. melléklet a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE
1. Szakasz-domb
2. Temető-út
3. Kengyel
4. Vermes
4. melléklet a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET
ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET
NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE
ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ
TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET
EGYEDI TÁJÉRTÉKEK
1. függelék a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
HÉSZ 14. §
HÉSZ 15. §
HÉSZ 17. §
HÉSZ 21. §
2. függelék a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
3. függelék a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok
4. függelék a 8/2008. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok